Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

UJ KELET

3

rr

Ősszel teljes Alfa Romeo-választék

A személyzet a Juventusnak szurkol

Egy autókereskedés a sok közül

A város központjából kifelé haladva ugyanabban az utcában tíz autókereskedést, -szalont és más, autóvételi lehetőséget kínáló létesítményt hagytam magam mögött, amikor beleütköztem az épülő tizenegyedikbe. Rendeltetése felől amúgy sem nagyon lévő kétségeimet is eloszlatta a félig kész épület tetején látható felirat: FIAT, Autó- méry.

Mekkora rizikót jelenthet a már működők szinte közvetlen szomszédjában újabb autókereskedést nyitni? — fogalmazódott meg bennem a kérdés, s már be is fordultam az alakuló létesítmény nem lévő kapuján.

Bagaméry Menyhért és munkatársa, Mártonffy Pál nem várt szívélyességgel, készségesen fogadott. Végigvezettek szemmel láthatóan szeretett birodalmukon. Lesz itt különleges technológiájú üvegfal, fogadótér, hatállásos műhely, az alsó és felső szinten kiállítóterem (lifttel mozgatják le-fel a kocsikat).

szélésére. Meglepően rövid idő alatt nyélbe ütöttük a szerződést.

— Az ő érdekük is egy jól működő képviselet mielőbbi megalakítása.

— Természetesen. Rengeteg hasznos javaslattal segítettek bennünket a tervezés idején. Elmondták, hogy szerintük a különböző egységek hogyan kapcsolódjanak legcélszerűbben egymáshoz, s felvázolták a műhely legelőnyösebb berendezését. És az is igaz, hogy bár a létesítmény alapvetően saját erejű beruházás, az ország többi képviseletéhez viszonyítva is kiemelt összegű anyagi támogatást adtak létrehozásához. Itt kell megjegyeznem, hogy az elterjedt hírekkel szemben nem fogyott el a pénzünk, az építkezés az üvegfalat kivitelező vállalat hirtelen felszámolása miatt áll pillanatnyiig.

— Van Önöknek képviselőjük Torinóban vagy nekik Nyíregyházán?

minden igényt kielégítő kézi mosó, amit a látottak után inkább autókozmetikai szalonnak neveznék, csupa márvány és csempe szociális blokk, minden, ami a színvonalas szolgáltatás lehetőségét és a nyugodt munkavégzés feltételeit megteremti.

— Nem jelent rizikót — válaszolja még fel sem tett kérdésemre a tulajdonos. — Úgy vélem, hogy a szervizháttér nélküli kiskereskedések (nem kívánom nekik, de szerintem menthetetlenül be fog következni) ideje rövidesen lejár. Egyszerűen azért, mert sem a szükségesjavításokat nem tudják elvégezni, sem a kellő alkatrész-utánpótlást nem képesek biztosítani. így az autósok már csak kényszerűségből is azokat az üzemeket fogják választani, ahol ezeket az ellátásokat megkapják. Mi például a Punto karosszériájára nyolc év garanciát tudunk adni, és ezzel ennyi időre magunkhoz is kötjük a vevőt. A jövő tendenciája a — nyugaton már megvalósított — márkaképviseletekre történő specializálódás.

— Hogyan kerültek kapcsolatba a Fiat céggel? A cég meghirdette és válogatott, kifejezetten Önöket kereste, vagy Önök jelentkeztek?-— Mi jelentkeztünk. Korábban a Mitsubishi hazai képviseletét láttuk el, ez abbamaradt, s új lehetőséget keresve tártuk elképzeléseinket az olasz cég elé. Ezek ott nagyon megtetszettek, elküldték egy tervezőmérnöküket a részletek megbe— A kapcsolattartás a Fiat magyarországi vezérképviseletén keresztül történik. Oda adjuk le három hónappal korábban a megrendeléseinket a típus, a szín és a felszereltség részletes megjelölésével. Ők a szállítmányt a győri vámszabad területre küldik. Itt mintegy száz-százhúsz kocsink áll folyamatosan. Onnan hozzuk el a szükséges mennyiséget, általában 25-30 darabot. Felesleges és költséges lenne valamennyit kivámolni.

— Várhatók az új típusok is?

— Tavasszal két Cabriolet jelenik meg, mellettük az úgynevezett egyterű autó, ami átmenet a személygépkocsi és a mikrobusz között, s nagyszerű családi autó. Az év második felében érkezik Magyarországra az Alfa Romeo teljes típusválasztéka, s a tervek szerint mi leszünk az egyik értékesítési központja.

— Befelé jövet az udvarban egy Mercedest, egy Favor itot és egy Marutit láttam. Nem éppen reklámja a cégnek.

— Decemberben indultunk. Nem tudtuk munkatársainkat aszerint megválasztani, hogy kinek milyen kocsija van. Biztos azonban, hogy előbb-utóbb minden munkatársunk a saját márkánkkal közlekedik, olyan nagy kedvezményt ad a gyár saját dolgozói számára.

— Akkor itt mindenki Juventus- szurkoló?

— Természetesen.

Randa Ferenc

Választási csalás döntetlennel

(Folytatás az 1. oldalról)

A történet hivatalos részének ismeretében kerestem fel a kis szatmári települést, hogy az érintetteket megkérdezzem.

A jégpáncéllá változott úton, a falu előtt, két roma combvastagságnyi akácfát vitt az erdőből. Kérdésem elől menekülve, lihegve tolták a több má- zsányi súly alatt rogyadozó kerékpárokat, és az életükre esküdtek, nem tudnak semmit, még azt sem, hogy választás volt, és kérték, ne fényképezzem őket, mert nem fagyhatnak meg a hidegben. Odébb két asszony már beszédesebb volt. Mindegyik mást tudott a dologról, de abban egyetértettek, olyan ne legyen polgár- mester, aki csak segélyt osztogat azoknak, akik a más fáját viszik, meg a kocsmában elisszák a pénzt, és nem dolgoznak. A falu közepe táján kupaktanácsot tartott néhány ember, de ők már a választási csalás kérdésétől is megijedtek. A tömegből vissza- felelgető férfi elmondta, tudnának ők sok mindent mondani, de abból még sosem volt jó, ha a szegény ember kinyitotta a száját, beszéljenek hát, akiket azért fizettek a választáskor, hogy dolgozzanak.

Ezután a választási bizottság elnökének háza előtt fékeztem. Deák László a szomszédban csengőt szerelt. Egyáltalán nem örült a látogatónak, és ezt értésemre is adta.

— Nem nyilatkozom senkinek, hagyjanak békén! — fortyant fel Deák úr.

— Ön volt a választásokért felelős személy, legalább magyarázza meg, hogyan történt szabálytalanságok ilyen sorozata.

— Én a sajtót nem nézem semmibe, nem is jár nekem egy újság sem, különben is már semmi közöm az egészhez. Kérdezze azt, ha valamint tudni akar, aki ezt az egészet felfújta, és nevetségessé tette a falut.

A következő, szándékom szerinti, beszélgetőpartneremet nem találtam a téeszirodában, de helyette egy megválasztott képviselő, Bodó Ida minden felháborodását hajlandó volt elmondani, ha nem jegyzetelek, és csak

keveset teszek ki a neve mellett az újságban, mert szégyellj, hogy faluja feleslegesen ilyen hírbe keveredett.

— Azt írja le, hogy a Munkáspárt színeiben indultam, pedig nem is voltam sohasem párttag. De vállalom azt, hogy a dolgozó emberek érdekét kell képviselni, mert nem szeretem az olyan köpönyegforgatókat, akik párttitkárként fegyelmit adtak az embereknek, ha a gyerekük templomba járt, most meg ezek az üldözők a legnagyobb vallásosak, és dörgölődnek a paphoz. Különben, most egy olyan helyzet állt elő, hogy felesküdött az új képviselő-testület, megszavazza a polgármester fizetésemelését, de kiderült, hogy mi nem is vagyunk képviselők. Ez az egész a képviselők ellen van, mert polgármestert úgyis újat kellett volna választani, de a miránk szavazó választókat ezzel a feljelentéssel semmibe vették.

Ezután kíváncsi voltam a két polgármesterjelölt véleményére is. Először Bodó Sándort találtam otthon. Nem örült az újságírónak, mert szerinte ez már így is sokat ártott faluja megítélésének, de a megismételt választások után szívesen nyilatkozik, mert lesz mondanivalója.

— Nézze, én még ma sem tudom, hogy mi volt a választás számszerű végeredménye, mert azt velem senki sem kohlte. A polgármester, aki a másik induló volt, a választások estéjén idejött a lakásomra, és azt mondta, döntetlen lett az eredmény, ha őbenne nem bízott a falu, nem választotta újra, akkor ő ideadja nekem a kulcsot, és holnaptól csináljam a dolgokat. Elhárítottam az ajánlatát, mert engemet csak a tiszta eredmény érdekel. Van itt azonban más is, ami mellett szó nélkül nem lehet elmenni. Az egyik országos lapban a következő, engem rágalmazó állítás jelent meg: „Tisztaberek Szabolcs- Szatmár-Beret keleti csücskén fekvő település, ahol az MSZP-s Bodnár Barna és a függetlenként induló Bodó Sándor ikszelt. A korábbi polgármester Bodó Barnát nagyon meglepte ez az eredmény, hiszen 65-70 százalékos támogatottságra számított. Szerinte azonban ellenfele választási csalást követett el, ezért óvást nyújtott be.” (Szó szerinti idézet az említett napilapból.) Kértem, hogy közöljenek helyreigazítást, de ez eddig nem történt meg. Gondolom, azért szavaztak rám az emberek, mert majdnem húszéves tanácsi gyakorlatom van, és bíznak abban, hogy lehet ezt másképp is csinálni. Azt meg végképp nem értem, hogy vetélytársam miért fellebbezte meg a választást, mert úgyis másik szavazás lett volna, és akkor nem kerül ilyen hírbe a falunk. Az az állítás meg, hogy én követtem el csalást, teljes képtelenség, mert hogy tudok csalni, amikor ott sem vagyok a szavazáskor?!

Az üggyel kapcsolatban a sajtóhoz is volt mondanivalója a kifogást emelő régi, és most is hivatalban lévő polgármesternek. Bodnár Barnának.

— A beruházásokkal foglalkoztam, amikor kértek barátaim: induljak. Úgy gondoltam, van hatvan-hetven százalék esélyem. Amikor megtudtam, hogy döntetlen, volt bennem egy kis csalódottság. Jöttek az emberek, és mondták, hogy csalás is volt. Mindenütt, ahová fordultam, azt kértem, legyen új, tisztességes polgármesterválasztás. Azt nem tudom megmondani, hogy kinek a javára csaltak, de a csalás ténye bebizonyosodott. Volt olyan, hogy egy szavazólapon két különböző színű tollal dolgoztak. Ez is kétkezűségre utal. Azzal vádoltak, hogy segélyeket osztottam, hogy rám szavazzanak. Azért sürgettem, hogy bíróság döntsön, mert ellenkező esetben hat hónap múlva lett volna újra szavazás, és addig nem lehet a falut kétségben tartani. Most az a helyzet állt elő, hogy teljesen újra kell szavazni. Hétfőn három órára hívom össze a régi és az új képviselő-testületet, mert az új eskütétele a választási csalások miatt érvénytelen. Azok a döntések, amit hoztak, szintén érvénytelenek, és a régi képviselő-testületnek meg kell semmisíteni. A régi választási bizottságot vissza kell hívni, és újat megbízni, mert a tervek szerint februárban meglesz az ismételt választás. Aradi Balogh Attila

Munkanélküliség, alkohol, táppénz

A munkanélküliség, a stabil munkahelyek elbizonytalanodása a testi és lelki egészséget egyaránt befolyásolja. Ez derül ki abból a beszélgetésből, melyet dr. Albert Valéria és dr. Szabó József háziorvosokkal folytattunk. Lehet-e következtetni a táppénzes betegek számából a lakosság tényleges egészségi állapotára? Miként befolyásolják a fentiek a táppénzhelyzetet?

— A munkanélküliség a táppénzes betegek számának csökkenését eredményezte. Ez érthető, hiszen a munkahellyel nem rendelkező emberek számára szükségtelen a betegszabadság, akinek van munkája, az pedig egyszerűen fél kiíratni magát, mert a leépítést általában azokkal kezdik, akik sokat betegeskednek — mondja dr. Szabó József, aki egy különleges adottságú településrendszer háziorvosa.

— Ezernyolcszáz betegem van, nagyon sok az idős ember. A Nyíregyháza és Kálmánháza között elterülő bokorrendszerű települések tartoznak hozzám. A legtávolabbi betegem harminckét kilométerre lakik a rendelőtől. Kevés a kövesút, ezért sokszor traktorral és teherautóval megyünk a fekvő betegekhez. Sok a munkanélküli, az emberek inkább gazdálkodnak, egyre növekszik az alkoholfogyasztás. Az alkohol motiválta betegségek miatt sok a leszázalékolt. Leszázalékolás előtt, aki csak teheti, igénybe veszi az egy év táppénzt.

A betegeknek sokat kell utazni, ezért hetente háromszor külterületi rendelést folytatunk. Elszórtan van néhány rendelőnek alkalmas helyiség, melyeknek felszereltsége ugyan kívánnivalókat hagy maga után, de a gondozás itt is elvégezhető.

Dr. Albert Valéria:

— Manapság, aki táppénzen van, az tényleg beteg. A lakosság egészségi állapota nagyon rossz, egyre szaporodnak a pszichoszomatikus (lelki eredetű) betegségek, mint a gyomor- és nyombél- fekély, a neurotikus betegségek, a depresszió, és újabban a pánikbetegségek száma is növekszik. A nők egyre több alkoholt fogyasztanak. Mindenki tudja, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás előbb-utóbb úgy tönkreteszi a szervezetet, hogy indokolt lesz a táppénz.

A kor előrehaladtával az emberek nehezebben viselik el a munkanélkülivé válást. Ilyenkor általában igyekeznek leszázalékoltatni magukat. Sajnos java részük gond nélkül leszázalékolható a korán jelentkező betegségek miatt.

— Ön egy régi nagyvállalat, a TAURUS üzemorvosi feladatát is ellátja. Mik a tapasztalatai?

— Tíz év alatt 10 százalékra csökkent a táppénzes betegek száma, míg a rendelésre járók száma csak 30 százalékra. Ennek oka, hogy a rendszeresen táppénzre járókat küldték el először, aki dolgozhat, az pedig félti a munkahelyét. Elmúlt a „betegszabadság” divatja. F. Sipos