Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1995. január 14., szombat UJ KELET ■ Emelkedik a szemétszállítási díj Hóeltakarítás, szemétszállítás Bár az ünnepeken már túl vagyunk, a múlt héten végre leesett az első igazi hó. S míg a gyerekeknek féktelen örö­met okozott, az autósok, no és persze a gyalogosok is gyakran bosszankodtak. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni Soltész Józseffel, a Köztisztasági Kft. igazgatójával. — Hogy működik nálunk a hóelta­karítás? — Éjszaka először a mellékutakat toltuk le. Ezeket nem sózzuk, csak ho­mokozzuk. Azt is csak akkor, ha meg­keményedett rajtuk a hó. Úgy gondo­lom, hogy a kisebb útszakaszokon, ha nem szükséges, nem szabad tovább rombolni a környezetet. A főútvona­lakat alásózzuk ugyan, de nagy forga­lom kell ahhoz, hogy a hó a sóval össze­keveredjen, és leválasztódjon az aszfalt­ról. Amikor a hó latyakossá válik, ak­kor lehet letolni az útról. —Mekkora utat kell naponta megta­karítaniuk? — Durván 390 kilométert. A város persze ennél nagyobb, de a takarítást a Köztisztasági Igazgatósággal közösen végezzük. Ennél fogva nem minden főútvonal tartozik hozzánk. A nagy- körutat, illetve az ebből kivezető uta­kat az igazgatóság emberei tisztítják. — Hogy tudnak megbirkózni ezzel a közel 400 kilométeres területtel? — Bevallom, hogy ezzel a nagy hó­val szemben kicsit nehezen. Béreltünk néhány nagy .teljesítményű gépet is­merős cégektől. Ezek a tanyák, bokrok, külterületek útjait teszik járhatóvá. Olyan vállalkozók segítségét is kértük, akik korábban a mi dolgozóink voltak. Emellett kézi munkaerőt is alkalma­zunk. Az utak mellett hangsúlyt kell fektetnünk a buszmegállók és öblök ta­karítására is. — Jelent-e valami nehézséget a te­rület felosztása ? — 1991-ben döntött úgy a közgyű­lés, hogy a parkok gondozását vállal­kozások kezébe adja, így csak az utak tisztítása maradt meg a cégnek. Szerin­tem persze az lenne a célszerű, ha a közterületeknek egy gazdája lenne. — Eddig csak az úttestek tisztításá­ról beszéltünk. Mi a helyzet a járdák ta­karításával? — Hivatalosan mindenkinek magá­nak kellene söpörnie a portája előtt. A valóságban persze ezt nem lehet meg­oldani. A takarításban csak a klasszi­kus családi házban lakók mutatnak pél­dát. — Beszéljünk egy kicsit másról. A város „tisztasága" sokaknak szemet szúr. Ehhez a témához kapcsolódik a szemétszállítás is. — El kell, hogy mondjam. Nyíregy­házán rendszeres a lakosságiszemét­szállítás. Más téma, hogy van néhány dolog, amit még fejlesztenünk kell. Ilyen például a konténerek elhelyezé­se. Meghatározott útvonalakon halad­va megpróbáljuk folyamatosan kiépí­teni a konténerek helyét. A gyűjtő­edényeket rendszeresen cseréljük, mindig annyit állítunk fel egy terület­re, amennyi szükséges. — Úgy tudom, a kft. „fennhatósága” alá tartozik a szeméttelep is. Mennyi hulladék kerül ide ki naponta? — Éves arányban ezt könnyebb megmondani. A hulladék mennyisé­ge durván 250-280 ezer köbmétert tesz ki. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy az ország öt legkulturáltabb, kör­nyezetbarát lerakóhelye közé sorolha­tó a mienk is. Nemrég épült meg a második tálca, mely kettős szigetelé­sű. A fólia és a szigetelő között elhe­lyeztünk egy szenzorrendszert, mely pontosan kijelzi, ha valahol megsérült a fólia. — Az új esztendővel szinte már együttjár az áremelkedés. Mi a helyzet ezen a téren a Köztisztasági Kft.-nél? — Jó hírrel sajnos én sem szolgál­hatok. Bár 1991 óta nem emeltük ára­inkat, ebben az évben már rákénysze­rülünk. El kell mondanom, hogy az el­múlt évet közel 13 millió forintos vesz­teséggel zártuk.Csak a lakossági tarto­zások 8 millió forintot tettek ki. Ez pedig akadályokat gördít a további fej­lesztések elé. — Mire számíthatunk? — A szemétszállítás díját eddig szo­bánként számítottuk ki, ezután a lakás­ban található helyiségek száma lesz a mérvadó. Tudom, hogy ez még több pluszt jelent majd a kisnyugdíjból és segélyből élőknek, de a többi szolgál­tatáshoz képest a teher minimális lesz. A díjat emelve egy átlagos család az éves szemétszállításért körülbelül 1800 forintot fog fizetni. A konténerekkel nem csak a köztisztaságiak foglalkoznak... Fotó: CsoRó Festőiskola Nyíregyházán Új képzőművészeti stúdiumot indít 10 éves kortól felnőtt korig Nyírgyházán Bakii Károly festőművész. A festőiskola célja, hogy a gyerekek felvételi előkészítését segítse a középiskolába, míg a középiskolásoknak a főiskolák rajz, képző-és iparművészeti szakára való alapozással segítséget nyújtson. Természe­tesen bárkit szívesen látnak, akik kedvet éreznek a rajzoláshoz, festészethez, és képességeiket szeretnék fejleszteni. A festőiskolába jelentkezni lehet személyesen Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 13. sz. alatt hétköznap délután 15 órától. (b. i.) Gaál Ferencet kérdeztük a MOSZ-kongresszus után Egyedül nem megy... A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 1995. ja­nuár 11-én és 12-én tartotta meg második országos kongresszusát Buda­pesten. A kongresszus feladata az volt, hogy az elmúlt öt évet, a kong­resszusi ciklust értékelje, tisztújítást végezzen, illetve az elkövetkezendő öt év irályvonalait meghatározza. A szövetségnek 1300 tagszervezet, így tsz, rt, kft., tagszervezete van, melyek egy-egy küldöttel képviseltethették ma­gukat Budapesten, s ezzel 1040-en éltek is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is sok mezőgazdasági termelőegység képviselője megjelent a kong­resszuson. Arról, hogy mi is történt ezen a két napon, az Új Kelet Gaál Ferencet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetségének titkárát kérdezte meg. — Öt évvel ezelőtt, 1989-ben, az első kongresszus idején senki sem gondolhat­ta, hogy az elkövetkező évek milyen vál­tozásokat hoznak akár a mezőgazdasági termelésben is. — Wó igaz, az 1989-ben megfogalma­zott terveket jelentősen módosították az időközben lezajló események, amelyek az agrárágazat helyzetét gyökeresen meg­változtatták. — Hogyan értékelték az elmúlt öt évet a változtatá­sokhoz mérten? — Abban egyértelmű volt a kongresszus állásfog lalása, hogy az elmúlt öl évben katasztrofális folya­matok játszódtak le az or­szág mezőgazdaságában, s ezt szomorú tények is iga­zolták; országosan a 30 szá­zalékot meghaladja a mező- gazdasági termelés vissza­esése egyes megyékben pe­dig még ettől kedvezőt­lenebb helyzet alakult ki. Mindenekelőtt a rosszabb adottságú agrártérségekben, így többek között megyénk­ben is, hiszen nálunk az ag­rárszférában termelés visz- szaesése megközelítette a/ 50 százalékot Az ágazaton belül óriási feszültségek alakultak ki az elmúlt évek­ben. A termelés-visszaesés mellett megbomlott a ter­melési tényezők összhang­ja, óriási mértékben csök­kent a foglalkoztatottak lét­száma, az agrárágazatban a csökkenés megközelíti a 70 százalékot A termelőesz­közök használaton kívül ke­rültek, amely értékcsökken­tést jelentett, a biológiai ala­pok — így például sok eset­ben az almaültetvények — elpusztultak Az állattartótelepek üresen állnak és ki­használatlan a magtárak tárolók és szá­rítók kapacitása is A beruházások és a fej­lesztések elmaradása miatt bár egykor a világ élvonalához tartoztunk a mező- gazdaságunk óriási mérétkben lecsúszott és elszakadt a világ korszerű mezőgaz­daságától — Ezeket a tendenciákat ismerve mi­lyen irányvonalakat lehet meghatározni az elkövetkező öt évre, hiszen a jövőben előre nem látható folyamatok is megje­lennek majd? — Pontosan ez a helyzet, s amikor a programokról vitatkoztunk mindez kör­vonalazódott is. Rengeteg a bizonytalan- sági tényező, hiszen nagyon sok ügy tisz­tázatlan, s megfogalmazódott az is, hogy nincsen megfelelően előkészítve az Eu­rópai Közösséghez való csatlakozás so­rán az agrárágazat felkészítési koncepci­ója Hogyan és mikéní? Úgy kellene, hogy netán a csatlakozás előnyöket is hozhas­son a számunkra Azonnal és gyors ütem­ben meg kellene indulni a szakmai mun­kának amely kidolgozza a csatlakozás­hoz való programot. Ennél talán még fon­tosabb az, hogy megszülessen a nemzeti agrárprogram, s ez az agrárorientációs tör­vényben öltsön testet Ezt tartjuk ma iga­zából a legégetőbb feladatunknak —Miérti — Nincs az ágazatban stratégia, tehát a nemzeti agrárprogram fő feladata az lenne hogy hosszú távú stratégiát nyújt­son az ágazatnak amely biztosítékot je­lenthetne az agrártermelőknek is A prog­ramnak s a törvénynek azt is szolgálnia kellene hogy a legfontosabb követelmé­nyek rögzítésével hozzájáruljon ahhoz, hogy az esetleges kormány változások ne változtathassanak a stratégiai irányvona­lakon. —Nyilván, hogy az agrárprogram ne csupán egy kormányciklus agrárprog­ramja legyen. Mindebben, illetve az ag­rárorientációs törvényelőkészítésben hol tartanak? — Az érdekképviselet (MOSZ) ezt a munkát megkezdte és az előzetes kon­cepciót összeállítottuk de a gond az, hogy eddig más partnert nem találtunk mert sem az áldozati minisztérium sem a ku­tatóintézetek sem az egyéb kormányza­ti szervek ehhez a munkához nem kap­csolódtak Megismétlem sajnos a MOSZ egyedül van ezzel az előkészítéssel bár a kongresszuson hallottak alapján válto­zások várhatók hiszen Lakos László föld­művelésügyi miniszter úr a kongresszu­son elmondott beszédében azt sejtette; hogy a kormányzat fogadókészséget mu­tat arra, hogy elkezdődjön a nemzeti ag­rárprogram és az agrárorientációs tör­vény megalkotása Úgy tűnik a Magyar Agrárkamara is azonosul az elképzelé­sünkkel Tény az, hogy a kormánynak érdemi intézkedéseket kell tennie az ágazatnak a holtpontról való kimozdítása érdeké- bea Mi ugyanakkor belátjuk azt, hogy az agrárügyek megoldása részben függvé­nye az ország gazdasági helyzetének is, de vannak olyan ügyek, melynek megol­dása nem igényel az országtól pénzügyi erőforrásokat! Tehát lépni lehetne a fent említett törvény előkészítéséa és az ag­rárprogram koncepciós kijavításán kívül például a termőföld-törvény módosításá­ban — amely a földtulajdonviszonyok­ban fennálló anomáliákat megszüntethet­né. Szükség lenne a szövetkezeti tövény korszerű módosítására is, és ehhez hason­lóan tökéletesíteni kellene a piaci szabá­lyozás elemeit is. — El kell dönteni azt, hogy az ország milyen szerepet szán az agrárágazatnak? — Igen, s hogy mekkorát szán az or­szág belföldi igényeinek kielégítésében, a nemzeti fizetési mérlegben való hoz­zájárulásra is. Nyilván ki kell dolgozni egy statégiai alapú támogatási rendszert is az agrárágazat számára, amelyek nem függvényei a kormányváltozásoknak, hi­szen egy ültetvénytelepítés tizenöt évre szól egy biológiai alap létrehozása vagy korszerűsítése megint csak éveket vesz igénybe A kongresszuson állást foglaltunk ab­ban is, hogy új alapokra kell helyezni a kedvezőtlen adottságú agrártérségek helyzetének a kezelését. Hiszen támogatásra van szüksége annak a terület­nek, amelynek ökonómiai ökológiai viszonyai megkö­vetelik, hogy a piaci köve­telményekhez tudjon va­lamiből igazodni — Nyilván Szabolcs- Szatmár-Bereg megye is kedvezőtlen adottságú ag­rártérségnek számít. — Magyarországon ná­lunk a leggyengébb a föld minősége, hiszen míg az or­szágos átlag húsz, addig a megyei szántóterületek át­lagos értéke 13 aranykoro­na hektáronként Mindezt letőzi az, hogy a természeti feltételeink sem a legjob­bak, hiszen csapadékviszo­nyaink szélsőségesek, és hőmérsékleti viszonyaink, vízrajzi adottságaink sem a legmegfelelőbbek. így iga­zán érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy valóban új ala­pokra helyeződjön a kedve­zőtlen adottságú agrárterü­letek kezelésének az ügye Ám a megoldáshoz az ag­rártárca egyedül nem képes Futó: V arga eljutni a különböző minisz­tériumok együttműködésére van szükség — Önök, mezőgazdasági szakemberek hisznek abban, hogy az elkövetkezendő években minden jól fog működni a mezőgazdaság megváltását illetően? Azért vagyok szkeptikus, mert az elmúlt években megtanultuk azt is, hogy a ma­gyar törvényhozás a parlement, illetve az államigazgatási vagy bármilyen végre­hajtás nem egységesen és egyértelműen működik. Tehát bizakodnak? — Hinnünk kell mert máskülönben a reményeinket adnánk feL Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nagyon nehéz és gyötrel- mes út lesz Természetesen a valóság az, hogy nincs, de az elmúlt pár évben nem is volt összehangolt kormányzati cselek­vés. Viszont úgy gondoljuk, hogy a kényszerítő eszközök is elő fogják segí­teni reményeink valóra válását Mire is gondolok? Kényszerítő eszköznek tűnik az ország nemzetközi fizetési helyzete, az a négymilliárd dolláros fizetésimérleg­hiány valamint kényszerítő eszköz a fa­lusi munkanélküliség — főleg agrár­munkanélküliség — is, amelyet ha nem kezelnek, az politikai feszültséghez fog vezetni Az ország egyes vidékei nagyon súlyos gazdasági és szociális problémák­kal küszködnek, s úgy gondoljuk, a kor­mányzat ráébred arra, hogy érdemi intéz­kedéseket kell tennie az agrárágazat meg­mentéséért Varga Attila

Next

/
Thumbnails
Contents