Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-20 / 231. szám

10 UJ KELET Kosárlabda Magyar Kupa Huszáros véghajrá Nyíregyházi IKFSE-Nagykárösi KK 76-74 (35-43) Nyíregyháza, 150 néző. V.: Pázsitka, Simó. Nyíregyháza: Kozma 13/9, Borosnyai Sz. 17/6. Szekulovics 7/3, Jankovics 12,Klisura 11. Csere: Borosnyai B. 14/6, Takács, Hutás, Papp 2. Edző: Hegedűs Ferenc, Kovács Tibor. Nagykőrös: Módra, Pásztor, Vadkerty, Szép, Milovojsa. Csere: Deák, Patai, Kurucz. Edző: Ghout Iván. A mérkőzést a mezőgazdasági főiskola tornatermében játszották, mivel a bujtosi csarnokban más esemény zajlott. így is szép számú szurkoló érkezett a terembe, de a törzsszurkolók bánatára a dob használatát ebben a kis teremben nem engedélyezték a játékvezetők. A labdát a vendégek szerezték meg, s Pásztor be is talált a gyűrűbe. Aztán még egyszer ismételt. Az elkövetkezendő per­cekben a TK-sok játszottak jobban, előbb Borosnyai Sz. dobott hármast, aztán Jankovics zsákolt, majd Szekulovics és Kozma dobott hármast. A hazaiak tovább­ra is jól játszottak, szép passzokkal jutottak el a palánkhoz, és ott rendre értékesítették a lehetőségeket. Aztán felébredtek a ven­dégek, és a 11. percben átvették a vezetést. Ok is dobtak két hárompontost. Ezután a félidő végéig tovább növelték előnyüket, mert a főiskolások több ziccert is kihagy­tak. A félidő végére Hutás és Borosnyai Balázs is pályára jött. Három másodperc - -cel a vége előtt már tizenegy ponttal vezet­tek a nagykőrösiek, de Borosnyai Balázs­nak ezalatt sikerült egy hármast dobnia, majdnem'a félpályáról. így alakult ki a félidő végeredménye. A második játékrészre újra a kezdő ötös állt oda a középkörhöz. Meg is szerezték a labdát, és Borosnyai Szabolcs kosarával hat pontra csökkent a hátrány. Mindkét olda­lon többször hibáztak a játékosok, aztán egy perc alatt háromszor dobtak kétpontost a vendégek, és a 26. percben 12 ponttal ve­zettek. Újra Borosnyai Balázs dobott egy hármast, de ezután hosszú ideig csak az el­lenfél dobott pontot. A 31. percben már 15 pont volt az előnyük. Ekkor Klisura ki is pontozódott. Úgy látszott, elszállt a győzelem lehetősége. A 35. percig hol egyik, hol másik csapat ért el pontot, ekkor 59-72 volt az állás. Ezután a közönség biz­tatása közepette rákapcsolt a TK, és sorra dobta a pontokat. Közben a jól védekező hazaiak mellett a vendégek sikertelenül pró­bálkoztak a kosárra dobással. Másfél perc­cel a vége előtt még így Is hét ponttal ve­zettek a körösiek. Ami ezután történt, azt még egy darabig emlegetni fogják a nyír­egyházi kosárrajongók. Először Borosnyai Szabolcs dobott egy hármast a félpályáról, de a csapatkapitány Kozma Tamás sem akart tőle lemaradni, és ő is sikerrel szer- zettegyet. Ekkor a játékvezetők szándékos hibát ítéltek Király ellen. A büntetőt Borosnyai Szabolcs dobta, csak az első si­került. Ekkor 72-72 volt az állás, de a TK- sok hozhatták el a félpályától a labdát. Borosnyai Szabolcs a büntetőterületen ke­resztülvezette a labdát, s visszajátszott Jankovicshoz, aki nagy nyugalommal zsá­kolt. Mindenki felpattant a helyéről, hiszen csak tizenegy másodperc volt hátra. Szekulovics Pásztor kezére ütött, s a meg­ítélt büntetőket a vendégjátékos értékesítet­te. Újra döntetlen lett az állás. Tizenegy másodperc alatt kellett a hazaiaknak dön­tésre vinni a mérkőzés sorsát. Kozma vitte fel a labdát, és hét méterre a palánktól do­bóhelyzetbe került. A vendégjátékos sike­resen megzavarta dobás közben, és így a labda nem ért el a gyűrűig. Ekkor nem tud­ni honnan, de ott termett Borosnyai Balázs, s a levegőbe magasan felugorva, egy kéz­zel elkapta a labdát, s egyből kosárra do­bott. Mikor találata a gyűrűben landolt, megszólalt a duda. A szurkolók, a kispa- don ülők a pályára berohanva ünnepelték a nyíregyházi TK-sokat A mérkőzés a bujtosi csarnok pályájánál jóval kisebb teremben folyt. így mindkét csapatnak kevés helye volt arra, hogy szét­húzzák a mezőnyt. Elsősorban a távoli do­bások és a pontos passzok dönthették el a mérkőzést. Az elején a Tanárképző sok há­rompontosával szerzett vezetést, de ezután a rutinos vendégek lassították a játékot, és átvették a kezdeményezést. A mérkőzés középső részében sok ziccert elhibáztak a főiskolások, és így a nagykőrösiek egyre jobban növelték előnyüket. A találkozó haj­rájában a nyíregyháziak idei legjobb védekező játékukat nyújtva, egyre jobban feljöttek. Az utolsó percek bravúros játéka a legkényesebb kosarasszurkolók igényeit is kielégíthette. Egyénileg külön ki kell emelni a felhőlovag Borosnyai Balázs bra­vúros teljesítményét. Mezőnyből 89 %-ot, büntetőkből 100 %-ot dobott. Borosnyai Szabolcs és Kozma Tamás is dicséretes já­tékot mutatott. Azt is meg kell említeni, hogy a cserejátékosok is megállták a helyü­ket, amikor pályára kerültek. Hegedűs Ferenc: — Nagyon örülök a győzelemnek, s az utolsó két percre sokáig fogunk még emlékezni. A végén a jó vé­dekezés és a letámadó taktika segített min­ket a győzelemhez. Ghout Iván: — Az utolsó tíz percben nyújtott kiváló játékával megérdemelten nyert az ellenfél, a mieink ekkor nagyon gyenge teljesítményt produkáltak. Gratulá­lok a TK-soknak, és további sok sikert kí­vánok. Révay KÉZILABDA Országos Serdülő Kupa Nyíregyházi Sportiskola—Ózdi KC 23-18 (12-6) Góllövők: Budai 8, Ruha 5, Papp 4, Braun. Tanczer 2-2, Barta, Kriston 1-1. A selejtező mérkőzéseken ezzel a győzelmével megőrizte veretlenségét a nyír­egyházi csapat. Hatból hat mérkőzést nyerek, és ezzel bejutottak az országos tizen­kettes döntőbe. A folytatás március elején lesz. A Nyíregyházi KC tavaszi sorsolása 1. Ózdi KC—Nyh.-i KC január 07. 17.00 (szombat) 2. Nyh-i KC—Törökszentmiklós január 11. 17.30 (szerda) 3. Pick-Szeged—Nyh.-i KC január 15. 17.00 (vasárnap) 4. Nyh.-i KC—Fotex VSE január 21. 17.30 (szombat) 5. Pemü SE—Nyh.-i KC január 27. 17.30 (péntek) 6. Nyh.-i KC—Pécsi MSC február 05. 17.30 (vasárnap) 7. Elektromos SE—Nyh.-i KC február 11. 17.00 (szombat) 8. Tungsram-Nagykanizsa—Nyh.-i KC február 18. 16.00 (szombat) 9. Nyh.-i KC—MÓL Szolnok KK február 25. 17.30 (szombat) 10. Debreceni Dózsa—Nyh.-i KC március 03. 16.30 (péntek) 11. Nyh.-i KC—Komlói Bányász március 11. 17.30 (szombat) 12. Sz.batta SZVSE MÓL—Nyh.-i KC március 17. 17.00 (péntek) 13. Nyh.-i KC—Tatabányai Bányász március 22. 17.30 (szerda) 14. Hort SE—Nyh.-i KC április 01. 17.00 (szombat) 15. Nyh.-i KC—Győri Gardénia ETO KC április 07. 17.30 (péntek) RÖPTÉBEN Csepelen folytatódik a bravúr? Mint ismeretes, az NYVSC röplabda­csapata szombaton a Tungsram vendége­ként megszerezte az idei bajnokságban az első győzelmét. Budapesten mindenki a hazaiak diadalát jósolta, hisz a vendéglá­tók remek szériát tudhattak maguk mö­gött. Ráadásul, a nyíregyháziak megcsap­pant önbizalma sem jósolt semmi jót. Erre rácáfoltak a fiúk, mivel óriási küzdelem­ben fektették két vállra a Tungsramot. Most minden bejött,ami eddig hiányos­ságként jelentkezett a mieinknél. Az első játszmában a vendégcsapat óriási akarat­erőről tett tanúbizonyságot, hiszen 13-8- ról fordítani tudott, és szinte hibamente­sen nyerte meg a szettet. Ez eddig nem volt jellemző a gárdára, mivel mindig a mieink vesztették el nagy előnyről a játsz­mákat, mérkőzéseket. Megmutatták, hogy nemcsak veszíteni tudnak, hanem lelkes játékkal győzni is. A második szettről sem szabad elfelejtkezni, a sikeres első játék­rész után újra a régi arcukat mutatták a fiúk. Szinte nem tudtak semmi jót produ­kálni, és megadták magukat a hazaiaknak. Ebben a játszmában semmi nem jött össze, amit a 15-4-es eredmény is muta­tott. A hatalmas hullámvölgy után újítani tudtak a mieink és újra magukra találva, nagy viadalban hozták a szettet. A csapat­nak jó volt a sáncmunkája, illetve a mezőnyvédekezése. Mindenki tudta a he­lyét a pályán, ami a csapatvédekezésben is megmutatkozott. Nem voltak „lyukak” a térfelünkön, így a Tungsram is nehezebben fejezte be támadásait, illetve megvolt a visszatámadás lehetősége. A negyedik szettben ismét a fej fej melletti küzdelem dominált, hisz 8-8-ig egyik csapat sem tu­dott „meglépni”. Azután a nyírségieknél a már megszokott „gödör ” jelentkezett, ami főleg a sáncmunkánál mutatkozott meg. Nem volt zárt a blokk, így a védekezés is szinte lehetetlen dolognak tűnt, amit a ha­zai gárda teljes mértékben ki is használt. A döntő játszma az idegek harcát hozta. Ez mind a két csapatnál jelentkezett, az NYVSC két nyitást is rontott egymás után, ami újabb hullámvölgybe sodorhatta vol­na a társaságot, de a játékosok jól össz­pontosítottak, s nem engedték nagyobb előnyhöz a lámpagyáriakat. A játszma utolsó perceiben is „utolsó vérükig” küz­döttek a mieink, aminek a már nagyon várt győzelem lett a vége. A csapatból minden­ki átlagon felül teljesített, de Zajácz, Pampuch, Szilágyi és Zádor a többiek­nél is jobb formát mutatott, aminek meg is lett az eredménye! Ma újabb megmé­rettetés vár a röpisekre, mivel Csepelen lépnek pályára. A szigetországiak az NYVSC előtt állnak a tabellán, így egy jó mérkőzésen, ismét nyerhet csapa­tunk. Ha megismétlik szombati teljesít­ményüket, nagy esélyük lehet a győ­zelemre. Ez lesz az utolsó bajnoki mérkőzésük a fiúknak, s remélhető­leg győzelemmel zárják az idei évet. Erre megvan az esély, csak ki kell hasz­nálni! Extra liga, juniorok Tungsram SC—NYVSC 0:3 (-9,-7, -4) NYVSC: Vitéz, Hadházi, Pampuch, Grexa, Horváth L.,Varga Csere: Kiss, Tolnai Edző: Szabó Péter A felnőtt csapat sikere után a fiata­lok is megérdemelten nyerték a talál­kozót, lelkes, magabiztos játékkal biz­tosították továbbra is helyüket a tabel­la élén. Ha a mai rangadón a Csepel el­len is nyerni tudnak, akkor őszi baj­nokként zárhatják ezt a szezont! B.J. Szükség van a Sportiskolára Eltelt egy év a Városi Sportiskola életében. Ez annál is fontosabb, hisz az egyéves fennállását ünneplő intézmény az utánpótlás-nevelésre jött létre ez év januárjában. Munkájukról kérdeztük Szalka Gézát, az NYSI igazgatóját, aki örömmel számolt be az eddig eltelt időszakról. — Milyen szempontok alapján ala­kult a Sportiskola? — A Sportiskola ez év januárjában indult be, mivel a városi önkormány­zat úgy gondolta, hogy az utánpótlás nevelés csak szervezett kereteken be­lül és az arra szánt költségvetésből old­ható meg. A hetvenes években már volt példa erre, hisz akkor is működött a sportiskola, de a nagy egyesületek lét­rejöttével sajnos megszűnt. Más váro­sokban, például Debrecenben, már évek óta ragyogóan dolgozik az után­pótlás terén a sportsuli. Minden szem­pontból, egy ilyen intézmény létrejötte az iskolás korúak versenyzését fogja össze, ami nagyon fontos a jövőre néz­ve. A nálunk sportoló gyerekek telje­sen függetlenek a nagy egyesületektől. Amikor elérik a megfelelő kort, felke­rülnek az úgynevezett felvevő bázisok­hoz. —Mennyi volt ez évre az NYSI költ­ségvetése? — Összességében mintegy tizenöt millió forint állt a rendelkezésünkre. Ez nagyjából arra volt elég, hogy sporto­lóink versenyeztetését megoldjuk, illet­ve az itt dolgozó edzők bérét ki tudjuk fizetni. A versenyeztetésnél gondolok az utazás, szállás és sportfelszerelések költségeire, valamint az étkeztetési és játékvezetői kiadásokra. A felszerelés­nél el kell mondani, hogy szinte „örö­költ” mezekben játszottak sportolóink. Mind a nyolc szakágunknál az volt a fő cél, hogy a megfelelő csapatoknak jól felkészített játékosokat, illetve spor­tolókat adjunk. Erre viszont pénz kell, amit a költségvetésünkből fedeztünk, így az élegyesületek tulajdonképpen ingyen jutnak fiatalokhoz. — Milyennek értékeli ezt az évet? — A szakágakkal kezdeném az ér­tékelést. Hét szakágunk van, egyéni sportágban atlétika, úszás, triatlon — ez egy feltörekvő új sportág —, lab­dajátékokban pedig kézilabda, kosár­labda, női röplabda és labdarúgás. Ezeknek a felvevőtíázisa az NYVSC, NYKC, Nyíregyházi TK, Start— Sportula és az NYFC. A női kézilab­dában a Kölcsey DSK és az NYSI je­lenleg közös csapattal van az NB I B- ben. Azt hiszem, a kezdeti vélemények után, ami talán nem mindig volt pozi­tív, összességében belátta a „szakma” is, hogy szükség van a Sportiskolára. Ezt a közvéleménynek is be kell lát­nia, mivel Nyíregyháza jövője minden­kinek fontos, s mi ezért dolgozunk. Közel ezerfős a létszámunk, és a legte­hetségesebbeket megpróbáljuk itt, a városban tartani, de a többieknek is van lehetőségük a sportolás folytatására. — Ha rangsorolná a sportágakat, milyen sorrendet állítana fel? — Egy év után talán felesleges rang­sorolni a szakágakat, és nem biztos, hogy szerencsés dolog lenne. A legtöbb sportágban megtették a szakemberek, amit vártunk tőlük. Ebben az évben a legfontosabb az elrendeződés és az úgynevezett piramisrendszer kialakítá­sa volt. Azt hiszem, ezen a téren a női röplabda, a kosárlabda, az úszás és a labdarúgás a legjobb irányban halad, mivel egyre szélesebb bázissal rendel­kezik. Van, ahol még nincs meg ez a dolog, például az atlétikában, hiszen az előző években az általános iskolák nem nagyon voltak foglalkoztatva. Eredmé­nyek tekintetében sem állunk rosszul, mivel atlétikában hat egyéni országos bajnoki címet szereztek sportolóink, labdarúgásban az ifjúsági csapatunk megnyerte az NB Jl-es országos baj­nokságot, de a többi sportágban is ered­ményesen szerepeltek versenyzőink. —A jövőre nézve, hogyan tovább? — Az eredeti célkitűzésünknek megfelelően minél több iskolát, test­nevelőt és szakembert szeretnénk be­vonni a munkánkba alapfokon, és a leg­jobb sportolóinknak lehetőséget bizto­sítani városunkban és megyénkben történő maradásukhoz. Tehetségeink­nek a fejlődéshez szükséges feltétele­ket még magasabb szinten biztosítani, hisz jelenleg is tizenöt válogatott ke­rettaggal rendelkezünk, amit szeret­nénk tovább növelni. Ha ezeket tudjuk teljesíteni, akkor nyugodtan lehet mon­dani, városunknak szüksége van a Sportiskolára. Orosi visszavonult őrségváltás a rádiástájfutáknál Szombaton Budapesten, a Magyar Rádióamatőrök székházában tartotta ala­kuló ülését az alaposan átszervezett rádióstájfutó válogatott. Az ismerős arcok hiányának legfőbb oka az volt, hogy töb­ben úgy érezték, az idei sikeres év után búcsút mondanak a válogatottnak. Ezen­túl tehát Orosi és Venczel nevével ugyan találkozhatunk a tudósításokban — klub­színekben továbbra is rajthoz állnak — , de címeres mezben már nem versenyez­nek. A megbeszélésen húsz rádióstájfutó vett részt, melyből kilencen Nyíregyházáról érkeztek a fővárosba. Ladikné Zarnóczai Klára, Kocsis Gabriella, Kovács András, Lukács József, Szedlár Károly, Cserpák Zsolt, Venczel Gábor, Halcsák Zsolt és Halmai Balázs. Paskuj Mátyás szövetségi kapitány el­mondta, hogy őszi lemondása után azért vállalta tovább a kapitányságot, mert az MRASZ vezetői meggyőzték őt arról, hogy a jövőben minden segítséget meg­adnak számára, türelemmel kivárják a rádióstájfutásban lezajló őrségváltást, nem támasztanak a versenyzők elé túlzott kö­vetelményeket. Éppen ezért a fő cél nem az 1995-ös szlovákiai Európa-bajnokság, hanem az azt követő kínai világbajnokság. Ebben az évben a keret háromszor edző­táborozik, áprilisban Budapesten, június­ban Tatán, augusztusban Mátraházán. Érdekesség, hogy egyelőre a csapatnak nincs edzője. Paskuj Mátyás Orosi Jánost szerette volna felkérni erre a tisztségre, de frissen visszavonult világbajnokunk nem vállalta el a megbízatást. Valószínűleg külső tanácsadóként segíti majd a váloga­tott munkáját. Kérdésünkre a szövetségi kapitány el­mondta, a jövő évi Európa-bajnokságon dobogós helyezéseket vár, reménykedik abban, hogy zökkenőmentes lesz az új válogatott kialakítása. Száraz

Next

/
Thumbnails
Contents