Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-27 / 237. szám
4 1994, fieonsLer ..S., »/erda Hi BELFÖLD- KÜLFÖLD li Ui KELET Átmeneti irányítás vagy új választások Olasz kormányválság Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő kedden — a karácsonyi ünnepeket követően — folytatja a konzultációkat a Berlusconi-kormány lemondása után kialakult válság megoldásáról. Francesco Cossiga örökös szenátor, volt államelnök, akivel az elsők között tárgyalt Scalfaro, jelezte, hogy kész egy átmeneti, pártok felett álló kormány vezetésére. Az államfő kedden délután és este a szenátus, illetve a képviselőház elnökét fogadta, majd a következő napokban a parlamenti pártok csoportjainak vezetőivel találkozik. A tervek szerint a konzultációkat december 30-kán fejezi be Scalfaro, így várhatóan a jövő év legelején jelenti be, hogy feloszlatja-e a parlamentet, vagy új politikust kér fel kormányalakításra. Silvio Berlusconi és a vele szövetségben maradt szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség az új választások kiírását követeli. Berlusconi, aki a maga részéről szintén közölte az államfővel, hogy készen áll a választásokat előkészítő kormány vezetésére, azzal érvel, hogy a márciusi parlamenti választások eredményének meghamisítása lenne, ha az általa létrehozott szövetség ellenzékbe kerülne. Karácsonykor adott rövid nyilatkozatában határozottan leszögezte: nem engedik meg, hogy a keresztény- demokraták és az Északi Liga párt „a Baloldal Demokratikus Pártja és a kommunisták kezébe adják Olaszországot”. A kereszténydemokrata Olasz Néppárt vezetője. Rocco Buttiglione hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az azonnali választásokat mindenképpen el kell kerülni. Előbb egy olyan átmeneti kormányra van szükség, mely elvégzi a legsürgetőbb teendőket: kidolgozza a nyugdíjrendszer reformját, tető alá hozza a pótköltségvetést, új sajtótörvényt hoz és befejezi a választási rendszer átalakítását. Az általa felsorolt teendőket figyelembe véve érthető, hogy Buttiglione szerint az új kormány „nem lesz ugyan hivatalban négy évig, de mandátuma nem csak néhány napra fog szólni”. Buttiglione úgy vélte, ha ezeket a prioritásokat a miniszterelnök pártja, a Forza Italia elfogadja, akkor azt is joggal elvárhatja, hogy ez a párt adja a miniszterelnököt. A karácsonyi ünnepek alatt a közvéleménykutatók is pihentek. Az ünnep előestéjén közzétett felmérési adatok szerint az olaszok majd 73 százaléka Berlusconi helyett mást szeretne miniszterelnöknek: elsősorban Antonio Di Pietrot, a korrupció elleni harc legendás alakját. (MTI) A Környezetvédelmi Bizottság ülése Megköszönte az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának eddigi se- gítségét Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a testület keddi ülésén. A tárca és hivatalai sorra bemutatkoztak a bizottság előtt a korábbi üléseken, s az erre történő felkészülés során a minisztérium is áttekinthette munkáját. A bizottság az ülésen a korábbi fél év értékelésével, illetve a következő év fontosabb feladataival foglalkozott. A környezetvédelmi törvényjavaslatot a kormányzat már beterjesztette az Országgyűlésnek, jól haladnak a területfejlesztési, a természetvédelmi, az állatvédelmi törvények előkészítésével. Az ülésen kritikaként hangzott el, hogy a jövő évi költségvetés vitájában nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően érvényesíteni a környezetvédelmi érdekeket. Példa erre a Balaton ügye. Megoldást kell keresni arra, hogy anyagi eszközöket lehessen átcsoportosítani ezekre a célokra. (MTI) Létszámcsökkentés — pénzügyi okokból Szükség van a falugazdákra A falugazdász hálózatot az Antall-, illetve a Boross-kormány hozta létre, s az egyik szorgalmazója Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) akkori politikai államtitkára volt. Az új kormány hivatalba lépése óta mind gyakrabban halljuk: nem kellenek falugazdák. December 31-én lejár a falugazdák szerződése. Lesz-e folytatás? — kérdeztük Szerdahelyi Pétert, az FM közigazgatási államtitkárát. — Először arról kell szólni, hogy mi a célja a hálózatnak, és az vállalható-e. A privatizációval, az átalakulással, egyszóval a tulajdonváltással a mezőgazdaságban egy olyan jelentős új réteg jött létre, amely gazdálkodónak minősíthető. tapasztalatai vannak magáról a gazdálkodásról, a termelés folyamatairól, de kevésbé járatos más ügyekben, például a pénzügyeken, a bankokkal való kommunikáció formáiban, a piac- rajutás lehetőségeiben, a jogszabályokban való eligazodásban. Az elmúlt évben a termelésen kívül mással ugyanis nem kellett foglalkoznia a gazdálkodónak. A falugazdász-hálózat ötlete egészséges volt, és ma is létjogosultsággal bír, hiszen az egyéni gazdálkodók tábora nő. Nem kevesebb termelési potenciállal rendelkezik, hanem többel, mint egy évvel ezelőtt. Sőt, láthatóak a számokból is, hogy a tulajdonosokra jellemző szorgalommal alakulnak ki a családi vállalkozások, egyéni gazdaságok. Ezért fontos, hogy a tárca szervezzen valamilyen szakmai segítséget a számukra. — Ehhez két formáció áll rendelkezésre: az egyik a klasszikus szaktanácsadás és annak állami segítése, a másik a falugazdász-hálózat intézménye. Ez utóbbiról szólva: 760 ember dolgozott az idén falugazdászként, akikkel szerződéses munka- viszonyt kötöttünk. Munkájukat a megyei földművelésügyi hivatalok koordinálják, ellenőrzik. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy munkájukra szükség van. Ám a jelenlegi formában nem működhet tovább a hálózat, mert míg az idén, csonka évet számolva — áprilisban kötötték meg a szerződéseket — 1 milliárd forint volt a finanszírozásra, addig jövőre, amennyiben a parlament jóváhagyja a költségvetést, 600 millió forint áll rendelkezésre. — Miképpen változik a működési forma? —- A megyei hivatalokat megbíztuk, mérjék fel, értékeljék, ki aga falugazdász, akit továbbra is érdemes alkalmazni, és kiknek a további foglalkoztatásáról kell lemondanunk a pénzügyi korlátok miatt. így várhatóan 350-400 ember marad az FM finanszírozásában a tavalyi megoldással, azaz szerződése alkalmazásban. Ez nagy érvágás, mert körübelül a felére csökken a létszám, de ők megfelelő anyagi feltételekkel dolgozhatnak. De lehet, hogy érdemes volna nagyobb létszámot foglalkoztatni a hálózatban. Ezért a rendelkezésünkre álló 600 millió forintból 200-at tartalékolunk, és partnert keresünk az ésszerű felhasználásra. Az első lépéseket már megtettük ez ügyben. Megkerestük a Belügyminisztériumot, amely az önkormányzatokat felügyeli a célból, hogy azok az önkormányzatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy saját térségük adottságához, helyzetének javításához szükséges a falugazdász, azok a BM kompetenciájában foglalkoztassanak ilyen szakembert. Mi ezeket a törekvéseket a 200 millió forintból 50 százalékban megtámogatnánk. Ha tehát ők is olyan típusú szerződéseket kötnek, mint mi, akkor ez a 200 millió 400-ra nő, ami újabb 350-400 falugazdász foglalkoztatásához elég. A BM már értesítette az önkormányzatokat, és támogatja ezt a gondolatot. Az önkormányzatokat pedig mi is felkérjük, záros határidőn belül jelentkezzenek, ha ilyen igényük van. —A falugazdász főállású szerződést kötött? Mert ha igen, akkor pénzügyi korlátok közé kénytelenek szorítani a falugazdászokat. — Eddig nem voltak főállásúak a falugazdászok. Bár ez ügyben is ért minket kritika, mondván, összefér-e a megbízatással, ha valaki vállalkozó is. Nem félő-e, hogy a saját vállalkozása javára informálja a közeget? De Nyugaton sem ismeretlen ez a kettősség, s úgy gondolom, hogy legfeljebb egy évig marad talpon az, aki a községet, a falut így informálja. Ugyanis kiderül az elfogultság. Másrészt a földművelésügyi hivataloknak e téren nagy a felelősségük. Olyanokkal kössenek szerződést, és olyan ellenőrzést gyakoroljanak, akik fél év, egy év múlva is megfelelnek a követelményszintnek. — Mikor válik mindez valósággá? ■— Ha a parlament elfogadja a költségvetést, akkor ez máris valóság, és minden papírmunka azonnal indítható. A jelenlegi szerződésben az egyik paragrafus kimondja, hogy 30 nappal korábban mindkét fél jelezheti a szerződéstől való elállás szándékát, ezért kaptak kézhez a falugazdászok egy ilyen tartalmú levelet. S nem azért, mert mind a 760 emberrel szerződést bontunk, hanem mert a jogrendet tartottuk be. Remélem, január első felében jelentős részük éppen a szerződéskötésre kap felkérést. — Kapnak-e decemberi fizetést a falugazdászok? — Természetesen. (MTI-Press) Szőlőtermesztéstől a banki mu\eleiig jól jöhet a falugazdász segítsége Az ávatos takarékosság helyett vállalkozzunk A jövő évi költségvetést zárószavazással szentesítette az Országgyűlés. Fontos ez? Fontos. De vannak más, hasonlóan fontos kormányzati feladatok is. Csak néhányat a sok közül: a. / Bízzanak az emberek a jövőben. A jelenkor viszonyai között a lakosság optimizmusa már fontosabb gazdasági feltétel, mint a költségvetés időben való jóváhagyása. Az elmúlt ötven évben időben jóváhagyón költségvetéssel, de borúlátó közvéleménnyel egy ország sem ért el politikai és gazdasági sikereket. b. / Fel kell számolni a nagy arányú és tartós munkanélküliséget. Ma legalább egymillió emberrel kevesebben dolgoznak, mint öt évvel ezelőtt. A mun kátlanságból pedig nem lehet meggazdagodni. E/ nemcsak az egyének életében törvény, hanem a társadaloméban is. Jó volna, ha az illetékesek tanulnának a néptől abban a tekintetben is, hogy meggazdagodni nem takarékossággal, hanem több munkával kell. Az MSZP és a koalíciós kormány gazdaságpolitikája azon az elvén alapszik, hogy a pénzügyi egyensúly minden gazdasági eredmény alapja. Ennek érdekében kell bezárni minden olyan vállalatot, amely nem bírja el a súlyos adóterheket, meg kell húznia a nadrágszíjat a fogyasztóknak, az oktatásnak, a kultúrának.' A kormány szerint nagyobb feladatokat csak akkor szabad elvállalni, ha előre biztosítva vannak a befejezéshez szükséges feltételek. A kormány gazdaságpolitikája mögött a múlt századi puritanizmus filozófiáját érzem. Azt nem a bátor vállalkozás, hanem az óvatos takarékosság jellemzi. Ez indokolt minden olyan helyzetben, amikor már a jövedelmek és a termelés minden lehetősége ki van merítve. Ha semmi remény nincs arra, hogy valaki többet keressen, akkor valóban Nem lett volna lakásunk, üzletünk, vállalkozásunk, ha csak a teljes fedezet birtokában kezdünk bele a kevesebbet költés az egyetlen megmaradt út. A modem világot azonban nem ez jellemzi. Még a legdinamikusabb társadalom is tele van kihasználatlan lehetőségekkel, nemhogy a mi gazdaságunk, amelyben a termelési és munkaerő-kapacitások kihasználtsága botrányosan alacsony. Nekünk nem takarékoskodni, hanem többet termelni, többet dolgozni, bátrabban vállalkozni kell. Szerencsére a lakosság életfilozófiáját nem a puritanizmus, hanem a feladatok bátor vállalása jellemzi. Mi soha nem leszünk takarékosak, de gazdagok minden bizonnyal lehetünk, mert bátran vállaljuk a pénzzel előre nem fedezett feladatokat is. — Evek óta keresek olyan családot, amelyiknek azért javult meg a sorsa, mert kevesebbet költött. De nem találok! Mindenki így fogalmazza meg meggazdagodása receptjét: többet kell dolgozni, nagy terveket kell szőni, bátran kell vállalkozni, kockáztatni. Ha valóban ez a meggazdagodás útja, akkor a jelenlegi kormányzat nem a legjobb utat választotta. — Hónapok óta keresek olyan családot is, amelyik azzal oldotta meg a lakásproblémáját, hogy jobban megszorította a nadrágszíjat, kevesebbet költött kosztra, ruhára, a gyermekei iskoláztatására, nem járt színházba, nem vett könyvet, hanem gyűjtötte a pénzt. Addig nem fogott a lakásépítésbe, amíg össze nem gyűlt annyi pénze, amennyi a befejezéshez elég. Mindenki azt mondja: soha nem lett volna házunk, lakásunk, ha csak teljes fedezettel kezdtünk volna bele! Ha valóban a több százezer lakásépítőnek volt és van igaza, akkor mi sem fogunk abból meggazdagodni, hogy nem rendezünk világkiállítást. Mindezek alapján mondom: Nincs biztosabb alapja egy nép elszegényedésének, mintha csak abba vág bele, aminek a befejezéséhez szükséges pénz előre biztosított. (MTI-Press)
