Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-21 / 232. szám

UJ KELET NYIRLUGOS 1994. december 21., szerda Meghallgatás után jöttek Gyógyító Új orvosai vannak Nyírlugosnak.Dr. Mo­solygó Éva és dr. Katona György. Nemcsak kollégák, hanem házastársak is. Erről nyi­latkozott a feleség, Éva doktornő. — A férjem tyukodi születésű, jóma­gam újfehértói vagyok. Az egyetemen ismerkedtünk meg, ahol egy évfolyamra jártunk. Itt házasodtunk össze, az első gyermekünk is itt született. Amikor ki- lencvenegyben végeztünk, akkor Nyír­egyházán helyezkedtünk el, a kórházban. Vártunk arra a lehetőségre, hogy olyan fa­luban kapjunk állást, ahol mindkettőnk gyógyító munkájára szükség van. Meg­pályáztuk az itteni állást, amit az önkor­házaspár mányzati meghallgatás után nyertünk el. — A döntéssel ki járt jobban? — Mi mindenképp elmondhatjuk fér­jemmel, hogy otthonra leltünk. Remélem, a betegek is elégedettek munkánkkal. A Lúgoshoz tartozó két külső területről, Cserhágóról és Szabadságtelepről busz hozza be reggelenként a betegeket, velük kezdjük a rendelést. Kilenckor következ­nek a „helyiek”, de ezt mindenki így fo­gadja el. Amióta mentőállomás van a fa­lunkban, a mi munkánk is segítséget ka­pott ezzel, mert szükség esetén hamarabb tudjuk kórházi ellátáshoz juttatni a rászo­rulókat. A borivó böllér — Hetvenöt százalékos hadirokkant vagyok; de a bort és a disznóölést még hetvenegy évesen is szeretem — mond­ta majdnem dicsekedve Krekk Ferenc. -~r- Igaz, vágtam én már lovat, kecskét meg mindent, amire hívtak. Nem szak­mám ez nekem, mert a kocsmáros mes­terséget űztem, amíg két nap rendőrségi vendéglátás után „önként” le nem mond­tam a kocsmámról. Na, kaptam én érte százötvenezer forint kárpótlást, amikor a kommunista demokrácia összeomlott. Az elvett földemmel, meg az ezért kapot­tal ötvenhét holdon gazdálkodom az egyik fiammal, aki hentes, de nincs munkája. A másik fiam, aki szintén mészárosnak ta­nult, hetvennyolcban kiment Német­országba, és ott maradt. Nekem nem jó emlékem van Németországról, mert ott gyógyítottak, amikor Kassán, a rohamtü­zéreknél szétvágta a gyomromat az akna. De hát hadd boldoguljanak ezek a fiata­lok, az öregek meg vagy üljenek a me­legben a bor mellett, vagy dolgozzanak. Főhadnagy úr kalapáccsal Fémesen csengett az üllő, amikor beléptem az egyik csendes lugosi mel­lékutca portájára. A vendég köszöné­sére alacsony, inas férfi lépett ki a mű­hely ajtaján. Kézszorításán érződött, hogy nem golyóstollak markolásával edződött több mint hat évtizeden át Orosz János nyugdíjas gazda. — Negyvennégytől negyvenhétig vol­tam, pedig már nem úgy hajlanak a csontjaim, mint harminc évvel ezelőtt. Volt olyan is, hogy az egykori álla­mi gazdaságban baromfitelep, tehén­istálló égett, vagy a faluban egyszerre három ház. Sokszor, mire a hivatásos tűzoltók kiértek, mi már eloltottuk a tüzet. Ha nem vesznek új gépet, nem tudom, jövőre elmondhatjuk e ezt. AUiALMtí A BM Tűrni '’AHANeSSlOö tam kovácstanuló. Nem apácákat képez­tek ott a vasak megmunkálása köz­ben, hanem férfiakat. Megtanultam azt is, hogy a tűz nemcsak olyan erő, ame­lyik hajlékonyságra kényszeríti a vasat, hanem ha kitör a „hámból”, nagy pusz­títást végezhet. Elmentem hát ötvenben önkéntes tűzoltónak, és azóta ottragad­mert az öreg Zsuk már vánszorogni is alig bír. Mindent elértem, amit egy önkén­tes tűzoltó megérdemel. Megkaptam a negyvenéves szolgálatért érmet, két éve előléptettek főhadnagynak. Szeretném, ha az újságíró úrral együtt koccinthat­nánk az ötvenéves tűzoltó-jubileumom alkalmával. Tiszta, nyugodt, virágos, barátságos falut Az újraválasztott polgármester Nyírlugos első, és mindmáig egyetlen polgármestere Hovánszki György, akit az alig egy hete tartott önkormányzati vá­lasztáson újraválasztottak. — Arra a kérésére, hogy falumat mu­tassam be, rövid választ csak vázlato­san adhatok. Alig több mint háromezer­kétszáz lakosa van településünknek a hozzá tartozó Szabadságteleppel és Cserhágóval, amelyből az előbbinek hétszáz, az utóbbinak háromszáz lakosa van. Egy iskolánk van a szabadság­telepi tagiskolával. Az utóbbi négy évben építettünk mentőállomást, or­vosi rendelőt, rendőrőrsöt. Három idő­sek klubja, könyvtár, és vállalkozói formában művelődési ház működik. A faluban görög katolikus és római ka­tolikus egyház van, mivel a lakosság döntő többsége ezekhez a felekezetek­hez tartozik. — Hogy mi minden épült a falujuk­ban, már többször leírta lapunk is. Ahogy ön fogalmazott, ez már a múlt. Mik azonban a jövőt illető elképzelései? — Tiszta, nyugodt, virágos és barát­ságos falut akarok! Az elmúlt négy év­ben is mindent ennek érdekében tettem. A teljesség igénye nélkül azonban né­hány dolgot kiemelek, ami nem fontos­sági sorrendet jelent. A gazdálkodás te­rületén: az erdőtelepítés folytatása, ál­latvásártér, legelő biztosítása, parlagföl­dek hasznosítása. Szociálpolitika, művelődés, sport: az első lakásukat építők támogatása, tűzoltó-felszerelé­sek korszerűsítése, tömegsport, labda­rúgás támogatása, telefon-ellátottság javítása. Ha továbbra is partnerem lesz a lakosság a közös gondok megol­dásában, az eredmények sem marad­nak el. Komakendő, szakajtó — Lánykoromban irodán voltam a községházán, a leendő férjem is ott dol­gozott, adóügyis volt, és udvarolt már, jóban voltunk — kezdte élete történetét 'özvegy Tasnádi Józsefié nyugdíjas. — Sajnos, az élet hat évre elszakított ben­nünket egymástól. —Ennyi idő elég ahhoz, hogy elfelejt­sék egymást. — Az akkori fiatalságot nem lehet a mostanihoz számítani. Amikor a vőlegé­nyemet többedmagával elvitték a hábo­rúba. sok lány maradt itthon a falunkban egyedül. Meg sem fordult a fejünkben, hogy nem várjuk meg a fiúkat. Gyűjtöt­tük, készítettük addig is a stafírungot, ké­szültünk az esküvő napjára. Sajnos, sokan nem tértek vissza a második világháború­ból. Az én párom is negyvenöt őszén jött meg, és februárban már egybe is keltünk. — Addigra kész volt az említett stafí- rung. — Az volt a szokás, hogy addig nem mehetett férjhez a lány, amíg össze nem gyűjtötte a kelengyét. Persze amelyik lánynak nem volt meg a hozománya, az is férjhez ment. ha szerették egymást, leg­feljebb megszólták érte a faluszája asszo­nyok. Én hatvan törölközővel, negyven szakajtóval, tizenkét lepedővel, hat koma­kendővel, tizenkét abrosszal, félszáz kony­hakendővel mentem férjhez. — Ezek közül sok még most is a szek­rényben sorakozik. — A szakajtó kiment a divatból, mert majdnem mindenki boltban veszi már a kenyeret. A komakendő sem szo­kás már, tudniillik, akit keresztszülő­nek hívnak, ebéd helyett ajándékot visz. Ezekből maradt néhány darab, de amit itt lát kendőket, azok többsé­gét én készítettem mostanában. Amikor nyugdíjas lettem, elővettem a régi esztovátát, és ismét szövögetek. Nyír­egyházán. a népművészeti stúdióban ok­tató oklevelet szereztem, az egyik lányo­mat már megtanítottam, hogy legyen aki folytassa a hagyományőrzést. Futball­kaland — A nyírlugosi futballcsapat az el­múlt években bekalandozta a szomszéd megyét is—sóhajtott nagyot Kiss Zol­tán gazdasági vezető.—A tanácsrend­szer utolsó évében volt egy olyan el­képzelése a faluvezetésnek, hogy tele­pülésünket Hajdú-Bihar megyéhez kell csatolni. Ennek első lépéseként csapa­tunkat a szomszéd megye bajnokságá­ban indították. A rendszerváltoztatást követő négy év fejlődése viszont azt igazolta, jó helyen vagyunk ebben a megyében. Még a másik megye baj­nokságában jutottunk fel az első osz­tályba, és ebben a szezonban kerültünk vissza régi futballcsatározásaink hely­színére. Az átállás viszont azzal járt, hogy új edzőt kellett kerítenünk, sok játékos elment, ezért jelenleg szeré­nyebb a helyezésünk. Sivakóció Nyírlugoson egy nappal később kezdődik a téli szünet, a diákok legnagyobb örömé­re. Ennek a különös fogadtatásnak az oká­ról tájékoztatott Molnár István igazgató úr. — Később fejezzük be a szünidő előtti tanítást, és később kezdjük a kilencven- ötös évet is, mert sítáborba utazik a tanu­lók egy része, Szlovákiába. Már hetek óta tart a készülődés, mert nem gyakori eset, hogy egy nyírségi gyereknek ilyen él­ményben legyen része. De a tanulók kö­zötti készülődésnek más oka is van.-—Ha elárulná ezt... — Négy éve minden alkalommal feldí­szítjük a faluban a mindenki karácsony­fáját. Az óvodások és az iskolások már hetek óta készítik a díszeket ehhez és az iskolai fenyőünnepélyhez. A nagy sürgés­forgás másik oka, hogy mielőtt kiutazunk a sítáborba, egész napos diákszilvesztert tartunk diszkóval, vetélkedővel. Számítógépes színkeverő Gyes után iparengedély Meglehető­sen kacskarin- gósra sikerült a több szakmá­val rendelkező Gábor György élete. A szüle­tett nyírlugosi fiatalember ta­lán most révbe­ért vállalkozá­sával, ha... — Ha a gép­kocsitulajdo­nosok rájön­nek, hogy nem egy évre kell újrafesteni a megöregedett, vagy sérült ko­csijaikat, akkor számítógépes színkeverővei. fényezőkamrá­ban végeztetik a karosszéria- javítást. Min­den gépkocsití­pusnak van egy színkódja, ami­nek lehívásá­val automati­kusan képez­hető az erede­ti szín. A Sik- kens színkeverő már dolgozik nálam, a fényezőkamra beszerzése, beszerelése most van folyamatban. — Úgy tudom, pár éve még nem volt olyan egyszerű ez a vállalkozás. — Még azt sem tudtam, hogy lesz-e munkám. Hiába van autófényező mester­levelem, minősített hegesztő vizsgám, címfestő szakvégzettségem, vadász-vadte­nyésztő oklevelem, én is munkanélküli let­tem évekkel ezelőtt. Mivel feleségemnek volt munkahelye, én mentem el gyesre, és az alatt az idő alatt volt időm elgondolkod­ni, hogyan tovább. Márciusban kiváltottam az autófényező, karosszérialakatos iparen­gedélyt. Most feleségemmel közösen vé­gezzük a munkát. Ő segít a csiszolásban, tisztításban, ragasztásban. A számítógépes színkeverő segítségével a legigényesebb nyugati típusú kocsik fényezését is gyári minőségben végezzük. Az oldalt írta: Aradi Balogh Attila

Next

/
Thumbnails
Contents