Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-20 / 231. szám
JJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. december 20., kedd 3 __ ____ Be rci között közlekedő komppal, amikor arra lett figyelmes, hogy csapódik egy kocsi ajtaja, majd a csendben egy hatalmas csobbanás robaja hallatszott. Azonnal a korláthoz szaladt, és látta, hogy egy asszony kapálózik a vízben. Utánadobta a mentőövet, de a nő nem akarta megfogni, hanem igyekezett még jobban eltávolodni a komptól, miközben egyfolytában azt kiabálta, hogy nem akar hazamenni Beregszászra, mert ott úgyis megölik őt. Ekkor már gondolta a révész, hogy ennek a fele sem tréfa, és éppen nekikezdett a mentőcsónak vízre eresztésének, amikor egyszerűen, továbbra is hevesen kapálózott, és kitartott szándéka mellett. Végül egy erélyes pofon térítette magához, és hagyta, hogy beemeljék a csónakba. Eddig tartott a történet. A két magyar származású ukrán állampolgár személye továbbra sem ismert, de a lényeg nem is ez. A legfontosabb leszűmivaló a történtek alapján, hogy hazánk lakóiból nem veszett ki a segítőkészség és az emberi lojalitás, és hogy megyénk hírneve egy újabb, békeidőben történt életmentéssel és életmentővel gazdagodott. Egy erélyes pofon is kellett Kitüntették az életmentét A Magyar Köztársaság Életmentő Érdemérmével tüntették ki tegnap délelőtt Kapi Béla tiszaadonyi révészt, aki ez év szeptember 15-én kimentett a Tiszából két öngyilkosjelölt ukrán állampolgárt. Elmondása szerint alig tettek meg pár tíz métert a Tiszaadony és Aranyosapáti újabb hangos csobbanásra lett figyelmes. Kiderült, hogy a férj nem akarta, hogy a felesége egyedül legyen öngyilkos, ő is utána ugrott. Kapi Bélának így megkétszereződött a „dolga”. A férfit viszonylag könnyen rábírta, hogy tegyen le szándékáról. a nőnél azonban nem ment ilyen Az Objektív műsora a televízió 2-es csatornáján sok mindennel meglepte már ■ nézőit. A közelmúltban például—egy szívbe markoló történet kapcsán — megismerkedhettünk egy kedves arcú, Győr megyei kisfiúval, aki ugyan emberi nyelven még nem tud beszélni, ám új környezetében erre már, s egy jobb világban való létezésre lehetősége nyílott. Berci még emberi nyelven nem tud szólni, de kitől is tanulhatta volna: takarítónőként dolgozó „édesanyja” szinte egész nap távol volt tőle, a nagyobb testvére nemigen szívlelte öccsét, gyakorta püfölte verte, az élettárs apa állandó részegségében vajmi keveset foglalkozott Bercivel, ha pedig azt tette, a gyermek számára az csak kínt, keservet jelentett. Egyedül csak a kutyákkal volt boldog. Közöttük, velük élt, aludt, evett, játszott. Csak az ő nyelvüket tudhatta magáénak. Berciről sokunknak Maugli juthatott eszébe. Nem véletlenül. Rudyard Kipling: A dzsungel könyve hőse, Maugli, a csupasz emberkölyök, akinek életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a fekete párduc egy frissen ejtett fiatal bikával és Balu, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szóval. Mauglitf’a/'Cxv anyó nevelte fel saját négy kölykével együtt, ahogy nőtt, a falka testvérének tekintette, s idővel már mindannyian a dzsungel urának. Ez Maugli története. És Bercié? Nem akadt környezetéből senki, aki „megváltotta volna” „érte szólt” volna, mint ahogyan tette ezt Bagira és Balu Maugliért. A riportban elhangzott: „Berci életét sokan figyelték — távolról”, ám a közelébe menni, s kézen fogni senki sem merte. Szenvedése, Maugli-léte végül is a körzeti orvos által váltatott meg, s került emberhez méltó környezetbe. Berci még nem tud beszélni. A hegyedik évben lévő kisfiú még mindig csak ugató hangot ad. A szakember azt mondja, hamarosan megtanulja a szavakat kiejteni. Berci beszélni fog. Magyarul. A tévé képernyőjén nézem kedves lényét, építőkockákkal foglalatoskodik, értelemmel „dolgozva”, közbe-közbe száját csücsörítve. Igen. Berci megtanul beszélni. S miként a szakember mondta, valószínűleg hamarosan. Berci iskolába fog járni. Berci mesét olvas majd. Berci egykor verset szaval gyönyörrel , József Attila versét: „Anyám szájából édes volt az étel, apám száj Dói szép volt az igaz.” (lefler) Karácsonyi vásárt rendez a Nőegylet Mátészalkán. Közel húsz vállalkozó állította fel sátrait a város főutcájának egy részén, így — legalább egy időre — teljesül a szalkaiak óhaja, miszerint legyen a városban sétálóutca. A vásár december 23-ig tart, az érdeklődés igen nagy, hiszen sokan itt vásárolják meg a karácsonyi ajándékokat a környező településekről is Kép és szöveg: Szamosi István „Felkészültünk a csúcsforgalomra" Év végi intézkedések a postánál Postahivatalainknál javában tart az év végi csúcsforgalom, melyet a lakosság részéről feladott üdvözletek, képeslapok, a csomagküldő szolgálatok által feladott után- vételes csomagok, a választások és a kereskedők különböző akciói miatt feladott nyomtatványok, szórólapok, küldemények, az egyszeri nyugellátási utalványok és az önkormányzatok által feladott segélyek megnövekedett mennyisége okoz—hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága hívott össze december 16-án. — Az év végi megnövekedett forgalom folyamatos és zavartalan lebonyolítására az előzetesen várható tényezők figyelembevételével időben felkészültünk — jelentette ki dr. Kovács József igazgató. — A Debreceni Postaigazgatóság irányítási tevékenysége Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg postahivatalaira és fiókpostáira terjed ki, ez összesen 458 egységet és 5500 munkatársat jelent. Megyénkben 242 postahivatal működik. Ügyfeleink igényeinek mind teljesebb kielégítése és gazdasági pozíciónk javítása érdekében alapvető szolgáltatásainkon túl fokozatosan bővítjük szolgáltatási körünket. Elsősorban a falvakban és a kisebb településeken működő postahivatalokban árulunk vetőmagot, csokoládét, rágógumit, nagyobb településeken zenélő képeslapokat, audiokazettákat, különböző nyomtatványokat. Néhány helyen távbeszélő berendezések is kaphatók. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy új postahivatalt építettünk; Nyír- kércsen, Túrricsén, Tiszabercelen és Kéken. A tunyogmatolcsi és a szakolyi hivatalokat felújítottuk, Beregdarócon pedig bérleményt alakítottunk ki. Jelenleg folyamatban van a nyíregyházi I. postahivatal rekonstrukciója, melynek befejezése 1996- ban várható. A rekonstrukció következtében a hivatal alapterülete 200 négyzetméterrel növekszik, mellyel elsődlegesen a közönség által használt helyiségek bővülnek. A három megye közül Szabolcs- Szatmár-Beregben legnagyobb a beruházások száma, hiszen ebben a megyében legrosszabb a meglévő épületállomány állaga. Ebben az évben húsz postahivatalnál álltunk A rajztanár mesekönyve Nyíregyházán a sóstóhegyi általános iskolában két éve tanít Zubály Sándor földrajz—rajz szakos tanár. Tanári munkája mellett grafikusként is dolgozik, mesekönyvekhez készít illusztrációkat. Erről beszélgettem vele az egyik órája előtti szünetben... — Miért választotta a tanári pályát? — Mátészalkán érettségiztem, ezután a képzőművészeti főiskolára próbáltam bejutni, de rájöttem, erre nincs sok esélyem. A tanárképző földrajz—rajz szakára elsőre fölvettek, tanulmányaimat 1992-ben fejeztem be. Először Újfehértón tanítottam, majd átkerültem ide, Sóstóhegyre. —Hogyan kezdett grafikusként dolgozni? — Debrecenben él egy ismerősöm, Szendrei Tibor, aki az Esély Kiadónak dolgozott, ő szólt, hogy van egy ilyen lehetőség. Elküldtem néhány munkát, majd értesítettek, hogy megfeleltem, várják a továbbiakat. A legutóbbi, ami a mesekönyvbe készült, team-munka volt, sokat dolgoztunk rajta. — Meg lehet ebből élni? — Őszintén szólva: főállásban nem. Nem fizetik meg jól, csak pénzkiegészítés. A tanári fizetésem mellett nagy szükségem van erre, mert a levonások után nem sok marad, ráadásul albérletben élek. — Az iskolában vezet szakkört? — Erre jelenleg nincs lehetőség. A gyerekek érdeklődnek, a szülőknek viszont nincs pénzük arra, hogy az agyagozáshoz, batikoláshoz szükséges dolgokat megvegyék, az iskola sem tud ebben segíteni. Nem tudom, a helyzet fog-e javulni — én a gyerekeknek szeretnék sok mindent átadni tudásomból. (H.) át gázfűtésre, és tizennégy helyen kötöttük be a vizet. A sorbanállás csökkentését szolgálják a kezelés gyorsítását segítő gépek, melyek 1994-ben nagy mennyiségben kerültek beszerzésre. —- Terveink szerint jövőre tovább folytatjuk a szűk, korszerűtlen, nem megfelelő műszaki állapotú postahivatali épületek kiváltását, lehetőség szerinti felújítását, illetve átalakítását. Ez vonatkozik Nyíregyháza tízes számú hivatalára, melynek helyébe újat építünk, valamint tervezzük a dombrádi, a balkányi és a nyíregyházi ötös postahivatal felújítását is. Az idén elvégzett és a jövőre tervezett felújítások jelentős száma ellenére még mindig nagy számban maradtak és maradnak kiváltásra, átalakításra szoruló épületeink. A probléma rövid időn belüli megszüntetéséhez azonban lényegesen több beruházási forrásra volna szükség. Az év végi csúcsforgalom lebonyolításához az előzetes tervek alapján megtettük a különböző munkaszervezési intézkedéseket. Megfelelő mennyiségű szállítóeszköz és dolgozóink érdekeltté tételével elegendő létszámot is biztosítunk. A hírlapkézbesítőket és a postai képzésben részt vevő tanfolyami hallgatókat bevonjuk a közönséges küldemények, képes levelezőlapok, nyomtatványok kézbesítésébe, a postaszerveket már tájékoztattuk erről. A megnövekedett küldeményforgalom miatt természetesen a biztonságról és a technológiai fegyelem biztosításáról is gondoskodunk. Valamennyi intézkedésünk ellenére mégis adódhatnak olyan problémák, melyeknek megoldásához a mi hatáskörünk szűknek bizonyulhat. Ezeknek elkerülése érdekében kérjük ügyfeleinket, hogy a küldeményeken a címadatokat teljeskörűen tüntessék fel, mert enélkül hivatalainknak jelentős pluszmunkát, önmaguknak pedig felesleges bosszúságot okoznak. Többször előfordul ugyanis, hogy a tömblakásban lakó címzett küldeményére csak a nevet és a házszámot írja rá a feladó, az emeletet és az ajtót pedig elfelejti feltüntetni. A távirányítások elkerülése érdekében nagyon fontos az irányítószámok pontos feltüntetése, mely különösen vonatkozik a külföldre szóló küldeményekre, melyeknél az irányítószám feltüntetése eltér a hazainál megszokott módszertől. — Tekintettel arra, hogy az év végi csúcsforgalom a postai hálózatot jelentősen leterheli, kérjük ügyfeleinket, hogy ünnepi jókívánságaikat időben, de legkésőbb december 21-ig adják postára, hogy azokat késedelem nélkül eljuttathassuk a címzettekhez. — Nyugdíjas ügyfeleinket a korábbi évekhez hasonlóan nyugdíjkifizetési naptárak kézbesítésével tájékoztatjuk az 1995 évi járandóságuk kifizetési napjairól. A nyugdíjutalványok kifizetése december elején elkezdődött, és december 19-ig minden nyugdíjas megkapja járandóságát, ezzel is a költséges ünnepek anyagi gondjain igyekszünk segíteni. Az ünnepekre való tekintettel a hírlapelőfizetési díjakat a posta december 23-ig be fogja szedni. Ha a díjbeszedő az ügyfél távolléte miatt kétszeri próbálkozásra sem tudja felvenni a hírlapdíjat, akkor köteles írásbeli értesítőt hagyni. Ennek segítése érdekében kérjük ügyfeleinket, hogy ameny- nyiben a kézbesítőknél nem tudták kifizetni a díjat, úgy a fenti időpontig szíveskedjenek azt a postahivataloknál elintézni. Karácsony és újév körül munkarend-átcsoportosításra nem kerül sor, de év végén lesznek apróbb változások. December 24-én és 31-én a posták a szombati napra érvényes munkarend szerint tartanak nyitva azzal a különbséggel, hogy a megyeszékhelyi egyes számú posták is bezárnak déli tizenkét órakor. December 25-én, 26-án és az új év első napján valamennyi posta zárva tart. — A posták az igényeknek megfelelően rendkívüli levélgyűjtést, utalvány- és levél- kézbesítést, másodfordulós csomagkézbesítést is tartanak. — December 24-én a hírlapok az ünnephez igazodva bővebb oldalterjedelemmel jelennek meg, aztán két napig szünetelnek. Az óév utolsó napján a napilapok szombati rend szerint jelennek meg, de az új évet napi sajtó nélkül kell kezdenünk. — Bízom benne, hogy az év végi „nagy rohamot” állni fogjuk, és nem lesz jelentős fennakadás a szolgáltatásban. Vasas László Sok a vállalkozó, kevés a munka Központi intézkedés kellene A kisebb településeken is egyre több ipari tevékenységgel foglalkozó cég alakul. így van ez Baktalórántházán is. — Társaságunk öt éve alakult, és magasipari építkezéssel foglalkozik - mondja Bakti Miklós, a BAKTA-ÉP Kft. ügyvezetője. - Társaságunk a piaci igényektől függően 35-40 embernek tud munkát adni, akik ez évben 60 millió forintos árbevételt produkáltak. Túlnyomó részt igyekszünk helyben dolgozni. Az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb munkát kapunk, de így is általában a megyén belüli építkezéseken veszünk részt. A szerkezetek egy részét telepünkön mi gyártjuk, a többit megvásároljuk, lehetőleg megyén belüli cégektől. — Említene jelentősebb munkákat? — Két iskolát építettünk kulcsra készen, egy hattantermest Nyírkércsen, és a napokban adták át Nagydoboson a Perényi Pál Nevelőintézetet, ahol komplett tetőtér-beépítést és épületfelújítást végeztünk, közel 30 millió forint értékben. Örülünk ennek az eredménynek, hisz nagy a verseny, sok a vállalkozó, és kevés a munka. Sokat kell a megrendelések után menni, olykor kevés eredménnyel. A lehetőségekhez mérten alvállalkozóként is bedolgozunk. Sokszor, hogy dolgozóinknak munkát tudjunk adni, kénytelenek vagyunk alacsony áron vállalkozni. Ez sajnos munkatársaink fizetésén is meglátszik, nem tudjuk őket a mai árviszonyoknak megfelelően fizetni. Valamilyen központi intézkedés, például nagyobb arányú lakásépítési finanszírozás sokat javíthatna a helyzeten. Segítene a kis cégeknek az is, ha kedvezőbb feltételek mellett juthatnának hitelhez, magas a kamat. — Mire fordítanák a kedvező kamatozású hitelt? — Lakásépítést szerveznénk, végeznénk értékesítésre, úgy, mint egyes menő cégek Nyíregyházán. Társasházakat építenénk félkészen vagy 80 százalékos készenléttel. —A rendszerváltás után megváltozott- e önöknél a munkamorál? — A munkafegyelem nem erősödött az utóbbi időben, sőt, még csökkent. Ez betudható a a jelenlegi, nem egészen megfelelő munkanélküli-segélyezési rendszernek. Sokszor nem tudtunk fegyelmezni, örültek, ha elküldtük őket, és kapták a munkanélküli-segélyt, mellette meg feketén dolgoztak. A munkanélküli-segélyt más konstrukcióban kellene megoldani. — Önöknek is nagy lehetőség lett volna a világkiállítás megrendezése. — A nagy cégek biztos lecsaptak volna a megrendelésekre, ide csak morzsák jutottak volna. Biztos, hogy a kiállítás megrendezése egy bizonyos gazdasági fellendülést vont volna maga után, de megértem a kormányt is, hogy ilyen nehéz helyzetben lemondta.
