Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
ÚJFEHÉRTÓ ÚJ KELET 1995. január 19., csütörtök Kiegyensúlyozott hitelezés Biztos gazdálkodás Az újfehértói takarékszövetkezet hosszú évek óta kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Jelenleg kilenc településen folytatnak pénzügyi szolgáltatást. Ezek közül több helyen más pénzintézet is jelen van. —Mennyire jelent ez konkurenciát szövetkezetüknek? — kérdeztük Gulyás József elnököt. — A betét- és hitelkamat-politikánknál ezt minden esetben figyelembe vesszük, és ezért ezeket úgy alakítottuk ki, hogy versenyképesek legyünk, rugalmasabbak és gyorsabbak vagyunk, például a hitelfolyósításnál. — Milyen sajátossággal rendelkeznek a takarékszövetkezetek, így természetesen önök is? — Talán a legfontosabb, hogy 1994 óta a takarékszövetkezetek által gyűjtött betéteknek kettős biztosítéka van. Egyrészt az országos betétbiztosítással, másrészt az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) által. Nagyon konzervatív hitelpolitikát folytatunk. Ez azt jelenti, hogy nagyon tüzetesen megvizsgáljuk azokat az ügyfeleket, illetve vállalkozókat, akiknek hitelt folyósítunk. Hiszen ez a szövetkezet mindig is stabilan és nyereségesen gazdálkodott. Nem akarjuk azt, hogy a lakosság és a tagjaink részéről meglévő bizalom valamilyen formában csorbát szenvedjen. Ezt a szigorú hitelkihelyezésünket támasztja alá az is, hogy sem 1993-ban, a hitelkonszolidációban, sem 1994-ben, a bankkonszolidációban nem vettünk részt. Ez ma a banknál komoly mutató, amely kifejezi azt, hogy nagyon eredményesen gazdálkodik egy pénzintézet. Hiszen a kintlévőség háta mögé megfelelő fedezetet tud saját erőből biztosítani. — Az elmúlt évben hogyan alakult a betét- és a kölcsönállományuk? — A múlt évi betétállományunk mintegy 540 millió forintot tett ki, míg a köl- csönállomány 285 millió volt. —- Ezenkívül milyen szolgáltatást nyújtanak még? — Nagy gondot fordítunk rá, hogy a két alaptevékenységen kívül megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk a lakosságnak és tagjainknak, mint például a számlavezetés vagy egyéb pénzügyi segítség. — Hogyan értékeli az elmúlt évet? — Ez az év nagyon fontos volt a takarékszövetkezet életében, hiszen a megye- székhelyen, Nyíregyházán nyitottunk egy új kirendeltséget, a Kossuth utcán. Igyekeztünk úgy kialakítani, hogy minden igénynek megfeleljen, úgy a berendezésében, mint tevékenységében. Egységeinket nagy részben felújítottuk, és ennek eredményeként ma már korszerű körülmények között fogadjuk az ügyfeleinket. Erre nem kevesebb mint 13 millió forintot fordítottunk. Végleges számok még nincsenek a gazdálkodást illetően, de a nyereségünk biztosan meghaladja a 10 millió forintot. Ami nagyon fontos, ezt a nyereséget úgy értük el. hogy minden vonatkozásban megfeleltünk a pénzintézeti előírásnak. —Melyek azok a kölcsönök, amiért leggyakrabban felkeresi önöket a lakosság? — Elsősorban a fogyasztási és építési hitelekért fordulnak hozzánk. A feltételeink olyanok, mint más pénzintézetnél. Azonban azt hozzá kell tennem, hogy a megye takarékszövetkezeteinek a kamatait figyelembe véve a mienk a legalacsonyabb. — A vállalkozóknak is segítenek? — Természetesen, de itt is lényeges dolog, hogy megfelelő fedezetek álljanak rendelkezésre a hitel biztosítására. Az összeg nagysága is ettől függ. — Mennyire falusi bank manapság a takarékszövetkezet? — Talán más lett a tagsági kapcsolat, mint jó pár évvel ezelőtt. A tagértekezleteken, részközgyűléseken nagyobb volt az érdeklődés, mint napjainkban. Mindemellett közvetlen, napi kapcsolatban vagyunk az ügyfelekkel. Nagyon röviö idő alatt eldől egy hitel sorsa, hogy adható, vagy sem. Ami még nagyon fontos, hogy a kölcsönös bizalom továbbra is megvan. F.A. Vetélytárs nélkül Manapság olyan ritka, mint a fehér holló, ha egy vállalkozásnak nincs riválisa a városban. Márpedig az újfehértói Verman Adótanácsadó és Számviteli Szolgáltató Bt. ilyen kivételesen szerencsés helyzetben van. A bt. életre hívóját, Marján Pált faggattam a vállalkozásról. — Honnan jött az ötlet? — Láttuk, hogy a lakosságnak — elsősorban a vállalkozóknak — igényük van az adóügyintézésre, mert egy részük nem ért az adóval kapcsolatos dolgokhoz, másik részének pedig nincs ideje ezzel foglalkozni. így aztán 1992 szeptemberében Kábái Sándorné és Pásztor Ferencné kolléganőimmel megalapítottuk a céget. — Azelőtt mivel foglalkoztak? — Mind a hárman a szakmában dolgoztunk és dolgozunk még most is, a vállalkozást ugyanis másodállásban csináljuk. Mérlegképes könyvelők és adótanácsadók vagyunk. — Tulajdonképpen mivel foglalkoznak? —Egyéni és társas vállalkozások könyvvezetését vállaljuk, intézzük az adóügyeket (személyi jövedelemadó, társasági adó, általános forgalmi adó, adóbevallás stb.), az ügyfelek kérése és megbízása alapján képviseljük őket az adóhatóságnál. — Mennyire zárták sikeresen az elmúlt kétéves időszakot? — Mintegy ötven vállalkozásnak és vi- * szonylag sok magánszemélynek intézzük a könyvvezetését, az adó-és egészségbiztosítási ügyeket. Ügyfeleink köre a kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység szinte minden vállfáját felöleli. A fogadóhelyiségünk és a technikai hátterünk megvan a zökkenőmentes munkavégzéshez. Ezt az irodát a múlt hónapban vásároltuk meg, és a számítógép-állományunkat is bővítettük. Bárcsak másodállásban csináljuk, ügyfeleink bármikor fordulhatnak hozzánk segítségért, tanácsért. — Milyen további terveik vannak? — A technikai rendszer bővítését folyamatosan szeretnénk megoldani. Ugyancsak folyamatosan állunk a meglépő és a leendő vállalkozások szolgálatára. Nagyon szeretjük a munkánkat, és mindaddig nem hagyjuk abba, amíg az embereknek szükségük van ránk. — Meddig lehet ezt konkurencia nélkül tovább csinálni? ■— Bár társas vállalkozások még nem alakultak, egyénileg többen is foglalkoznak vele. Nem hiszem, hogy sokáig vetélytárs nélkül maradnánk, de ez nem is lenne baj. A jó üzletvezetés mellett úgy is nyereségesen működhet egy cég. U.M. Az érettségi mellé szakmát is kapnak Még el tudnak helyezkedni Az újfehértói gimnázium 1961-ben alakult meg egyetlen osztállyal. Aztán fokozatosan növekedtek a beiskolázások. — Közben a gimnáziumi osztályok mellett mezőgazdasági szakközépiskolai képzést is nyújtottunk hat tanéven át — kezdi a beszélgetést Tárkányi József igazgató, aki két éve vezeti az intézményt. Előtte 17 éven keresztül igazgatóhelyettesként dolgozott itt. — A kimondottan csak gimnáziumi oktatás meddig tartott? — 1978-ig. Ugyanis ekkor indult meg a textilipari szakközépiskolai képzés iskolánkban. Közben a még meglévő gimnáziumi osztályok 1981-re kifutottak, és ettől kezdődően 1988-ig csak textilipari szakközépiskolai tanulókat iskoláztunk be, viszont 1984-től textilipari szakmunkásképzést is végeztünk, az utolsó évfolyam az elmúlt évben búcsúzott iskolánktól. — Teljesen megszűnt a szakmunkás- képzés? — Mint ismert, a textilipar megyénkben, de az országban is erősen összezsugorodott, és emiatt nincs értelme a szakmunkásképzésnek. Meg nincs is iránta érdeklődés. — Mi van helyette? — Iskolánk iránt érdeklődő tanulók számára, hogy valamilyen szakképzettséget tudjunk biztosítani, ezért három évvel ezelőtt bevezettük a ruhaipari szakközépiskolai képzést. Jelenleg öt ilyen osztályunk van. Viszont kifutóban van a textilipari szakközépiskolai osztályunk. Természetesen tovább folyik a gimnáziumi oktatás. Minden évben egy-egy osztályt iskolázunk be. — Újfehértó földrajzilag úgy helyezkedik el, hogy körülötte húsz kilométeres körzetben több középfokú intézmény is található. Ezek mennyire jelentenek elszívóhatást? Vannak-e beiskolázási nehézségeik? — Mindenképpen nehezebb lett a beiskolázás. Városunkban a négy általános iskolában évente nyolc—kilenc nyolcadikos osztály végez. Ez 250 gyerek. Ebből a létszámból 30 gyerek kerül hozzánk évente. Általában ezek a legjobb tanulók. A többi jó tanuló elkerül a különféle tagozatos iskolákba. Nyíregyházára vagy Debrecenbe. Tehát különösebb beiskolázási nehézségeink nincsenek, a megfelelő létszám rendelkezésünkre állt eddig is, akár a gimnáziumban, akár a szakközép- iskolában.Jelen pillanatban is telítettek vagyunk 11 osztállyal és 275 tanulóval. — A beiskolázás csak a városból történik, vagy máshonnan is fogadnak tanulókat? — A tanulók mintecy 75 százalékát légistánk is, akik a megye közelebbi és távolabbi pontjairól jöttek hozzánk. Néhány bejáró diákunk is van a környező településekről. Gyakorlatilag a megye bármely részéből fogadunk diákokat, ha megfelelő a tanulmányi eredményük. — Az érettségin kívül milyen hasznát veszik a diákok a ruhaipari szakközépiskolai képzésnek, és mennyit sajátítanak el a szakmából? — Gyakorlatilag egy jól képzett gyerek, aki szereti a szakmáját, férfi- és női ruhákat fog tudni varrni, készíteni. Az érettségi mellé kap egy szakmát is, és a mai körülmények ellenére el tud vele helyezkedni, ahol a szakmai végzettséget kérik. Vagy ő maga is nyithat üzletet, ha kellő gyakorlatra tett szert. — Az idegennyelv-oktatással hogyan állnak? — Kimondottan speciális nyelvoktatásunk nincs. Mi a hagyományos heti három órában tanítunk német, angol, latin és orosz nyelvet. A gimnáziumban ebből kettő a kötelező, míg a szakközépiskolai tanulók választhatnak az orosz vagy a német nyelv közül. A nyelvoktatáson kívül jól felszerelt számítástechnikai tantermünk is van. és a gimnáziumi osztályokban lehetőség van arra, hogy fakultatív tantárgyként, heti hat órában foglalkozzanak számítástechnikai ismeretekkel. Ezt érettségi tantárgyként is választhatják. Ugyanis a bizonyítvány mellé egy számítógépkezelői ismereteket bizonyító okiratot is kapnak a diákjaink. — Bizonyára rendelkeznek olyan statisztikával. hogv hány gyerek tanul évente átlagban tovább az iskolájukból? — Évfolyamonként a gimnáziumi osztályokból a végzettek körülbelül 35 százaléka valamilyen felsőbb iskolában folytatja tanulmányait. — Milyen a tanári kar összetétele? — Jónak mondható. A szükséges végzettséggel rendelkeznek a kartársak. A közismereti tantárgyakat egyetemet végzett emberek tanítják. Sőt, a szakmai ismereteknél, úgy a gyakorlatnál. mint az elméletnél, egyedül az országban egyetemi végzettségű oktatóink vannak. Viszont szívesen látnánk egy angol szakos tanárt. —Jelenleg önkormányzati működtetésben van a gimnázium, meddig? — Úgy gondolom, hogy ebben az évben még marad. Ugyanis az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy a középiskolákat vagy gimnáziumokat, ha úgy látja az önkormányzat, túl nagy fába vágta a fejszéjét, nem tudja kellőképpen finanszírozni, akkor visszaadhatja a megyének. — Itt, Újfehértón ön szerint mi az ön- kormányzat szándéka? — Én annyit tudok, hogy valószínűleg átadnak bennünket a megyének. Egy biztos, hogy középiskolánk továbbra is fontos szerepet játszik a város életében, mivel az értelmiségei réteg, utánpótlás innen van biztosítva. Számtalan orvos, mérnök, közgazdász, pedagógus itt végezte el a gimnáziumot, és ide került vissza dolgozni. —fullajtár— Újfehértó adja. Ezenkívül van 52 fő kolAmit lehet, mindent elvállalnak Színházi járat Körülbelül 5-6 évvel ezelőtt csaknem tizedébe kerültek a helyi buszjegyek a mostanihoz képest. Nagy ritkán volt áremelés. Mostanság pedig félévenként emeli az árakat a Volán, s ennek ellenére mást sem hallani, mint hogy veszteségesen működnek. Nem így az újfehértói Újfehértour, ami 1992. április 1-jétől működik 25 százalék Volán- és 75 százalék önkormányzati tőkével. A vállalkozás helyzetéről Moldván Gyula gazdasági ügyvezetővel beszélgettünk. —Hogyan indult útjára a Újfehértour? — A vállalkozás tulajdonképpen az önkormányzat ötlete volt. A Volán veszteségesen működött városunkban, ezért csökkenteni akarta a járatszámot. Az ön- kormányzati testület azonban úgy gondolta, hogy mindenképpen szükség van helyi tömegközlekedésre, ezért 75 százalékos többséggel beszállt a fuvarozta- tásba. — Ha jól tudom, azóta már járatszámot is bővítettek... — Jelenleg négy buszunk van, ezeket három járaton közlekedtetjük. A város nagy területen helyezkedik el, a lakosság igénye így hát indokolt az új településrészek bekapcsolására. — Milyen vonalon közlekednek a járatok? — Az 1-es járat Mályváskertet és a vasútállomást köti össze, az 1Y vasútállomás—Böszörményi út—Debreceni út— vasútállomás útvonalon közlekedik, a 2- es busz pedig a vasútállomás—Nyíregyházi út—Széchenyi út—piac—Hétkereszt u.—köztemető városrészeket érinti. — Milyen árakkal dolgoznak? — Viszonylag olcsón fuvarozunk, ennek ellenére is egyre többen mondanak le a busz nyújtotta kényelemről. Amíg nem volt ekkora munkanélküliség a városban, több száz bérletet adtunk el, most azonban ha 200 bérletet sikerül eladnunk, jó eredménynek mondjuk. A menetjegy ára pillanatnyilag 28 forint, a felnőttbérlet 479 forintért, a tanuló- és nyugdíjasbérlet 184 forintért vásárolható meg. — Áremelésre számíthatnak a busszal járók? — A tervezett számításokat, árkalkulációkat már benyújtottuk a tesületnek, és a januári testületi ülésen döntenek majd arról, hogy elfogadják-e a javasolt árakat. Ha igen, február 1-től 32 forintba kerül a buszjegy, 575 forintért adjuk a felnőtt- 221 forintért a tanuló- és nyugdíjasbérletet. — Milyen arányú utaslétszám-csökke- nést várnak? — Tapasztalataink szerint a viteldíj emelésén kívül is évről évre 15 százalékkal visszaesik utasaink száma. Ezentúl nyáron is jóval kevesebben vesznek bérletet, mert aki teheti, biciklin vagy gyalog jár. Ettől függetlenül biztosan megérezzük majd az áremelést, de ezt megjósolni nem lehet. — Tudomásom szerint iskolai kirándulásokat is vállalnak... — Amit csak lehet, mindent elvállalunk. Úszásoktatásra Nyíregyházára hordjuk a gyerekeket, rendszeres színházi járatot is biztosítunk, tavasszal pedig beindul a ki- rándulós időszak, a Vidám- és Vadaspark- látogatás. A 4—5. oldal képeit Bozsó Katalin készítette
