Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD H ÚJ KELET Csak szintentartás A népjóléti minisztérium az idén 257 milliárd forinttal gazdálkodhat. A központi keretből ebben az évben a tavalyihoz hasonló összeg jut egész­ségügyre és szociálpolitikára - hangzott el a tárca évnyitó sajtótájékozta­tóján. Kovács Pál miniszter kijelentette: az egészségügy minden szintjén a lakosság szükségletéhez kell igazítani az ellátást. A fogyasztói árakról A fogyasztói árak az elmúlt esztendő utolsó hónapjában a novemberihez képest 1,5 százalékkal, a megelőző 12 hónap alatt pedig 21,2 százalékkal növekedtek. Az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 18,8 száza­lékkal voltak magasabbak, mint 1993-ban, szemben az 1991. évi 35, az 1992. évi 23 és az 1993. évi 22,5 százalékos növekedéssel - a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint. Majdnem ajánlat A svájci Refalia AG. vásárolná meg a HungarHotels részvényeinek 51 százalékát. A cég az Állami Vagyonügynökséghez eljuttatott rövid szán­déknyilatkozata szerint vegyesvállalatot alapítana, majd tőkeemeléssel biz­tosítaná azt a pénzt, amely fedezné a teljes rekonstrukciót, illetve a hitel­mentes működéshez szükséges forgótőkét. A befektető 240 millió dollárt fizetne, és tehermentesen vásárolná meg a szállodalánc tulajdonrészét. A szándéknyilatkozat, mivel nem tartalmaz ennek megfelelő, részletes infor­mációkat, nem tekinthető ajánlatnak. Választási értékelés Az előzetes hírekkel ellentétben mégsem lesz szó a kormánymunka elemzéséről a Magyar Szocialista Párt Országos Választmányának szom­bati ülésén. A kabinet eddigi tevékenységét a választmány egy későbbi időpontban tekinti át. Az MTI értesülése szerint a hétvégi tanácskozáson egyebek mellett az önkormányzati választások tapasztalatait értékelik és megválasztják az országos választmány elnökhelyetteseit, valamint az egyes munkabizottságok vezetőit. Rendkívüli ülésszak 1 Az'Országgyűlés'előreláthatólag január 30-án folytatja téli rendkívüli .üjésszakát, A tervek szerint a honatyák január 31-én, kedden is üléseznek. A két ülésnap előzetes, nem végleges napirendjén szerepel többek között az egyes elkülönített pénzalapokról szóló törvény módosítása, valamint a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvényeket módosító törvényja­vaslatok általános vitájának folytatása és lezárása. Magyarország az EU-ba Magyarországot a lehető legjobb feltételek mellett szeretnék felvenni az Európai Unióba. Az EU Bizottsága már korábban úgy foglalt állást, hogy Magyarországnak és szomszédainak helye van a közösségben. így most az esseni csúcs döntéseinek végrehajtásán van a sor. Egyebek mellett erről beszélt Alain Lamassoure, a Francia Köztársaság európai ügyekkel foglal­kozó minisztere, miután megbeszélést folytatott Kovács Lászlóval buda­pesti egynapos munkalátogatásán. Közmeghallgatás az atomerőműről „Közmeghallgatást” rendeznek Budapesten a magyar határhoz közeli . •mohovcei atomerőmű magyarországi megítéléséről. Erről állapodtak meg 1 -hétfőn a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az-ipari tárca, i a Külügyminisztérium;,-a Fővárosi. Közgyűlés, az Országos Atomenergia Hivatal és a Központi Fizikai Kutatóintézet,-Valamint a több Környezetvé­delmi szervezet képviselői - tájékoztatta a KTM illetékese az'MTI-t. Vizsgálatok európai mércével Az Országos Mérésügyi Hivatalra (OMH) egyre nagyobb feladatokat ró az Európai Unióban alkalmazott vizsgálati és tanúsítási eljárások beveze­tése. Ezzel szemben a hivatal, amely bevételeiből tartja el magát, az év első háromnegyedében előreláthatólag a növekvő terhek ellenére sem emeli szolgáltatásainak díjtételeit. Többek között erről tájékoztatta Soós Károly Attilát, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárát és Gyarmati András helyettes államtitkárt hétfőn Pákay Péter, az OMH elnö­ke. A VDSZSZ tiltakozása A Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számára elfogadhatatlan, hogy a Paksi Atomerőmű Rt.-nél és az Országos Villa­mos Távvezeték Rt.-nél megszűnjön a tartós állami tulajdon. Ez ellentétes volna minden eddigi koncepcióval, így a privatizációs törvénytervezettel is. A szakszervezet ezért tiltakozik a részben, vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló kormányrendelet módosítása ellen - szögezi le a szövetség közleménye, amelyet hétfőn jut­tattak el az MTI-hez. Álarcos útonállók — félmilliós zsákmány Vasárnap hajnalban a 71-es főút Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti szakaszán két álarcos férfi feltartóztatta egy magánvállalkozó IFA tehergépkocsiját. Egy fegyvernek látszó tárggyal a gépkocsivezetőt a nála lévő mintegy félmillió forint készpénz átadására kényszerítették, majd - feltehetően személygépkocsival - Keszthely irányába elmenekül­tek. Még a himnuszunk is pesszimista ,,A magyarok bizonyságát adták annak, hogy megfelelnek az őket sirán­kozó népségként lefestő nemzeti szte­reotípiának” - írja a The Times hétfői száma, elemezve a Gallup Intézet leg­utóbbi közvéleménykutatási adatait, amelyek szerint a magyar lakosság a legborúlátóbb az egész világon. A kommentár szerint jóllehet Ma­gyarország kiemelkedő tehetségek so­rát adta a világnak - a magyar feltalá­lók „sikergyűjteménye” az atombom­bától a golyóstollig terjed -, polgárai maguk is elismerik legendás hajlamu­kat a búskomorságra. Magyarország előkelő helyezést tudhat magáénak az öngyilkosságok, az alkoholizmus és a válások világranglistáján, de „még a nemzeti himnusz sem más, mint a ma­gyar történelem tragédiáinak és kudar­cainak melankolikus felsorolása” - ol­vasható a vezető brit napilap hétfői cik­kében. A The Times elemzése szerint a ma­gyar tudatot „Mohácstól Trianonig” a veszteségek sorának tudata tölti ki, annak ellenére, hogy a valós kép - úgy­mond - korántsem ennyire komor. A munkanélküliség és az infláció ugyan komoly pusztítást végez, s több alapvető cikk ára a hónap elején még magasabbra szökött, Magyaror­szág továbbra is Kelet-Európa egyik legfejlettebb állama. Ömlik a külföldi tőke, s az ország „akár öt éven belül az Európai Unió tagjainak sorába lép­het” - írja a brit lap budapesti tudósí­tója. A The Times idézi az Optimisták Klubjának egyik szóvivőjét, aki kije­lentette: „a politikusok táplálják a bo­rúlátást a nép tudatába”. Összegyűjtik az áldozatokat Hétfőn reggel változatlanul folytató­dott Groznij több mint egy hete tartó, szüntelen ágyúzása. Közben mind a csecsen, mind az orosz erők részéről erőátcsoportosítást végeztek. A csecsen vezérkar illetékesére hivatkozva az Interfax azt jelentette, hogy továbbra is arra számítanak Groznijban, hogy napok kérdése a város elleni végső orosz ostrom. Erre utalt, hogy a múlt heti erősítések után Groznij felé újabb orosz egysé­gek közeledtek. Több tucat csapatszál­lító teherautó, illetve páncélozott harc­jármű haladt a doni Rosztov-Baku közötti országúton a csecsen főváros irányában. Ellenkező irányban grozniji menekülteket szállító tehergépkocsik haladtak Vlagyikavkaz felé. Az orosz csapatok főhadiszállásán, Mozdokban Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek­re létrehozott minisztérium vezetője cáfolta azokat a híreket, amelyek sze­rint mintegy 800 orosz katona holttestét Groznij mellett tömegsírba temették volna. Vasárnap esti jelentésekben az orosz katonai források először ismer­ték el, hogy mintegy 600 orosz katona vesztette életét, az eltűntek számát pe­dig 200-ban adták meg. Korábban a hadsereg, illetve a belügyminisztérium a halottak és eltűntek számát illetően jóval kisebb számokat említett. A csecsen áldozatok számára vonat­kozóan a legkülönbözőbb adatokat közöltek eddig, de mindegyik ezres nagyságrendű volt. Hétfőn hajnalban Groznijba indult Moszkvából a rend­kívüli helyzetek minisztériumának kü­lönleges mentőalakulata, amely a ro­mok alatt rekedtek felkutatásában se­gédkezik, illetve részt vesz a halottak összegyűjtésében. - Moszkva szerint az EBESZ-nek a csecsenföldi békés rendezés későbbi szakaszában kellene bekapcsolódnia, s jelenleg a soros el­nök képviselőjének, vagy kép­viselőinek Moszkvába, illetve a cse­csen válságövezetbe küldéséről van csupán szó. Moszkva bel ügynek tartja a konfliktus rendezését és saját erővel kívánja megoldani azt. Mindezt az orosz külügyminisztéri­um magas rangú képviselője közölte hétfőn újságírókkal Gyarmati István nagykövet külügyminisztériumban folytatott tárgyalásairól szólva. A ne­vének elhallgatását kérő diplomata el­ismerte, hogy a csecsen kérdés emberi jogi vonatkozásai nem csupán Orosz­ország ügyét képezik, és arról beszélt, hogy keményeden a washingtoni állás­pont, s a csecsen konfliktus minden újabb hete Oroszország ellen hat. Mint mondta, ezzel tisztában vannak Moszk­vában és a konfliktust saját erőből old­ják meg. Hangsúlyozta, hogy a Cse­csemőiddel kapcsolatos amerikai állás­pont két olyan elemet tartalmaz, ami lehetővé teszi Moszkvának az emberi jogi vonatkozások megvitatását. Neve­zetesen Washington orosz belügynek tartja a kérdést és Oroszország területi egységének, megőrzése mellett foglal állást. Mit javasoltak a pedagógusok? Törvény alulnézetből Már néhány héttel az új kormány- program elfogadása után, a múlt év au­gusztusában megkezdődött a közokta­tási törvény felülvizsgálata, módosí­tásának előkészítése a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, a tárca azonban csak december közepén jutott el addig a munkálatokban, hogy a tár­sadalomtól is kérjen javaslatokat a vál­toztatásokra. A minisztérium karácsony előtt né­hány nappal fordult a pedagógusok­hoz, a szülőkhöz, hogy január 10-ig küldjék el módosító javaslataikat a közoktatási törvényről. Nem lett iga­zuk azoknak, akik szerint érdektelen­ségbe fog fulladni ez a kezdeménye­zés, mivel a karácsonyi szünetben a pe­dagógusok nem kaphatók az ilyen munkára. A minisztérium tan- ügyigazgatási főosztályára ugyanis rengeteg levél érkezett, sok-sok mó­dosító ajánlattal. A javaslatok megfo­galmazói között többségben vannak a pedagógusok, bár a más foglalkozást űzőktől is szép számmal érkeztek vál­toztatási elgondolások, amelyek szá­mos ponton érintkeznek a minisztéri­um elképzeléseivel. Már folyik a ja­vaslatok feldolgozása a minisztérium­ban, de arra még nem tudnak válaszol­ni a tanügyigazgatási főosztály mun­katársai, hogy ezekből mi épül be a mi­nisztériumi előterjesztésbe, amely a szaktárcákkal való egyeztetés után kerül a parlament elé. Báthory Zoltán helyettes államtitkár a Közoktatás-po­litikai Tanács január eleji ülésén el­mondta, hogy a minisztérium azt tar­taná kívánatosnak, ha a törvénymódo­sítást a parlament szeptember elsejéig elfogadná. Tallózgatva a javaslatok között, feltűnő, hogy sokakat foglalkoztat a szociálisan és más szempontból hát­rányos helyzetű gyerekek sorsa. Ju­hász Lászlóné általános iskolai igaz­gató szerint a hátrányos helyzetű fia­talok aránya a korosztályok 25 száza­lékát teszi ki. Jelentős részük nem vég­zi el az általános iskolát, illetve kima­rad a középfokú intézményekből. Szá­mukra speciális szakiskolai tagozato­kat kellene létrehozni, mert a kilence- dikrtizedik osztály éppúgy nem tudja megtartani ezeket a fiatalokat, mint a hagyományos szakmunkásképző isko­la. Kerekes Ferenc igazgató min- .denekelőtt a fogyatékos gyerekek hát­rányos helyzetén javítana, a speciális szakiskolák szerepének törvényi dek­larálását óhajtja. Szerinte a fogya­tékosokkal kapcsolatos feladatokat a megyei önkormányzatokra kellene bízni. Dr. Csányi Yvonne főiskolai ta­nár a testi, érzékszervi, illetve értelmi fogyatékos gyerekek integrált óvodai nevelésének a híve. Halász Zoltán nyugalmazott gimnáziumi tanár az is­kolaszerkezet átalakítása mellett érvel, a kötelező oktatást négy szintre tagol­ná, és az egységes általános műveltsé­get alapvizsgán kérné számon. Az is­kolaszerkezeti változtatásokon kívül Kanizsai József tanár két új tantárgy (vallástörténet, etika) bevezetését sür­geti, és az egyházi iskolák finanszíro­zásának felülvizsgálatát kéri. Többen üdvözlik (Fromm Ágoston, Kristóf Lajos és mások) a területi ok­tatási központok megszüntetését, mi­vel szerintük teendőiket a megyei pe­dagógiai intézetek is el tudják látni. Fromm Ágoston kívánatosnak tartja a helyi tantervek szakmai ellenőrzését, viszont kifogásolja, hogy a törvény ál­tal előírt egészségügyi felügyelet és ellátás szerepel a törvényben, amit az egészségügyi intézmények átszervezé­se nem tesz lehetővé. És így tovább, sorjáznak az ötletek: Ne legyen kötelező az iskolaszék alakítása! A módosított törvény enyhítsen az intézményvezetői megbízatás kemény feltételein! Minden pedagógus évente egyszer ingyen vehessen részt szakmai továbbképzésen! Az önkormányzatok is támogassák a gyakorlóiskolákat! Törvény kötelezze a pedagógusokat a szülők tájékoztatására! Gyökeresen reformálja meg a minisztérium a ta­nárképzést! A nemzeti alaptanterv ki­zárólag követelményekből és javasolt óratervből álljon!... Nem lesz könnyű dolga a miniszté­riumnak a levélírók és a civil szerve­zetek javaslatainak feldolgozása során. Nem is annyira az elvárások nagy szá­ma, hanem inkább azok eltérő volta miatt. Mindezeken kívül számos civil szervezet eleve fenntartással fogadja magát a törvénymódosítási szándékot is. A Közoktatás-politikai Tanács em­lített ülésén hangzott el, hogy a szülői szervezetek nem érzik szükségességét a törvény módosításának. Szerintük a gyermeki jogok túlhangsúlyozása a törvényben visszás helyzetek kialaku­lásához vezet, sőt, szemléletével csa­ládellenes is. A szülői szervezetek nem értenek egyet az iskolai világnézeti semlegesség gondolatával sem. Az ön- kormányzatok képviselői viszont elsősorban azt várják a módosított köz­oktatási törvénytől, hogy egyértelmű­en foglaljon állást a kistelepülések is­koláinak megőrzése mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents