Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
2 1995. január 24., kedd Múlt és jövő A múltat idéző kegyeletes megemlékezés és a jövő lehetőségeit feszegető nemzetközi gazdasági párbeszéd egyaránt szerepel Göncz Árpád köztársasági elnök hétvégi külhoni látogatási programjában. A magyar államfő — mint arról Faragó András elnöki szóvivő tájékoztatott — pénteken a lengyelországi Oswiecimbe utazik, ahol részt vesz az egykori aushwitz- birkenaui haláltábor felszabadításának 50. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségeken. Pénzszűkítő intézkedések A Magyar Nemzeti Bank várhatóan további pénzszűkítő intézkedésekre, többek között a kereskedelmi bankok kötelező tartalékainak emelésére kényszerül, ha érvényesíteni kívánja a kormányprogramban foglalt célokat. Minderről Kovács Almos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta hétfőn a Magyar Távirati Irodát, annak kapcsán, hogy február 1-jétől 3 százalékkal emelkedik a jegybanki alapkamat. Budapesten a román kormány főtitkára Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára meghívására hétfőn delegáció élén megérkezett Budapestre Viorel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára. A látogatás során a felek áttekintik a két ország kisebbségpolitikai gyakorlatának kérdéseit, a romániai magyarsággal és a magyarországi románokkal kapcsolatos témákat. A három napig hazánkban tartózkodó magas rangú román politikus megbeszéléseket folytat Kovács László külügyminiszterrel is. Az előzetes várakozások ellenére a tárgyalásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről senki nem vesz részt. Új áfa-nyomtatványok Az 1995. évre vonatkozó áfa-bevallási kötelezettséget kizárólag az újonnan megjelenő formanyomtatványokon lehet teljesíteni — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese hétfőn az MTI-t. Az új nyomtatványok január 20-ától lesznek megvásárolhatóak a kereskedelmi forgalomban. A havi áfa-bevallásra a 9565-ös jelzőszámú APEH/156. r. sz. nyomtatvány szolgál, míg a negyedéves áfa-bevallásokat a 95650-es APEH/157. r. sz. nyomtatványon kell teljesíteni. A nyomtatványok értelemszerű kitöltése és az elsőfokú állami adóhatósághoz történő benyújtása jelenti a bevallási kötelezettség teljesítését. Az áfa-bevallásra kötelezett magánszemélyeknek, illetve vállalkozásoknak először február 20-án kell majd 1995-re vonatkozó bevallást tenniük. Nincs hír a szökött rabokról Még nem bukkant a rendőrség annak a két elítéltnek a nyomára, akik pénteken szöktek meg a Budapesti Fegyház és Börtön egyik külső munkahelyéről — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Bognár Ferenc őrnagy, a X. kerületi rendőrkapitányság készenléti alosztályának vezetője. Elmondta: folyamatosan ellenőrzik azokat a helyeket, ahol számítani lehet Csákits Zoltán és Kiss László felbukkanására, ám eddig nem jutottak érdemleges információhoz a két férfi hollétéről. Izraeli kormányálláspont Az izraeli kormány úgy döntött, hogy a netánjai merénylet miatt sem függeszti fel a béketárgyalásokat a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Hozott azonban számos büntető jellegű intézkedést, így például lezárta Ciszjordániát és a Gáza-övezetet. A mezőgazdasági bizottság kapcsán MSZP kontra Kisgazdapárt Dr. Kiss Gábor, az MSZP frakció- vezetője szombaton a Megyei Közgyűlésen, amikor a mezőgazdasági bizottság összetételéről szavaztak, tett egy kijelentést. Nehezményezte, hogy kisgazda elnököt javasoltak a mezőgazdasági bizottság élére, pedig, véleménye szerint a kisgazdáknak nagy szerepe van abban, hogy a mezőgazdaság fejlődése az elmúlt négy esztendőben nem előre, hanem visszafelé haladt. — Ezt nem így fogalmaztam meg — mondta később a szünetben Kiss Gábor. — A Kisgazdapárt eddigi politikai szereplése nem választható el a rrj£zőgazdaság súlyos nehézségeitől. Ezt a véleményemet Raskó György államtitkár is alátámasztotta egy korábbi nyilatkozatában. Ő is úgy vélte, hogy az MDF hibás lépései főleg abból erednek, hogy a kisgazdák befolyása ezen a téren nagyobb volt a politikai súlyuknál. Ennyit szerettem volna csak kijelenteni. — Hoványi Ferenc személyével kapcsolatban nem voltak fenntartásaik? — Nem ismerjük Hoványi Ferencet, nem is érdeklődtünk utána. TudomáKÜLFÖLD-BELFÖLD Két tűz között Groznijban Groznijban hétfőn sem változott lényegesen a harci helyzet. A frontvonal továbbra is a várost keresztülszelő Szunzsa folyó mentén húzódott. Az orosz erők időről időre különböző típusú fegyverekből lőtték a csecsen védők állásait. Utób- biak teheratókra szerelt aknavetőkkel mértek válaszcsapásokat. Az Interfax az ingusföldi orosz elnöki megbízott egyik tanácsadójára hivatkozva azt jelentette, hogy senki sem ellenőrzi, viszont mindkét fél tűz alatt tartja Groznij központját. Hétfőn újabb részletek váltak ismertté a hét végén Aszinovszkaja településnél vívott csatáról. A csecsének kilőttek mintegy 20 orosz harckocsit, miután egy orosz menetoszlop Ingusföldről a Don menti Rosztovot Bakuval összekötő úton próbált előretörni Groznij felé. A mintegy öt órán át tartó harcok áldozatainak száma nem ismert. A korábbi jelentések szerint a csecsének visszavetették az orosz alakulatot. Hétfőn az Északi Flotta újabb tengerészgyalogos századát vezényelték Csecsenföldre. A tengerészgyalogosokat két hete vetették be először a válságövezetben. Eddig az Északi Flotta 20 katonája vesztette életét. A Csendes-óceáni Flotta egy tisztet veszített, három tengerész- gyalogos pedig megsebesült. A flotta 14 tisztje korábban megtagadta az őket Csecsenföldre vezénylő parancs Végrehajtását, ezért Igor Hmelnov tengernagy flottaparancsnok kezdeményezte leszerelésüket. UJ KELET A köbei földrengés Ötezernél is több áldozat Hétfő délután ötezer fölé emelkedett a Japán Kanszai régiójában a múlt heti pusztító erejű földrengés halálos áldozatainak a száma. Egyidejűleg újabb adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyek arról tanúskodnak, hogy a legsúlyosabban érintett Kobe város egyes körzeteiben a földmozgások minden korábbinál, még az eddigi legsúlyosabb, 1923. évi Kanto régióbelinél is hevesebbek voltak. Szakértők szerint jórészt ennek tudható be számos, nagy ellenállóképességűnek tartott építmény — hidak és emelt pályás gyorsforgalmi utak — összeomlása. A legutóbbi méréseknél nem a földmozgások erejét jelző leggyakrabban használt skálákat — a hét fokozatú japán, illetve a nyitott végű Richter-skálát — vették alapul, hanem a gyorsulás mértékét a CGS- rendszerben jelző „gal”-t, ami egy centiméter/sec2-nek (secundum á négyzeten — a tud.) felel meg. Az 1923-as nagy földrengés által a legsúlyosabban érintett területeken ez az érték 300 és 400 között volt, most viszont Kanto egyik városrészében jóval meghaladta a 800-at. Ennek hatására nemcsak az emelt pályás Hansin gyorsforgalmi út 500 méteres szakasza dőlt az oldalára — a tartóoszlopok kidőlése miatt — de kilenc híd is összeomlott a térségben. Miközben a földrengés sújtotta övezetekben továbbra is megfeszített erővel folynak a mentési és helyreállítási munkálatok, az epicentrumhoz közeli Kobe kikötővárost hétfőre virradóra és a kora reggeli órákban újabb erős utórengések rázták meg. Hétfőn elutazott Köbéből az a 25 tagú svájci mentőalakulat, amely különlegesen kiképzett kutyákkal segített a katasztrófa túlélőinek felkutatásában. Ez arra enged következtetni, hogy — csaknem egy héttel a földrengés után — gyakorlatilag már nincs remény arra, hogy még mindig találjanak túlélőket a romok között. Murajama Tomiicsi 'yá- pán miniszterelnök védelmébe vette kormányának a múlt heti földrengést követően alkalmazott válság- kezelési módszereit, s kijelentette, hogy meggyőződése szerint a kabinet a körülményekhez képest minden tőle telhetőt elkövetett a katasztrófa következményeinek enyhítésére. Előzőleg, a parlament ülésszakának pénteki megnyitásakor a miniszterelnök is elismerte, hogy a válság- kezelési mechanizmusban voltak fogyatékosságok, és hogy az első órákban bizonyos „zűrzavar”'volt tapasztalható. Hétfői nyilatkozata válasz volt az ellenzéknek azokra a vádjaira, melyek szerint a mentőalakulatok — elsősorban az önvédelmi erők egységei — késve érkeztek a helyszínre. Kaifu Tosiki volt miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Határ Pártjának elnöke még azzal is megvádolta a Murajama-kormányt, hogy az emberéletek megoltalmazásában rá háruló minimális kötelezettségeinek sem tett eleget. Hát én immár kit válasszak?" sül vettük a koalíció jelölését, hiszen a bizottságok elosztásában előzetesen megállapodtunk. Hoványi Ferenc, a bizottság megválasztott elnöke így értékelte Kiss Gábor felszólalását: — Egyértelműen fölösleges volt erről beszélni. Korábban a kisgazdákat vádolták demagógiával, Kiss Gábor kijelentése is az. Meg kell nézni, hogy hány MSZP-s képviselő alakított szövetkezetét az elmúlt öt évben. — Az MSZP frakcióvezetője az elmúlt öt esztendőre célzott—országos szinten... — Ez sem igaz. A kisgazdák nagyon sokszor fel akarták venni a kapcsolatot Nagy Tamásékkal, de mindig elzárkózás volt a válasz. Mi már 1989-ben azt szerettük volna, ha a tulajdonviszonyok rendeződnek. Mindenki el- dönthette volna, hogy szövetkezetben vagy magángazdálkodóként műveli tovább a földjét. —Kiss Gábor felszólalását nem veszi személyes sértésnek? — Szó sincs erről, inkább viccnek. (sz.a.) n — kérdezi a népdal, de valójában most az a kérdés, hogyan válasszunk, mármint köztársasági elnököt. A Független Kisgazdapárt — illetve hát Torgfán József— népszavazási kezdeményezése tagadhatatlanul életet vitt a kissé lanyhán induló, idény eleji magyar politikai életbe. Végeredményétől függetlenül a Kisgazda- párt valószínűleg nagyon kifizetődő, népszerű témát talált. Azt például máris biztosította, hogy most, amikor a parlamenti szünet miatt a televízió- nézőknek nélkülözniük kell Torgyán József napirend előtti felszólalásait, a magyar nép boldogabb életéért Horn miniszterelnökhöz intézett szenvedélyes „azonnali kérdéseit”, a kisgazda vezér akkor is állandó szereplője legyen a médiának. Márpedig — a szociológusok szerint — az utóbbi időben ez az állandó jelenlét a titka Torgyán előrenyomulásának a népszerűségi listákon. Ahol persze továbbra is hatalmas távolság választja el Göncz Árpádtól. S bár egyes „rámenősebb” riporterek már feszegették, hogy netán Torgyán József önmagát reméli egy közvetlen választás révén az államfői székbe emelni, valószínűleg őszintén mondta, hogy nem (legalábbis most). A Kisgazdapárt politikai súlyát azonban mindenképpen megnövelheti a népszavazás, ha valóban megrendezik, s mint a közvéleménykutatások alapján várható — ha azon a szavazópolgárok többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksol. De népszerűbbé válhatnak a kisgazdák akkor is, ha — például egy alkotmánybírósági állásfoglalás révén — „a magyar népet megfosztják akaratának kinyilvánításától”. A négy népszavazási kérdéssel Torgyán József bevallottan az 1989. novemberi „négy igenes” népszavazásra utal vissza, amelyben egyébként a Kisgazdapárt — némi habozás — után a referendumot elindító SZDSZ és Fidesz (valamire a velük szövetséges Liga szakszervezet) oldalára állt. Az a népszavazás egyrészt megakadályozta, hogy az ország akkor vitathatatlanul legnépszerűbb politikusát, Pozsgay Imrét az állampolgárok köz- társasági elnökké válasszák (ellenjelöltek: Für Lajos, Rácz Sándor). Az akció másrészt naggyá, országos párttá tette az SZDSZ-t. Természetesen nem azzal, hogy — elvont államjogi politikai elvekre hivatkozva — a parlament által választott, „közepesen gyenge” államfő mellett kardoskodott, hiszen ez az „igen"csak néhány ezer szavazattöbbséget kapott. Az igazi „truváj” a kérdéscsokor összeállítása volt, olyan népszerű, „vivő” témákból, mint az MSZMP vagyonelszámoltatása, a Munkásőrség feloszlatása és a pártszervezetek kitiltása a munkahelyekről. Torgyán József még ennél is biztosabbra megy a fiatalok munkához és lakáshoz juttatásának, az 55 éves női nyugdíjkorhatár megőrzésének megcsillantásával. („Legyetek realisták, kívánjatok lehetetlent!” — írták a falakra az 1968-as párizsi diáklázadás résztvevői.) A népszavazási kezdeményezés bírálói e két „kérdést” csak demagógiának minősítik, a másik kettővel kapcsolatban viszont már alkotmányjogi aggályok is meg- ’fogalmazódnak. Az Alkotmánybíróság ugyanis 1990 januári határozatában kimondta: népszavazási kezdeményezés csak az érvényes alkotmány keretein belül mozoghat. Márpedig a közvetlen elnökválasztás, valamint az államfői jogkör kiterjesztése nyilvánvalóan szemben áll az alaptörvénnyel. (Az Alkotmánybíróság két éve a Létminimum Alatt Élők Társaságának az országgyűlés feloszlatására irányuló népszavazási kezdeményezését nyilvánította alkotmányellenesnek.) Torgyán József viszont — sok más mellett — hivatkozik a precedensre, az 1989-es népszavazásra, valamint arra, hogy ha a nép jogosult megszavazni az alkotmányt, akkor joga van módosítani is azt. A jogi vita mellett azonban legalább ilyen fontos, hogy a népszavazási kezdeményezés szinte minden pártot kényelmetlen helyzetbe hozott, mert „keresztbe veri” az éppen kialakult kormány — és ellenzéki — koalíciókat. A kormánypártok közül a szabaddemokraták a parlamenti választás mellett állnak. Az MSZP elvben a közvetlen elnökválasztást támogatná — ez szerepelt tavalyi választási programjában —, a koalíciós szerződésből viszont ez a kérdés kimaradt, a két párt az új alkotmány kidolgozása során szándékozott visszatérni e kérdésre. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz — e kérdésben még híven 1989-es önmagához — a parlamenti elnökválasztás és a „gyenge” elnök koncepciója mellett áll. A kereszténydemokraták viszont évek óta a közvetlen elnökválasztás hívei, de ezt nem feltétlenül a kisgazdákhoz csatlakozva kívánják elérni. Ezért a KDNP javaslata — amely azonban a jelek szerint nem idegen az MSZP-től sem: idén még az Ország- gyűlés válasszon államfőt, de csak két évre, azután pedig az időközben elfogadandó új alkotmány mondja ki a közvetlen elnökválasztást, viszont új síkra terelve a vitát: az 1990-es minta alapján az ellenzék adja a köztársasági elnököt, ne az egyébként is „elfogult”, szabaddemokrata Göncz Árpád legyen az államfő. A javaslatban viszont a hivatkozás sántít: 1990. május 2-án az MDF—SZDSZ paktumot — és annak részeként Göncz Árpád köz- társasági elnöki jelölését — bejelentve Antall József nyomatékosan hangsúlyozta, hogy egyszeri és személyre szóló megállapodásról van szó. (Aminek a fejében az SZDSZ kulcsfontosságú kérdésekben lemondott az akkor vétójogot jelentő „kétharmados” törvénykezésről.) Ami pedig Göncz Árpádot illeti, ő az elmúlt hónapokban ismételten azt mondta, hajelölik és megválasztják, akár parlamenti választás, akár népszavazás útján, vállalja az újabb megbízatást. És tulajdonképpen kevesen kételkednek abban ma Magyarországon, hogy a következő köztársasági elnököt is Göncz Árpádnak fogják hívni. Hajdú András
