Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-27 / 237. szám
ÚJ KELET BELFÖLD-KÜLFÖLD 1994. december 28., szerda Természetes Életmód Klub Hogy az életmód az a rendszer, amely magába foglalja a napi étkezést, testápolást, öltözködést, mozgást, és mint esetleges ötödik elemet, a pihenést, ma már magától értetődő. A „természetes” jelzőnél viszont már könnyebb zavarba jönni, hiszen egyre több dolog elé biggyesztik oda csupán a jó benyomás érdekében, s lassan hatástalan reklámnak bizonyul. Bevallom, amikor a nyíregyházi Természetes Életmód Klub felkeresésére készültem, arra számítottam, hogy valamely neves szakember előadását fogom hallani, mondjuk az új io- nizátoros szobai légnedvesítő pszichés feszültséget csökkentő hatásairól. Ehelyett kötetlen beszélgetések, színes beszámolók részese lettem családról, gyerekekről, történelemről, az univerzumról, kozmikus energiákról, halálközeli élményekről. Étkezésről például csak akkor esett szó, amikor a behozott lapcsánkából és rozskenyérből csipegetett a társaság. —Mit értsek tehát a természetes életmódon és az e köré szerveződött klubon ? — A természetesség erőltetésnélküliség — mondja Jámbor László érintés nélküli gyógyító, klubtag. — Az összejöveteleken résztvevők folyamatosan, lépésről lépésre haladnak a helyes életmód felé. Vendégeket is hívunk egy- egy alkalomra, járt már itt Zemlényi Zoltán (a Hoppárézimi írója), Dimitrij Skopintsev, aki a fantomsebészettel foglalkozik, vagy a reiki (kézrátétellel való gyógyítás), a radiesztézia területén otthonos gyógyítók. Annál is inkább, mivel közülünk is sokan foglalkoznak gyógyítással. Aki nem olvasott róla, az itt megtudhatja, hogy az ízületi fájdalmak milyen étrend következményei, tanácsokat kap, ha elhatározza önmaga helyreállítását. De a klub lényege az egymásra és magunkra való odafigyelés, a beszélgetések lehetősége. A legnagyobb erő pedig a szeretetben van, ehhez társul a legerősebb egyensúlyban tartó, gyógyító energia. Ha pedig a lelki egyensúly megteremtődött, a fizikai folyamatosan megvalósul. — A természetes életmód a lélek megismerése, felismerése az önmagunkkal való tisztában lét. Ebben segítenek a súgók vagy segítők, amelyek minden ember életében jelen vannak, és hatodik érzéknek is szokták őket nevezni. Csaknem mindenki tud ezekről — teszi hozzá Takács Jánosné nyugdíjas kereskedő, gyakorló nagymama. — Ha megvan benned az akarat a helyes életvezetés felé, és odafigyelsz a súgásokra, máris kezedben van az egészség, a teljesség elérésének képessége. Viszont nem jó erőltetni a megvalósulást, hagyni kell, hogy a folyamat magától „gördüljön végig” benned. — A kiegyensúlyozott életmód egyik alapja a helyes táplálkozás. A hagyományos magyar ételek sokat emlegetett káros hatásai miként kapnak helyet ebben az életvezetésben? — A tipikus magyar ételekről annyit, hogy a baj legtöbbször a mérték túllépéséből fakad. Ez pedig nem következik be, ha valaki kikísérletezi a saját szervezetének megfelelő étrendet, a csak rá jellemző táplálkozási módot. Amilyen éghajlatra születtél, ott nem véletlenül vannak olyan összetételű táplálékok, amilyeneket megtalálsz. De jó kitapasztalni az egy étkezésen belüli ételek párosítását is, még ha minden alapanyagot a magad természeti környezetéből szedsz is össze. Sokan nem ismerik a maguk egyedi (mert két ugyanolyan test, szervezet nincs) adottságait, hiányosságaikat. Pedig egy szakma megismerésénél elfogadják a gyakorlást, a tapasztalat szükségét. Inkább tanácsadó könyvekből tanulják meg, erőltetik magukra az egészséges ember prototípusát, betűről betűre követve a leírt utasításokat. Nem biztos, hogy annak, aki úgy fekszik le este, hogy megette aznap a kedvenc marhasültjét, sanyarúbb mindennapjai lesznek annál, aki évekig görcsöl azért, hogy végre megfeleljen annak az előregyártott heti, havi étrendnek. Fehér Liliána Aki dühében lett gazdálkodó Az ember dühében, hirtelen felindulásában sok mindenre képes. Az azonban ritkaság, hogy valaki dühében mezőgazdasági vállalkozó, gazda legyen. — Pedig velem ez történt — mondta Szilágyi Sándor. Penészlek Hágó-tanya egyik gazdája. Egy fuvarozócégnél dolgoztam, ahol főnököm azt ígérte, hogy kamionnal járhatom a világot. Nem teljesítették ígéretüket, így otthagytam őket. Később hívtak vissza, de hiába. Vettem huszonegy tehenet. Igaz, drágák voltak, de több mint húsz liter tejet adtak naponta. Szinte hihetetlen volt ez a mennyiség, és a jó takarmányozással sikerült ezt harmincöt literre feltornázni. — Korábban, a munka mellett is fog* lalkozott tehenekkel? — Sohasem. Földünk az volt, és a takarmányok megtermeléséhez béreltem még. Én nem veszek tápot. A magam termelte tengeriből, gabonából, zabból mi keverjük. Az állományt bővítettem, adtuk le a sok tejet, vitték tőlünk kamionokkal a borjúkat. Három éve még száz tehenet tartottunk, két éve már csak hetvenhatot, jelenleg huszonkettő áll az istállókban. Veszek még vagy harmincat, felhizlalom őket, és annak adom el, aki a legtöbbet fizeti érte. — Miért csökkentették az állományt? — Nem éri meg a tejet leadni. Tőlünk húsz forintért veszik át literjét, a boltban meg negyven forint az ára. Ki érti ezt? Jelenleg üszők hizlalásával és leadásával foglalkozunk. Tessék elhinni, ha az állam nem adna a mezőgazdaságnak támogatást, nem érné meg. Éhen halna az ország, vagy minden élelmiszert importálni kellene. Mezőgazdasági hitelekhez is rettentő nehézjutni, ráadásul sokszor csalók kapják, jobb esetben olyanok, akiknek nincs is földjük. Nekem húsz hektár saját földem van, mégsem kapok hiteleket. Itt mindent —- a házat, az istállókat, a melléképületeket — egyedül, kölcsön nélkül küzdöttem és küszködtem össze. A gépek, berendezések is nagyon drágák, ezért sokat barkácsolunk itthon, de megéri. Nem egy eszköz így harmadannyiból kijön, mintha a boltban vennénk. — Van valamilyen saját gyártmányú büszkesége? — Egy hatlevelű hidraulikus borona — mondja büszkén Szilágyi gazda. — A környéken nincsen ilyen műszer. Négy levél stabilan ül a vázon, a végeken pedig egy- egy vagy leszerelhető, vagy visszahajtható a fix boronaszámyakra. így az utakon nyugodtan közlekedhetek, és a földeken nagyobb felületet tudok egy fordulóval megművelni. KvZ Kortárs magyar galéria Szlovákiában Képzőművész-együttműködés Nag\ Janos: Nike Ibronz) Dunaszerdahely már a század elején a Csallóköz gazdasági és közigazgatási központja volt — ma járási székhely. Félúton terül el Pozsony és Komárom között, kiváló focicsapatára, a DAC-ra büszkék a szurkolók. Októberben oly jelentős kulturális intézménnyel gyarapodott Szerdahely, amit sok város irigyelhet. Még Budapest is! Tudniillik kortárs magyar galéria ott sem található. Tavaly áprilisban mutatkozott be a dunaszerdahelyi közönségnek Luzsicza Lajos Munkácsy-díjas festőművész. A művész majd ötven éve él Magyarországon, de szülővárosával, Érsekújvárral tartja a kapcsolatot, gyakran hazalátogat. S minthogy Szerdahely nincs messze — ott is bemutatkozott. A siker láttán jött elő az ötlettel, közvetlenül a tárlat megnyitóján: létesüljön a városban kortárs magyar galéria. A terv másfél év alatt megvalósult. A város önkormányzata, a Magyarok Világ- szövetsége, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége létrehozta a Kortárs Magyar Galéria Alapítványt, melynek célja „a világ bármely részén élő kortárs magyar alkotóművészek támogatása, á csallóközi régió kulturális életének gazdagítása, esztétikai színvonalának növelése.” — A galéria arra is példa, hogy a műalkotás és a művésztársadalom nem ismer határokat. Közismert, hogy a szlovák és a magyar művészek intézményesen, de személyes kapcsolatokban is mindig jól megvoltak egymással — mondta a megnyitón Szűrös Mátyás. Pázmány Péter, a kuratórium elnöke (Dunaszerdahely új polgár- mestere), bevallása szerint nem hitte, hogy ilyen könnyen létrejön a galéria. Ez annak az 53 magyarországi és nyolc szlovákiai művésznek köszönhető, akik elsőként ajándékozták oda a műveiket. A jövőben utaztatni szeretnék a kiállítást, és Szlovákia nem csak magyarlakta vidékein. A következő lépés a fiatalabb magyarországi festőgeneráció bemutatása, majd Erdély, a Vajdaság és Kárpát-Ukrajna következne. Az ötlet és a munka nagy része Luzsicza Lajosé, ő és Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója vállalta a terv kivitelezését. Nem sokkal a megnyitó után találkoztam Luzsicza Lajossal. Az esemény magyarországi visszhangja iránt érdeklődtem. — Sokan felhívtak telefonon, gratuláltak. Azt mondták, Dunaszerdahelyen megvalósítottuk azt, amit ők csak terveztek. A magyar, szlovák, német nyelvű katalógust látva sokan bánták, hogy nem adtak jobb képet. Néhány művész azt hitte, valami jótékony célra ajándékoz. Többen szóltak, hogy számíts rám, én is szívesen adok képet, sőt akadtak, akik megsértődtek, mert őket nem kértük fel. Most már lehet raktárra gyűjteni, és ha összejön egy újabb kiállításra való anyag, a rendező válogathat belőlük. A festészeti anyagot bővíteni kell a szlovákiai magyarokéval, hiszen ők jelentős helyet foglalnak el a képzőművészetben. A galériaavatón együttműködési szerződést írtak alá a szlovák és magyar képzőművészek. Úgy tervezik, hogy Békéscsabán vagy Szarvason, esetleg Tótkomlóson létrejön a Kortárs Szlovák Galéria. A hírek szerint Ezüst György és Cs. Pataj Mihály örömmel vállalta a szervezést. (kopasz) Kit szeretnek a szerbek? Minden második szerb számára Bili Clinton a legkevésbé szeretett külföldi államférfi. Clintont Helmut Kohl német kancellár követi, majd Franjo Tudjman hor- vát elnök következik. Ez derül ki egy Belgrádban megjelent, 837 személy megkérdezésével lezajlott közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a dpa közölte. A szerbek kedvenc politikusa továbbra is Slobodan Milosevic, aki harminc százalék rokonszenvét élvezi. A második helyen — tíz százalékkal — Vojislav Seselj áll, annak ellenére, hogy ő Milosevic egyik legádázabb bírálója. Kötet az egri bőrfejúekről Kopaszok Csőd szélén a kultúrházak A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmérést készít az országban működő' művelődési otthonokról, ifjúsági és közösségi házakról, hogy pontos képet kapjanak az 1995-ben összeállítandó közművelődési törvénytervezethez. Jelenleg az országban 2674 ilyen jellegű intézmény működik, ezekből 103-at a szakszervezetek, 11-et alapítványok, 10-et lakóközösségek, míg hatot az egyházak tartanak fenn. A többit az önkormányzatok felügyelik, illetve működtetik az állami fejkvótát kiegészítve, amely jelenleg lakosonként 250 forintot tesz ki. Ez azonban a működési összköltség csak 30 százalékát fedezi. A minisztérium szerette volna a „fejpénz” 40 százalékos emelését, de a pénzügyi kormányzat ezt elutasította. így jövőre a változatlan támogatási összeg — a várható inflációt is figyelembe véve — szinte lehetetlenné teszi ezen intézmények működését. Ugyanakkor megcsappant a közművelődési szakemberek képzése is. A minisztérium ezt úgy igyekszik pótolni, hogy az amatőr népművelői tevékenységet kívánják hivatalossá tenni. A kormánytól és az Ország- gyűléstől mentőövet várnak, hogy az intézmények alaptevékenységüket szinten tudják tartani. Budaházi István A Kopaszok című könyv arra a nyilvánvaló tényre akarja felhívni a figyelmet, hogy a bőrfejűek. a fiatalok körében tapasztalható szélsőjobboldali, sokszor agresszív megnyilvánulások léteznek Magyarországon, annak ellenére, hogy a társadalom igyekszik nem észrevenni ezeket. Mindezt Sárközi Judit, a Kopaszok című, az egri skinheadek történetét feldolgozó könyv szerzője mondta, a kiadvány pénteki budapesti sajtóbemutatóján. Mint ismeretes, az utóbbi években Egert az egyre sűrűsödő skinheadakciók nyomán már-már úgy tartották számon, mint a hazai szélsőjobboldali ifjúság központját. Az újságírónő 1985-től 1993-ig tekinti át a városban működő szélsőjobboldali csoportok, szervezetek történetét, és a rasszista jellegű támadások körülményeit, valamint az azokkal kapcsolatos bírósági eljárásokat. A sajtóbemutatón Sárközi Judit elmondta: a könyv kommentár nélkül, csupán a tényeket tartalmazza, illetve arra kíván rávilágítani, hogy a különböző közigazgatási szervek, az oktatási intézmények és a rendőrség hogyan viszonyult a jelenséghez. hogyan tudta vagy nem tudta kezelni a bőrfejűeket. Arra a kérdésre válaszolva, hogy jelenleg is működnek-e szélső- jobboldali ifjúsági szervezetek a városban, elmondta: a választások óta gyakorlatilag élt ntek a bőrfej ek a Egerből. Ennek valószín leg az az oka, hogy elapadt azoknak a politikai pártoknak a támogatása, amelyek májusig aktívan segítették az ifjúsági szervezetek m ködését. SzelényiZsuzsa, a m velődési tárca miniszteri biztosa a sajtóbemutatón hangsúlyozta: a kiadvány számottevően hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom megismerje e jelenséget, s ennek alapján kezelni tudja ezeket a fiatalokat. Miután az Európa Tanács 1995-öt rasszizmusellenes évvé nyilvánította, megalakult a magyarországi rendezvények Nemzeti Koordinációs Bizottsága, és a rendezvénysorozat első eseményére március elején kerül sor. Az Educatia Kiadó gondozásában megjelent Kopaszok cím könyvhöz Fodor Gábor művelődési miniszter írt előszót. (MTI)
