Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-21 / 232. szám

4 1994. december 21., szerda BELFÖLD- KÜLFÖLD UJ KELE1 A GDP 20-25 százalékát termeli meg A fekete sereg Akad Magyarországon olyan kínai cég, melynek egyetlen alkalmazottja sincs, vi­szont van nyolc ügyvezető igazgatója. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ellenőrzés során „munkamódszer-átadó tréninget” fedeztek fel, amelynek kereté­ben ukrán varrónőket foglalkoztatott a vállalkozó. Veszprém megye különböző vállalkozásainál hivatalosan jelenleg mindössze 168 külföldi állampolgár dol­gozik, de ebben a megyében is találtak il­legális varrodát: a hat ukrán lány az ellenőrzéskor azt sem tudta megmondani, melyik városban vannak. A Balaton part­ján — idegenforgalmi szezonban — főként a fiatalok szolgáltatják a feketepiaci utánpótlást. Nem ritka a 14 éven aluliak éjszakai foglalkoztatása sem. Illegális vagy feketemunkának hivata­losan az a munka számít, amelyet beje­lentés nélkül, a járulék- és adófizetési kö­telezettségek teljesítése nélkül végeznek. Magyarországon a Munkaadó Lapja cím­mel most megjelent szakfolyóirat becslé­se szerint jelenleg 20-25 százalékra tehető „az illegálisan megtermelt jövedelem GDP-n belüli aránya”. A feketén foglal­koztatottak számát még felbecsülni sem lehet, legfeljebb az szolgálhat támpontul, hogy amikor a közelmúltban egy nagy fővárosi piacon az adóhatóság, a rendőrség és a munkaügyi központ közös vizsgála­tot tartott, kiderült: a foglalkoztatottak közül minden tizedik a fekete sereg kato­nája. Budapest, a Moszkva tér a mindenkori hivatkozási alap, ahol a munkaerő fekete­piaci árfolyamait és keresletét mérik, de a jelenség országos, és alapjában véve mér­hetetlen. A Moszkva téren a legkereset­tebb szakmák mostanában — mint már egy jó ideje — a kőműves, az ács és a szobafestő. A napi bérek 1000 és 2500 forint között mozognak, s a női szakmák­ban — mosogatólány, szakácsnő, taka­rítónő — alig van kereslet. Az ő bérük, ha mégis kellenének, általában csak a felét éri el a férfiakénak. A növekedés kisebb, mint a megélhetési költségeké, ami megint csak annak a közvetett jele, hogy illegális munkavállalóból is növekvő túlkínálat van az országban. Az említett budapesti „rab­szolgapiacon” ez azon is lemérhető, hogy az önmagukat árulók egyre többen és egy­re korábban érkeznek, újabban már reg­gel ötkor kiállnak a piacra, hátha rájuk mosolyog a szerencse. Az illegális munkavállalók fekete sere­ge két nagy hadoszlopra osztható — a ha­zaiakéra és a külföldiekére. Közülük az utóbbi csapat gyarapodik egyre gyorsab­ban, elsősorban a Romániából érkezőkkel, akik a jobb kereseti lehetőség reményé­ben csak dolgozni járnak át Magyaror­szágra. Albérletben, magyarországi rokon­nál vagy ágyrajáróként, négy-öt ággyal telezsúfolt kis szobákban húzzák meg magukat, s csak a legritkább esetben akad­nak fenn az illegális munkavállalókkal meglehetősen lanyhán küzdő hatóságok hálóján. A magyar állampolgár munkavállalá­sa — ellentétben a külföldivel — nincs engedélyhez kötve, így az illegális mun­kavállalást ez esetben a bejelentés vagy munkaszerződés nélküli munka jelenti. Aki korengedményes nyugdíjban, munka­nélküli-járadékban, előnyugdíjban vagy pályakezdő munkanélküli-segélyben ré­szesül, az köteles minden kereső tevékeny­séget bejelenteni a munkaügyi központ­ban. Más eset, amikor a munkavállaló több munkaviszonyt létesít, s mivel első mun­káltatója révén ő a táppénzt és az egész­ségbiztosítást, valamint a szolgálati idő beszámítását elintézi magának, a többi munkáltatónál már szívesen dolgozik be­jelentés nélkül. A munkaszerződés nélküli foglalkozta­tás a feketemunka másik változata, még­hozzá roppant elterjedt, már csak azért is, mert a munkaszerződés nélküli foglalkoz­tatásnak önmagában nincs munkajogi szankciója. Illegálisnak csak azért neve­zik, mert szinte bizonyosan adó- és egyéb jogszabályokat sért, s persze súlyosan sérti a munkavállaló érdekeit: jogilag nem jön létre a munkaviszony, tehát a munkavál­laló sem táppénzre, sem egyéb juttatások­ra nem tarthat igényt. Az ellenőrzés felületes, az ellenőrök sokszor egyedül jönnek, s előfordul, hogy kutyával kergetik el őket. A hiba azonban a munkaügyi szakértők szerint nem is annyira az ellenőrzés rendszerében van, hanem abban, hogy a feketemunkások foglalkoztatása még akkor is kifizetődő lehet, ha a munkaadó vagy maga az ille­gális munkavállaló nagy ritkán fennakad a hálón. Noha a jogszabályok sokféle bün­tetést helyeznek kilátásba, elvben a mun­kaadói és munkavállalói járulék befizeté­sének elmulasztása akár több évi börtön- büntetéssel is büntethető, a valóságban csu­pán a pénzbüntetéseket alkalmazzák. Feke­tefoglalkoztatás esetén a Foglalkoztatási Alapról szóló törvény előírásai értelmében a munkaadó a bérként folyósított összeg kétszeresének befizetésére kötelezhető, de rendszerint néhány ezer forintos büntetés kifizetésével megússza. Németországban egy illegális munka- vállalót ezer márkára, a munkaadóját gyakran több százezer márkára bünteti a törvény. Nálunk egyelőre a fekete sereg viszonylag szabadon mozog, s bár vannak tervek a büntetések szigorítására, a mun­kaadókról nem mondható el, hogy rette­gésben élnének. Lehetséges, hogy egy mélyponton lévő, munkaerőben bő­velkedő, tőkében viszont szűkölködő gaz­daságban sem az adózási fegyelem laza­sága, sem a feketemunka nem magyaráz­ható csupán az ellenőrzés vagy a törvé­nyek alkalmatlanságával. Ilyen körülmé­nyek között a feketemunka is „szükséges rossz” lehet, az „eredeti tőkefelhalmozás” egyik sajátos eszközévé válik. Mint a ko­rai kapitalizmusban... Jókai Géza Piszokul gazdagok A moszkvai Metropol Hotel előtt 600- as Mercedesek, Cadillacek, BMW-k par­kolnak. Megérkezett a „felső tízezer” Vlagyimir Gusinszkij születésnapi partijá­ra. A Nino Cerrutti-, Armani- öltönyös urak és Versace-, Chanel- költemények­be bújtatott hölgyek a Mostbanknak, Gusinszkij bankjának ötödik születésnap­ját jöttek ünnepelni. A 200 ezer dolláros buli résztvevői pezsgőben fürdenek és ka­viárban tocsognak, búcsúzóul minden ven­dég ezüsttel futtatott órát kap emlékül. így mulat az orosz pénzarisztokrácia 1994- ben. Ez nem a lepusztult üzemek és a nyo­morban tengődő bábuskák Oroszországa. A moszkvai elité, mely az ország pénzé­nek 80 százalékával rendelkezik. Életmód­ja meghökkentő és oly tékozló, hogy ilyet egy külföldi soha nem engedne meg ma­gának Moszkvában, nem is beszélve az átlagoroszróí a havi 100 dollárnak meg­felelő átlagfizetésével. Ők 150 ezer dolláros Mercedeseket vesznek, villákat vásárolnak Nyugat-Eu­rópában. Asszonyaik Gaultier-ben jár­nak (tetőtől-talpig, nem keverik a stíluso­kat - állítja Moszkva egyik menő francia fodrásza). Gyerekeik külföldi egyetemek­re járnak. Hol vannak már a konzervek- kel, szalámival felszerelkezett szerencsés oroszok, akik egykor boldogok voltak, ha kitehették a lábukat a Szovjetunióból? A középosztállyal nem rendekező Oroszországban súlyos társadalmi feszült­ségeket okoz a nagyon gazdagok kihívó­an pazarló életmódja. A felhalmozott va­gyonok eredetéről még a szakemberek sem alkottak tiszta képet, bár az elmúlt né­hány évben legálisan is piszkosul meg le­hetett gazdagodni Oroszországban. Sokan a régi rendszerben szerzett hatalmukat vagy ismeretségeiket használták fel erre. A legnagyobb bankok egyik napról a má­sikra kerültek egykori főnökeik tulajdo­nába. Mindez azonban csak olaj a tűzre azok számára, akik továbbra is az árnyé­kos oldalon élnek. Ők csak annyit látnak, hogy lám, a csúcson megint ugyanazok a régi hatalmasok vannak. Túl sok bűn Az Erdélyi Napló című nagyváradi he­tilapban idézett statisztikák szerint világ- viszonylatban Romániában a legmagasabb az ifjúkorú bűnözés. Keleti szomszédunk­ra amúgy is rájár a rúd a sajnálatos csú­csok tekintetében. Vezet a szegénységi mutatókat alapul vevő nemzetközi rang­sorolásban is. A lakosság 4,2 százaléka él a nemzetközi szegénység-küszöb alatt. Kenőpénz Gary Becker Nobel-díjas köz­gazdász szerint a világ egyes vi­dékein, például Afrikában hasz­nos lehet egy kis korrupció. A nehézkes bürokráciával bíró or­szágokban ugyanis a sok papír­munkát és hivatalnoki közbenjá­rást igénylő gazdasági lépések igen sokáig is elhúzódhatnak, így egy kis kenőpénz csak megola­jozza a gazdaság kerekeit. Vasúti vizsgálódások Régi szép idők A vasutassztrájkot lezáró nyilatkozat szerint azon lesz a MÁV, hogy 1995-ben ne kelljen vasútvonalakat megszüntetni. Hogy ezután mi lesz, az még a jövő tit­ka, mindenesetre országszerte készülnek a gazdaságossági vizsgálatok a szemé­lyi és teherforgalomról. Utóbbival a ko­rábbi fuvarozás-szervező rendszert fel­váltó területi árufuvarozási és értékesí­tési irodák foglalkoznak. Alábbiakban olvasóink megismerkedhetnek a TETI mátészalkai irodavezetőjének, Móré Lászlónak irányításával a Mátészalka— Ágerdőmajor oh., Mátészalka—Csen- ger, Mátészalka—Zajta szárnyvonalak gazdaságossági vizsgálatához elkészült jelentéssel. „Sajnálatos tényként, de már többször a legkülönbözőbb szinteken tanácskozá­sokon, fórumokon megállapításra került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elmara­dottsága (ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi, infrastrukturális stb.) az országos átlaghoz, illetve más területekhez viszo­nyítva. Ugyanakkor a megye különböző régióinak fejlettsége között is jelentős az eltérés. A korábban említett elmaradottság fo­kozottan érvényes a vizsgálatba vont vo­nalak által érintett településekre és von­záskörzetükre. A rendszerváltozást megelőző idő­szakban az áruforgalom szempontjá­ból: az ágerdőmajori vonalon: jelentős volt a cukorrépa, cékla, sárgarépa, léalma, gabonafélék és faküldemények, a csengeri vonalon: a mezőgazdasági termények, a konzervféleségek, nagy mennyiségű étkezési és léalmaexport, valamint az SZD-faimport volt a meg­határozó. A zajtai vonalon: a korábban említett mezőgazdasági termények, konzervipa­ri termékek és bányafaküldemények mellett már az ipari termékek is megje­lentek, melyek közül a volumene alap­ján kiemelkedik az úgynevezett Tajga Mobil-Set lakókocsi. A vasúti forgalom meghatározó, szinte monopolhelyzetben volt a régióban, és a küldemények több­sége a keleti piacokra irányult. A társadalmi-gazdasági átalakulás időszakában a Szovjetunió felbomlásá­val, a keleti piacok beszűkülésével és fizetőképes kereslet hiányában a vasút­vonalak áruforgalma minimális szintre csökkent, de összetétele alapvetően nem változott. A vasútvonalak által érintett települé­seken, illetve vonzáskörzetükben meg­határozó forgalmat lebonyolító partne­reink: az ágerdőmajori vonalon: a ko­rábban jelentős forgalmat lebonyolító Nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc Téesz szántóföldterülete és tevékenysége mi­nimálisra csökkent, míg a tagok tulajdo­nába került, illetve privatizált területe­ken termesztett mezőgazdasági termé­nyek alapvetően a körzetben kerülnek feldolgozásra és értékesítésre. A tiborszállási FEFAG-telep forgalma havonta két-három kocsi. A csengeri vonalon: a Tyúkod Kon­zervgyár forgalma a korábbi évekhez vi­szonyítva is meghatározó. A feladás fo­lyamatos (konzervféleségek a FÁK pia­caira), míg a leadást képező üveg-, mész- iszap- és szénküldemények időszakosan jelentkeznek. A csengeri mezőgazdasági szövetkezet 150 hektár cukorrépa ter­mesztésével, valamint 8000 tonna alma betakarításával, míg a Csenger Kér. Kft. 5000 tonna alma felvásárlásával és érté­kesítésével — elsősorban tevékeny­ségükből eredően — az őszi forgalom­ban meghatározóak a térségben. A zajtai vonalon: Fehérgyarmat állo­más meghatározó partnerei: — Fipkersz Kft. (a lakókocsicsalád iránti fizetőképes kereslet elsősorban a FÁK-országokban évről évre csökkenő tendenciájú). — Szatmár-Liszt Kft. (úgy a fel-, mint le­adást képező búza-, kukorica- és liszt­küldeményeiket a körzeti el- és felfuva­rozást kivéve vasúton fuvarozzák — iparvágány). — A Téglagyár folyama­tos üzemmenete és a gyártott termékek iránti nagyobb kereslet mellett az ipar­vágányával a vasúti forgalomba kapcsol­ható. — Zöldért-telep, hűtőház többszö­ri privatizációs kísérletet követően a Papp Kér. Kft. tulajdonában a konzerv- küldemények feladása képez vasúti for­galmat. Penyige állomáson elsősorban a fa- és gabonafélék, míg Nagyszekeresen az említetteken kívül az ipari és étkezési alma feladása jelentős a körzet szövet­kezeti vállalkozásai részéről. Jánkmajtis állomáson a vonzáskörzet­ben található Csegöldi Konzervgyár mű­ködése a tulajdonviszonyok rendezését követően fellendülőben van, mely éves szinten 10-15 ezer tonna gyártott meny- nyiséget jelent. A Tranzit Kér. Rt. telep­helye, valamint a Szatmár Frucht Kft. és a gacsáji Szamos Kér. Kft. étkezési- és léalmaexportja —- a termesztés és érté­kesítés függvényében — meghatározó. Említést érdemel a Zajta állomástól körülbelül öt kilométerre lévő rozsáji ka­vicsbánya éves termelése 80-100 ezer köbméter (100 hektár alapterületen 7 millió köbméter kavics), mely távlatok­ban egy iparvágány építésével 80-90 szá­zalékban vasútra terelhető. A vizsgálat alá vont három vasútvo­nal által lefedett területen az eddig leír­tak alapján — az adottságokból eredően — elsősorban mezőgazdasági jellegű, illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységet végeznek. Ezért a jövőt illetően a kiutat keresve nem mellékes egy amerikai szakember a közelmúltban Fehérgyar­maton elhangzott véleménye, aki tapasz­talatai alapján a térség helyzetét az 50-, 60 évvel ezelőtti amerikai viszonyokhoz hasonlította, és megállapította, hogy a magyar gazdáknak a sikerért keményen meg kell dolgozniuk. A lehetőségek körültekintőbb kihasználásával, új stílu­sú szövetkezetek szervezésével új piaci lehetőségek megteremtésére lesz lehető­ségük. Holland gazdasági szakemberek vizs­gálatai szerint a megye „erősségei” a gyakran emlegetett földrajzi fekvés, a sok jó terméket produkáló, de a bennük rejlő lehetőségeket nem megfelelő­képpen kiaknázó mezőgazdasági terme­lés és feldolgozás, a pillanatnyilag ki­használatlan képzett munkaerő újramoz- gósításában rejlő lehetőség, az egymás­tól elszigetelten működő néhány kiváló cég többiekre kihatni képes húzóerejé­nek kihasználása. A közelmúltban tett lépések, amelyek hatással lehetnek a vasúti forgalom alakulására. A szatmári térség fejlesztése érdeké­ben a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium PHARE-irodájá- hoz pályázatot nyújtott be a Kistérségi Fejlesztési Társulás (almatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, vállalkozás- élénkítés tárgykörben). A Kárpátok-Európa-Gazdasági-Régió a II. világháború után felszámolt és meg­szüntetett Csenger—Satu Maré vonal- szakasz újbóli megépítését és üzembe helyezését tervezik. A vasútvonallal pár­huzamosan egy új közút és átkelőhely megnyitását is kilátásba helyezték. Az említett beruházások megvalósíthatósá­gi tanulmányának elkészítésére egy an­gol és egy görög konzorciumot kértek fel. Megvalósulás esetén létrejönne terü­letünkön egy Csenger oh.—Záhony oh. tranzit vasútvonal.” Eddig a jelentés, amelynek nyomán az a kép alakul ki az olvasóban, miszerint ha nem is bőven, de elégséges mérték­ben van áru a körzetben. Az áger­dőmajori vonal visszaesését némiképp ellensúlyozza az itt lévő jelentős sze­mélyforgalom, amelyet — különösen Nagyecseden —jelen körülmények kö­zött nem lehet, és nem is gazdaságos buszokkal lebonyolítani. Dojcsák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents