Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-21 / 232. szám

JJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. december 21., szerda 3 Erő a következő húsz évre Mesterek kitüntetése Az Ipartestületek Szabolcs-Szatmár- lereg Megyei Szövetsége pénteken Nyír- igyházán értekezletet rendezett. Napiren- len szerepelték az átalakulással és a tözelgő országos kongresszussal kapcso- atos feladatok, majd Pózmán Róbert me­gyei titkáTaz országos elnökség nevében «tüntetéseket adott át. Az Aranykoszorús Vlester kitüntetést vehette át — többek icözött —Matyn Róbert rádió- és tévémű­szerész. Az aranykoszorús mester Martyn Ró­bert évtizedek óta a megye egyik legis­mertebb rádió-tv műszerésze. Kitüntetése alkalmából beszélgettünk vele a szakmá­ban eltöltött harminc évről Debreceni úti lakásán. — Érettségi után fogtechnikus akartam lenni, de nem sikerült a felvételim, így let­tem rádió-tv műszerész tanuló — kezdi beszélgetésünket Martyn Róbert. A szak­ma gyakorlati fogásait az akkori idők leg­nevesebb mesterétől, Hock Kálmántól ta­nultam meg. — Hol kezdett dolgozni? — A kétéves iskola eredményes befe­jezése után három évig vidékre jártam ki. Mind a mai napig szívesen emlékszem vissza erre az időszakra, annak ellenére, hogy a kijárás fárasztó volt. Foglalkoztam tanulókkal is, és büszke vagyok arra, hogy néhányan felkerültek a fővárosba az Orion gyárba. Amikor visszajöttem Nyíregyházára, a Városi Tanács Igazgatási Osztályára ke­rültem, közben elvégeztem egy alapfokú mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Egy évig csak másodállásban dolgoztam a szakmában, csak ezután lettem főállású kisiparos. Ennek már 26 éve. —Az Északi körúton laktak, bizonyára sok ügyfele volt... — Szerettünk ott élni. de tizenkét éve mégis kiköltöztünk a családommal a Deb­receni útra egy családi házba, mert a kör­úton már „kinőttem” a műhelyt. Igaz, ez az utca nincs a város központjában, de régi és új ügyfeleim itt is megtalálnak. — A modern technika előretörésével talán vannak néha alkatrészgondjai is, gondolom, sokat utazik... — Pár évvel ezelőtt valóban ez a tevé­kenység vitte el időm egy részét, ma már kapcsolataimnak köszönhetően nem kell utazásra időt fordítanom. Az alkatrészek nagy részét megkapom a csomagküldő szolgálattól, a fővárosból. —Egy tévéműszerésznek nem nyolc óra a napi munkaideje. Egy televízió este hat­kor is meghibásodhat... — Nézze, ez évekig úgy alakult, hogy szinte mindennap este tízkor értem haza, nem volt szombat, vasárnap, se ünnepnap. Ma ugyan elvileg hétfőn szabadnapom van, de általában ekkor is dolgozom. Az ünnep azonban a családé. Másrészt soha nem kedveltem a gyors, kapkodó munkát, szeretek pontosan, precízen dolgozni. Nálam az ügyfél az első. — Két fia van, akik már felnőttek. Lesz- e utóda? — Róbert utolsó éves joghallgató Pé­csett, Péter nemrég érettségizett, ő most sokféle területen próbálja ki magát, jelen­leg a fotózás vonzza. Soha nem erőltettem semmit a gyerekeimre, tudomásul vettem, hogy más az érdeklődési körük. — Milyen érzés volt átvenni a kitünte­tést? — Erre mit mondjak magának? Nagyon örültem, hogy az emberek elismerése után a társadalmi elismerést is megkaptam. A legnagyobb örömöt ma is az jelenti, ha egy régi ügyfelem tizenöt év után is emlékszik rám. Ez ad erőt a következő 20 évre... Hajdú Gabriella Harminc éve a szakmában Martyn Róbert Legfontosabb a tulajdonviszonyok rendezése Kisgazdák Kocsordon Isten, Haza, Család! A Független Kisgazda Párt e közismert jelmondatát tűzte zászlajára egy maroknyi csoport, amikor a közelmúltban Kocsordon is megalakították a FKgP helyi szerveze­tét. Persze jobb lenne itt újjászer­vezésről szólni, mivel az FKgP néhány hónapig már működött a községben. Most Tóth Miklóssal és Bakos Lász­lóval, a Kisgazdák helyi vezetőivel be­szélgettünk tervekről, célokról, elkép­zelésekről. Mint elmondották: legfontosabb fel­adatuknak a tulajdonviszonyok rende­zését tekintik. Szeretnék elérni, hogy a meglévő tsz-vagyon megbízható, ellenőrizhető kezekbe kerüljön, a támo­gatás a termelőhöz jusson, mert az ő fáradságával, az ő verejtékével terem a földnek ízes gyümölcse. Ki kell alakítani az értékesítés bizton­ságát, akár árucsere keretében is nyitni a keleti piacot Kárpátalja, Ukrajna felé. A zöldség, gyümölcs ne közvetí­tőkön keresztüljusson a fogyasztókhoz. A Kisgazdák abból indulnak ki: egész­séges növény csak egészséges vető­magból terem. Ezért szorgalmazzák a biztonságos vetőmagellátást, gazdakör megalakítását, egy helyi szociális föld­program kidolgozását. Elképzelésük, hogy a gazdálkodó egységek — kft., tsz., gazdakör — egyenrangú partnerek legyenek. Mie­lőbb el kell érni a föld tényleges érté­kének meghatározását. Egy olyan or­szágos bankhálózat kiépítését óhajtják, ahol a földet értékként kezelik, a hitel nem a spekulánsok meggazdagodását, hanem a termelő, mint partner boldo­gulását szolgálja. Magvető emberként bízzunk, hogy aki földet művel, az az életet ápolja. Legyen akarat, kitartás, siker a búzát vetők jutalma. Bakos Pál Vannak alultápláltak és elhízottak Ki alkalmas katonának? Valamikor a sorkatonai alkalmassá­gi vizsgálat volt az első igazi megmé­rettetés felnövekvő gyermekeink szá­mára. Ha alkalmatlannak minősítette a nagy tekintélyű bizottság, kinézte a falu, a lányok kiközösítették. — Mit akarsz te, aki még katonának se kel­lettél? — Mára már változott a hoz­záállás: az a nagyfiú, aki még a kato­naságot is megússza. — Hogy csinál­tad? — súgnak össze a kocsmában a fiúk. — Tényleg, hogyan csinálják? Dr. Birtok János, orvos alezredes: — Sajnos, nem nagyon kell „csinál­ni”, mert a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálat hozza ezeket az eredménye­ket. Csak részben igazak azok a hírek, hogy a fiatalok kétharmada alkalmas sorkatonai szolgálatra, ugyanis a fenn­maradó egyharmad nagy része csak ideiglenesen alkalmatlan, és gyógyke­zelés után valamelyik alkalmassági fo­kozatot megkapja. így alkalmas lehet a saját szakmájában, vagy bizonyos korlátozásokkal — alkalmassági álla­potától függően. — Mely betegségek, illetve testi el­változások befolyásolják a sorkatonai alkalmasságot? — Az alkalmatlanok kétharmadának mozgásszervi problémái vannak, ezen belül a gerincferdülés vezet. Kevés a születési rendellenesség, ennek erede­te elsősorban a mozgáshiányban kere­sendő. Ennek eredménye a görnyedt testtartás, a szalagok megbetegedései, a gerincgörbület és a hanyag tartás. A belgyógyászati megbetegedések közül figyelemre méltó a fiatalkori magas vér­nyomás. Nő az allerigások száma és a tüdőasztma előfordulása. — Hogyan történik az elbírálás? — Figyelembe kell venni a betegségek elbírálására vonatkozó szakutasítást, a vizsgáló orvos véleményét, a kórelőz­ményt, a régebbi szakorvosi leleteket, de lehetőségünk van friss szakorvosi konzul­tációra is. Döntésünket a sorozott fiatal megfellebbezheti, és minden, betegségé­re vonatkozó lelettel és a friss vizsgálatok eredményeivel megjelenhet a II. fokú so­rozó bizottság előtt. —Egyéb testi és lelki tényezők befolyá­solhatják-e az alkalmasságot? — A testmagasság és a testsúly viszo­nya lényeges adat. A 45-50 kilogrammos fiatal már alultápláltnak számít, ugyanak­kor jelen van a kóros elhízás is. A testma­gasság alsó határa — egyéb paraméte­rektől függően — 150 centiméter körül van, magassági korlátozás nincs. Sokszor a testsúly- és magasságprobléma hátteré­ben hormonális elváltozások állnak, ebben az esetben már nem a méret a fő problé­ma. A pszichológiai szűrés már az első­fokú vizsgálatnál megtörténik. — Melyek az alkalmasságot befolyáso­ló betegségek okai, és hogyan lehetne eze­ket megelőzni? Dr. Dolinay Tamás gyermekgyógyász, a nyíregyházi II. gyerekosztály főorvosa: — A hatévesek 12,6 százaléka nem éri el az iskolaérettséget testi fejletlenség vagy betegség miatt. Magas a koraszülések szá­ma, közel tíz százalék. A gerincferdülés oka, hogy a fejlődéssel nincs arányban a fizikai terhelés. Ezek a betegségek az orvosi tanácsok betartá­sával, megfelelő gyógytornával és élet­móddal megelőzhetők. A hypertonia (magas vérnyomás) összefügg a testsúlyproblémákkal és a rossz táplálkozással. A gyerekek lus­ták, állandóan a tv előtt ülnek — ez az elektronikus drog —, a szülőknek is így kényelmes. A torz életforma már gye­rekkorban jelentkezik. Ennek követ­kezménye, hogy a fiatalok nem terhel- hetőek, harmincnyolc százalékuk do­hányzik, a szakmunkástanulók ebben élenjárnak. A könnyűdrog-fogyasztók száma Magyarországon eléri a harmic- ezret. Az alacsony terhelési küszöb miatti alkati gyengeség a legjellem­zőbb. A felnőtté érés során gyermeke­ink alig találkoznak pozitív férfiesz­ménnyel, ha találkoznak, az általában a brutalitás (film, galeri). Menjünk sor­ba : gondozó néni, óvó néni, tanító néni, tanár néni, édesanya — az apa pénz után szalad, alig van otthon. Fiaink ál­talában felkészületlenek az életre — többek között a katonai szolgálatra is. — Beszéljünk az allergiás betegsé­gek rizikófaktorairól! — Nem mindegy, hová születik a gyerek, de függ a családi halmozódás­tól és az öröklődéstől is. A dohányfüs­tös környezet, a fertőzések, a pollen, a vegyi anyagok, a por, az ólom, az alko­hol, a dohányzás és egyéb — sokszor ismeretlen — környezeti ártalmak okozhatnak allergiát. Tíz-húsz éves kor között a fiatalok 2-4 százaléka asztmás, tíz százaléka szénanáthás, a felnőttek 5-10 százaléka szintén asztmás. — Megelőzés? — Elsősorban pozitív családi min­tára van szükség, mert itt kevesebbet isznak és dohányoznak, mint a csonka családoknál és az állami gondozottak körében. A gyerekre már fogantatása előtt ügyelni kell megfelelő életmód kialakításával. (Ez a leendő apára is vonatkozik!) Korai csecsemőkorban nagyon fontos az anyatej, a higiénia. Figyelni kell arra, hogy mikor adunk testidegen fehérjét, tehéntejet, tojást, lisztes ételt. A gyümölcsök sem közöm­bösek, nagyon veszélyesek például az aprómagvasak (málna, eper). Örvendetes viszont az, hogy a fiata­lok sportaktivitása az utóbbi időkben körülbelül egyharmadával emelkedett, reméljük hogy a jövőben ez érezhető javulást eredményez. F. Sipos József Nem árt ha az egészség mellé szakma is van Kettős kiállítás Két kiállítás megnyitására kerül sor ma 17 órakor a mátészalkai Szatmár Mú­zeumban. „A kő nem akar beszélni, a kő nem akar semmit, csak meg akar szü­letni minden homokszemével, és fönn akar maradni a hallgatag időben” — így szól a mottója .Szabó Zsigmond kocsordi márványfaragó Kő-Dekor című kiállítá­sának, amelyet Bíró Lajos szobrász nyit meg. Ugyanekkor kerül a nagyközönség elé Csutkái Csaba fotóművész és Antall István újságíró Elszármazottak című gyűjteménye, melyet egy későbbi inter­júkötet vázlataként mutatnak be. Me­gyénkből elkerült, illetve megyénkbe más vidékről beszármazott híres embe­rek portréit tekinthetik meg az ér­deklődők. Mindenkiről egy fotó, egy vele készült interjú, és személyes hitvallása lesz kiállítva. A megnyitóbeszédet dr. Új- váry Zoltán tanszékvezető tanár mond­ja el. A Miskolcon élő Serfőző Simon nem ismeretlen az irodalommal foglalkozók körében. Tucatnyi verseskötete mellett szociográfiái, riportkötetei és drámái lát­tak napvilágot. Sokáig a Napjaink folyó­irat felelős szerkesztője, majd a Holnap című jogutód folyóirat főszerkesztője volt, jelenleg a Felsőmagyarország Ki­adó vezetője. A Váci Mihály születésé­nek 70. évfordulójára rendezett ünnep­ség után arról beszélgettünk, hogy mi­lyen kapcsolatban állt a költővel. — 1961-ben Újpesten dolgoztam se­gédmunkásként. Már akkor is írtam ver­seket. Ezeket egyik ismerősöm legépel­te, s elküldtem az akkor indult Új írás folyóirat főszerkesztő-helyettesének, Váci Mihálynak. Két nap múlva távirat érkezett, hogy menjek be a szerkesztő­ségbe. A folyosón Váci Mihályba bot­lottam. Rám nézett, s azt mondta: „Te vagy a Serfőző Simon”. Az a — mond­tam, akkor átölelte a vállam, s a szobá­jába invitált, majd bemutatott Farkas Lászlónak, akivel a versek sorsát beszél­tük meg. így jelentek meg a verseim. Ő indított útnak, dobott az irodalom mély­vízébe. Tőle nemcsak emberi tartást ta­nultam, hanem szellemiségét is örökség­ként vállalom. Segítő kezét haláláig éreztem. Gyakran jártunk együtt író-ol­vasó találkozókra, Új írás-ankétokra. Mindig csodáltam humanizmusát, em- berszeretetét és tiszteletét. — Most Váci Mihály válogatott írá­saiból összeállított kötetet tart a kezé­ben, melynek Ön a kiadója. — Igen, s örülök, hogy kiadhattam. Az Ünnepi Könyvhéten Nyíregyházán járva Finta Éva, a Kárpátaljáról áttele­pült költőnő (jelenleg Kenézlőn lakik) vetette fel, hogy Váci Mihály írásaiból a költő 70. születésnapjára kellene egy válogatást kiadni. Kapva kaptam az al­kalmon, s a Finta Éva által szerkesztett összeállítást kiadtam. —A mai pénzügyi helyzetben hogyan sikerült ez? — Levélben megkerestem azokat, akiktől támogatást reméltem. Erejükhöz mérten anyagiakkal is támogatták a könyv megjelenését. A felsorolásuktól most tekintsünk el. hiszen benne van a könyvben a támogatók neve. Mindössze Nagyvarsány önkormányzatának a ne­vét említem meg. Önkormányzatuk utolsó ülésén úgy döntöttek, hogy támo­gatják a könyvet. Az ő nevüket már nem tudtuk feltüntetni, ezért ragadom meg ezt a lehetőséget, hogy megköszönjem Váci Mihály nevében is a nagyvarsányi­ak támogatását. Budaházi István

Next

/
Thumbnails
Contents