Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-27 / 237. szám

4 1994, fieonsLer ..S., »/erda Hi BELFÖLD- KÜLFÖLD li Ui KELET Átmeneti irányítás vagy új választások Olasz kormányválság Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő kedden — a karácsonyi ünnepeket követően — folytatja a konzultációkat a Berlusconi-kormány lemondása után kialakult válság megoldásáról. Fran­cesco Cossiga örökös szenátor, volt ál­lamelnök, akivel az elsők között tárgyalt Scalfaro, jelezte, hogy kész egy átme­neti, pártok felett álló kormány vezeté­sére. Az államfő kedden délután és este a szenátus, illetve a képviselőház elnökét fogadta, majd a következő napokban a parlamenti pártok csoportjainak veze­tőivel találkozik. A tervek szerint a kon­zultációkat december 30-kán fejezi be Scalfaro, így várhatóan a jövő év leg­elején jelenti be, hogy feloszlatja-e a par­lamentet, vagy új politikust kér fel kor­mányalakításra. Silvio Berlusconi és a vele szövetség­ben maradt szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség az új választások kiírását kö­veteli. Berlusconi, aki a maga részéről szintén közölte az államfővel, hogy ké­szen áll a választásokat előkészítő kor­mány vezetésére, azzal érvel, hogy a márciusi parlamenti választások ered­ményének meghamisítása lenne, ha az általa létrehozott szövetség ellenzékbe kerülne. Karácsonykor adott rövid nyi­latkozatában határozottan leszögezte: nem engedik meg, hogy a keresztény- demokraták és az Északi Liga párt „a Baloldal Demokratikus Pártja és a kom­munisták kezébe adják Olaszországot”. A kereszténydemokrata Olasz Nép­párt vezetője. Rocco Buttiglione hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az azonnali vá­lasztásokat mindenképpen el kell kerül­ni. Előbb egy olyan átmeneti kormány­ra van szükség, mely elvégzi a leg­sürgetőbb teendőket: kidolgozza a nyug­díjrendszer reformját, tető alá hozza a pótköltségvetést, új sajtótörvényt hoz és befejezi a választási rendszer átalakítá­sát. Az általa felsorolt teendőket figyelem­be véve érthető, hogy Buttiglione sze­rint az új kormány „nem lesz ugyan hi­vatalban négy évig, de mandátuma nem csak néhány napra fog szólni”. Buttig­lione úgy vélte, ha ezeket a prioritáso­kat a miniszterelnök pártja, a Forza Italia elfogadja, akkor azt is joggal elvárhat­ja, hogy ez a párt adja a miniszterelnö­köt. A karácsonyi ünnepek alatt a köz­véleménykutatók is pihentek. Az ünnep előestéjén közzétett felmérési adatok szerint az olaszok majd 73 százaléka Berlusconi helyett mást szeretne minisz­terelnöknek: elsősorban Antonio Di Pietrot, a korrupció elleni harc legen­dás alakját. (MTI) A Környezetvédelmi Bizottság ülése Megköszönte az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottságának eddigi se- gítségét Szili Katalin, a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a testület keddi ülé­sén. A tárca és hivatalai sorra bemutat­koztak a bizottság előtt a korábbi ülése­ken, s az erre történő felkészülés során a minisztérium is áttekinthette munká­ját. A bizottság az ülésen a korábbi fél év értékelésével, illetve a következő év fon­tosabb feladataival foglalkozott. A környezetvédelmi törvényjavasla­tot a kormányzat már beterjesztette az Országgyűlésnek, jól haladnak a terü­letfejlesztési, a természetvédelmi, az ál­latvédelmi törvények előkészítésével. Az ülésen kritikaként hangzott el, hogy a jövő évi költségvetés vitájában nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően érvényesíteni a környezetvédelmi érde­keket. Példa erre a Balaton ügye. Meg­oldást kell keresni arra, hogy anyagi esz­közöket lehessen átcsoportosítani ezek­re a célokra. (MTI) Létszámcsökkentés — pénzügyi okokból Szükség van a falugazdákra A falugazdász hálózatot az Antall-, illetve a Boross-kormány hozta létre, s az egyik szorgalmazója Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) akkori politikai államtitkára volt. Az új kormány hivatalba lépése óta mind gyakrabban halljuk: nem kellenek falugazdák. December 31-én lejár a fa­lugazdák szerződése. Lesz-e folytatás? — kérdeztük Szerdahelyi Pétert, az FM közigazgatási államtitkárát. — Először arról kell szólni, hogy mi a célja a hálózatnak, és az vállalható-e. A privatizációval, az átalakulással, egy­szóval a tulajdonváltással a mezőgaz­daságban egy olyan jelentős új réteg jött létre, amely gazdálkodónak minősít­hető. tapasztalatai vannak magáról a gazdálkodásról, a termelés folyamatai­ról, de kevésbé járatos más ügyekben, például a pénzügyeken, a bankokkal való kommunikáció formáiban, a piac- rajutás lehetőségeiben, a jogszabályok­ban való eligazodásban. Az elmúlt év­ben a termelésen kívül mással ugyanis nem kellett foglalkoznia a gazdálkodó­nak. A falugazdász-hálózat ötlete egész­séges volt, és ma is létjogosultsággal bír, hiszen az egyéni gazdálkodók tábora nő. Nem kevesebb termelési potenciállal rendelkezik, hanem többel, mint egy évvel ezelőtt. Sőt, láthatóak a számok­ból is, hogy a tulajdonosokra jellemző szorgalommal alakulnak ki a családi vállalkozások, egyéni gazdaságok. Ezért fontos, hogy a tárca szervezzen valami­lyen szakmai segítséget a számukra. — Ehhez két formáció áll rendelkezés­re: az egyik a klasszikus szaktanácsadás és annak állami segítése, a másik a falu­gazdász-hálózat intézménye. Ez utóbbiról szólva: 760 ember dolgozott az idén falu­gazdászként, akikkel szerződéses munka- viszonyt kötöttünk. Munkájukat a megyei földművelésügyi hivatalok koordinálják, ellenőrzik. Az elmúlt időszakban bebizo­nyosodott, hogy munkájukra szükség van. Ám a jelenlegi formában nem működhet tovább a hálózat, mert míg az idén, cson­ka évet számolva — áprilisban kötötték meg a szerződéseket — 1 milliárd forint volt a finanszírozásra, addig jövőre, amennyiben a parlament jóváhagyja a költségvetést, 600 millió forint áll rendel­kezésre. — Miképpen változik a működési for­ma? —- A megyei hivatalokat megbíztuk, mérjék fel, értékeljék, ki aga falugazdász, akit továbbra is érdemes alkalmazni, és kiknek a további foglalkoztatásáról kell le­mondanunk a pénzügyi korlátok miatt. így várhatóan 350-400 ember marad az FM finanszírozásában a tavalyi megoldással, azaz szerződése alkalmazásban. Ez nagy érvágás, mert körübelül a felére csökken a létszám, de ők megfelelő anyagi feltéte­lekkel dolgozhatnak. De lehet, hogy ér­demes volna nagyobb létszámot foglal­koztatni a hálózatban. Ezért a rendelkezé­sünkre álló 600 millió forintból 200-at tar­talékolunk, és partnert keresünk az éssze­rű felhasználásra. Az első lépéseket már megtettük ez ügyben. Megkerestük a Bel­ügyminisztériumot, amely az önkor­mányzatokat felügyeli a célból, hogy azok az önkormányzatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy saját térségük adottsá­gához, helyzetének javításához szüksé­ges a falugazdász, azok a BM kompe­tenciájában foglalkoztassanak ilyen szakembert. Mi ezeket a törekvéseket a 200 millió forintból 50 százalékban megtámogatnánk. Ha tehát ők is olyan típusú szerződéseket kötnek, mint mi, akkor ez a 200 millió 400-ra nő, ami újabb 350-400 falugazdász foglalkoz­tatásához elég. A BM már értesítette az önkormányzatokat, és támogatja ezt a gondolatot. Az önkormányzatokat pe­dig mi is felkérjük, záros határidőn be­lül jelentkezzenek, ha ilyen igényük van. —A falugazdász főállású szerződést kötött? Mert ha igen, akkor pénzügyi korlátok közé kénytelenek szorítani a fa­lugazdászokat. — Eddig nem voltak főállásúak a fa­lugazdászok. Bár ez ügyben is ért min­ket kritika, mondván, összefér-e a megbízatással, ha valaki vállalkozó is. Nem félő-e, hogy a saját vállalkozása javára informálja a közeget? De Nyu­gaton sem ismeretlen ez a kettősség, s úgy gondolom, hogy legfeljebb egy évig marad talpon az, aki a községet, a falut így informálja. Ugyanis kiderül az el­fogultság. Másrészt a földművelésügyi hivataloknak e téren nagy a fele­lősségük. Olyanokkal kössenek szer­ződést, és olyan ellenőrzést gyakorol­janak, akik fél év, egy év múlva is meg­felelnek a követelményszintnek. — Mikor válik mindez valósággá? ■— Ha a parlament elfogadja a költ­ségvetést, akkor ez máris valóság, és minden papírmunka azonnal indítható. A jelenlegi szerződésben az egyik pa­ragrafus kimondja, hogy 30 nappal ko­rábban mindkét fél jelezheti a szer­ződéstől való elállás szándékát, ezért kaptak kézhez a falugazdászok egy ilyen tartalmú levelet. S nem azért, mert mind a 760 emberrel szerződést bon­tunk, hanem mert a jogrendet tartottuk be. Remélem, január első felében jelentős részük éppen a szer­ződéskötésre kap felkérést. — Kapnak-e decemberi fizetést a fa­lugazdászok? — Természetesen. (MTI-Press) Szőlőtermesztéstől a banki mu\eleiig jól jöhet a falugazdász segítsége Az ávatos takarékosság helyett vállalkozzunk A jövő évi költségvetést zárószavazással szentesí­tette az Országgyűlés. Fontos ez? Fontos. De vannak más, hasonlóan fontos kormányzati feladatok is. Csak néhányat a sok közül: a. / Bízzanak az emberek a jövőben. A jelenkor vi­szonyai között a lakosság optimizmusa már fontosabb gazdasági feltétel, mint a költségvetés időben való jó­váhagyása. Az elmúlt ötven évben időben jóváhagyón költségvetéssel, de borúlátó közvéleménnyel egy or­szág sem ért el politikai és gazdasági sikereket. b. / Fel kell számolni a nagy arányú és tartós mun­kanélküliséget. Ma legalább egymillió emberrel ke­vesebben dolgoznak, mint öt évvel ezelőtt. A mun kátlanságból pedig nem lehet meggazdagodni. E/ nemcsak az egyének életében törvény, hanem a társa­daloméban is. Jó volna, ha az illetékesek tanulnának a néptől abban a tekintetben is, hogy meggazdagodni nem takarékossággal, hanem több munkával kell. Az MSZP és a koalíciós kormány gazdaságpoliti­kája azon az elvén alapszik, hogy a pénzügyi egyen­súly minden gazdasági eredmény alapja. Ennek érde­kében kell bezárni minden olyan vállalatot, amely nem bírja el a súlyos adóterheket, meg kell húznia a nad­rágszíjat a fogyasztóknak, az oktatásnak, a kultúrá­nak.' A kormány szerint nagyobb feladatokat csak akkor szabad elvállalni, ha előre biztosítva vannak a befejezéshez szükséges feltételek. A kormány gazdaságpolitikája mögött a múlt századi puritanizmus filozófiáját érzem. Azt nem a bátor vállalkozás, hanem az óvatos takarékosság jellemzi. Ez indokolt min­den olyan helyzetben, amikor már a jövedelmek és a termelés minden lehetősége ki van merítve. Ha semmi remény nincs arra, hogy valaki többet keressen, akkor valóban Nem lett volna lakásunk, üzletünk, vállalkozásunk, ha csak a teljes fedezet birtokában kezdünk bele a kevesebbet költés az egyetlen megma­radt út. A modem világot azonban nem ez jellemzi. Még a legdinamikusabb társadalom is tele van kihasználatlan lehetőségekkel, nemhogy a mi gazdaságunk, amelyben a termelési és munkaerő-kapacitások kihasználtsága botrányosan alacsony. Nekünk nem takarékoskodni, hanem töb­bet termelni, többet dolgozni, bátrabban vállalkozni kell. Szerencsére a lakosság életfilozófiáját nem a pu­ritanizmus, hanem a feladatok bátor vállalása jellem­zi. Mi soha nem leszünk takarékosak, de gazdagok minden bizonnyal lehetünk, mert bátran vállaljuk a pénzzel előre nem fedezett feladatokat is. — Evek óta keresek olyan családot, amelyiknek azért javult meg a sorsa, mert kevesebbet költött. De nem találok! Mindenki így fogalmazza meg meggaz­dagodása receptjét: többet kell dolgozni, nagy terve­ket kell szőni, bátran kell vállalkozni, kockáztatni. Ha valóban ez a meggazdagodás útja, akkor a jelenlegi kormányzat nem a legjobb utat választotta. — Hónapok óta keresek olyan családot is, amelyik azzal oldotta meg a lakásproblémáját, hogy jobban megszorította a nadrágszíjat, kevesebbet költött koszt­ra, ruhára, a gyermekei iskoláztatására, nem járt szín­házba, nem vett könyvet, hanem gyűjtötte a pénzt. Addig nem fogott a lakásépítésbe, amíg össze nem gyűlt annyi pénze, amennyi a befejezéshez elég. Min­denki azt mondja: soha nem lett volna házunk, laká­sunk, ha csak teljes fedezettel kezdtünk volna bele! Ha valóban a több százezer lakásépítőnek volt és van igaza, akkor mi sem fogunk abból meggazdagodni, hogy nem rendezünk világki­állítást. Mindezek alapján mondom: Nincs biztosabb alapja egy nép elszegényedésének, mintha csak abba vág bele, aminek a befejezéséhez szükséges pénz előre biztosított. (MTI-Press)

Next

/
Thumbnails
Contents