Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-22 / 233. szám

UJ KELET 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ír i 1994. december 22., csütörtök 3 Továbbtanulás Ausztriában A továbbtanulási lehetőségek száma is­mét bővült megyénk nyolcadikos tanulói számára. A Győr-Moson-Sopron megye és Burgenland tartomány között kialakult oktatási együttműködés keretében az 1995-96-os tanévben már harmadik alka­lommal kezdheti meg újabb 25 magyar tanuló Mattersburgban az úgynevezett nulladik évfolyamú nyelvi előkészítő ta­nulmányait. Ezután az előkészítő év után — amikor nem az iskolai tantárgyi isme­reteket tanulják a diákok, hanem csak a tantárgyak német szakmai szókincsét — tanulmányaikat Magyarországon, a Fertődön működő Osztrák—Magyar Vál­lalkozási ügyintézőképző Középiskolában vagy Ausztria középiskoláiban folytathat­ják első évfolyamon. A magyarországi képzés közismereti tantárgyakból magyar tantervek alapján magyarul, a szakmai képzés osztrák tantervek alapján németül folyik. A tanulók elhelyezését—a nulladik év­folyam és a fertődi ötéves tanulmányi időre — a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat a fertődi iskola kollégiu­mában biztosítja. A tanulmányaikat Ausztriában folytatók számára a szülők­nek kell gondoskodni az elhelyezkedési feltételekről. Az iskolába történő bejutás feltétele a megfelelő matematikai és nyelvi készség, melyről januárban, Fertődön adhatnak számot a jelentkezők. A kiválóan megfe­lelt diákoknak azonnali felvételt biztosí­tanak a fertődi Osztrák—Magyar Vállal­kozási ügyintézőképző Iskola első osztá­lyába. Az öt — illetve nulladik évfolyammal együtt hat év múlva megszerzett szakké­pesítést az oktatást biztosító osztrák és magyar fél elismeri, mely továbbtanulás­ra és munkavállalásra egyaránt jogosít. Azon tanulók jelentkezését vátják de­cember 28-ig, akiknek tanulmányi átlaga a felső tagozatban 4,5 vagy jobb, magyar­ból, matematikából, németből a felső ta­gozaton jeles eredményt értek el, német nyelven az iskolai kereteken kívül külön­órában is tanultak angolul írni, olvasni mi­nimális szinten tud. A felvételi vizsgát Fertődön 1995. ja­nuár 13-án, pénteken tartják. Részletes in­formációt a 96/318-222 telefonon Benkő Csabán étól lehet kérni. Tunyogmatulcson fektetik a telefonkábelt. Az utolsó métereket az elosztó aknáig csak kézzel tudják kiásni a Matáv alvállalkozói (Fotó: Zefi) Még az idén tizenharmadik — Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közvetlen irányítása alá tartozó intézmények közalkalmazottai, valamint a polgármesteri hivatal köz- tisztviselői — a jogszabályban megha­tározottnál korábban — december 29-én kapják e havi illetményükkel együtt a 13. havi fizetésüket — tudtuk meg László Gézától, a nyíregyházi polgármesteri hi­vatal gazdasági irodájának a vezetőjétől. — Ismételten olyan hírek terjednek, hogy a bírósági pereket megnyert peda­gógusoknak — visszamenőleg—még az idén kifizetik az „F” kategóriát. — Ez nem egészen így van. A polgár- mesteri hivatal a pedagógusok átsorolá­sával kapcsolatos feszültséget oldani szeretné. Ezért a pártokkal történt egyez­tetés alapján a polgármester lehetőséget ad az intézmények vezetőinek, hogy az ez évi bérmegtakarítás és a dologi előirányzat maradvány terhére a jogerős bírósági ítélettel záródott ügyű pedagó­gusok számára az F kategóriával járó pénzt kifizessék. Ez természetesen nem érint minden nevelőt. A hónap végén, december 29-én a polgármester vezeté­sével intézményi kerekasztal ül össze, hogy a közoktatásban dolgozók F fize­tési osztályba sorolásával kapcsolatos finanszírozási lehetőségeket megbeszél­jék. KvZ Mit kínál a tévé? A Magyar Televízió ünnepeken igyek­szik általában olyan műsorokat kínálni, amelyekből szülők, gyerekek egyaránt válogathatnak. Kedvcsinálónak nézzünk néhány programot: 24-én szombaton Magyar Televízió, 1-es csatorna 8óra 10- től 11-ig a gyerekeké a képernyő. A Cim­bora délelőtt keretében Gyümölcsfáivá lakóival és az Inci Finci és a kandúr című amerikai rajzfilmmel találkozhatnak a leg­kisebbek. Ugyanazon a napon 13 óra 45 perckor egy holland dokumentumfilmet vetítenek A holt-tengeri tekercsek rejtélye címmel. 15.45-től régi kedvencünkkel találkozha­tunk. Shirley Temple ezzel az 1936-ban készült filmmel vált gyermeksztárként vi­lághírűvé. A film címe: A kis hercegnő. 21.05-kor kezdődik a Vigaszadó Mar- celino. egy régi olasz-spanyol legendát feldolgozó film. 22.40-től írók. költők irodalmi összeállítást mutatnak be. Az éjféli misét a győri székesegyház­ból közvetítik, 25-én vasárnap 12 órától II. János Pál pápa karácsonyi üzenete és áldása látható Urbi et Orbi címmel. A sport kedvelői a legjobb magyar sportolónők versenyét izgulhatják végig 15 óra 30-tól. A kabaré kedvelői 19.05-től Békeffi László műveiből láthatnak összeállítást. 20.25-től a Reszkessetek betörők című fil­met izgulhatjuk végig. 22.15-től Koncz Zsuzsa unplugged koncertjét közvetítik felvételről a Néprajzi Múzeumból. 26-án hétfőn 13.05-tői bizonyára az idősebb és a fiatalabb korosztály kép­viselői is szívesen nézik meg újra a Kol­dus és királyfi című filmet Raquel Welch és Oliver Reed főszereplésével. 20.20-tól jó szórakozást kínál a Bud Spencer és Terence Hill páros a Nincs kettő négy nélkül című vígjátékkal. Hajdú Gabriella Mezőgazdászok üléseztek Kilábalási lehetőségek December 15-én tartotta küldöttközgyű­lését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége Nyíregyházán. Ezzel a gyűlés­sel az 1967-ben alakult szövetség az utolsó ötéves ciklusát zárta le, és megválasztotta új elnökségét. A szövetség elnökének Gulácsi Mihályt, a Csengeri Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnökét, elnökhelyette­seknek pedig dr. Káposztási Attilát a Nagy­halászi Petőfi S. szövetkezet elnökét és Háda Sándort, a Dombrádi Petőfi Szövet­kezet elnökét választották meg. A megmoz­duláson részt vettHorváth Gábor, a Mező- gazdasági Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) főtitkára is. Ebből az apropóból beszélgettünk Gaál Ferenc titkárral a szövetség munkájáról cs a megye mezőgazdaságának feszítő problémáiról, a kilába­lás alternatíváiról. —Hogyan és milyen célo­kat szem előtt tartva dolgo­zik a szövetség? — Az érdekvédelmi szö­vetség 1967-ben alakult, a mostani közgyűlésünk sor rendben a hetedik ilyen ren­dezvény volt, hiszen ötéven te számolunk be a végzeti munkánkról, és ilyenkor vá lasztunk új tisztségviselőket. Idén módosítottuk az alapsza bályunkát. A 18 fős elnöksc günket 14 fősre változtattuk, és nagyobb hatáskörrel ruház tűk fel. A létszám csökkenő se összefüggésben van a tag létszámunk csökkenésével, és így akartuk operatívabbá, ha­tékonyabbá tenni a munkát. A hatáskör növelése azt jelenti, hogy a tagfelvételi, illetve ki zárási ügyekben nemcsak az ötévente összeülő közgyűlés lesz az egyetlen határozátké- pes fórum, hanem az elnök­ség is dönthet ilyen ügyekben. A közgyűlés természetesen megmarad felettes szervnek, ahová fellebbezni lehet. A jövőben a titkár személyét is az elnökség határozza meg. Az ötfős ellenőrzőbizottság tekintetében nem történt vál­tozás. Tagságunkat hetven­egy szövetkezet, három gaz­dasági társaság és négy ma­gánvállalkozó alkotja. Nevünkből is kitűnik, hogy tagjaink a mezőgazdasági termelők érdekeinek védel­mében szövetkeztek, ezen belül az általá­nos gazdasági érdekek képviseletén túl kulcsfontosságú kérdés munkánkban a re­gionális érdekek megjelenítése, illetve vé­delme. Egy megyei érdekképviseleti szer­vezet azonban önmagában alig-alig végez­hetne hatékony munkát. Ezért a megyénk­ben működő szövetségek országos érdek- védelmi szervezetet és központot hoztak létre az erők egyesítése céljából - ez a MOSZ -, mely felvállalja a regionális ügyek képviseletét is. —Milyen módszerrel próbálják érvénye­síteni elképzeléseiket? — Legalapvetőbb eszközünk a javasla­tok készítése. Mivel a mezőgazdasági termelők érdekeit védjük, a javaslatok mindenekelőtt a Földművelésügyi Minisz­térium felé irányulnak. —Mi a tapasztalat? Vanfoganatja a ja­vaslatoknak? Egyáltalán elismerik, komo­lyan veszik a szövetséget? —A tapasztalatunk vegyes, sajnos azt kell mondjam, hogy az utóbbi időben — már a Németh-kormány idején is — kudarcok halmozódtak, javaslatainkat álta­lában nem követte intézkedés. Az ágazatot érintő döntésekben a szakmai szempontok­kal szemben túlsúlyba kerültek a politikai érdekek. Persze azt elismerjük, hogy az or­szág általános gazdasági helyzete leszűkí­tette a kormányzat mozgásterét. Érvényes ez mind a Németh-, mind az azt követő kormányokra. Ezt mi nem is vitatjuk, de az a véleményünk, hogy az ország nehéz gaz­dasági helyzete ellenére is lehetett volna többet és mást tenni az ágazat műkö­dőképességének és teljesítményének megőrzése érdekében. Mindezek ellenére úgy ítélem meg, hogy a kormányzatok el­ismerik a tevékenységünket, és a szavunk­nak súlya van. —A közgyűlés programjában szerepelt egy előadás, mely a megye mezőgazdasági helyzetét elemezte. — Igen. A helyzetértékelést a tényekre alapoztuk, a szükséges adatokat a KSH-tól szereztük be. — A szövetség szerint mi a megyei mezőgazdaság legnagyobb problémája? — Az áttekintés öt évet fogott át, ez alatt a megye agrárágazatának produktuma csak­nem a felére csökkent, és mi úgy ítéljük meg, hogy ennek nem kellett volna szük­ségszerűen bekövetkeznie. — Dolgozott-e ki javaslatokat a szövet­ség a problémák megoldására? —Több anyag is készült és készül fo­lyamatosan, és ezeket továbbítottuk is a minisztérium felé. Legfontosabb teendőnek orientációs törvény, amely a mezőgazdasági tevékenység biztonságát erősítené, hogy az alapvető feltételrendszer ne függjön a kor­mányváltásoktól, a politikai széljárásoktól, a fő csomópontok mindig fixek legyenek. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy egy-egy kormánynak a programja alapján ne legyenek egyéni elképzelései, de ezek legyenek valamilyen módon az agrárorien­tációs törvény által bizonyos korlátok közé szorítva, hogy a termelői biztonság, az ága­zat céljai hosszabb időintervallumot fogja­nak át. Ez egyébként a tevékenység sajá­tosságaiból eredő követelmény, hiszen a mezőgazdaságban hosszú távúak a követel­mények. Ezért tartjuk elsődleges követel­ménynek, hogy országos szinten megszü­lessen az agrárorientációs törvény. A megye legsúlyosabb problémái közül kiemelném a kedvezőtlen adottságú agrár­térségek ügyének kezelését. Mi az érdek- képviseleti munka középpontjába ezt a kér­dést állítottuk, mert az elmúlt öt év során tulajdonképpen megszűnt a kedvezőtlen adottságú agrártérségek kezelésének esz­közrendszere. Mindössze a kedvezőtlen adottságú földalapú támogatás, amely sem mértékében, sem mechanizmusában már nem képes kezelni az ilyen térségek gond­jait. Úgy gondoljuk, hogy az elkövet­kezendő években teljesen új alapokra kell helyezni a kedvezőtlen adottságú térségek kezelését, és ehhez egy új és lényegesen hatékonyabb eszközrendszert kell kiépíte­ni. Ha erre nem kerül sor, akkor a megyén­ket jellemző leszállóág tovább fog folyta­tódni, a mezőgazdaság csak egyre szűkülő területen lesz folytatható rentábilisan. A mezőgazdasági termelőket illetően alapvetően nincs számottevő érdekkülönb­ség az egyéni gazdálkodók, magánvállal­kozók, a szövetkezők vagy a társas vállal­kozók szempontjából, hisz az ágazat gond­jai és feszültségei egyformán sújtanak min­denkit. Tagsági körünkből is látszik, hogy a felsoroltak közül mindenkinek védjük az érdekeit. Nyilvánvaló, hogy a termelői biz­tonság és az ágazat jövedelmezőségének problémái is egységesen érintenek minden­kit, aki ezzel foglalkozik. Az agrárorientá­ciós törvényhez kapcsolódnak a további ele­mek, arra is törekednünk kell, hogy javul­jon a szerződéses fegyelem, jól működjön az agrárpiaci rendtartási törvény, természe­tesen garanciákat tartalmazó, közvetlenül szabályozott termékkörben. Azt is látjuk, hogy az elmúlt években tovább folytatódott az agrárolló nyílása, az értékesítési árak nö­vekedése elmaradt a felhasznált eszközök, energiák árainak a növekedésétől. Ez foko­zottan érvényes ránk, ahol a kedvezőtlen adottságok miatt a ráfordítások egyébként is magasabbak az átlagosnál. Az agrárága­zat egyik legnagyobb problé­mája a finanszírozási problé­ma. Nem lehet megfelelő mennyiségű és elfogadható árú pénzhez jutni -— magasak a ka­matszintek. A hitelszövetkezeti rendszer felállításával szeretnénk elér­ni. hogy növekedjenek az ag­rártermelés finanszírozására fel használható források, és ezek elfogadható költséggel juthassanak el a mezőgaz­dasági vállalkozókhoz. Ennek ma a törvényi feltétele alap­vetően megvan, hiszen a pénz- i idézeti törvény megteremtet- te a hitelszövetkezetek műkö­dési feltételeit. Ez alapján tud­tuk kidolgozni a hitelszövetke­zetek felépítésének és műkö­désének a rendszerét. Az or­szágban már hat ilyen szövet­kezet működik, megyénkben sajnos még nem. El van készít­ve a kölcsönös biztosítási egyesületek működésének a feltételrendszere, ebben is van ma már működő szervezet. Ennék a lényege a mező- gazdasági biztosítási rendszer új alapokra történő helyezése, hisz az elmúlt években nem­csak az ágazat, hanem annak biztosítási rendszere is össze­omlott. Azzal, hogy megszűnt a mezőgazdasági biztosítás ál­lami támogatása, részben pe­dig mert egyre nőtt a termelé­si bizonytalanság és a kocká­zat, ezzel a ma piacon szereplő profi biztosítótársaságok nem szívesen fog­lalkoznak, vagy ha igen, ez a mező- gazdasági vállalkozóknak olyan tehertételt jelent, amelyet nem tudnak vállalni. Ezért kezdeményezte az érdekképviselet a kölcsö­nös biztosítási egyesületek létrehozását, ahol az ágazat gazdasági szereplői önma­gukat biztosítják egy kockázati közösségen belül olcsón működtetve ezt a szervezetet. Ehhez megnyertük a kormányzat támoga­tását is. A következő témakör amit elő­készítettünk, az az önkéntes nyugdíjpénz­tár létrehozása. Megtörtént a nyugdíjpénz­tár alapszabályának elfogadása. Szintén elő van készítve az értékesítő szövetkezet lét­rehozása. Ez arra irányul, hogy az ágaza­ton belül a termelés szereplői és a felvásár­lók a legtöbb esetben monopolhelyzetben vannak. Ezzel nagymértékben nőtt a kistermelők kiszolgáltatottsága. Az érté­kesítő szövetkezet létrehozásával a ter­melők hatékonyabb piaci fellépését lehet­ne elősegíteni. Ennek a szövetkezetnek is ki van dolgozva az alapszabálya és a mű­ködési rendszere, Baranya megyében már meg is alakult egy ilyen értékesítő szö­vetkezet. Mi tanácsadóként minden esetben ott állunk az alakuló szervezetek mögött. — Gondolja, hogy meglesznek ennek a személyi feltételei? Gondolok itt a szakem­berekre. — Igen, azt hiszem, hogy ezzel nem lesz probléma. Úgy gondolom, ezek a munkák bizonyítják, hogy az elkövetkező idő­szakban már az építkezésben tudunk gon­dolkodni, és nem kell minden erőnket a védekezésre fordítanunk. — Ezek szerint az érdekképviselet opti­mista? — Természetesen. Az is az optimizmu­sunkat mutatja, hogy erre készülünk. Bí­zunk benne, hogy a jelenleg tapasztalható leszálló ág most már megáll, és újra tud építkezni az ágazat. Vasas László tart juk azt. hogy megszülessen egy agrár­Az idén az aszály is sújtotta a gazdakat

Next

/
Thumbnails
Contents