Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1995. január 14., szombat UJ KELET ■ Emelkedik a szemétszállítási díj Hóeltakarítás, szemétszállítás Bár az ünnepeken már túl vagyunk, a múlt héten végre leesett az első igazi hó. S míg a gyerekeknek féktelen örömet okozott, az autósok, no és persze a gyalogosok is gyakran bosszankodtak. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni Soltész Józseffel, a Köztisztasági Kft. igazgatójával. — Hogy működik nálunk a hóeltakarítás? — Éjszaka először a mellékutakat toltuk le. Ezeket nem sózzuk, csak homokozzuk. Azt is csak akkor, ha megkeményedett rajtuk a hó. Úgy gondolom, hogy a kisebb útszakaszokon, ha nem szükséges, nem szabad tovább rombolni a környezetet. A főútvonalakat alásózzuk ugyan, de nagy forgalom kell ahhoz, hogy a hó a sóval összekeveredjen, és leválasztódjon az aszfaltról. Amikor a hó latyakossá válik, akkor lehet letolni az útról. —Mekkora utat kell naponta megtakarítaniuk? — Durván 390 kilométert. A város persze ennél nagyobb, de a takarítást a Köztisztasági Igazgatósággal közösen végezzük. Ennél fogva nem minden főútvonal tartozik hozzánk. A nagy- körutat, illetve az ebből kivezető utakat az igazgatóság emberei tisztítják. — Hogy tudnak megbirkózni ezzel a közel 400 kilométeres területtel? — Bevallom, hogy ezzel a nagy hóval szemben kicsit nehezen. Béreltünk néhány nagy .teljesítményű gépet ismerős cégektől. Ezek a tanyák, bokrok, külterületek útjait teszik járhatóvá. Olyan vállalkozók segítségét is kértük, akik korábban a mi dolgozóink voltak. Emellett kézi munkaerőt is alkalmazunk. Az utak mellett hangsúlyt kell fektetnünk a buszmegállók és öblök takarítására is. — Jelent-e valami nehézséget a terület felosztása ? — 1991-ben döntött úgy a közgyűlés, hogy a parkok gondozását vállalkozások kezébe adja, így csak az utak tisztítása maradt meg a cégnek. Szerintem persze az lenne a célszerű, ha a közterületeknek egy gazdája lenne. — Eddig csak az úttestek tisztításáról beszéltünk. Mi a helyzet a járdák takarításával? — Hivatalosan mindenkinek magának kellene söpörnie a portája előtt. A valóságban persze ezt nem lehet megoldani. A takarításban csak a klasszikus családi házban lakók mutatnak példát. — Beszéljünk egy kicsit másról. A város „tisztasága" sokaknak szemet szúr. Ehhez a témához kapcsolódik a szemétszállítás is. — El kell, hogy mondjam. Nyíregyházán rendszeres a lakosságiszemétszállítás. Más téma, hogy van néhány dolog, amit még fejlesztenünk kell. Ilyen például a konténerek elhelyezése. Meghatározott útvonalakon haladva megpróbáljuk folyamatosan kiépíteni a konténerek helyét. A gyűjtőedényeket rendszeresen cseréljük, mindig annyit állítunk fel egy területre, amennyi szükséges. — Úgy tudom, a kft. „fennhatósága” alá tartozik a szeméttelep is. Mennyi hulladék kerül ide ki naponta? — Éves arányban ezt könnyebb megmondani. A hulladék mennyisége durván 250-280 ezer köbmétert tesz ki. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy az ország öt legkulturáltabb, környezetbarát lerakóhelye közé sorolható a mienk is. Nemrég épült meg a második tálca, mely kettős szigetelésű. A fólia és a szigetelő között elhelyeztünk egy szenzorrendszert, mely pontosan kijelzi, ha valahol megsérült a fólia. — Az új esztendővel szinte már együttjár az áremelkedés. Mi a helyzet ezen a téren a Köztisztasági Kft.-nél? — Jó hírrel sajnos én sem szolgálhatok. Bár 1991 óta nem emeltük árainkat, ebben az évben már rákényszerülünk. El kell mondanom, hogy az elmúlt évet közel 13 millió forintos veszteséggel zártuk.Csak a lakossági tartozások 8 millió forintot tettek ki. Ez pedig akadályokat gördít a további fejlesztések elé. — Mire számíthatunk? — A szemétszállítás díját eddig szobánként számítottuk ki, ezután a lakásban található helyiségek száma lesz a mérvadó. Tudom, hogy ez még több pluszt jelent majd a kisnyugdíjból és segélyből élőknek, de a többi szolgáltatáshoz képest a teher minimális lesz. A díjat emelve egy átlagos család az éves szemétszállításért körülbelül 1800 forintot fog fizetni. A konténerekkel nem csak a köztisztaságiak foglalkoznak... Fotó: CsoRó Festőiskola Nyíregyházán Új képzőművészeti stúdiumot indít 10 éves kortól felnőtt korig Nyírgyházán Bakii Károly festőművész. A festőiskola célja, hogy a gyerekek felvételi előkészítését segítse a középiskolába, míg a középiskolásoknak a főiskolák rajz, képző-és iparművészeti szakára való alapozással segítséget nyújtson. Természetesen bárkit szívesen látnak, akik kedvet éreznek a rajzoláshoz, festészethez, és képességeiket szeretnék fejleszteni. A festőiskolába jelentkezni lehet személyesen Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 13. sz. alatt hétköznap délután 15 órától. (b. i.) Gaál Ferencet kérdeztük a MOSZ-kongresszus után Egyedül nem megy... A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 1995. január 11-én és 12-én tartotta meg második országos kongresszusát Budapesten. A kongresszus feladata az volt, hogy az elmúlt öt évet, a kongresszusi ciklust értékelje, tisztújítást végezzen, illetve az elkövetkezendő öt év irályvonalait meghatározza. A szövetségnek 1300 tagszervezet, így tsz, rt, kft., tagszervezete van, melyek egy-egy küldöttel képviseltethették magukat Budapesten, s ezzel 1040-en éltek is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is sok mezőgazdasági termelőegység képviselője megjelent a kongresszuson. Arról, hogy mi is történt ezen a két napon, az Új Kelet Gaál Ferencet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkárát kérdezte meg. — Öt évvel ezelőtt, 1989-ben, az első kongresszus idején senki sem gondolhatta, hogy az elkövetkező évek milyen változásokat hoznak akár a mezőgazdasági termelésben is. — Wó igaz, az 1989-ben megfogalmazott terveket jelentősen módosították az időközben lezajló események, amelyek az agrárágazat helyzetét gyökeresen megváltoztatták. — Hogyan értékelték az elmúlt öt évet a változtatásokhoz mérten? — Abban egyértelmű volt a kongresszus állásfog lalása, hogy az elmúlt öl évben katasztrofális folyamatok játszódtak le az ország mezőgazdaságában, s ezt szomorú tények is igazolták; országosan a 30 százalékot meghaladja a mező- gazdasági termelés visszaesése egyes megyékben pedig még ettől kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Mindenekelőtt a rosszabb adottságú agrártérségekben, így többek között megyénkben is, hiszen nálunk az agrárszférában termelés visz- szaesése megközelítette a/ 50 százalékot Az ágazaton belül óriási feszültségek alakultak ki az elmúlt években. A termelés-visszaesés mellett megbomlott a termelési tényezők összhangja, óriási mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma, az agrárágazatban a csökkenés megközelíti a 70 százalékot A termelőeszközök használaton kívül kerültek, amely értékcsökkentést jelentett, a biológiai alapok — így például sok esetben az almaültetvények — elpusztultak Az állattartótelepek üresen állnak és kihasználatlan a magtárak tárolók és szárítók kapacitása is A beruházások és a fejlesztések elmaradása miatt bár egykor a világ élvonalához tartoztunk a mező- gazdaságunk óriási mérétkben lecsúszott és elszakadt a világ korszerű mezőgazdaságától — Ezeket a tendenciákat ismerve milyen irányvonalakat lehet meghatározni az elkövetkező öt évre, hiszen a jövőben előre nem látható folyamatok is megjelennek majd? — Pontosan ez a helyzet, s amikor a programokról vitatkoztunk mindez körvonalazódott is. Rengeteg a bizonytalan- sági tényező, hiszen nagyon sok ügy tisztázatlan, s megfogalmazódott az is, hogy nincsen megfelelően előkészítve az Európai Közösséghez való csatlakozás során az agrárágazat felkészítési koncepciója Hogyan és mikéní? Úgy kellene, hogy netán a csatlakozás előnyöket is hozhasson a számunkra Azonnal és gyors ütemben meg kellene indulni a szakmai munkának amely kidolgozza a csatlakozáshoz való programot. Ennél talán még fontosabb az, hogy megszülessen a nemzeti agrárprogram, s ez az agrárorientációs törvényben öltsön testet Ezt tartjuk ma igazából a legégetőbb feladatunknak —Miérti — Nincs az ágazatban stratégia, tehát a nemzeti agrárprogram fő feladata az lenne hogy hosszú távú stratégiát nyújtson az ágazatnak amely biztosítékot jelenthetne az agrártermelőknek is A programnak s a törvénynek azt is szolgálnia kellene hogy a legfontosabb követelmények rögzítésével hozzájáruljon ahhoz, hogy az esetleges kormány változások ne változtathassanak a stratégiai irányvonalakon. —Nyilván, hogy az agrárprogram ne csupán egy kormányciklus agrárprogramja legyen. Mindebben, illetve az agrárorientációs törvényelőkészítésben hol tartanak? — Az érdekképviselet (MOSZ) ezt a munkát megkezdte és az előzetes koncepciót összeállítottuk de a gond az, hogy eddig más partnert nem találtunk mert sem az áldozati minisztérium sem a kutatóintézetek sem az egyéb kormányzati szervek ehhez a munkához nem kapcsolódtak Megismétlem sajnos a MOSZ egyedül van ezzel az előkészítéssel bár a kongresszuson hallottak alapján változások várhatók hiszen Lakos László földművelésügyi miniszter úr a kongresszuson elmondott beszédében azt sejtette; hogy a kormányzat fogadókészséget mutat arra, hogy elkezdődjön a nemzeti agrárprogram és az agrárorientációs törvény megalkotása Úgy tűnik a Magyar Agrárkamara is azonosul az elképzelésünkkel Tény az, hogy a kormánynak érdemi intézkedéseket kell tennie az ágazatnak a holtpontról való kimozdítása érdeké- bea Mi ugyanakkor belátjuk azt, hogy az agrárügyek megoldása részben függvénye az ország gazdasági helyzetének is, de vannak olyan ügyek, melynek megoldása nem igényel az országtól pénzügyi erőforrásokat! Tehát lépni lehetne a fent említett törvény előkészítéséa és az agrárprogram koncepciós kijavításán kívül például a termőföld-törvény módosításában — amely a földtulajdonviszonyokban fennálló anomáliákat megszüntethetné. Szükség lenne a szövetkezeti tövény korszerű módosítására is, és ehhez hasonlóan tökéletesíteni kellene a piaci szabályozás elemeit is. — El kell dönteni azt, hogy az ország milyen szerepet szán az agrárágazatnak? — Igen, s hogy mekkorát szán az ország belföldi igényeinek kielégítésében, a nemzeti fizetési mérlegben való hozzájárulásra is. Nyilván ki kell dolgozni egy statégiai alapú támogatási rendszert is az agrárágazat számára, amelyek nem függvényei a kormányváltozásoknak, hiszen egy ültetvénytelepítés tizenöt évre szól egy biológiai alap létrehozása vagy korszerűsítése megint csak éveket vesz igénybe A kongresszuson állást foglaltunk abban is, hogy új alapokra kell helyezni a kedvezőtlen adottságú agrártérségek helyzetének a kezelését. Hiszen támogatásra van szüksége annak a területnek, amelynek ökonómiai ökológiai viszonyai megkövetelik, hogy a piaci követelményekhez tudjon valamiből igazodni — Nyilván Szabolcs- Szatmár-Bereg megye is kedvezőtlen adottságú agrártérségnek számít. — Magyarországon nálunk a leggyengébb a föld minősége, hiszen míg az országos átlag húsz, addig a megyei szántóterületek átlagos értéke 13 aranykorona hektáronként Mindezt letőzi az, hogy a természeti feltételeink sem a legjobbak, hiszen csapadékviszonyaink szélsőségesek, és hőmérsékleti viszonyaink, vízrajzi adottságaink sem a legmegfelelőbbek. így igazán érdekeltek vagyunk abban, hogy valóban új alapokra helyeződjön a kedvezőtlen adottságú agrárterületek kezelésének az ügye Ám a megoldáshoz az agrártárca egyedül nem képes Futó: V arga eljutni a különböző minisztériumok együttműködésére van szükség — Önök, mezőgazdasági szakemberek hisznek abban, hogy az elkövetkezendő években minden jól fog működni a mezőgazdaság megváltását illetően? Azért vagyok szkeptikus, mert az elmúlt években megtanultuk azt is, hogy a magyar törvényhozás a parlement, illetve az államigazgatási vagy bármilyen végrehajtás nem egységesen és egyértelműen működik. Tehát bizakodnak? — Hinnünk kell mert máskülönben a reményeinket adnánk feL Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nagyon nehéz és gyötrel- mes út lesz Természetesen a valóság az, hogy nincs, de az elmúlt pár évben nem is volt összehangolt kormányzati cselekvés. Viszont úgy gondoljuk, hogy a kényszerítő eszközök is elő fogják segíteni reményeink valóra válását Mire is gondolok? Kényszerítő eszköznek tűnik az ország nemzetközi fizetési helyzete, az a négymilliárd dolláros fizetésimérleghiány valamint kényszerítő eszköz a falusi munkanélküliség — főleg agrármunkanélküliség — is, amelyet ha nem kezelnek, az politikai feszültséghez fog vezetni Az ország egyes vidékei nagyon súlyos gazdasági és szociális problémákkal küszködnek, s úgy gondoljuk, a kormányzat ráébred arra, hogy érdemi intézkedéseket kell tennie az agrárágazat megmentéséért Varga Attila
