Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-20 / 231. szám
4 MAGAZIN 1994. december 20., kedd _ UJ KELE1 A japánoknak is van magánéletük Szenvedélyük a fényképezés A XX. század technikai csodája, az új oszakai repülőtér megtekintése után a jelenkor japán embereinek életét ismerhettük meg közvetlen-közeiről, amikór egy hétvégét tölthettünk együtt helybeli családokkal. A nagai szálloda halijában egy fiatal házaspár, Macumoto úr és felesége várt másfél éves kislányukkal, Rejkával. Alig félórás autóút után érkeztünk meg a Kirokava-folyó partján fekvő városkába, a sárkányrepülőiről ismert Ucsita-csóba. A fiatal házaspár hagyományos japán stílusban épült kis házát japánkert vette körül, amelynek öntözése és gondozása a családfő feladata. A szomszédos házakat — mint a városok lakónegyedeiben általában — aprólékos gonddal ápolt rizsföldek választották el egymástól. Macumotóék kétszintes házuknak emeletén nem laknak. Ahogy a feleség, Majumi elárulta, a fenti két — dolgozószobának és ruhák tárolására használt — szobába a születendő gyermekek költöznek majd. (Majumi három lányt (!) szeretne.) A család élete az alsó szinten zajlott, amely hat nagyobb helyiségből állt: az előszobából, három szobából, a fürdőszobából, és a konyhából. A parányi előszobában állt a japán otthonok elmaradhatatlan kelléke, a cipősszekrény. A kívülről érkező a bejárati ajtónál papucsot kap, de a tatamis szobákban csak lábbeli nélkül közlekednek. Az előszobából balra nyílt a fürdőszoba, a mosdó és a WC, ez utóbbiban — a háziasszony rend- szeretetét bizonyítva—külön papucsot kellett húzni. A fürdőszobát úgy alakították ki, hog a házigazdának ne kelljen lemondania a japán fürdő, az ofuro élvezetéről. A csapot és a zuhanyzót a süllyesztett kádon kívül szerelték fel. Erre azért volt szükség, hogy a fürdőző — a hagyományoknak megfelelően — először a kádon kívül lezuhanyozhasson, miközben forró vízzel ereszti tele a kádat (a közfürdőkben egy kisebb medencébe folyik folyamatosan a víz). A zuhanyozást követően sámlira ülnek, és az előre odakészített kis, műanyag lavórba a kádból mert vízzel megöntözik magukat, majd megmártóznak a meleg fürdőben. A fiatal házaspár otthonában — akárcsak Japánban bárhol — a legkorszerűbb technikai berendezések keveredtek a hagyományos tárgyakkal. A nappaliba állított CD-lemezjátszós HI-Fi-to- rony (a lemezboltokban már csak CD-lemezeket lehet kapni) és a kisképemyős színes tv, az emeleti dolgozószoba számítógépe, valamint a légkondicionált vendégszoba egyik fő dísze, a nagy- képernyős Panasonic tévé mellett a szobák tatamival vannak borítva, és bútorzatuk meglehetősen „szerény”. A család gyönyörű, fekete, kolóniái garnitúrát vásárolt, és ennek egyes darabjait az egymásba nyíló, papír-tolóajtóval elválasztott szobákban helyezte el. A.nagyméretű ágyak és a tükrös asztal a hálószobába került, egy nagy, kétajtós, fiókos szekrény a középső szobába, a dohányzóasztal és a bőrkanapék a vendégszobába. Az áruházakban egyébként, ahol szinte mindig van valamilyen vevőcsalogató árleszállítás, mindenféle áru kapható — ruhától az elektromos cikkekig, bútortól az ékszereken és virágokon át az élelmiszerig -—, hogy a háziasszonyoknak ne kelljen az idejüket pazarolva több üzletet is végigjárniuk. (Kivételt képeznek a könyvek és a folyóiratok, ezeknek külön szakáruházuk van.) Az élelmiszerek a főzés előtti fázisban — letisztítva, felszeletelve — kaphatók egyedi csomagolásban, a helyi fizetésekhez képest olcsón. Az áruházak mellett mindenütt nagy parkolók várják a vevőket, akik légkondicionált autókkal járnak bevásárolni. Különösen feltűnő volt, hogy vendéglátóink nem használtak a mi fogalmaink szerinti ruhás- szekrényt: a vállfákra tett ruhák akasztóvázakon lógtak. A meny- nyezeti lámpák fényét — valamennyi helyiségben — három fázisba lehetett állítani a lámpákból lecsüngő zsinór segítségével. A tatamis szobához tradicionális japán ágy, a futon dukál. A futon egy földre terített matrac, amelyre lepedőt húznak és egy felettébb kemény, szalmaszerű növénnyel kitömött kispárnát raknak. A takaró alá közvetlenül lepedőt tesznek, mert ezt köny- nyebb tisztítani. A konyhai hűtőszekrény — amelynek teteje majdnem eléri az alacsony mennyezetet — négy részből áll. Az alsó két szint mély, kihúzható fiókokat rejt, ahol a háziasszony a zöldségeket és a hűtést kevésbé igénylő élelmiszereket tárolja. Ugyancsak a konyhából nyílik a hálószoba, amelynek ajtaja felett házioltárt alakítottak ki. Az „oltár” szerepét egy polc tölti be, amelyre a buddhista templomoknál kapható, különböző áldásokat tartalmazó papírokat állítottak. A családoknál töltött két nap alatt valamennyien megismerhettük a japánok egyik nagy, és kisssé fárasztó szenvedélyét, a fényképezést. Mindnyájunkról rengeteg fénykép készült: a nap minden szakában, szinte minden helyzetben fotózták az egzotikus külföldieket. A fényképezés össznépi szórakozássá fejlődését bizonyítja az a meglepő tény is, hogy egyszer használatos, eldobható fényképezőgépeket is gyárt a japán ipar. A fotóőrület hasznos végtermékei lettek azok a személyre szóló albumok, amelyekkel vendéglátóink a kínai vendéglőben rendezett búcsúpartin leptek meg bennünket, és amelyeket fellapozva mindannyiszor átéljük a Japánban töltött, felejthetetlen napokat. Mózes Gabriella Beszédes betűk A keményen dolgozó tinilány: Dóra Ez alkalommal egy kislány írását elemezzük. Ez a kislány nem akárki, olyan emberke, aki igen jó indíttatást kapott a szülői házból, és ezzel ügyesen is élt. Szinetár Dórának hívják, negyedikes gimnazista. Iskoláját magántanulóként végzi. Örömmel láttam, hogy van még valami gyerekes az írásában, annak ellenére, hogy telis-tele van a más felnőtt személyiségét bemutatójelekkel a tinilányokra jellemző módon hol nagyon könnyelmű, hol túlzottan takarékos. Ez a fiatal lány évek óta keményen dolgozik, annyi különböző inger érte már, ami egy kisebb falu teljes lakosságának egy életre elég lenne. Érthető tehát, hogy írásában egy sokat megélt öregember és- az életet most kezdő ifjú hölgy gondolatisága és tulajdonságai váltakoznak. Dóra ugyanis képes az abszolút fegyelemre, miközben igen fegyelmezetlen... Ide nekem az oroszlánt is — tele van tettvággyal, ambícióval, kalandvággyal. Tele van belső ellentmondással, szerény és szerénytelen, önző, de képes önzése föladására. El-elkapja az önelégültség, majd a szorongás, a jövőtől való félelem, a kételkedés, a kisebbségi érzés. Ez a vakmerő leány képes a meggondolatlanságra, türelmetlenül veti bele magát újabb és újabb helyzetekbe, feladatokba. Végtelenül nyitott, extrovertált, s közben kiválóan tudja érzelmeit leplezni... Arisztokratikus megjelenésű és jellemű, s ez nem zárja ki nagyfokú empátiáját, lovagiasságát, kiváló szociális érzékét... Tele van idealizmussal, ettől az ítélőképessége néha megbicsaklik. Értelmes, okos, érzelemgazdag, s érthető módon igen magasra tör benne a szereplési vágy. Szeret fecserészni, szeret zsörtölődni, s nem mentes a zsarnoki hajlamoktól sem. Tele van fantáziával, ez néha az őszinteség rovására is mehet. Nagyon tud alkalmazkodni, ehhez hozzásegíti nagyszerű pszichológiai érzéke. Van benne annyi önzés, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki megtalálhassa a helyét az életben. Tele van az újdonságkeresés vágyával, itt jól használhatja pompás szervezési készségét. Ha párra talál majd, ügyeljen az illető, hogy ne engedje Dóra hiszteroid hajlamát kibontakozni. Viszont előre örülhet annak, hogy a szerelem fészkében nem mindennapi partnerre lel. Dórában elég sok a patetikusság, ami egy kislánynál igazán szép jellemvonás, s ezt általában nagy nyugtalanság, mozgékonyság váltja föl. Eddigi eredményeit látva eléggé természetes, hogy mélyen öntudatos, önérzetes emberrel van dolgunk, akit jelleme és tehetsége egyenesen visz tovább választott pályáján. Garai Judith Levelében a Bibliára hivatkozott Százéves a Dzsungel könyve Maugli, Bagheera, Shere Kahn, a tigris — ki ne tudná, legyen felnőtt vagy gyerek, hogy a Dzsungel könyvéről van szó, amely gyerekkorunk egyik kedvenc olvasmánya volt. Megfilmesítették, Walt Disney rajzfilmfigurái épp olyan híresek lettek, mint Miki egér és társai. Kipling világhírű regénye mostanában jubilál: éppen száz évvel ezelőtt jelent meg először. Könyve megjelenése idején, 1894-ben Rudyard Kipling fiatal, de már ismert író és újságíró volt. A téma, a cselekmény, a színhely megválasztása egyaránt telitalálatnak bizonyult. Ehhez indiai élményeit használta fel. Ugyanis Bom- bayban született angol szülőktől, s ötéves koráig itt nevelkedett. Ezután, az akkori szokásoknak megfelelően, Angliába küldték tanulni hároméves húgával együtt. Számára ez nagy megrázkódtatást jelentet, miután egy más világba kerül, amely teljesen elütött az indiai állapotoktól... Southsea-ben, Mrs. Holloway intézetében szigorú viktoriánus szellem uralkodott. Mint később, az itt töltött évekről írt könyvében (Bee, bee, fekete juh) gúnyosan írja: annyi Biblia-idézetet és szöveget kellett megtanulniuk, hogy ha szüleiknek írtak, gyakran szöveg helyett bibliai részekre hivatkoztak, s a szülők, mélyen Vallásos emberek lévén, hamar kibogozták a rejtjeles üzenetet. Érdekes, hogy a diákévek alatt, az őt ért társadalmi igazságtalanságok hatására sajátos világnézetet alakított ki magának. Emberi fajok felsőbbrendűségét, a fehér ember vezető szerepét hirdette. így vált a brit imperializmus és nacionalizmus szószólójává, anélkül azonban, hogy humanizmusát feladta volna. H.' munkásságából kirostáljuk reakciós eszméinek salaktermékeit, a legnagyobb elbeszélőművészek egyikével találjuk magunkat szembe. Ezt bizonyítja az 1894-ben New York-ban és Londonban egy időben megjelent Dzsungel könyve is. Maugli, miután visszakerült falujába, megmaradt az állatok védelmezőjének és támogatójának. Tanulmányai elvégzése után visszaköltözött Indiába, ahol pontosan hat évet és hat hónapot töltött mint újságíró. Azután bejárta az Egyesült Államokat, Japánt, majd visszatért Nagy Britanniába. Azt rebesgették róla, hogy homoszexuális hajlamai vannak. Ezért, amikor legjobb barátja, a kiadó Wolcott Balestrier meghalt, elvette annak húgát, s New Yorkba költöztek. Házasságukból három gyerek született. Itt írta a Dzsungel könyvét is, amely rövid idő alatt világsiker lett. Az élet azonban nem volt mindig kegyes hozzá. A brit birodalmi eszmék, az imperializmus, sőt a militarizmus hirdetőjét súlyos csapás érte az első világháborúban: önkéntes bevonult fiát 1915-ben a fronton megölték. Kipling őrjöngött, s mély depresszióba esett. A háború után hazatért Angliába, s susexi birtokán telepedett le. Népszerűsége töretlen maradt, 1907-ben Nobel-díjat kapott munkásságáért. 1936-ban halt meg, hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Nézetei ellenére műveit a gondolatok meleg, emberi közelsége jellemzik. Egész munkásságából legmaradandóbbnak két műve bizonyult: az írói képzelet űtolérhetet- lenül nagyszerű szülötte, a keleti mesevilág varázsát felülmúló Dzsungel könyve, az őserdei állattársadalomnak és Maugli kalandjainak magával ragadó leírása és Kim című regénye, amelyet fő művének tartanak. Mindkettő mély humanizmusával ragadja magával az olvasót. S egy író (utó)élete szempontjából ennél talán nincs is fontosabb. - Z.T. Az antibébitabletta a rák ellen? Azoknál a nőknél, akik legalább öt évig tablettával védekeznek, a felére csökken a méh- és petefészekrák kialakulásának esélye — hangzott el a Münchenben megrendezett 50. német nőgyógyászkongresszuson. Az antibébitablet- tákkal kapcsolatban sok, egymással ellentétes felfogás létezik a mellékhatásokat illetően. A most bemutatott 15 éves vizsgálat eredménye szerint százezer, tablettát szedő nő között a tablettát nem szedő csoporthoz képest csak fele volt a petefészek- és méhrákban megbetegedettek száma. A kongresszuson ugyanakkor elhangzott, hogy a tablettaszedés sem száz százalékig biztonságos védekezési mód. azonban az 1-2 százalékos arányban előforduló terhességeket inkább a szedési hibákra lehet visszavezetni — vélekedtek a résztvevők.
