Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
1995. január 14., szombat 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD ii UJ KELET Bevált az új Házszabály Az Országgyűlés új Házszabálya bevált, az életbe lépése óta eltelt három hónap tapasztalatai bizonyítják, hogy elérte a megalkotásakor kitűzött célokat, így az október 15-e óta elfogadott jogszabályok színvonala magasabb, mint az azt megelőzően megszületetteké. Erről Hack Péter, a Házszabály megalkotásában kiemelkedő részt vállalt alkotmányügyi bizottság elnöke beszélt az MTI érdeklődésére. Magánosítás parlamenti felügyelettel Nyilvánvaló strukturális probléma van a kormányban a privatizáció felügyelete kérdésében — szögezte le Szabó Iván frakcióvezető az MDF pénteki sajtótájékoztatóján a HungarHotels szállodalánccal kapcsolatos döntésre és Bartha Ferenc felmentésére reagálva. Kifejtette: elhibázott, hogy a privatizációt egy, a pénzügyminiszter alá tartozó kormánybiztos felügyelje. Az MDF véleménye szerint erre a tisztségre egy, a parlamentnek számot adó külön minisztert kellene kinevezni. Gazdasági kapcsolatok Amerikával Az illetékes magyar és amerikai miniszter elégedettségét fejezte ki a kereskedelmi és bekefektetési kapcsolatok alakulásával: az Egyesült Államok Magyarország ötödik legfontosabb partnere, az amerikai tőke pedig az első helyen áll a külföldi beruházók között. Pál László magyar ipari és kereskedelmi miniszter a clevelandi értekezlet alkalmából találkozott kollégájával, Ronald Brownnal. Válasz a belgrádi bírálatra — Meggyőződésem, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként kötelességem szót emelni minden esetben, ha valahol megsértik a szervezet alapelveit. Azt a brutalitást, amellyel a szerb hatóságok felléptek a 200 koszovói albánnal szemben, semmiképpen sem igazolják a szerb részről felhozott érvek. Bántalmazásuk, bebörtönzésük az emberi jogok megsértését jelenti. Az ilyen eseteket az EBESZ tagállamai nem tekintik belügynek, így nem helytálló az arra való hivatkozás. — Erről Kovács László, az EBESZ soros elnöki tisztét betöltő külügyminiszter beszélt pénteken az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy a belgrádi külügyminisztérium, úgymond alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette a soros elnök egyik, Koszovóra vonatkozó állásfoglalását. A tőzsde és a HungarHotels A napokban tapasztalható árcsökkenés a Budapesti Értéktőzsdén nem tulajdonítható egyedül a HungarHotels-ügy következményének, habár az is szerepet játszhat benne — nyilatkozta Rotyis József, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója az MTI-nek pénteken. Amerikai támogatás a négyeknek Befejeződött a szlovákiai Trencsénben a háromnapos Regionális Légtérirányítási Többoldalú Konferencia, melyet az Egyesült Államok kezdeményezésére és szervezésében tartottak. A Magyar Köztársaságot a katonai és polgári légtérgazdálkodásért felelős vezetők képviselték, Borsits László, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára vezetésével. Az amerikai kormány 25 millió dollárt ajánl fel a négy visegrádi országnak, hogy felújítsák katonai légtérirányítási központjaikat. Borsits László tájékoztatása szerint ez nagyobb együttműködést tenne lehetővé és szükségessé Lengyelország, Csehország, Szlovákia és hazánk között. Tandíj szeptembertől? A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) szerint nincs mód arra, hogy a tandíjat szeptembertől bevezessék, mivel ezzel kapcsolatban január 13-ig sem született meg a kormányzat végleges koncepciója. Bankszakemberek Horn Gyulánál A miniszterelnök pénteken fogadta Tarafás Imrét és Surányi Györgyöt. Horn Gyula a megbeszéléseken a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségének betöltésével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt a két pénzügyi, bankszakemberrel. Erről a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatta pénteken az MTI-t. MNB-schillingkötvény Az osztrák pénzpiacon most kibocsátott 750 millió schilling értékű schilling- kötvény 7 éves futamidejű, kamata 9,625 százalék. Az MNB az osztrák tőkepiacon 100,4 százalékos kibocsátási áron dobta piacra a kötvényt. A kibocsátás fő szervezői a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG és a Creditanstalt-Bankverein. Az MNB e kamatkondíciókkal éves szinten több mint 2 százalékos kamatprémiumot biztosít az osztrák befektetőknek, összehasonlítva azzal, mintha azok egy ugyanekkora futamidőre szóló osztrák jegybanki kötvényt vennének meg. Ratifikálás négy évvel később Az orosz parlament alsóháza, a duma pénteken ratifikálta az orosz-magyar alapszerződést. A duma péntek délutáni ülésén ellenszavazat nélkül hagyta jóvá az 1991. december 6-án aláírt orosz-magyar barátsági és együttműködési szerződést, amelynek bevezetőjében szerepel az 1956-os szovjet beavatkozást elítélő rész. Elfogták a feltételezett tetteseket A Budapesti Rendőr-főkapitányság emberölés alapos gyanúja miatt őrizetbe vétel mellett eljárást indított B. Sándor és B. Mátyás ellen, akik alaposan gyanúsíthatok, hogy január 2. és 9. között Óbudán, házának telkén megölték dr. Eher Ferenc 64 éves nyugdíjas plébánost. A két gyanúsított egyébként ikerpár, 40 évesek és Hajdúnánáson születtek. Kevesebb képviselőt a parlamentbe? (Folytatás az I. oldalról) — Magyarországon egyházas parlamenti rendszer van, azaz a múlt hagyományaival szemben jelenleg nincs felsőházunk — kezdi elsőként Mádi László fi- deszes képviselő. — Akik azzal érvelnek, hogy az azonos létszámú országokban jóval alacsonyabb képviselői számmal dolgozik a parlament, arról megfeledkeznek, hogy ott van felsó'ház. Egyébiránt, ha a hazánkban lévő vegyes választási rendszert fent szeretnénk tartani, akkor egy maximum százfős létszámcsökkentést kellene végrehajtani. Mindezt már 1995-ben célszerű lenne átgondolni, mert a következő választási ciklus közeledtével a pártok véleménye várhatóan bemerevedik majd, illetve a véleményeket a pártérdekek szerint fogalmazzák meg. Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy a hat parlamenti párt egyetértésben döntsön nemcsak a fontosabb, hanem a kisebb horderejű ügyekben is, mert csak így tudnak hathatósan kormányozni. Nagy Sándornak, Újfehértó MSZP-s polgármesterének a véleménye is az, hogy csökkenteni kell a létszámot, de hozzáteszi, ezt nem az egyéni körzetek rovására kell megtenni. — Szerintem az egyéni körzeteket kell áttekinteni a ciklus végére — mondja Nagy Sándor. — Észzszerű körzetösszevonásokkal és nem radikális körzetcsökkentéssel lehet eredményt elérni. Én egy 300 körüli létszámot tartok ideálisnak, ami jóval alacsonyabb parlamenti költséget eredményezve. Takács Péter MDF-es képviselő önmagában véve jó ötletnek tartja, ha arányosan hajtanák végre, és nem olyan szempontok alapján végeznék el az intézkedést, amellyel a vidéki képviselők számát csökkentenék. — Hack Péter szerint éppen a megyei lista megszüntetésével lehetne kieszközölni a csökkentést... — Ez így nem igaz — válaszolja a képviselő. — Ha már listákról beszélünk, akkor inkább az országost kellene eltörölni, vagy pedig egységesen mindent. — Ón alapvetően jónak tartja az ötletet, pedig éppen az MDF egyik elnökségi tagja nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen nem szabad csökkenteni a képviselők számát... — Ez csak egy magánvéleményi nyilatkozat lehetett, mert én nem tudok arról, hogy az elnökség ezt a kérdést tárgyalta volna. — Ön szerint mikorra szavazzák meg a kérdést? — Mindenképpen még a következő ciklus előtt. Ez évben akar a kormány alkotmánytervezetet benyújtani, gondolom, abban akarják majd elfogadtatni. Ezt egyébként ebben a ciklusban már nem lehet megvalósítani, ugyanis jogi kritériumai vannak: visszamenőleg nem lehet hatályba helyezni. A nyugdíjalap meghatározása Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatta az MTI-f az Országgyűlés 1994 decemberében hozott a nyugellátást érintő legfontosabb rendelkezések törvényi módosításáról. A törvény szerint az 1994. december 31-ét követő, de 1996. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugdíjak esetében a valorizációs (értékmegőrző) kulcsokat — az 1988-ban elért keresetet 154,7 százalékkal, — az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, — az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal, — az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a nyugdíjalap kiszámításánál akkor szükséges az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért keresetet alapul venni, ha a nyugdíjigénylő legalább 1260 napi keresettel rendelkezett. Ha nem, akkor a korábbi biztosítási idő alapján visszamenőlegesen annyi napot kell figyelembe venni, ahány az 1260 napból hiányzik. Ha a havi átlagkereset így nem határozható meg, akkor — külön jogszabály szerint — a minimális bér alapján kell a nyugdíj összegét meghatározni. Az 1993. március 1 -je és 1994. december 31-e között — a tényleges kereset hiánya miatt — a minimálbér alapján megállapított nyugdíjakat az 1988. január 1 -je előtti keresetek figyelembevételével újból meg kell állapítani. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset degresszív csökkentése (beszámítása) a következőképpen alakul, ha a nyugdíjat 1994. december 31 -ét követően állapítják meg: 20 ezer forintig a havi átlagkeresetet korlátozás nélkül figyelembe kell venni. 20 001—22 000 forint között 90 százalékát, 22 001—30 000 forint között 80 százalékát. 30 001—40 000 forint között 70 százalékát, 40 001—50 000 forint között 60 százalékát, 50 001—60 000 forint között 50 százalékát, 60 001—70 000 forint között 40 százalékát, 70 001—80 000 forint között 30 százalékát, a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész 10 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj megállapításánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege — ha az ellátást 1994. december 31-ét követően, de 1996. január 1 -je előtt állapítják meg — havi 8400 forint. Ugyanennyi a III. csoportba tartozó, rokkantság alapján járó minimum-nyugdíjösszeg. A 11. csoportba tartozó rokkantat 8820 forint, míg az első csoportba tartozó rokkantat 9100 forint illeti meg. Idén az özvegyi és szülői nyugdíj legkisebb összege havi 7800 forint, az árvaellátás legkisebb összege havi 7200 forint. A III. rokkantsági csoportba tartozó baleseti rokkantat minimum 8460 forint, a II. rokkantsági csoportba tartozót 8890 forint, az I. rokkantsági csoportba tartozót 9200 forint illeti meg. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 1995. évi összegei és a szakszövetkezeti tagokat megillető növelt összegű szakszövetkezeti járadékok alapösszegei is változtak. (MTI) Bankrablót köröz a rendőrség A rendőrség körözi azt az ismeretlen férfit, aki csütörtökön, 16 óra körül bement a Bakonyvidéke Takarékszövetkezet IX. kerületi, Ráday utca 59. szám alatti kirendeltségébe, és egy fegyvernek látszó tárggyal a napi bevétel átadására kényszerítette az alkalmazottakat. Az elkövető 30-35 év körüli, 170-175 centiméter magas, átlagos testalkatú, enyhén kreol bőrű férfi. Haja egyenesszálú, sötétbarna, hátul nyakközépig, elöl szemöldökig érő, a fejtetőn enyhén elválasztva. Szeme színe kékeszöld, szájközépig érő ritkás bajuszt visel és körülbelül 3-4 napos borostás volt az arca. A rablás elkövetésekor fekete szövetnadrágot, fekete műbőr cipőt, drapp színű, prémgalléros, felül báránybéléses dzsekit viselt. A kabát hátsó középrészén vízszintesen mintás csík látható, ujja sötétbarna, szintén átlósan csíkos. A dzseki alatt szürke szövetmellényt, világoskék inget, és sötétkék nyakkendőt hordott. Megyegyűlés egy hét múlva (Folytatás az 1. oldalról) Az új helyzetnek megfelelően módosítani kell majd a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hiszen „a működésben változás állt be”. Mint megtudtuk, a megoldási javaslatok egyszerűsíteni fogják a kialakult helyzetet, de hogy ez konkrétan mit jelent, majd csak a Polgári Szövetség és az SZDSZ hétfő esti tanácskozásán derül ki. A kiszivárogtatott hírek szerint nem lesz Együd János mellett más főállású alelnök, hanem további három társadalmi alelnök megválasztására tesz majd javaslatot dr. Zilahi József elnök a január 21-ei megyegyűlésen. Ezek szerint egy társadalmi alelnöki poszt jutna a KDNP- nek (Seres Antal), egy az SZDSZ-nek (Oláh Albert) és egy az MDF-nek (dr. Szendrei László vagy Hamvas László személyében). Hogy ez valóban így lesz-e, huszonegyedikén kiderül. Dr. Zilahi József mindenesetre azt szeremé, hogyha egyszerűsödne a struktúra, mert véleménye szerint ezt igényelnék a költségtakarékossági szempontok, a munkamegosztás és a pártérdekek érvényesítése is. O pedig ennek segítségével kiegyensúlyozott helyzetből tudná vezetni a közgyűlés munkáját. A január 21-ei megyegyűlésen befejeződik a félbemaradt alakuló közgyűlés, a tervek szerint kialakul a tisztségviselői kar, és felállnak a bizottságok. Azt követően elkezdődik a költségvetésről szóló értekezés. A február közepi megyegyűlésnek már érdemben.kell a költségvetésről tárgyalni. Aláírásgyűjtés Csak négy kérdés A Független Kisgazdapárt február 1-jén aláírásgyűjtést kezd azzal a céllal, hogy népszavazást írjanak ki az államfő közvetlen választhatóságáról. A gyűjtőiteken a következő négy kérdés fog szerepelni: Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával — 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg? — a nép által választandó köz- társasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében? — a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására? — a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy — a nők 55 éves nyugdíjkorhatárát meghagyó — új nyugdíjtörvény meghozatalát? Az FKgP országos vezetőségének pénteki döntéséről Torgyán József tájékoztatta a sajtó képviselőit. A pártelnök elmondta azt is, hogy az FKgP alapszervezetei minden választókerületben 1500 aláírást kötelesek összegyűjteni. *gy elkerülhető lesz hogy az összegyűjtött aláírásokat — hasonlóan az expóról szóló kezdeményezéshez — utólag kifogások érjék. A pártelnök hangoztatta, hogy az Országos Választási Bizottság példaértékűnek minősítette a kérdések megfogalmazását. A pártelnök az újságírói kérdések ellenére sem kívánta elárulni, hogy az FKGP-nek van-e már köztársaságielnök- jelöltje. (MTI)
