Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-27 / 237. szám
Országgyűlés: a munkanap és az év vége Kedden délután háromnegyed ötkor Gál Zoltán házelnök berekesztette az Országgyűlés plenáris ülését, és ezzel a törvényhozás befejezte idei munkáját. A képviselők 1995. január 30-án folytatják a téli rendkívüli ülésszakot. Behozatali megfigyelési rendszer Január 1-jétől többféle élelmiszer — bármely országból származó — behozatalát úgynevezett megfigyelési rendszer keretében regisztrálják — tájékoztatta az MTI-t kedden közleményben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium sajtóosztálya. Nagy István, az IKM képviselője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a minisztérium által elrendelt szabályozás alapján bizonyos agrártermékek esetében naprakészen kívánják a behozatalt áttekinteni, egyes importtermékeknek ugyanis oly mértékű a támogatása, hogy dömpingáron érkezhetnek az országba. Amennyiben a monitoring rendszer azt jelzi, hogy a behozatal túllép bizonyos kritikus mennyiséget, a GATT-szabályok értelmében mérlegelhetik a szigorúbb vámszabályozást. A mégfigyelt termékek behozatalát megelőzően az importőröknek az IKM engedélyezési főosztályán kell a kereskedelmi okmányokat regisztráltatni. (Azoknak a fontosabb árucikkeknek a listáját, amelyeket az intézkedés érint, holnapi számunkban közöljük.) Csecsenföld: viszonylagos nyugalom Moszkvában kedden délelőtt zárt ajtók mögött ülést tartott a csecsenföldi vezetéssel folytatandó tárgyalásokat felügyelő tanács. A testületben első ízben kaptak helyet az orosz törvényhozás képviselői, miután az orosz honatyák nehezményezték, hogy a csecsenföldi beavatkozásra vonatkozó döntést meghozó politikusok nem tanácskoztak a parlamenttel. Közben a válságövezetben viszonylag nyugodt volt a helyzet, és éjszaka nem voltak bombázások Groznijban. Borisz Jelcin elnök várhatóan az este folyamán beszédet mond az orosz tévében, kifejtve a csecsen helyzettel kapcsolatos álláspontját. Román határvédelem A határok védelméről és a fegyverviselésről szóló jelentéseket hallgatott meg — egyebek között — keddi ülésén, a Ion Iliescu államfő elnökletével működő román Legfelsőbb Védelmi Tanács. A Rompres jelentése szerint a Tanács úgy foglalt állást, hogy intézkedésekre van szükség mind a határőrcsapatok felszerelésének korszerűsítésére, mind a határátkelőhelyek modernizálására, az ellenőrzés hatékonyságának növelésére, mind pedig a fegyverviselés, a fegyverkereskedelem és -használat ellenőrzésének szigorítására, a megfelelő törvényes szabályozás megteremtésére. BELFÖLD-KÜLFÖLD ÚJ KELET Döntöttek az energiaár-kompenzációról Kormányzati visszatekintő Szép karácsonyi ajándékot kapott Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos: megmaradt az állása. Az országot sújtó munkanélküliségi veszély miatt ez sem semmi, hogy népiesen fogalmazzunk. S hogy miért kellett volna esetleg Bartha úrnak állástalanná válnia? Mert a HungarHotels eladását követő bizonyos kormány- döntés után beadta volna lemondását a kormányfőnek. Mégsem kellett ezt tennie. Az elmúlt hét péntekén — az év utolsó kormányülésén — számára kedvező döntés született. A szállodalánc az amerikaiaké lesz. Nem kell visszavonni a szóban már megkötött szerződést. Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnöke elmondta, hogy a darabonkénti értékesítés lehetőségét nem vizsgálták. Ez egyébként is csak szóbeszéd volt, komoly ajánlat nem érkezett. Arról sajnos nem szólt a szóbeli megegyezés, hogy az eladás után esedékes 230 millió forintos osztalék kié legyen. Kapja meg ezt is a vevő, vagy maradjon az eladó tulajdonában? Ettől kéne ugyanis az eladási árat is függővé tenni. Vagy az árban kéne realizálni — áremeléssel — az összeget, vagy az eladó tulajdonában kéne hagyni a majdani osztalékot. Az is szabálytalan volt a pályázat 1994. júniusi kiírásakor, hogy előtte nem végeztek értékbecslést, hanem egy korábbi — 1991-es — áron hirdették meg a szállodaláncot. Nem a legmagasabb értéken indultak, amiből a vevő alkudhatott volna, hanem a legalacsonyabbon. Csak nem tételezték fel bárkiről is, hogy felfelé fogja srófolni a vételárat? Mégsem ajánlotta a KEI Horn Gyulának egy újabb pályázat kiírását, mert ez is költséges lett volna, meg az ország külföldi megítélését is negatívan befolyásolta volna a visszakozás. Horn Gyula négy feladatot szabott me a legközelebbi —január 12-i — kormányülés előtt. Megbízta az illetékeseket a vagyonértékeléssel, megbízta az igazságügyminisztert a hasznosítási, vagyonvédelmi törvény beterjesztésével, a kormánybiztos feladatává tette a nyertessel a vételár újratárgyalását és kedvezőbb pozíció kialakítását, valamint hatékonyabb figyelmet és az előterjesztésben feltétlen nyilvánosságot. Kérdésemre a kormányfő elmondta, hogy a kormánykoalíció is gondolkodott már a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter kinevezéséről — tehát nem Szabó Iván (MDF) frakcióvezető csütörtöki, napirend előtti felszólalása adta az ötletet —, de a féléves kormányzati munka januári értékelése előtt nem kötelezi el magát sem az igen, sem a nem mellett. Bartha Ferencet egyelőre nem akarja felmenteni, de ha felmond, nem tarthatja vissza. Ezek után viszont nem lehet oka távozásra a kormánybiztosnak. Az utolsó kormányülésen az energiaáremelés kompenzációjáról is döntöttek. Havi 600 forintot fognak kapni hat alkalommal az alábbi lakossági csoportok: a 12 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapó idősek és rokkantak, a tízezer forintnál kevesebb járadékot vagy jövedelempótló támogatást kapó munkanélküliek, valamint a három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő és egyedülálló szülők. A pénzt márciusban, áprilisban, májusban és júniusban, valamint november és december hónapban a nyugdíjukkal, családi pótlékukkal vagy munkanélküli ellátásukkal együtt folyósítják részükre. Az ártámogatásra nem jogosult, de rendkívül nehéz helyzetbe kerülő családokat az önkormányzatok segítik majd anyagilag. Nekik a kormány a központi költségvetés terhére ötszázmillió forintot biztosít. Döntött a kormány a mecseki uránbányák bezárásáról is. A világpiacon 30 dollárért lehet az urán kilóját beszerezni, míg mi az önköltségét 90-ről 60 dollárra tuduk letornászni. Akkor vagyunk tehát nyereségesek, ha nem dolgozunk. A Paksi Atomerőmű Rt. évi 200 tonnáját külföldről is beszerezhetjük az 1997. év végi bányabezárás után. Az, hogy az ezer méternél is mélyebb bánya a későbbiekben atomhul- ladék-temetőként lesz-e hasznosítva, egyelőre nem eldöntött tény. Kérdésemre Pál László ipari miniszter elmondta, hogy a radioaktív hulladékot a felszínhez közelebb is er lehetne helyezni. Technikailag nem megoldott — és nem is kifizetődő — ilyen mélyre süllyeszteni az atomhulladékot. Újfajta társadalombiztosítási igazolványok lesznek január 1-jétől. A december 23-i kormányhatározat értelmében minden ellátásra jogosult személy egy kilencjegyű azonosító számot kap, mely élete végéig elkíséri. Ilyen igazolványt kap az is, aki nem járul hozzá, hogy kártyáján személyi száma fel legyen tüntetve. Átmeneti megoldásként azok a jogosultak, akiknek nem kell a személyiszám-mentes új igazolvány, továbbra is használhatják a régit. A végleges megoldás a világbanki hitel igény- bevételével folyamatban lévő korszerűsítéshez illeszkedik. A közeljövőben korszerűbb technikai eszközzel váltják fel az igazolványt. A teljes kártyacsere kétmilliárd forint lenne, ezért vezették be időlegesen az átmeneti megoldást, de januártól bárki kérheti a cserét. Jóváhagyta a kormány a Magyar Rádió Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását is. a továbbiakban az elnök irányítja az elnöki hivatalt, a Bartók Rádiót, a zenei főszerkesztőséget, a tájékoztatási alelnök a Kossuth Rádiót, a körzeti, a külföldi és a vallási műsorokat, míg a művészeti alelnök irányítja a Petőfi Rádiót. Hozzá tartozik az irodalmi főszerkesztőség, a Rádiókabaré és a dokumentációs igazgatóság is. Az SZMSZ kimondja azt is, hogy az MR gondoskodik a határainkon túl élő magyarság tájékoztatásáról is. Az év utolsó kormányülése a kormányfő újévi pohárköszöntőjével ért véget. Legközelebb január 12-én, csütörtökön találkoznak. Addig a tudósító is szabadságra megy. Zmeskall Torgyán szerint a költségvetés nemzetronté A frakciók indokolták szavazatukat A költségvetés Az első törvény, amelyet keddi ülésén elfogadott az Országgyűlés, a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló jogszabály volt. Ez két szavazást igényelt, mivel először azokról a korrekciós javaslatokról döntött a Ház, amelyeket a Pénzügyminisztérium előkészítő munkája alapján az alkotmányügyi bizottság azért dolgozott ki, hogy megszüntessék a feltárt koherenciazavarokat. Amint azt Békési László pénzügyminiszter elmondta, ezen pontok egyike sem módosított már elfogadott előirányzatokat. Ezt követően a Tisztelt Ház 251 igen, 83 elutasító és 1 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az ország jövő évi költségvetését. Ennek megfelelően jövőre a központi költségvetés konszolidált hiánya 282 milliárd 645 millió forint lesz, a tervezett 1914 milliárd 142,5 millió kiadási főösszeg és az 1631 milliárd 497,5 millió forintos bevételi főösszeg egyenlegeként. A végszavazást követően Békési László pénzügyminiszter a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az elmúlt hat hét megfeszített munkáját, amelynek révén az ország kész költségvetéssel várhatja a jövő évet. A pénzügyminiszter külön köszönetét mondott az ellenzéki pártoknak azért, mert nem akadályozták meg a törvény elfogadását. Békési László meggyőződésének adott hangot, hogy a megszavazott költségvetés nem a magyar nép rombadöntését okozza majd, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós fejlődési pályára álljon. Ezt követően a frakciók indokolták a költségvetésre leadott szavazatukat. Varga Mihály (Fidesz) elmondta: azért szavaztak a fiataldemokraták nemmel a költségvetési törvényre, mert az nem teljesítette azt a legfőbb elvárásukat, hogy egy reális gazdaságpolitika részeként az egyensúlyra való törekvés mellett szolgálja a hosszú távú fejlődés érdekeit is. Az állami kiadások csökkentése, a bevételek központosításának mérséklése, az állam- háztartási reform és a hosszú távú fejlődés megalapozása csak a társadalmi-gazdasági megállapodás létrejöttével lenne összeegyeztethető. A Fidesz szónoka szerint ez annak ellenére nem jött létre, hogy a Horn-kormány nem kért türelmi időt, és októberre ígérte a megállapodás létrejöttét. Szekeres Imre (MSZP) a szocialista frakció nevében is megköszönte a négy ellenzéki párt együttműködését, amely lehetővé tette a költségvetési törvény elfogadását. Ezzel a szocialista frakció- vezető szerint létrejöttek az eredményes együttmunkálkodás feltételei az Ország- gyűlésben. Szekeres Imre is arra helyezte a hangsúlyt a költségvetés értékelésénél, hogy az esélyt ad a dolgok megváltozására. A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: a költségvetés elfogadása lehetővé tette, hogy az ország szükséges átalakulása egy működőképes gazdaság és működőképes állam keretei között történjen meg. — Ez az ország javát és stabilitását szolgálja — mondta Szekeres Imre. Barsiné Pataky Etelka (MDF) kiemelte, hogy pártja konstruktív ellenzékként lépett fel a költségvetés vitájában, annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben ilyen magatartást nemigen tapasztalhatott az akkori ellenzéktől. Ugyanakkor ez a költségvetés az MDF vezérszónoka szerint kíméletlenül elvesz mindenhonnan, s nem tudni, hogy kinek ad. A frakciószónok utalt a gyermekkedvezmény megvonására, a tudomány, a kultúra és a kistelepülések nehéz helyzetére, az infrastrukturális beruházások alacsony szintjére, és kijelentette: a restrikció önmagában kevés, ez a költségvetés a kínszenvedés költségvetése lesz. Ezért az MDF frakciója nemmel szavazott. Csépe Béla (KDNP) azt emelte ki, hogy pártja megérti és elfogadja a pénzügyi egyensúly javításának szükségességét, de ehhez más útra lenne szükség, mint amit az elfogadott költségvetés kijelöl. A három legnagyobb probléma a KDNP frakciója szerint, hogy a privatizációs bevételeket nem támasztja alá egy privatizációs törvény, késedelmesen került be a törvénybe az energia-áremelés és kompenzáció anyagi vonzata, és a kompenzáció részleteiről mindmáig nincsenek információk, valamint hogy romlik a többgyermekes családok helyzete. Ez utóbbit nevezte a legfájdalmasabb pontnak Csépe Béla, bejelentve, hogy ezek után természetesen nemmel szavaztak az előterjesztésre. Torgyán József (FKgP) a nemzetrontó jelzővel illette a '95-ös költségvetést, amit ezért az FKgP elutasít. Miközben restrikciós politikájával a tömegek nyakára tette a hurkot a kormány, magának mindent megad. Nagy lehetőséget szalasztott el a kormány az expó lemondásával is. Torgyán József szerint amíg nem lesz mersze a kormánynak illetve a parlamentnek a külső adósságokhoz és a nagy elosztórendszerekhez hozzányúlni, amíg az özvegyektől és az árváktól elvesznek, és az MSZP- t támogató bankárok milliókat vesznek fel, addig nem lehet jó költségvetése az országnak. — A kisgazdák már 1990-ben határoztak arról, hogy egyetlen fillér többletterhet sem lehet a lakosságra kiróni — mondta Torgyán József. Gál Zoltán, a T. Ház elnöke a felszólalások után külön is köszönetét mondott az Országgyűlés apparátusának a költségvetés elfogadásának lehetővé tételéért, kiemelte azt is, hogy reményei és meggyőződése szerint először és utoljára rendelkezett ilyen kevés idővel az Országgyűlés a költségvetési törvény megtárgyalására ebben a ciklusban. Társadalombiztosítás Az Országgyűlés nagy többséggel — 272 igen, 25 nem és 29 tartózkodó szavazattal — elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az 1995. évi költség- vetésről szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Kis Gyula József (MDF) a voksolást követően rámutatott, hogy pártja egyetértett a javaslattal, de ennek ellenére tartózkodott a szavazáskor. Erre azért került sor, mert nem lett volna szükség a törvényjavaslatra, ha a TB jövő évi költségvetése időben a ház elé került volna. Rótt Nándor (FKgP) is erre a mulasztására emlékeztette a kormányzatot. A Parlament ezután elfogadta a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységéről szóló törvény módosítását, valamint a hegyközségi szervezetekről szóló törvény- javaslatot. A szövetkezetekről Az Országgyűlés 247 igen szavazattal — 73 nem és 12 tartózkodó voks ellenében — elfogadta a szövetkezetekről szóló törvény módosítását. A szavazás utáni indoklás során Bogárdi Zoltán (MDF) szerint a módosítás minden elképzelést alulmúlt; a javaslattal a koalíció figyelmen kívül hagyta a valós helyzetet és problémákat. Az MDF szerint az MSZP és az SZDSZ ezzel a törvénymódosítással szövetségeseinek akarja átjátszani a szövetkezetek megmaradt vagyonát. Gyimóthy Géza (FKgP) bejelentette, hogy a Kisgazdapárt, amint hatalomra jut, módosítani fogja a szövetkezeti törvényt. Pásztory András (MSZP) azt tartotta fontosnak, hogy a módosítás hatályon kívül helyezte a szövetkezeteket sújtó diszkriminációt. Szakái Ferenc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás nem felel meg az európai tendenciáknak, nem biztosítja a falvak önrendelkezését. Sümeghy Csaba (Fidesz) leszögezte, hogy hárommillió embert érintő kérdést nem szabad a politika tárgyává tenni. Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi szövetkezeti törvény nem kínál megoldást a problémákra. Solymosi József (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a szövetkezetek válságáért nem a módosítás, hanem az előző évek szövetkezetellenes politikája a felelős.
