Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-21 / 232. szám
4 1994. december 21., szerda BELFÖLD- KÜLFÖLD UJ KELE1 A GDP 20-25 százalékát termeli meg A fekete sereg Akad Magyarországon olyan kínai cég, melynek egyetlen alkalmazottja sincs, viszont van nyolc ügyvezető igazgatója. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ellenőrzés során „munkamódszer-átadó tréninget” fedeztek fel, amelynek keretében ukrán varrónőket foglalkoztatott a vállalkozó. Veszprém megye különböző vállalkozásainál hivatalosan jelenleg mindössze 168 külföldi állampolgár dolgozik, de ebben a megyében is találtak illegális varrodát: a hat ukrán lány az ellenőrzéskor azt sem tudta megmondani, melyik városban vannak. A Balaton partján — idegenforgalmi szezonban — főként a fiatalok szolgáltatják a feketepiaci utánpótlást. Nem ritka a 14 éven aluliak éjszakai foglalkoztatása sem. Illegális vagy feketemunkának hivatalosan az a munka számít, amelyet bejelentés nélkül, a járulék- és adófizetési kötelezettségek teljesítése nélkül végeznek. Magyarországon a Munkaadó Lapja címmel most megjelent szakfolyóirat becslése szerint jelenleg 20-25 százalékra tehető „az illegálisan megtermelt jövedelem GDP-n belüli aránya”. A feketén foglalkoztatottak számát még felbecsülni sem lehet, legfeljebb az szolgálhat támpontul, hogy amikor a közelmúltban egy nagy fővárosi piacon az adóhatóság, a rendőrség és a munkaügyi központ közös vizsgálatot tartott, kiderült: a foglalkoztatottak közül minden tizedik a fekete sereg katonája. Budapest, a Moszkva tér a mindenkori hivatkozási alap, ahol a munkaerő feketepiaci árfolyamait és keresletét mérik, de a jelenség országos, és alapjában véve mérhetetlen. A Moszkva téren a legkeresettebb szakmák mostanában — mint már egy jó ideje — a kőműves, az ács és a szobafestő. A napi bérek 1000 és 2500 forint között mozognak, s a női szakmákban — mosogatólány, szakácsnő, takarítónő — alig van kereslet. Az ő bérük, ha mégis kellenének, általában csak a felét éri el a férfiakénak. A növekedés kisebb, mint a megélhetési költségeké, ami megint csak annak a közvetett jele, hogy illegális munkavállalóból is növekvő túlkínálat van az országban. Az említett budapesti „rabszolgapiacon” ez azon is lemérhető, hogy az önmagukat árulók egyre többen és egyre korábban érkeznek, újabban már reggel ötkor kiállnak a piacra, hátha rájuk mosolyog a szerencse. Az illegális munkavállalók fekete serege két nagy hadoszlopra osztható — a hazaiakéra és a külföldiekére. Közülük az utóbbi csapat gyarapodik egyre gyorsabban, elsősorban a Romániából érkezőkkel, akik a jobb kereseti lehetőség reményében csak dolgozni járnak át Magyarországra. Albérletben, magyarországi rokonnál vagy ágyrajáróként, négy-öt ággyal telezsúfolt kis szobákban húzzák meg magukat, s csak a legritkább esetben akadnak fenn az illegális munkavállalókkal meglehetősen lanyhán küzdő hatóságok hálóján. A magyar állampolgár munkavállalása — ellentétben a külföldivel — nincs engedélyhez kötve, így az illegális munkavállalást ez esetben a bejelentés vagy munkaszerződés nélküli munka jelenti. Aki korengedményes nyugdíjban, munkanélküli-járadékban, előnyugdíjban vagy pályakezdő munkanélküli-segélyben részesül, az köteles minden kereső tevékenységet bejelenteni a munkaügyi központban. Más eset, amikor a munkavállaló több munkaviszonyt létesít, s mivel első munkáltatója révén ő a táppénzt és az egészségbiztosítást, valamint a szolgálati idő beszámítását elintézi magának, a többi munkáltatónál már szívesen dolgozik bejelentés nélkül. A munkaszerződés nélküli foglalkoztatás a feketemunka másik változata, méghozzá roppant elterjedt, már csak azért is, mert a munkaszerződés nélküli foglalkoztatásnak önmagában nincs munkajogi szankciója. Illegálisnak csak azért nevezik, mert szinte bizonyosan adó- és egyéb jogszabályokat sért, s persze súlyosan sérti a munkavállaló érdekeit: jogilag nem jön létre a munkaviszony, tehát a munkavállaló sem táppénzre, sem egyéb juttatásokra nem tarthat igényt. Az ellenőrzés felületes, az ellenőrök sokszor egyedül jönnek, s előfordul, hogy kutyával kergetik el őket. A hiba azonban a munkaügyi szakértők szerint nem is annyira az ellenőrzés rendszerében van, hanem abban, hogy a feketemunkások foglalkoztatása még akkor is kifizetődő lehet, ha a munkaadó vagy maga az illegális munkavállaló nagy ritkán fennakad a hálón. Noha a jogszabályok sokféle büntetést helyeznek kilátásba, elvben a munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének elmulasztása akár több évi börtön- büntetéssel is büntethető, a valóságban csupán a pénzbüntetéseket alkalmazzák. Feketefoglalkoztatás esetén a Foglalkoztatási Alapról szóló törvény előírásai értelmében a munkaadó a bérként folyósított összeg kétszeresének befizetésére kötelezhető, de rendszerint néhány ezer forintos büntetés kifizetésével megússza. Németországban egy illegális munka- vállalót ezer márkára, a munkaadóját gyakran több százezer márkára bünteti a törvény. Nálunk egyelőre a fekete sereg viszonylag szabadon mozog, s bár vannak tervek a büntetések szigorítására, a munkaadókról nem mondható el, hogy rettegésben élnének. Lehetséges, hogy egy mélyponton lévő, munkaerőben bővelkedő, tőkében viszont szűkölködő gazdaságban sem az adózási fegyelem lazasága, sem a feketemunka nem magyarázható csupán az ellenőrzés vagy a törvények alkalmatlanságával. Ilyen körülmények között a feketemunka is „szükséges rossz” lehet, az „eredeti tőkefelhalmozás” egyik sajátos eszközévé válik. Mint a korai kapitalizmusban... Jókai Géza Piszokul gazdagok A moszkvai Metropol Hotel előtt 600- as Mercedesek, Cadillacek, BMW-k parkolnak. Megérkezett a „felső tízezer” Vlagyimir Gusinszkij születésnapi partijára. A Nino Cerrutti-, Armani- öltönyös urak és Versace-, Chanel- költeményekbe bújtatott hölgyek a Mostbanknak, Gusinszkij bankjának ötödik születésnapját jöttek ünnepelni. A 200 ezer dolláros buli résztvevői pezsgőben fürdenek és kaviárban tocsognak, búcsúzóul minden vendég ezüsttel futtatott órát kap emlékül. így mulat az orosz pénzarisztokrácia 1994- ben. Ez nem a lepusztult üzemek és a nyomorban tengődő bábuskák Oroszországa. A moszkvai elité, mely az ország pénzének 80 százalékával rendelkezik. Életmódja meghökkentő és oly tékozló, hogy ilyet egy külföldi soha nem engedne meg magának Moszkvában, nem is beszélve az átlagoroszróí a havi 100 dollárnak megfelelő átlagfizetésével. Ők 150 ezer dolláros Mercedeseket vesznek, villákat vásárolnak Nyugat-Európában. Asszonyaik Gaultier-ben járnak (tetőtől-talpig, nem keverik a stílusokat - állítja Moszkva egyik menő francia fodrásza). Gyerekeik külföldi egyetemekre járnak. Hol vannak már a konzervek- kel, szalámival felszerelkezett szerencsés oroszok, akik egykor boldogok voltak, ha kitehették a lábukat a Szovjetunióból? A középosztállyal nem rendekező Oroszországban súlyos társadalmi feszültségeket okoz a nagyon gazdagok kihívóan pazarló életmódja. A felhalmozott vagyonok eredetéről még a szakemberek sem alkottak tiszta képet, bár az elmúlt néhány évben legálisan is piszkosul meg lehetett gazdagodni Oroszországban. Sokan a régi rendszerben szerzett hatalmukat vagy ismeretségeiket használták fel erre. A legnagyobb bankok egyik napról a másikra kerültek egykori főnökeik tulajdonába. Mindez azonban csak olaj a tűzre azok számára, akik továbbra is az árnyékos oldalon élnek. Ők csak annyit látnak, hogy lám, a csúcson megint ugyanazok a régi hatalmasok vannak. Túl sok bűn Az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilapban idézett statisztikák szerint világ- viszonylatban Romániában a legmagasabb az ifjúkorú bűnözés. Keleti szomszédunkra amúgy is rájár a rúd a sajnálatos csúcsok tekintetében. Vezet a szegénységi mutatókat alapul vevő nemzetközi rangsorolásban is. A lakosság 4,2 százaléka él a nemzetközi szegénység-küszöb alatt. Kenőpénz Gary Becker Nobel-díjas közgazdász szerint a világ egyes vidékein, például Afrikában hasznos lehet egy kis korrupció. A nehézkes bürokráciával bíró országokban ugyanis a sok papírmunkát és hivatalnoki közbenjárást igénylő gazdasági lépések igen sokáig is elhúzódhatnak, így egy kis kenőpénz csak megolajozza a gazdaság kerekeit. Vasúti vizsgálódások Régi szép idők A vasutassztrájkot lezáró nyilatkozat szerint azon lesz a MÁV, hogy 1995-ben ne kelljen vasútvonalakat megszüntetni. Hogy ezután mi lesz, az még a jövő titka, mindenesetre országszerte készülnek a gazdaságossági vizsgálatok a személyi és teherforgalomról. Utóbbival a korábbi fuvarozás-szervező rendszert felváltó területi árufuvarozási és értékesítési irodák foglalkoznak. Alábbiakban olvasóink megismerkedhetnek a TETI mátészalkai irodavezetőjének, Móré Lászlónak irányításával a Mátészalka— Ágerdőmajor oh., Mátészalka—Csen- ger, Mátészalka—Zajta szárnyvonalak gazdaságossági vizsgálatához elkészült jelentéssel. „Sajnálatos tényként, de már többször a legkülönbözőbb szinteken tanácskozásokon, fórumokon megállapításra került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elmaradottsága (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális stb.) az országos átlaghoz, illetve más területekhez viszonyítva. Ugyanakkor a megye különböző régióinak fejlettsége között is jelentős az eltérés. A korábban említett elmaradottság fokozottan érvényes a vizsgálatba vont vonalak által érintett településekre és vonzáskörzetükre. A rendszerváltozást megelőző időszakban az áruforgalom szempontjából: az ágerdőmajori vonalon: jelentős volt a cukorrépa, cékla, sárgarépa, léalma, gabonafélék és faküldemények, a csengeri vonalon: a mezőgazdasági termények, a konzervféleségek, nagy mennyiségű étkezési és léalmaexport, valamint az SZD-faimport volt a meghatározó. A zajtai vonalon: a korábban említett mezőgazdasági termények, konzervipari termékek és bányafaküldemények mellett már az ipari termékek is megjelentek, melyek közül a volumene alapján kiemelkedik az úgynevezett Tajga Mobil-Set lakókocsi. A vasúti forgalom meghatározó, szinte monopolhelyzetben volt a régióban, és a küldemények többsége a keleti piacokra irányult. A társadalmi-gazdasági átalakulás időszakában a Szovjetunió felbomlásával, a keleti piacok beszűkülésével és fizetőképes kereslet hiányában a vasútvonalak áruforgalma minimális szintre csökkent, de összetétele alapvetően nem változott. A vasútvonalak által érintett településeken, illetve vonzáskörzetükben meghatározó forgalmat lebonyolító partnereink: az ágerdőmajori vonalon: a korábban jelentős forgalmat lebonyolító Nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc Téesz szántóföldterülete és tevékenysége minimálisra csökkent, míg a tagok tulajdonába került, illetve privatizált területeken termesztett mezőgazdasági termények alapvetően a körzetben kerülnek feldolgozásra és értékesítésre. A tiborszállási FEFAG-telep forgalma havonta két-három kocsi. A csengeri vonalon: a Tyúkod Konzervgyár forgalma a korábbi évekhez viszonyítva is meghatározó. A feladás folyamatos (konzervféleségek a FÁK piacaira), míg a leadást képező üveg-, mész- iszap- és szénküldemények időszakosan jelentkeznek. A csengeri mezőgazdasági szövetkezet 150 hektár cukorrépa termesztésével, valamint 8000 tonna alma betakarításával, míg a Csenger Kér. Kft. 5000 tonna alma felvásárlásával és értékesítésével — elsősorban tevékenységükből eredően — az őszi forgalomban meghatározóak a térségben. A zajtai vonalon: Fehérgyarmat állomás meghatározó partnerei: — Fipkersz Kft. (a lakókocsicsalád iránti fizetőképes kereslet elsősorban a FÁK-országokban évről évre csökkenő tendenciájú). — Szatmár-Liszt Kft. (úgy a fel-, mint leadást képező búza-, kukorica- és lisztküldeményeiket a körzeti el- és felfuvarozást kivéve vasúton fuvarozzák — iparvágány). — A Téglagyár folyamatos üzemmenete és a gyártott termékek iránti nagyobb kereslet mellett az iparvágányával a vasúti forgalomba kapcsolható. — Zöldért-telep, hűtőház többszöri privatizációs kísérletet követően a Papp Kér. Kft. tulajdonában a konzerv- küldemények feladása képez vasúti forgalmat. Penyige állomáson elsősorban a fa- és gabonafélék, míg Nagyszekeresen az említetteken kívül az ipari és étkezési alma feladása jelentős a körzet szövetkezeti vállalkozásai részéről. Jánkmajtis állomáson a vonzáskörzetben található Csegöldi Konzervgyár működése a tulajdonviszonyok rendezését követően fellendülőben van, mely éves szinten 10-15 ezer tonna gyártott meny- nyiséget jelent. A Tranzit Kér. Rt. telephelye, valamint a Szatmár Frucht Kft. és a gacsáji Szamos Kér. Kft. étkezési- és léalmaexportja —- a termesztés és értékesítés függvényében — meghatározó. Említést érdemel a Zajta állomástól körülbelül öt kilométerre lévő rozsáji kavicsbánya éves termelése 80-100 ezer köbméter (100 hektár alapterületen 7 millió köbméter kavics), mely távlatokban egy iparvágány építésével 80-90 százalékban vasútra terelhető. A vizsgálat alá vont három vasútvonal által lefedett területen az eddig leírtak alapján — az adottságokból eredően — elsősorban mezőgazdasági jellegű, illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységet végeznek. Ezért a jövőt illetően a kiutat keresve nem mellékes egy amerikai szakember a közelmúltban Fehérgyarmaton elhangzott véleménye, aki tapasztalatai alapján a térség helyzetét az 50-, 60 évvel ezelőtti amerikai viszonyokhoz hasonlította, és megállapította, hogy a magyar gazdáknak a sikerért keményen meg kell dolgozniuk. A lehetőségek körültekintőbb kihasználásával, új stílusú szövetkezetek szervezésével új piaci lehetőségek megteremtésére lesz lehetőségük. Holland gazdasági szakemberek vizsgálatai szerint a megye „erősségei” a gyakran emlegetett földrajzi fekvés, a sok jó terméket produkáló, de a bennük rejlő lehetőségeket nem megfelelőképpen kiaknázó mezőgazdasági termelés és feldolgozás, a pillanatnyilag kihasználatlan képzett munkaerő újramoz- gósításában rejlő lehetőség, az egymástól elszigetelten működő néhány kiváló cég többiekre kihatni képes húzóerejének kihasználása. A közelmúltban tett lépések, amelyek hatással lehetnek a vasúti forgalom alakulására. A szatmári térség fejlesztése érdekében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium PHARE-irodájá- hoz pályázatot nyújtott be a Kistérségi Fejlesztési Társulás (almatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, vállalkozás- élénkítés tárgykörben). A Kárpátok-Európa-Gazdasági-Régió a II. világháború után felszámolt és megszüntetett Csenger—Satu Maré vonal- szakasz újbóli megépítését és üzembe helyezését tervezik. A vasútvonallal párhuzamosan egy új közút és átkelőhely megnyitását is kilátásba helyezték. Az említett beruházások megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére egy angol és egy görög konzorciumot kértek fel. Megvalósulás esetén létrejönne területünkön egy Csenger oh.—Záhony oh. tranzit vasútvonal.” Eddig a jelentés, amelynek nyomán az a kép alakul ki az olvasóban, miszerint ha nem is bőven, de elégséges mértékben van áru a körzetben. Az ágerdőmajori vonal visszaesését némiképp ellensúlyozza az itt lévő jelentős személyforgalom, amelyet — különösen Nagyecseden —jelen körülmények között nem lehet, és nem is gazdaságos buszokkal lebonyolítani. Dojcsák Tibor
