Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
4 1995. január 19., csütörtök UJ KELET VAROSRÓL JS$ VAROSRA UJ KELET ÚJFEHÍRTÓN Egyelőre negatív az egyenleg Kötelező feladatok Legutóbb, amikor itt jártunk, már közeledett a szilveszter, de az év végi összegzéshez még korán volt. Most azonban, az új év elején tisztába tehetjük az elmúlt év eredményeit és eredménytelenségeit, összegezhetjük, hogy mi mindent sikerült végrehajtani a kitűzött feladatok közül, és mi az, ami az új évben vár megoldásra. Újfehértó jegyzőjével, Varga Lászlóval az 1994-es évet elevenítettük fel. — Két kivétellel befejeztük az összes beruházást, feladatot — válaszolja kérdésemre a jegyző. — A Trombitás utcai villanyhálózatbővítése 1995-re csúszott át a TITÁSZ építőbrigádjainak elfoglaltsága miatt. Ebből a munkából még körülbelül 60 közvilágítási lámpahely felszerelése maradt hátra. A másik befejezetlen munka a novemberben átadott Újfehértót és Kálmánházát összekötő út útpadkáinak, csapadék- és a belvíz- elvezető-rendszerének a megépítése. Ezt is igyekszünk minél hamarabb pótolni. Az új szárny megépítésével megoldódott végre a 4-es iskola sok évtizedes problémája. Elkészült egy kis méretű aszfaltozott labdarúgópálya, aminek — Még csak irányszámokat tudok mondani, mert az intézményvezetőkkel, szervezetekkel és a bizottságokkal most folynak az egyeztetések, és majd január 26-án terjesztjük a képviselő-testület elé. A bevételi előirányzatok során figyelembe vettük az év közben realizálható tényezőket, és körülbelül 422 millió forint bevétellel számolhatunk. Ez az összeg 1994-hez képest nagyon szerény növekedést mutat, és közel nem fogja fedezni a várható többletkiadásokat. A kiadási előirányzatok kialakítása csak minimális szinten került tervezésre. Az intézmények működésénél csak a közalkalmazotti illetményalap növekedésével számoltunk. A'fejlesztési, felújítási feladatok nélkül is egyelőre negatív a költségvetési egyenleg. Át kell tekinteni a nem kötelező feladatokat, és a legminimálisabb szintre vissza kell szorítani azokat. Tovább nehezíti helyzetünket néhány kötelezően elvégzendő feladat, mint például az Ellenőrzési Iroda felállítása vagy az aljegyző beállítása. — Egy-két számadattal is támasszuk alá az elmondottakat! — Az 1995-ös évi költségvetés közel 20 százaléka a szociális feladatok ellámegépítése több mint kétmillió forintba került. Kezd körvonalazódni a tájház is. Eddig körülbelül kétmillió forintot költöttünk a régi életmódot megtestesítő, megelevenítő eszközök megvásárlására és beszerzésére. Buczkó Józsefet bíztuk meg a munkával, aki már eddig is nagyon sok kutatást és felderítést végzett. Neki köszönhető, hogy úgy állunk, ahogy. Természetesen a legfőbb feladatunk az intézmények működtetése és a szociális segélyek kiadása volt. Sajnos, ezt nem mindig sikerült maximálisan teljesíteni. Az iskoláknak nem tudtunk tanszereket és segédeszközöket venni, és valószínűleg az idén sem fog rá jutni. Ha ez tovább folytatódik, az oktatás rovására megy a dolog. De egyébként is olyan helyzetben vagyunk, leszünk, hogy vagy az intézményeinket működtetjük, vagy pedig a város fejlesztését eszközöljük ki, de a kettő együtt nem megy. Nagy Sándorral, a város ismételten megválasztott polgármesterével az ez évi költségvetésről és a célként kitűzött tervekről, feladatokról beszélgettünk. —Milyen összegből gazdálkodhatnak az idén? tása körébe tartozókra fog elmenni. Évente egy lakosra 6500—7000 forintot fordíthatunk. Egyik alapvető problémánk, hogy nem emelkedtek az állami normatív támogatások. Az egy fő általános iskolásra kapott normatíva a gyermekre költött költségnek csak az 55 százalékát, az egy óvodásra jutó támogatás a költségeknek mindössze 36 százalékát fedezi. —A város további fejlesztéséről még nem esett szó... — Ahhoz, hogy 1996-ra vonatkozó céltámogatási pályázatot tudjunk benyújtani, most kellene elkészíteni a terveket, ezek azonban rengeteg pénzbe kerülnek. Ebben az évben a legnagyobb beruházásunk a 220 millió forintba kerülő telefon- hálózat kiépítése lesz, és emellett szeretnénk a harmadik negyedévre befejezni a tájház kialakítását. Ézenkívül más nagyobb beruházásban nem gondolkodtunk, és felújítással nem számoltunk. —Tavalyról nincs beadott pályázatuk?-— Egy tízmillió forintos ivóvízhálózat-bővítésre nyújtottunk be pályázatot, annak elnyerésére elég jók az esélyeink. Sajnos, ezzel végére is értünk a reálisan szóba jöhető dolgoknak. S hogy mi lesz 1996-ban?... Hátrány volt a fiatalságom A huszonkét éves alpolgármester Tavaly augusztusban voltak a FIDESZ emlékezetes nehéz napjai, s akkor volt a párt megváltozott politikájával egyet nem értő tagok tömeges kilépése itt, a megyében és az országban is. A kilépett ismertebb tagok közül aztán a választások után mind „nagy ember” lett. Szoboszlai Ottót ismét megválasztották Nagyhalász polgármesterének, dr. Sértő-Radics István Uszkán lett polgármester, Forró Zoltánt pedig Újfehértón alpolgármesternek nevezték ki. — Zoli, te magad mondtad, hogy a megyében mindenképpen, de talán az országban is Te vagy a legfiatalabb alpolgármester. Bíztál benne, hogy megválasztanak? — Nagyon reménykedtem benne, hogy az egyéni körzetben megválasztanak képviselőnek, mert nagyon sokat dolgoztam érte. Rendkívül fontosnak tartom a lakossággal a személyes kapcsolatot, s ahogy tapasztaltam, az emberek hiányolják is ezt. Sokan panaszkodtak nekem, hogy az előző képviselő-testület nem igazán foglalkozott az emberekkel, személyesen nem hallgatták meg a véleményüket és a kívánságaikat, szóval nem igazán volt szavuk a város életének irányításában. Én elmentem közéjük, beszélgettem velük, meghallgattam, hogy miről mi a véleményük, s ez meglátszott a választási eredményeken is. —Az emberek nem voltak kicsit tartózkodóak azért, hogy ilyen fiatal vagy? — A fiatalságom mindenképpen hátrány volt, és még lesz is, hiszen nem könnyű elfogadni az utasításokat vagy még a kéréseket sem egy 22 éves sráctól. Főleg nem az olyanoknak, akik bőven az apám lehetnének. Ugyancsak hátrányosnak tartom a munkám során is, mert én ezelőtt nem voltam képviselő-testületi tag, nem látom át a dolgokat, és nem igazán tudom még, hogy Forró Zoltán hogyan mennek az egyes ügyek. Ezeket az ismereteket rövid időn belül szeretném megszerezni, már megtettem a szükséges lépéseket, hogy mindenbe betekintésem legyen. — Gondolom, azért is sürget az idő, mert a polgármesteretek országgyűlési képviselő is egyben, és elég sok időt a fővárosban tölt majd az elkövetkező négy évben. — Valóban így van, hatalmas feladat fog rám hárulni a polgármester távollétében. — A fiatalok általában tele vannak tenni akarással, meg szeretnék váltani a világot. Neked milyen teiyeid vannak? — Hát, ha a világot nem is, de elég sok mindent szeretnék megváltoztatni. Tudom, hogy sokan rossz szemmel nézik ifjonti lelkesedésemet, és úgy vélik, egy idő múlva úgyis belefásulok a mindennapokba, de nagyon remélem, hogy nem így lesz. Tulajdonképpen három nagy célom van: az egészségügy, az oktatásügy és a munkanélküliség helyzetének javítása. Az egészségügynek úgymond mindig slágercélnak kell lennie. Az egészségügyi lehetőségek sohasem lehetnek tökéletesek. Dr. Bélteki Béla kollégámmal az a tervünk, hogy a négy év alatt megteremtsük a lehetőségét egy mentőállomás létesítésének. Nagyon bízunk benne, hogy meg tudjuk majd valósítani. Az oktatás azért nagyon fontos, mert ez mindennek az alapja. Nemcsak a gazdasági fejlődésnek, hanem a szellemi tőkének is, és annak is, hogy meg tudjuk tartani a lakosságot, ne vándoroljanak el innen a fejlettebb és kulturáltabb városokba. Rengeteg látható és látványos eredményt lehetne elérni, ha komolyan odafigyelnénk ezekre a dolgokra. így van ez a munkanélküliséggel is. A megyében nálunk az egyik legmagasabb a munkanélküliek száma. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a vállalkozókat idecsalogassam. Kedvező hitelfeltételeket nyújtunk nekik, ha kell, körüludvaroljuk őket, de ahhoz, hogy sikerüljön, meg kell oldani a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Gondolok itt az utak teljes rendbetételére vagy a telefon- helyzet megoldására. Legalább ilyen fontosnak tartom a sport fellendítését is. Nálunk jószerével csak a focit ismerik az emberek, s ez nagyon beszűkült gondolkodásra vall. Létesíteni kellene egy PRIMOM- központot is, ez nagy lökést adna a mezőgazdaság és a vállalkozások fejlődésének. De órákig sorolhatnám még a hiányosságokat és a megoldásra váró feladatokat. Én csak azt tudom mondani, hogy felkészültem mindezen feladatok elvégzésére, és minden erőmmel azon leszek, hogy megháláljam választópolgáraink és képviselő- társaim bizalmát. Úri Mariann Lopják a játékautomatákat A közbiztonságért Újfehértó közel 15 ezer lakosával a nagyobb települések közé tartozik. Ha még hozzávesszük Kálmánházát és a hozzá tartozó tanyai településeket, akkor mintegy 20 ezer ember közbiztonságáért felel a fehértói rendőrőrs. — Hogy ekkora körzetet zavartalanul tudjunk ellátni, a mostani 12 fős egyenruhás állományt legalább 25-30 főre kellene növelni — mondja Vízi Pál őrnagy, őrsparancsnok. —Az önök térségében hogyan alakultak a bűncselekmények az utóbbi években? — Az tapasztalható, hogy évről évre sikerült a bűncselemények számát visszaszorítani. Számokban kimutatva, 1992-ben 356, míg a múlt évben 229 bűnesettel találkoztunk. Ezzel párhuzamosan az eredményességünk is javult. A két évvel ezelőtti 32 százalékról 53 százalékra növekedett az ismeretlen tettesek elleni felderítési mutató. — Melyek a jellemző bűncselekmények? — Mintegy 75-80 százalékkal a vagyon elleni bűnesetek vezetnek. Ezen belül is túlnyomórészt a lopások és a betöréses lopások a jellemzőek. — Mi az oka a vagyon elleni bűn- cselekmények gyakoriságának? — Mélyebben kellene ezt elemezni és az okokat feltárni. Véleményem szerint mindenképpen közrejátszik, de nem meghatározó az elszegényedés, ami évek óta tapasztalható mifelénk is. Azonban nem csak szegények követnek el bűn- cselekményeket, hanem azok is, akik kizárólag ebből akarják magukat fenntartani. Aztán a fiatalok ápolják a sok évvel ezelőtti „hagyományokat”. Valamikor nem múlt el egy bál vagy táncos rendezvény anélkül, hogy ne került volna elő a kés vagy a dorong. Sajnos, ez ma is tapasztalható, ha más településről jönnek át fiatalok szórakozni, például diszkóba. Gyakran előfordul összetűzés a két tábor között. Ezt még nem tudta kinőni településünk, hiába lettünk város. Úgy látszik, még több időnek kell eltelni. — Vannak-e olyan sajátos bűncselekmények, amelyek mostanában előft ódulnak a körzetben, de korábban nem voltak jellemzőek? — Újabban a játékautomatákat lopkodják. Ez eléggé elterjedt a városban, de a környező településeken is. Ezeket nagyon nehéz nyomon követni, mert csinálnak neki egy új burkolást és így adják tovább. A játékautomaták üzemeltetése jól jövedelmez, nem ritka, amikor a tulajdonos zárórakor 50-60 ezer forintot is kiszed belőlük. Ezért megéri ellopni; adni-venni. Van is ezekből szinte minden szórakozóhelyen. — A múlt évben volt-e valamilyen kirívó bűncselekmény az őrs területén? — Életellenes bűncselekmény az elmúlt évben nem fordult elő, de meg kell említenem, rablás viszont jóval több volt mint az előző évben, szám szerint hat. Ezek közül öt esetben az elkövetőt sikerült fülön csípni. — A lakosok ön szerint mennyire érzik magukat biztonságban a maguk által felügyelt körzetben? — Én úgy érzem és látom, hogy az állampolgárok biztonságérzete összességében romlott, akár bevalljuk ezt, akár nem. Ezt-elsősorban azon mérem le, hogy amikor kezdtem a rendőri munkát, most 21 éve, egy év alatt nem volt annyi súlyos bűncselekmény, mint most egy hét alatt. Ezt országosan is értem. Az információ ma már hamar eljut az emberekhez. Ez is befolyásolja, hogy romlott a biztonságérzetük, ha még közvetlenül nem is tapasztalják. Fullajtár András
