Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-06 / 219. szám

2 1994. december 6., kedd BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET A szajoli sérültek állapota A szajoli vasúti szerencsétlenség sérültjei közül a szolnoki Hetényi Kórház intenzív osztályán hárman fekszenek, egyikük állapota változatlanul életveszé­lyes. A baleseti sebészeten 11 beteget kezelnek különböző törésekkel és zúzó- dásokkal, a gyermekosztályon nyolcán várják a gyógyulást. A szolnoki MÁV- kórház sebészetén három beteg fekszik súlyos sérülésekkel. A karcagi kórház­ban egy 56 éves férfi állapota rosszabbodott, így átkerült az intenzívre. A szajoli MÁV-állomáson hétfőn bizonyítási kísérletet végeztek, hogy rekonstruálják a katasztrófát megelőző tolatás körülményeit. Nem közeledő álláspontok Nem közeledtek az álláspontok a szakszervezetek és a MÁV megbeszélésein — közölte az Államvasutak illetékese. A résztvevők megegyeztek abban, hogy ha a sztrájk hatására nem lesz gyökeres változás, jövő március végéig érvény­ben marad az idei kollektív szerződés. A követelt 15 százalékos béremelésre nincs mód — közölte a MÁV egyik gazdasági vezetője. A MÁV Rt. budapesti igazgatósága szerint a vasutasok figyelmetlensége okozta a szajoli katasztrófát, ezért arra kérik a dolgozókat: mondjanak le a sztrájk megtartásáról. A tb a gyógyszerimportról Az Egészségbiztosítás óvatos importkorlátozásra készül a külföldi gyógysze­rek forgalmazásánál. Ez azt jelentené, hogy azokat a külföldi gyógyszereket, amelyek nem helyettesíthetők magyarral, három évig korlátozás nélkül lehetne behozni. Utána a külföldi cégek vagy licencszerződést kötnek a magyar gyártó­val, vagy megkezdik a készítmény hazai gyártását. A Magyar Nemzet cikkéből kiderül, hogy minderre azért van szükség, mert az értéket figyelembe véve az elmúlt három évben több mint kétszeresére nőtt a külföldi gyógyszerek aránya. EBRD-kölcsön a Matávnak Az Európai Beruházási és Újjáfejlesztési Bank több mint 150 millió dollár kölcsönt ad a Matávnak. A szerződést az EBRD alelnöke és a Pénzügyminiszté­rium közigazgatási államtitkára, valamint a Matáv elnöke írta alá Budapesten. Á'Maíáv a pénzt'á'-thágyafoffczágí távközlés. égyebek között a’néntóefközi 'éá' 4 belföMi traiízitközpontök, a'digitálfS'Országos gerinchálózat fejlesztésére, az el-' - avult budapesti telefonközpontok cseréjére, bővítésére fordítja. A hitelt két rész­letben hívhatja le a cég, az elsőt most, a következőt pedig a jövő év első felében. Kampányhírek Az elkövetkező években több tízmilliárd forintot kell a budapesti utak felújí­tására fordítani. Súlyos gondokat észleltek a hidak állapotában is — hangzott el a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójának sajtóértekezletén. Demeter Ervin sze­rint a főpolgármester,választási szlogenjével ellentétben a főváros egyáltalán nem jár jó úton. Az elmúlt ciklusban a szükséges összegnek kevesebb mint ne­gyedét költötték útfenntartásra. A frakcióvezető utalt egyes szakemberek véle­ményére, hogy a Szabadság-hídról már jövőre le kell tiltani a villamost. Baráth Etele a főváros működéséről A fővárosnak új szervezeti és működési szabályzatot kell készítenie — mon­dotta Baráth Etele. A szocialista főpolgármester-jelölt szerint az új önkormány­zati törvény számos feladat ellátásához a pénzt a fővárosnak adja, míg a megol­dás a kerületek dolga. Jövőre létre kell hozni a területfejlesztési tanácsokat. Baráth Etele bírálta a jelenlegi főpolgármestert. SzerinteDemszky Gábor az önkormány­zat programját „használja”. A szocialista politikus kitért arra, hogy a jogi szabá­lyozás képtelen követni a felgyorsult privatizációt. Külföldi lapvélemények az EBEÉ-ről — A brit Financial Times úgy látja: az Egyesült Államok és a vendéglátó Magyarország szeretne elébe menni a radikális orosz szándékoknak, amelyek az EBEÉ-nek rendelnék alá a NATO-t. A belga La Libre Belgique úgy véli, hogy nem várható komoly eredmény a csúcstalálkozótól sem az európai biztonságot, sem a délszláv válságot illetően.-— A pozsonyi Národná Obroda szerint Szlovákiának meg kellene győznie a találkozó résztvevőit, hogy mindent megtesz a térség biztonságáért. — Oroszország azt szeretné, ha a NATO-t egy erős EBEÉ-nek rendelnék alá, és annak segítségével jogot kaphatna a Nyugattól arra, hogy csendőrszerepet játszhasson a volt Szovjetunió egész területén — írja a franciá Libération. — A mértékadó svájci Neue Zóricher Zeitung Tettek helyett ismét szavak? — EBEE-csúcs: Fő témák a Boszniában és a FÁK országaiban zajló konfliktu­sok címmel közöl borúlátó beszámolót a budapesti csúcsról. — A lengyel Zycie Warszavy attól tart, kudarccal végződik majd a csúcs, hisz kétséges: sikerül-e megegyezni Bosznia sorsáról, illetve az EBEÉ jövőbeni szerepéről a résztvevőknek. — A jelenlegi moszkvai vezetés igyekszik minél nagyobb befolyásra szert tenni az európai biztonsági kérdésekben. A The Washington Times az orosz módszerek között említi a nyomásgyakorlást és a megfélemlítést. — Európában az USA befolyása fokozatosan csökken más államok, köztük Oroszország javára — írta a The Wall Street Journal. — A BBC brit televízió tudósítója szerint a budapesti csúcs aligha hozhat áttörést a boszniai válság rendezésében. Az EBEÉ-folyamat ugyanis kimaradt a délszláv konfliktus megoldására tett eddigi erőfeszítésekből. Nem volt tolmácsolás a Parlamentben Az EBEÉ árnyékában Fliába várták a honatyák Bili Clinton amerikai elnököt, az előzetes tervekkel ellentétben nem szólalt fel a hétfői plená­ris ülésen. Csak a Budapesti Kongresszu­si Központba, az Európai Biztonsági Csúcstalálkozóra látogatott el. Itt mondta el néhány perces beszédét, találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel, majd délután 2 órakor gépe felszállt Ferihegy 1-ről. A parlament így elkerülte a pár évvel ezelőtti blamát, amikor a tolmácsrendszer fel­mondta a szolgálatot, s a képviselők csak néztek, mint a moziban. Jelcin volt akkor a vendég, s ő szólalt fel az egyik délután a Tisztelt Ház előtt. Zengő orosz baritonját csak a szocialista kisebbség és az oroszórákra még emlékező fiataldemokraták értették. A koalíciós többség csak akkor derült, akkor tapsolt, amikor emezek véleményt nyilvánítottak. Az akkori ellenzék jó volt oroszból, míg a többiek a magyar fordítás elmaradása miatt nem értették, csak sejtették, miről van szó. Azóta megváltoztak az erő­viszonyok, de nem állítjuk, hogy Clinton angolját egy esetleges újabb hiba esetén megint csak néhányan értenék. Az omi­nózus eset óta egyébként II. Erzsébet an­gol királynő már felszólalt az ülésterem­ben. Jó lenne újra élesben letesztelni a tol­mácsrendszert! Az elnöki felszólalás hiányában sem unatkoztak hétfőn a képviselők. Már 10 órakor megkezdődött az ülés, s késő dél­Átvilágítók? —- Nem tartom „jogi képtelenségnek”, s nem követtünk el titoksértést — mondta Eigner József, az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek ellenőrzését vizs­gáló bizottság soros elnöke. Kijelentette, hogy a politikai támadások ellenére sem mond le tisztségéről, esküjéhez híven tel­jesíti a feladatát. A bizottság tagjait csak az Országgyűlés mozdíthatja el tisztsé­gükből. Hivatalititok-sértést sem követtek el. Ez akkor történhetne, ha az államot (vagy magánszemélyt) erkölcsi kár érte volna. Ez pedig nem következett be, in­kább az ellenkezője. A bizottság elleni tá­madások sértették meg az ő személyiségi jogaikat. Az események azonban követik egy­mást. A Nemzetbiztonsági Bizottság gon­dolt egy merészet, s döntött. A három át­vizsgáló bírót a testület e heti ülésén hall­gatják meg. Sajátos helyzet állhat így elő, hiszen az átvilágításra jelölt képviselők „világítják” át az átvilágításukat végzőket. B.I. Forráshiány Az Országgyűlés Szociális Bizott­sága határozattervezetet készített, s a kormány dönt arról, hogy 1995-ben milyen jövedelemhatárig kapnak majd támogatást a családok. Ezek szerint megszűnne a gyermekek után járó adókedvezmény, mivel nincs más forrás az alanyi jogon járó gyer­mektámogatás finanszírozására. Az így keletkezett többletet kíván­ják egyszeri családipótlék-kiegészí- tésként eljuttatni az arra rászorulók­nak. A jövő év második felétől a gyed állampolgári jogon járna, a gyes alsó határát felemelnék, és a többgyereke­seknek járó gyetet nem kötik előzetes munkaviszonyhoz. A családi pótlék továbbra is alanyi jogon jár, de hosszabb távon egy ré­szét szeretnék a jövedelmektől is függővé tenni. Buda házi István utánig a jövő évi költségvetés részletes vitája zajlott. Már a múlt csütörtöki ház- bizottsági ülésen megegyeztek arról, hogy erre maximum nyolc órát szánnak, s már hétfőn este lezárják azt. A folytatást jövő hétfőre tervezik. Ahhoz előbb szavazni kell a módosító javaslatokról, majd a rész­letes vitát újra meg kell nyitni. Ennyire előre viszont még ne szaladjunk! Előtte még a „Békepartnerség” mellett döntöt­tek 236 igennel és egy tartózkodással. A Ház még hétfőn, napirend előtt, iga­zolta Glattfelder Béla új képviselő man­dátumát. A fideszes honatya az országos listán bejutott, de mandátumáról lemon­dott dr. Urbán László helyét foglalta el a legkisebb ellenzéki frakcióban. Döntöttek egy fideszes törvényjavaslat sürgős tárgya­lásáról is. Mint múlt csütörtöki lapunkban jeleztük, Selmeczi Gabriella és dr. Kövér László a családi pótlékok összegét szeret­né felemelni január elsejétől az általunk már közölt mértékre. Mivel a dátum kö­zel van, s az emelésnek költségvetési ki­hatása is lenne, a sürgős tárgyalás érthető igény. A Ház 190 igen, 7 nem és 32 tar­tózkodással döntött, így a mielőbbi napi­rendre vételnek nincs akadálya. A költségvetési részletes vita lezárása után nem térhettek nyugovóra a kép­viselők. Éjjel 11-ig további öt törvényja­vaslat részletes vitáját kellett folytatniuk és lezárniuk. Az adózás rendjéről szóló 1992-es törvény, az általános forgalmi adóról szóló 1992-es törvény, a fogyasz­tási adóról és árkiegészítésről szóló 1991- es törvény, az egészségügyről szóló 1972- es törvény, valamint az ügyvédségről szó­ló 1983-as törvényerejű rendelet módosí­tása megérett az elsődleges szavazásra. Mind az öt törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról a jövő héten fog­nak szavazni, míg a zárószavazásra két hét múlva kerülhet sor. A házszabály értelmé­ben a két szavazás között egy hétnek el kell telnie, pontosabban a kettő között újabb ülést kell összehívni a házelnöknek. Délután 5 órától a képviselők nem a leg­szabadabban mozoghattak az ország há­zában. A főbejáratot és a kupolacsarno­kot lezárták előlük. Itt a köztársasági el­nök adott fogadást az EBEÉ-csúcstalálko- zóra érkező államfők, míg külügyminisz­terünk a vendégül látott külügyminiszte­rek tiszteletére. A pohárköszöntők után mindkét csoport megtekintette a Kossuth Lajos tér túloldalán található Néprajzi Múzeumot. A hely hírességét mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy egy évvel ezelőtt Friderikusz Sándor épp itt fogadta vendégeit sorozatzáró gálaműsorán. Ha nekik jó volt, más sem panaszkodhat! A Ház az éjszakába nyúló vitázás után kedden délután 14 órakor az azonnali kér­dések és válaszok órájával folytatja mun­káját. Előtte — délelőtt — a frakciók ülé­seznek. Zmeskall A rehabilitáció nem támasztja fel a halottakat Jog az élethez A halálbüntetés kérdésében ma sem egységes a magyar társadalom. Vannak, akik szeretnék visszaállítani, míg má­sok örülnek az eltörlésének. A szombat esti Nyitott száj című televíziós műsor­ban Juszt László mikrofonja előtt még az ügyvédek sem voltak egységesek. A gyilkosok egy ismert védője a halálbün­tetés mellett, míg tanult kollégája elle­ne kardoskodott. Anélkül, hogy a kér­désben állást foglalnánk, tekintsünk vissza az eltörlés körülményeire. 1989-et írtunk, s az akkori rendszer már erősen recsegett-ropogott. Kimond­ta már Pozsgay, hogy 1956-ban népfel­kelés volt, és túl voltunk Nagy Imre és társai újratemetésén. Az emberek meg­ismerhették a korábbi borzalmakat, s végre nyíltan beszélni lehetett a 40-es, 50-es évek kommunista rémtetteiről. Szóba kerültek a koncepciós perek, nap­világra került a politikai ellenfelek kon­cepciós perekkel történt megsemmisí­téseinek hiteles krónikája. Elkezdődtek a rehabilitációk, de ez a halottakat nem támasztotta fel. Az emberek eldöntöt­ték, hogy ez nem ismétlődhet meg. A politikai megtorlásoknak örökre me­gálljt kell parancsolni. A kérdéssel az akkori hatalom is egyetértett. Ők is várták a politikai vál­tozást, de jósok nem lévén nem tudhat­ták, milyen hatalom, milyen politikai irányzat fogja őket követni. Egyet tud­tak csak, nekik menni kell! S hogy ne­hogy a rendszerváltás után elődeik sor­sára jussanak, be akarták biztosítani éle­tüket. Erre egyetlen lehetőség kínálko­zott, a halálbüntetés eltörlése. Persze mondhatták volna azt is, hogy csak a politikai bűncselekmények esetén le­hessen maximum életfogytiglant ki­szabni, de ezzel nem sokat értek volna el. Koholt vádak alapján ugyanis bárkit lehet köztörvényes bűncselekménnyel vádolni, néhány megzsarolható, hamis tanút állítani, s máris lehet ácsolni a bi­tót. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha hagyjuk az igazi gyilkosokat is élni, nekik is csak nagy idejű börtönbünte­tést adunk, így a politikai ellenfelek is megmenekülnek a fizikai megsemmi­sítéstől. Létrehozták hamarjában az al­kotmánybíróságot is, hogy aztán az 1990-ben megválasztott hatalmat is fel­ügyelje az alkotmányosság jegyében. 1990-ben jobboldali hatalom lett, de kétharmados többség hiányában alkot­mánymódosítást nem tehetett. Az alkot­mány viszont kimondta az élethez való jogot. Ezt használták fel az alkotmány­bírák arra, hogy rögvest kimondják a ha­lálbüntetés alkotmányellenességét, így tulajdonképpen eltöröljék azt. Akkori­ban nagyon a padlón volt a baloldal s az akkori kormány szerette volna fele­lősségre vonni az 1956-os bűnösöket. Erről is sokat vitáztak a Parlamentben, született is róla törvény, de az alkot­mánybíróság ezt is megvétózta. A jobb­oldali hatalom tehát nem élhetett revan- sista törekvéseivel, mert a taláros urak sorra keresztülhúzták számításaikat. Több tucat olyan feles törvényt mond­tak alkotmányellenesnek az elmúlt négy ében, ami nem egyezett az ellenzék el­képzeléseivel. Idén újabb hatalomvál­tás történt, élre tört a baloldal. Mégsem kell senkinek félni az előző négy év vezetői közül, hisz most sem ismét­lődhet meg a 40-es, 50-es évek terrorja, az ellenzék fizikai megsemmisítése ko­holt vádak alapján. Épp a halálbüntetés eltörlése, az alkotmánybíróság 1990-es döntése miatt nincs lehetősége rá a min­denkori hatalomnak. Ha a nép százezer aláírással esetleg népszavazást kénysze­rítene ki a kérdésben, s a halálbüntetés mellett foglalna állást—amihez egyéb­ként alkotmánymódosítás is kellene —, teret adna ismét a politikai terrornak, ami egy korszerű váltógazdálkodásban nem lenne kívánatos. Mégse járja, hogy va­laki úgy kerüljön hatalomra, hogy már eleve be kelljen kalkulálnia egy négy év múlva esedékes fejvesztést. Az or­szággyűlési képviselő-választások ugyanis csak ennyi időre szólnak, de a kormány még a cikluson belül is meg­bukhat, pláne, ha ingatag a koalíció. S akkor csak az Isten lenne hozzá irgal­mas. A közönséges gyilkosokkal meg vesződjön csak a börtön! zéta

Next

/
Thumbnails
Contents