Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-21 / 232. szám
UJ KELET NYIRLUGOS 1994. december 21., szerda Meghallgatás után jöttek Gyógyító Új orvosai vannak Nyírlugosnak.Dr. Mosolygó Éva és dr. Katona György. Nemcsak kollégák, hanem házastársak is. Erről nyilatkozott a feleség, Éva doktornő. — A férjem tyukodi születésű, jómagam újfehértói vagyok. Az egyetemen ismerkedtünk meg, ahol egy évfolyamra jártunk. Itt házasodtunk össze, az első gyermekünk is itt született. Amikor ki- lencvenegyben végeztünk, akkor Nyíregyházán helyezkedtünk el, a kórházban. Vártunk arra a lehetőségre, hogy olyan faluban kapjunk állást, ahol mindkettőnk gyógyító munkájára szükség van. Megpályáztuk az itteni állást, amit az önkorházaspár mányzati meghallgatás után nyertünk el. — A döntéssel ki járt jobban? — Mi mindenképp elmondhatjuk férjemmel, hogy otthonra leltünk. Remélem, a betegek is elégedettek munkánkkal. A Lúgoshoz tartozó két külső területről, Cserhágóról és Szabadságtelepről busz hozza be reggelenként a betegeket, velük kezdjük a rendelést. Kilenckor következnek a „helyiek”, de ezt mindenki így fogadja el. Amióta mentőállomás van a falunkban, a mi munkánk is segítséget kapott ezzel, mert szükség esetén hamarabb tudjuk kórházi ellátáshoz juttatni a rászorulókat. A borivó böllér — Hetvenöt százalékos hadirokkant vagyok; de a bort és a disznóölést még hetvenegy évesen is szeretem — mondta majdnem dicsekedve Krekk Ferenc. -~r- Igaz, vágtam én már lovat, kecskét meg mindent, amire hívtak. Nem szakmám ez nekem, mert a kocsmáros mesterséget űztem, amíg két nap rendőrségi vendéglátás után „önként” le nem mondtam a kocsmámról. Na, kaptam én érte százötvenezer forint kárpótlást, amikor a kommunista demokrácia összeomlott. Az elvett földemmel, meg az ezért kapottal ötvenhét holdon gazdálkodom az egyik fiammal, aki hentes, de nincs munkája. A másik fiam, aki szintén mészárosnak tanult, hetvennyolcban kiment Németországba, és ott maradt. Nekem nem jó emlékem van Németországról, mert ott gyógyítottak, amikor Kassán, a rohamtüzéreknél szétvágta a gyomromat az akna. De hát hadd boldoguljanak ezek a fiatalok, az öregek meg vagy üljenek a melegben a bor mellett, vagy dolgozzanak. Főhadnagy úr kalapáccsal Fémesen csengett az üllő, amikor beléptem az egyik csendes lugosi mellékutca portájára. A vendég köszönésére alacsony, inas férfi lépett ki a műhely ajtaján. Kézszorításán érződött, hogy nem golyóstollak markolásával edződött több mint hat évtizeden át Orosz János nyugdíjas gazda. — Negyvennégytől negyvenhétig voltam, pedig már nem úgy hajlanak a csontjaim, mint harminc évvel ezelőtt. Volt olyan is, hogy az egykori állami gazdaságban baromfitelep, tehénistálló égett, vagy a faluban egyszerre három ház. Sokszor, mire a hivatásos tűzoltók kiértek, mi már eloltottuk a tüzet. Ha nem vesznek új gépet, nem tudom, jövőre elmondhatjuk e ezt. AUiALMtí A BM Tűrni '’AHANeSSlOö tam kovácstanuló. Nem apácákat képeztek ott a vasak megmunkálása közben, hanem férfiakat. Megtanultam azt is, hogy a tűz nemcsak olyan erő, amelyik hajlékonyságra kényszeríti a vasat, hanem ha kitör a „hámból”, nagy pusztítást végezhet. Elmentem hát ötvenben önkéntes tűzoltónak, és azóta ottragadmert az öreg Zsuk már vánszorogni is alig bír. Mindent elértem, amit egy önkéntes tűzoltó megérdemel. Megkaptam a negyvenéves szolgálatért érmet, két éve előléptettek főhadnagynak. Szeretném, ha az újságíró úrral együtt koccinthatnánk az ötvenéves tűzoltó-jubileumom alkalmával. Tiszta, nyugodt, virágos, barátságos falut Az újraválasztott polgármester Nyírlugos első, és mindmáig egyetlen polgármestere Hovánszki György, akit az alig egy hete tartott önkormányzati választáson újraválasztottak. — Arra a kérésére, hogy falumat mutassam be, rövid választ csak vázlatosan adhatok. Alig több mint háromezerkétszáz lakosa van településünknek a hozzá tartozó Szabadságteleppel és Cserhágóval, amelyből az előbbinek hétszáz, az utóbbinak háromszáz lakosa van. Egy iskolánk van a szabadságtelepi tagiskolával. Az utóbbi négy évben építettünk mentőállomást, orvosi rendelőt, rendőrőrsöt. Három idősek klubja, könyvtár, és vállalkozói formában művelődési ház működik. A faluban görög katolikus és római katolikus egyház van, mivel a lakosság döntő többsége ezekhez a felekezetekhez tartozik. — Hogy mi minden épült a falujukban, már többször leírta lapunk is. Ahogy ön fogalmazott, ez már a múlt. Mik azonban a jövőt illető elképzelései? — Tiszta, nyugodt, virágos és barátságos falut akarok! Az elmúlt négy évben is mindent ennek érdekében tettem. A teljesség igénye nélkül azonban néhány dolgot kiemelek, ami nem fontossági sorrendet jelent. A gazdálkodás területén: az erdőtelepítés folytatása, állatvásártér, legelő biztosítása, parlagföldek hasznosítása. Szociálpolitika, művelődés, sport: az első lakásukat építők támogatása, tűzoltó-felszerelések korszerűsítése, tömegsport, labdarúgás támogatása, telefon-ellátottság javítása. Ha továbbra is partnerem lesz a lakosság a közös gondok megoldásában, az eredmények sem maradnak el. Komakendő, szakajtó — Lánykoromban irodán voltam a községházán, a leendő férjem is ott dolgozott, adóügyis volt, és udvarolt már, jóban voltunk — kezdte élete történetét 'özvegy Tasnádi Józsefié nyugdíjas. — Sajnos, az élet hat évre elszakított bennünket egymástól. —Ennyi idő elég ahhoz, hogy elfelejtsék egymást. — Az akkori fiatalságot nem lehet a mostanihoz számítani. Amikor a vőlegényemet többedmagával elvitték a háborúba. sok lány maradt itthon a falunkban egyedül. Meg sem fordult a fejünkben, hogy nem várjuk meg a fiúkat. Gyűjtöttük, készítettük addig is a stafírungot, készültünk az esküvő napjára. Sajnos, sokan nem tértek vissza a második világháborúból. Az én párom is negyvenöt őszén jött meg, és februárban már egybe is keltünk. — Addigra kész volt az említett stafí- rung. — Az volt a szokás, hogy addig nem mehetett férjhez a lány, amíg össze nem gyűjtötte a kelengyét. Persze amelyik lánynak nem volt meg a hozománya, az is férjhez ment. ha szerették egymást, legfeljebb megszólták érte a faluszája asszonyok. Én hatvan törölközővel, negyven szakajtóval, tizenkét lepedővel, hat komakendővel, tizenkét abrosszal, félszáz konyhakendővel mentem férjhez. — Ezek közül sok még most is a szekrényben sorakozik. — A szakajtó kiment a divatból, mert majdnem mindenki boltban veszi már a kenyeret. A komakendő sem szokás már, tudniillik, akit keresztszülőnek hívnak, ebéd helyett ajándékot visz. Ezekből maradt néhány darab, de amit itt lát kendőket, azok többségét én készítettem mostanában. Amikor nyugdíjas lettem, elővettem a régi esztovátát, és ismét szövögetek. Nyíregyházán. a népművészeti stúdióban oktató oklevelet szereztem, az egyik lányomat már megtanítottam, hogy legyen aki folytassa a hagyományőrzést. Futballkaland — A nyírlugosi futballcsapat az elmúlt években bekalandozta a szomszéd megyét is—sóhajtott nagyot Kiss Zoltán gazdasági vezető.—A tanácsrendszer utolsó évében volt egy olyan elképzelése a faluvezetésnek, hogy településünket Hajdú-Bihar megyéhez kell csatolni. Ennek első lépéseként csapatunkat a szomszéd megye bajnokságában indították. A rendszerváltoztatást követő négy év fejlődése viszont azt igazolta, jó helyen vagyunk ebben a megyében. Még a másik megye bajnokságában jutottunk fel az első osztályba, és ebben a szezonban kerültünk vissza régi futballcsatározásaink helyszínére. Az átállás viszont azzal járt, hogy új edzőt kellett kerítenünk, sok játékos elment, ezért jelenleg szerényebb a helyezésünk. Sivakóció Nyírlugoson egy nappal később kezdődik a téli szünet, a diákok legnagyobb örömére. Ennek a különös fogadtatásnak az okáról tájékoztatott Molnár István igazgató úr. — Később fejezzük be a szünidő előtti tanítást, és később kezdjük a kilencven- ötös évet is, mert sítáborba utazik a tanulók egy része, Szlovákiába. Már hetek óta tart a készülődés, mert nem gyakori eset, hogy egy nyírségi gyereknek ilyen élményben legyen része. De a tanulók közötti készülődésnek más oka is van.-—Ha elárulná ezt... — Négy éve minden alkalommal feldíszítjük a faluban a mindenki karácsonyfáját. Az óvodások és az iskolások már hetek óta készítik a díszeket ehhez és az iskolai fenyőünnepélyhez. A nagy sürgésforgás másik oka, hogy mielőtt kiutazunk a sítáborba, egész napos diákszilvesztert tartunk diszkóval, vetélkedővel. Számítógépes színkeverő Gyes után iparengedély Meglehetősen kacskarin- gósra sikerült a több szakmával rendelkező Gábor György élete. A született nyírlugosi fiatalember talán most révbeért vállalkozásával, ha... — Ha a gépkocsitulajdonosok rájönnek, hogy nem egy évre kell újrafesteni a megöregedett, vagy sérült kocsijaikat, akkor számítógépes színkeverővei. fényezőkamrában végeztetik a karosszéria- javítást. Minden gépkocsitípusnak van egy színkódja, aminek lehívásával automatikusan képezhető az eredeti szín. A Sik- kens színkeverő már dolgozik nálam, a fényezőkamra beszerzése, beszerelése most van folyamatban. — Úgy tudom, pár éve még nem volt olyan egyszerű ez a vállalkozás. — Még azt sem tudtam, hogy lesz-e munkám. Hiába van autófényező mesterlevelem, minősített hegesztő vizsgám, címfestő szakvégzettségem, vadász-vadtenyésztő oklevelem, én is munkanélküli lettem évekkel ezelőtt. Mivel feleségemnek volt munkahelye, én mentem el gyesre, és az alatt az idő alatt volt időm elgondolkodni, hogyan tovább. Márciusban kiváltottam az autófényező, karosszérialakatos iparengedélyt. Most feleségemmel közösen végezzük a munkát. Ő segít a csiszolásban, tisztításban, ragasztásban. A számítógépes színkeverő segítségével a legigényesebb nyugati típusú kocsik fényezését is gyári minőségben végezzük. Az oldalt írta: Aradi Balogh Attila
