Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

1995. január 23., hétfő ■ 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD in ■ UJ KELET Elhunyt John Halas Nyolcvankét éves korában Londonban elhunyt John Halas (Ha­lász János) Angliában élő magyar grafikusművész és rajzfilmren­dező. Ezt a dpa hírügynökség közölte, a család egyik barátjára hi­vatkozva. Az 1912-ben Pesterzsébeten született művész — 1940- ben, feleségével együtt Londonban létesített — műtermében több mint kétezer trükkfilm készült, köztük George Orwell Allatfarm című művének rajzfilmváltozata. O csinálta az első egész estét betöltő sztereorajzfilmet Európában, s a Kass Jánossal közösen készített Dilemma című műve a világ első, teljes egészében digita­lizált komputertechnikával előállított animációs filmje volt. Bosznia — szarajevói tárgyalások Momcilo Krajisnik boszniai szerb parlamenti elnök szerint a bosnyák kormány képviselőivel folytatott vasárnapi szarajevói tárgyalásokon sikerült előrelépni a boszniai fővárosba vezető utak megnyitása felé, s a két fél álláspontja a fogolycsere és a betegek kitelepítésének kérdésé­ben is közeledett egymáshoz. „Egyezségre jutottunk arról, hogy a szarajevói repülőteret kizárólag a polgári közlekedés, illetve a segély- szállítmányok eljuttattására tartjuk fenn” — mondta Krajisnik. A bosz­niai szerb vezető azt is hangsúlyozta, hogy a palei vezetők mindenkép­pen el akarják érni valamennyi hadifogoly szabadon bocsátását. Betiltják az RMDSZ-t? A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) aggoda­lommal értesült az RMDSZ betiltását latolgató bukaresti hatalmi meg­nyilvánulásokról — áll abban a levélben, amelyet Ágoston András, a VMDK elnöke küldött Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnöké­nek. Az MTI-hez is eljuttatott levélben a VMDK első embere hangsú­lyozza: „Tapasztalatból tudjuk, hogy a Kárpát-medencében kisebbség­ben élő magyarság politikai szervezetei ellen irányuló lélektani hadvi­selés voltaképpen a sokat szenvedett népcsoportok egészét célozza meg. A cél a nép megfélemlítése, az, hogy feladja politikai szubjektum vol­tát, s újra visszasüllyedjen az alávetettségbe, amelyben az egyre gyor­suló asszimiláció és az elvándorlás identitását kérdőjelezi meg." Csecsenföldi harcok Vasárnap folytatódott Groznij orosz ágyúzása, azonban a tüzérség fő csapásiránya délkeleti irányba, a stratégiai fontosságúnak tartott Bamut települése felé tevődött át. Közben a csecsének mindinkább partizán­háborúra emlékeztető gyors és váratlan támadásokat hajtottak végre. A helyzet azonban a hét végén sem változott lényegesen. Meciar nyilatkozata Európa nem civakodó szomszédokat vár a közép-európai térségből, hanem olyan országokat, amelyek az integrálódást megelőzően fel tud­ják oldani a köztük fennálló feszültségeket — jelentette ki Vladimír Meciar. A kétnapos hivatalos látogatásra kedden Budapestre érkező szlovák miniszterelnök ez alkalomból szombaton a Galánta melletti Sopomán magyar újságírónak nyilatkozott. Meciar szerint nincs olyan kérdés, amelyről vendéglátójával, Horn Gyulával ne lenne kész tár­gyalni, s ezek közé tartozik a bősi erőmű is. Picasso Malagában 1995 januárja fontos képzőművészeti eseményt tartogat Malaga la­kóinak és az odalátogatóknak. A Püspöki Palotában 184 Picasso-mű\tt mutatnak be, Picasso, az első tekintet címmel, a művész különböző korszakaiból. Olajképek, metszetek, ceruzarajzok, kerámiák — a kiál­lított művek közül a legtöbbet először láthatja a közönség. A műtár­gyak Christine Picasso, a festő legidősebb fia özvegyének tulajdonát képezik. Adóváltozások Az eddig alanyi adómentességet választó adózók január 31-ig kér­hetnek adófizetési kötelezettséget, függetlenül attól, hogy a gazdasági tevékenységükből származó árbe­vételük az elmúlt évben nem érte el az adómentességre vonatkozó ér­tékhatárt. Azoknak, akik áfa-fize­tési kötelezettséget választottak, szintén január 31-ig van lehe­tőségük adómentességet kérni. En­nek feltétele, hogy a gazdasági tevékenységükből származó bevé­tel ne haladja meg az egymillió fo­rintot. A szellemi alkotások eseté­ben adómentesség helyett választ­hatják az áfa adófizetést is. Ez ja­nuár elsejétől a könyvtári szolgál­tatásban dolgozókat is megilleti. A mezőgazdasági kistermelők csak két év eltelte után választhatják a kompenzációs felár helyett az áfa­fizetést. Újdonság, hogy a magán- személyek részére csak az idén, ja­nuár elsejétől vezették be az általányadózást. Ennek egyik fon­tos feltétele, hogy csak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendel­kező vállalkozók választhatják, de csak akkor, ha a törvényben előírt egyéb feltételeknek is megfelelnek. Az általányadózással kapcsoaltos bejelentéseket az éves adóbevallás­sal együtt kell benyújtani. Megyei közgyűlés Politikai csatározások nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A következő napirendi pontként a közgyűlés dr. Zilahi József elnök elő­terjesztésére megválasztotta Balogh Gyulát, Vaja polgármesterét, illetve Petróczki Ferencet, Nyírbátor polgár- mesterét tanácsnoknak. A megyei közgyűlés tizenhárom bi­zottságának az összetétele a követke­zőképpen alakult: Pénzügyi bizottság: Sulyok József (elnök), Karakó László (alelnök), Balogh Andrásné, Palló Sándor (bel­tagok), Pethő András, Révész László, és egy eddig még meg nem nevezett MSZP-s tag (kültagok). Ügyrendi és jogi bizottság: dr. Szendrei László (elnök), Szabados Jó- zsef (alelnök), dr. Darvai Sándor, dr. Juhász Miklós (beltagok), dr. Hel- meczi László, Szoboszlai Ottó, dr. Ba­rabás Bertalan (kültagok). Oktatási és közművelődési bizott­ság: Palló Sándor (elnök), Szűcs Ilo­na (MSZP-alelnök), dr. Lenti István, Szabó István (beltagok), dr. Németh Péter, Boroska Miklós, Nagy Károly (kültagok). Gyermek és ifjúsági bizottság: Miklós Elemér (elnök), Hetei Vilma (alelnök), dr. Lenti István és Bartha László (beltagok), Sarka Béláné, Csorna Zoltán, Lippai Gergely (külta­gok). Sportbizottság: Bartha László (el­nök), Drótos Vince (alelnök), Lázár János, Birtha Sándor (beltagok), Orendi Mihály, Fesztóri Tibor, Forró Zoltán (kültagok). Idegenforgalmi és műemléki bi­zottság: Szűcs Ilona („Itt élünk ...” A rendőrség legtitkosabb részlegei­nek egyike a BM (ORFK) Biztonsági Főosztály, amelyet belbiztonsági szol­gálat néven is emlegetnek. A főosztály vezetője, Simon Sándor ezredes (nem tévesztendő össze Simon Sándorral, aki a közelmúltig vezérőmagyi rang­ban a Nemzetbiztonsági Hivatalt ve­zette) nemrégiben első ízben a rend­őrség belső orgánumában körvonalaz­ta a szolgálat feladatát. Ez kiterjed a Belügyminisztérium központi állomá­nyára, valamint az összes rendészeti szervre. Ok foglalkoznak a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Büntetésvégrehajtás, a Polgári Vé­delem és a Tűzoltóság állományával kapcsolatos bűncselekmények meg­előzésével. Rendőrhatósági jogkörük nincs, tehát nyílt nyomozati intézke­dést nem foganatosíthatnak, de ez nem is szükséges, hiszen erre megvannak az illetékes szervek, a Katonai Ügyész­ség és az Ügyészségi Nyomozóhiva­tal. Bűncselekmények elkövetésére utaló értesülés esetén elvégzik az in­formáció pontosítását, és ha megbizo­nyosodnak annak valódiságáról, átad­A Curierul National című bukaresti lap szombati jelentése szerint a román alkotmánybíróság a héten tartott ülé­sén rendreutasította a kormányt, amely továbbra is határátlépési illeté­ket szed be külföldre utazó polgárai­tól - személyenként 15 ezer lej (mint­egy 8 dollár) értékben -, annak elle­nére, hogy a testület a vonatkozó kor­mányrendeletet alkotmányellenesnek minősítette. Az alkotmánybíróság december 17- i határozatát a kormány úgy értelmez­te, hogy amíg a parlament nem fogad el új törvényt, a testület által kifogá­solt törvény - voltaképpen egy, a par­lament által jóváhagyott nyári kor­elnök), dr. Dám László (alelnök), Radvánszki József, Lázár János (bel­tagok), Apáti György, Oláh Gábor, Nagy Tibor (kültagok). Külkapcsolatok és kisebbségi al­bizottság: Jakab Ferenc (elnök), Petróczki Ferenc (beltag), Farkas Kálmán (kültag). Területfejlesztési és kommunális bizottság: Gazda László (elnök), Sza­bó István (alelnök), Berencsi Béla, Radvánszki József (beltagok), Soly- mosi László, Kozák György, Hajnal Béla (kültagok). Egészségügyi bizottság: dr. Va­dász Mária (elnök), dr. Kovács Sán­dor (alelnök), dr. Szilágyi Dénes, Jüttner Csaba (beltagok), dr. Molnár Sándor, dr. Szilassi Géza, dr. Szege­di János (kültagok). Szociális bizottság: Takács Tamás (elnök), Veligdán Sándorné (alelnök), Szentesi Péter, Miklós Elemér (belta­gok), Daragó László, dr. Szalontai Ti­bor, Fehér Antal (kültagok). Mezőgazdasági bizottság: Hoványi Ferenc (elnök),Bán György (alelnök), Pöcsik Géza, Jakab Ferenc (beltagok), Szántó Sándor, Széki Imre, dr. Vonza András (kültagok). Gazdasági és vagyonbizottság: Jüttner Csaba (elnök), Borkő Károly (alelnök), dr. Darvai Sándor, Czellák István (beltagok), dr. Mikola András, Tormássi Géza, Darvas Antalné (kül­tagok). Élelmiszer-gazdálkodási és -for­galmazási bizottság: Kovács Lajos (elnök), Balogh József (alelnök), dr. Lenti Ist\’án, Gulácsi Mihály (belta­ják nyomozás lefolytatására az ügyet az illetékesnek. Simon szerint az említett szerveken belül többezres nagyságrendű volt a bűncselekmények elkövetésére utaló információk száma. A nagyobbik részéről sikerült megállapítani, hogy az információ téves vagy koholt, lejá­ratást célzó szándékkal keletkezett. Százas nagyságrendű volt azoknak a jelzéseknek a száma is, amelyek bűn- cselekmények elkövetésének lehe­tőségére vonatkozó körülményekre utaltak: ezeket a megelőzési tevékeny­ség során hasznosították. A hamis in­formációk ellenőrzése óriási többlet- munkát jelentett, de azt is eredmény­nek könyvelhetik el, ha egy be­jelentésről sikerül megállapítani, hogy semmi köze a valósághoz. Simon so­raiból kiderül, hogy — kifejezése szerint — „növekedett a valós bűncse­lekményekre utaló adatok száma...” „Az is előfordult, hogy a tudomá­sunkra jutott alapbűncselekmény mel­lett egyéb jogellenes magatartásfor­mákra is fény derült. Félezerre tehető a mélyebb nyomozati munkát igénylő mányrendelet - érvényben marad. Mivel az, hogy mikor kerül újra a ki­fogásolt törvény a honatyák elé, a kor­mánytöbbség akaratától függ, elvben akár évekig érvényben maradhatott volna az alkotmánybíróság által elve­tett rendelkezés. A kormány magatar­tása nemcsak az ellenzék, hanem a ro­mán sajtó tekintélyes részének heves támadásait is kiváltotta. Az alkotmány- bírósághoz a határátlépési illetékkel kapcsolatban beadott megkeresést ere­detileg Kerekes Károly RMDSZ- képviselő kezdeményezte és az ellen­zék számos tagja támogatta. A parla­ment a nyári, illetve a téli szünet ide­jére a kormányt rendszeresen felhatal­gok), Kovács Géza, Bartos Pál, Lukovics Bertalan (kültagok). Megyei Jogú Város és Megyei Közgyűlés Egyeztető bizottsága: Dr. Zilahi Józsefit lnök), Hamvas László (alelnök), Kárpáti Tibor, Szilágyi Dé­nes, dr. Oláh Albert (beltagok). A bizottságok megválasztása után MSZP-s javaslatra ezen a napon csak két alapítvány ügyében döntött a me­gyei közgyűlés. A Fejlesztési közalap és a Primom Vállalkozásélénkítő Ala­pítványban, mint alapítót a megyei közgyűlést a továbbiakban dr. Zilahi József képviseli. A közgyűlés lezárása előtt többen szót kértek. Sulyok József az M3-as autópálya ügyében kért szót, aggódva annak meg nem épüléséért, vagy eset­leges más nyomvonal kijelöléséért. Szentesi Péter bejelentette, hogy a to­vábbiakban ő az SZDSZ frakció- vezetője dr. Oláh Albert helyett, aki mint ismeretes, társadalmi megbíza­tású alelnök lett. Szénégető László a falugazdász hálózat érdekében pró­bált érvelni, felhívni a képviselők fi­gyelmét arra, hogy a hálózat műkö­dése anyagiak híján veszélyben van. Dr. Zilahi József 12 óra előtti zár­szavában arról biztosított mindenkit, hogy a vélt vagy valós politikai csatá­rozások ideje lejárt. Most már az ér­demi munkán van a sor. A szakmai hozzáértésnek kell a jövőben domi­nálnia a megyei közgyűlésben. A képviselők a költségvetéstervezet kézhez kapták, a február közepére összehívandó megyei gyűlésnek en­nek megvitatása lesz a témája. Száraz Attila ügyek száma, s ezek fele korrupciós jellegű bűncselekmény volt. Az elmúlt évben a főosztály területén 170 eset­ben került sor büntetőeljárás kezdemé­nyezésére, és több mint 300 fegyelmi eljárást kezdeményeztünk. Szomorú­an kellett megállapítanunk, hogy nö­vekedett az elkövetők között a tisztek aránya, és esetenként főtisztekkel kapcsolatban is keletkezett bűncse­lekmény elkövetésére vonatkozó gya­nú.” A legveszélyeztetettebbek korrupci­ós szempontból Simon szerint is a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség beosztottjai. Egy-egy „sikeres” határátlépésen, a vám meg­kerülésén vagy a vámpapírok kozme­tikázásán milliós értékek múlnak. El lehet képzelni azt, amikor a „vállal­kozó” 200 000 forintot dug a havi tizennyolcezres fizetéssel rendelkező pénzügyőr orra alá egy bélyegző le­nyomatáért... Nehéz ellenállni. Pedig nincs más lehetőség. Aki enged, azt Simon szerint a következő alkalommal már zsarolni forgják, és nincs többé megállás. mázzá törvényerejű rendeletek kiadá­sára, és a kabinet rendszerint több tu­cat rendeletet ad ki a szóbanforgó idő­szakokban: ezeket utólag hagyja jóvá a törvényhozás. Antonie lorgovan al­kotmánybíró a Mediafax hírügynök­ségnek nyilatkozva megengedhetetlen­nek nevezte, hogy a jelenlegi kormány- parlamenti többségére támaszkodva- valóságos törvényhozó szervvé váljék oly módon, hogy a parlament­tel utólag tömbben hagyatja jóvá a szünidő idején hozott rendeletéit. Az alkotmánybíró kijelentette: „Én azok helyében, akik kifizették a határátlépési illetéket, a bíróságon követelném vissza a kormánytól a pénzemet”. Belbiztonsági szolgálat Törvénytelen a határátlépési illeték

Next

/
Thumbnails
Contents