Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-16 / 228. szám
1994. december 16., péntek .ÚJ KELET A házelnök az EU-csatlakozásról Az Európai Unióval társult országok parlamentjeinek képviselői tanácskoznak Budapesten az unióhoz való csatlakozásról. A konferencia megnyitóján Gál Zoltán házelnök hangsúlyozta: a parlamentnek nagy szerepe lehet abban, hogy felvilágosítsák az állampolgárokat az EU-hoz való csatlakozással járó előnyökről és hátrányokról. A Neumann Alapítvány és az Országgyűlés illetékes bizottsága által szervezett tanácskozás résztvevőit Klaus Kinkel német külügyminiszter levélben üdvözölte. Munkavédelmi pályázat Az új munkavédelmi bírságok miatt a korábbinál lényegesen nagyobb összeggel, 13 millió forinttal gazdálkodhat az idén a Munkavédelmi Alap. Az alaphoz november végéig 82 pályázatot adtak be, 108 millió forint támogatást, kölcsönt igényelve munkavédelmi célokhoz. A pályamunkák elbírálásával csütörtöki ülésén foglalkozott az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága. A vita során 15 pályamunkát tartottak támogatásra érdemesnek 10,5 millió forint értékben. Húszfős SZDSZ-frakció a fővárosban? Demszky Gábor állítólag azt fontolgatja, hogy lemond az SZDSZ-listán elfoglalt első helyéről, hogy a 20. helyen álló képviselő is bejuthasson a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésébe — adja hírül az MTI városházi forrásokra hivatkozva. A hatályos jogszabályok szerint a testületnek 66, pártlistán megválasztott tagja van, és ugyancsak fővárosi képviselő a közvetlenül megválasztott főpolgármester is. Az ügyben a Fővárosi Választási Bizottság a Belügyminisztérium, illetve az Országos Választási Bizottság állásfoglalását kérte. MDF-elnökség: választási értékelés Az MDF a fővárosban és a nagyvárosokban jobban szerepelt az önkormányzati választásokon, mint 1990-ben — hangzott el a párt elnökségi üléséről tartott sajtótájékoztatón. Für Lajos szerint a Demokrata Fórum a legurbánusabb pártnak tekinthető, bár csak 320-ra tehető azoknak a száma, akiket az MDF támogatott. Az elnök elmondta, hogy az MDF támogatottsága a listák alapján 10 százalékos, a KDNP-vel és a Fidesszel alkotott koalíciójuk pedig a szavazatok 30 százalékát kapta. Gyarmati István Zágrábban A Bihac körül kialakult helyzetről készülő jelentéshez gyűjt adatot Gyarmati István Zágrábban. A magyar diplomata az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elnökségének megbízásából kereste föl a horvát fővárost. Gyarmati István több magas rangú horvát politikussal találkozott. Tudjman elnök személyes támogatását ajánlotta föl az adatok összegyűjtéséhez. Granic külügyminiszter szerint Bihacnál az ENSZ ismét kudarcot vallott. Már a fiumei kikötő tengeri áruforgalmát is megbénította a horvát vasutasok egy hete tartó sztrájkja — közölte az AFP egy zágrábi lapra hivatkozva. ENSZ-konvoj vesztegel Krajinában A krajinai szerbek csütörtökön nem engedték tovább az ENSZ egyik segélyszállító járműoszlopát Bihac felé. Az eset annak ellenére történt, hogy a szerb vezetők írásban vállaltak kötelezettséget arra, hogy nem akadályozzák a konvoj továbbhaladását. A 106 tonna élelmet szállító 10 teherautót szerdán délután tartóztatták fel a Bihacot ostromló krajinai szerb csapatok. Francia lapok a Horn-látogatásról Horn Gyula tárgyalásai után nem titkolta megkönnyebbülését, hogy a francia EU-elnökség ideje alatt számíthat az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás dátumának kijelölésére — írja a francia üzleti körök lapja, a Les Echos. A Liberation ugyanakkor abban látja a magyar kormányfő kétnapos látogatásának lényegét, hogy az EU-tagsághoz Budapest a baráti Németország után meg akarja szerezni Franciaország támogatását is. Dolgozhatnak a munkanélküliek (Folytatás az 1. oldalról) Szüneteltetni kell a munkanélküli-ellátást, ha a munkanélküli munkaviszonyt létesít, s ezt szabályosan bejelenti. Fia a munkaviszonya 90 napon belül megszűnik, utána az eredetileg megállapított összegű járulékot kell folyósítani számára, ha viszont munkahelyén meg tud maradni, úgy lett állása, s az idő is beszámít majd később egy esetleges újabb munkanélküli-ellátásba. Egy munkanélküli-cikluson belül az egyenként 90 napnál rövi- debb munkaviszonyokat többször is igénybe lehet venni, s a munkaviszony létesítésekor sem úgy kell szerződést kötni, hogy ez csak három hónapra szól. A munkavállaló tehát mindenképp jól jár majd a törvény elfogadásakor, hisz nyugodtan vállalhat munkát, nyugodtan elhelyezkedhet akárhányszor is, 90 napon belül bármikor — és mindannyiszor -— visszamehet a munkanélküli-ellátás védőernyője alá. E fenti lehetőséget a törvény kihirdetését követő 91. naptól vehetik igénybe a munkanélküliek. Módosulni fog a munkaadói járulék összege is. Ez a bruttó kereset 4,2 százaléka lesz, míg a költségvetési szervek a dolgozóik keresete után járó összegét a központi költségvetés átalányként folyósítja. A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja részére mind a munkaadó, mind a munkavállaló járulékot fizet, melyből a munkanélküli-járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, képzési támogatás stb. céljára történő kifizetésre az állam garanciát vállal. Zmeskall Az esseni csúcs értékelése Vízumkényszer Romániába? Az Európai Unió országainak budapesti nagykövetei kozultáltak a Külügyi Bizottság tagjaival kedden a Parlament De- legációs termében. A téma az esseni csúcs- találkozó —melyen Horn Gyula kormányfő és Kovács László külügyminiszter is részt vett — értékelése volt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár kifejtette, hogy kormányunk egy folyamatban gondolkodik a csatlakozásról. Nem érezzük tragédiának, hogy nem történt drámai áttörés. Már az is szép eredmény, hogy újabban a csúcstalálkozók előtt is lehetőség van külügyminiszteri találkozókra, tanácskozásra, s nem csak utólag közük velük a csúcson hozott döntéseket. Egyetértünk továbbá azzal, ha a felvételről országcsoportonként tanácskoznak, de a közös felvétel — a blokk-elv — számukra elfogadhatatlan. Mindenkit saját eredményei alapján értékeljenek, mert közös elbírálásnál a leggyengébb tag visszatarthatja a többit. A fentiekkel értett egyet Mustó István (SZDSZ) és Eörsi István (SZDSZ) is, s utóbbi bizottsági elnöki minőségében az ülést is vezette. A NATO-csatlakozás politikai döntés függvénye, míg az EU-hoz való csatlakozáshoz elsősorban Magyarországnak kell megfelelő feltételeket biztosítani. Felvételünkről csak 1996 után lehet szó, de addig sem ülhetünk ölbe tett kézzel, addig is van teendőnk rengeteg. A csatlakozási feltételeket már most ki kell dolgoznunk. Jeszenszky Géza (MDF) az ellenzéki pártok nevében üdvözölte csatlakozási szándékunkat. Nem szeretné, ha hazánk újra védőpajzsként szolgálna a Nyugatnak a Keletről érkező veszedelemmel — kábítószer, bűnözés, illegális bevándorlás — szemben. Ausztria 1995. január 1-jei belépésével most mi ilyen Keleti határország leszünk. Rockenbauer Zoltán (Fidesz) attól fél, hogy a társult tagság nem tesz-e minket másodrendű állampolgárokká az Unión belül. Rótt Nándor (FKgP) szerint épp az EU érdeke, hogy keleti határán rend legyen. A nukleáris anyagok felfedése érdekében a határokon megfelelő technika, például sokkal több surgárkapu kellene, mert a jelenlegi kevés .Bársony András (MSZP) alelnök azért aggódott, vajon a norvég „nem” hátrányos-e csatalkozásunkra, s az Unió országain belül felmeriilhet-e valaha a közös fizetőeszköz gondolata. Heinichen német nagykövet elmondta, hogy a gazdasági-pénzügyi unió valóban nagy buktató lehet a felvételnél, illetve az együttműködésnél. Minden ország saját érdekét védi a többivel szemben, a másik tűrőképességének legvégső határáig. Lényeg, hogy létrejöjjön a konszenzus. Jövőre elkészül a „Fehér könyv”, mely az 1985-ös „Zöld könyv”-nek lesz kiegészítője a belső piacokról. Benavides spanyol nagykövet elmondta, hogy őket is irritálta Portugália korábbi felvétele az EU-ba, pedig csak pár hónappal előzték meg a spanyolokat. Mégsem híve a blokk-rendszernek. Birch angol nagykövet szerint a politikai — úgynevezett csúcsszinti — és az alsóbb szinti tanácskozásokat kell harmonizálni, s ha jó az együttműködés, gyorsan is lehet nagy dolgokat csinálni, a problémákat megoldani. Osztrák részről Kussbach nagykövet kifejtette, hogy január 1 -je után semmi sem változik az osztrák-magyar határforgalomban. Nem zárul le az osztrák határ, nem lesz új vasfüggöny. A védőbástya-szerepről elmondta még, hogy már most is jó az együttműködés rendőrségeink között. Tagjai vagyunk az Interpolnak, s lehet, hogy rövidesen ezen belül Europol alakul meg. Stras- bourgban most készül egy számítógépes információs rendszer, mely a bűnözés megakadályozásában, felszámolásában jelent nagy segítséget. A semjeni egyezmény keretében várható esetleg egy későbbi vízum- kényszer, de ez nem érintheti a magyarokat. Mi bárhová vízum nélkül utazhatunk Európában továbbra is. Az egyezményről tudni kell, hogy jelenleg kilenc ország írta alá. Ha többen is csatlakoznak hozzá, ránk nézve is negatív hatása lehet. Nem nekünk kell sorba állni vízumért, ha Nyugatra utazunk, másról van szó. A románok és a többi szomszédaink Nyugatra csak vízummal, míg hozzánk anélkül is beléphetnek. Ha EU-tagok akarunk lenni, tőlünk is megkövetelhetik, hogy mi is csak vízummal engedjük be a jelzett országok polgárait. Ez rossz hatással lenne a velük való kapcsolatra. Más lenne a helyzet akkor, ha ők is EU-taggá válnának, hisz az Unión belül ugyancsak nincs vízumkényszer. Lehet, hogy épp a semjeni egyezmény miatt lenne jobb számunkra is a blokk-elv? Közös belépés esetén ugyanis nem kéne bevezetni a vízum- kényszert keleti szomszédainkkal szemben. Akkor inkább várjuk meg őket is a belépéssel. Zmeskall Önkormányzati választások Boldogító eredmények Vasárnap este csupa boldog politikust, csupa győztest láthattak a Magyar Televízió választási műsorának nézői, ha egyáltalán éjfél felé még érdekelte őket a dolog. Nyolc párt — hat parlamenti, plusz Munkáspárt, plusz MIÉP — vezetői állították elégedett mosollyal, hogy győztek — legalábbis ahhoz képest... Itt jön valami magyarázat, s néhány perc múlva a boldogság némileg tovatűnt, mert rögtön akadt valaki, aki azt bizonygatta: a valóság egész más. A valóság az, hogy ő, az ő pártja győzött. A legkönnyebb dolga persze az MSZP-t képviselő Máté László alelnöknek volt, mert hát a számokból mégiscsak az derült ki, hogy a szocialisták legalábbis megismételték tavaszi szereplésüket. A SZDSZ elnöke, Pető Iván is ugyanezt mondhatta, plusz Demszkyt. Persze nyomban akadt valaki — Orbán Viktor —, aki bebizonyította, hogy valójában hatalmas kudarc érte a két kormánypártot, hiszen a parlamentben 72 százalékos mandátumtöbbségük van, míg az önkormányzatokban egészen más a kép, és a Fidesz 1990-hez képest megtöbbszörözte önkormányzati képviselői és polgármesteri számát (tegyük hozzá: koalíciók révén, többnyire MDF-es, KDNP-s támogatással). Természetesen egyik párt sem jöhetett még a nyomába sem Torgyán Józsefnek, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a Független Kisgazdapárt szinte földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s (országosan 15, Budapesten 10,6 százalékos eredményével) a legjobb úton van afelé, hogy megismételje 1945. novemberi, 57 százalékos győzelmét. A vasárnap esti, majd a hétfői sajtótájékoztatók lényegében ugyanezt a „győzelmi mámort” tükrözték, de a pártvezetők igyekeztek megfogalmazni az önkormányzati választások „nagypolitikai” üzenetét is. Ezek között nemigen szerepelt az a tény, hogy a szavazás eredménye határozottan az országos és a helyi politika szétválasztását jelenti: az állampolgárok, ahol tehették, elutasították a pártjelölteket. A független vagy legfeljebb csak különféle városvédő, -szépítő egyletek által támogatott jelöltek elsöprő győzelmet arattak mind a polgármesteri tisztségek, mind az önkormányzati képviselői helyek megszerzésében. A pártok számára elsősorban a nagyobb városok és a megyei listák nyújtottak terepet — és összehasonlítási lehetőséget a májusi parlamenti választások eredményével. Ez az összehasonlítás persze csak feltételes lehet. Az önkormányzati választás — az alig két hónapja elfogadott törvénymódosítás nyomán—egyfordulós volt. Ez az új rendszer kényszerítette ki a mostani választás legfontosabb újdonságát, ami egyúttal a magyar politikai térképet jelentősen, és valószínűleg hosszú távra módosította: az MDF, a KDNP és a Fidesz összefogását. Ennek az összefogásnak a jövőjéről szólva a leglelkesebb talán Latorcai János, a budapesti főpolgármester-választáson második helyen végzett kereszténydemokrata politikus volt, akiben sokan a jobboldali pártszövetség jövendő vezetőjét, akár miniszterelnök-jelöltjét is látják. Latorcai vasárnap éjszaka — miután megdicsérte a három párt egyébként jelen lévő vezetőjének „történelmi éleslátását” — arról beszélt, hogy a választási együttműködés egy új típusú szövetség kialakulásához vezethet „három, sőt akár több”, azonos értékrendet megjelenítő párt között. Für Lajos, Surján László és Orbán Viktor óvatosabbak voltak, s bár ők is hitet tettek az együttműködés folytatása mellett, pártjaik önálló arculatát hangsúlyozták, s például elvetették, hogy a fővárosi közgyűlésben közös frakciót hozzanak létre. Az MDF— KDNP—Fidesz összefogás (amelyhez több helyen a kisgazdák is csatlakoztak) mindenesetre máris kiegyensúlyozta a politikai erőviszonyokat. A szövetség a vártnál lényegesen jobban szerepelt Budapesten, s országosan is mindenképpen jobban, mint külön-külön tavasszal. Az összefogás közvetlen nyertese a Fidesz, amely visszanyerhette valamelyest megtépázott önbizalmát, már csak azért is, mert„közös és saját” polgármesteri helyek bizonyítják: legalábbis a városokban vonzó káderekkel rendelkezik. A másik oldalon legalább ilyen fontos eredmény, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció szemmel láthatólag sem sínylette meg azt, hogy a két párt egymás riválisaként vágott neki az önkormányzati választásoknak. Segített ebben, hogy—némileg az MSZP-központ kezdeti félreérthetetlen intencióival szemben is — sok helyen állapodtak meg közös jelölt indításában a két párt helyi szervezetei, illetve az, hogy a külön induló MSZP- és SZDSZ-jelöltek a vártnál keményebb ellenfelet kaptak a közös jobboldali kandidátusban. A vasárnapi választáson a Magyar Szocialista Párt számára volt a legnagyobb a tét: fél évvel a nagy tavaszi győzelem után, meghatározó kormánypártként megfelelő támogatást élvez-e még. Horn Gyula hétfő délutáni sajtóértekezletén — az adatokra hivatkozva — elégedetten állapíthatta meg, hogy igen, az MSZP megerősítette tavasszal kivívott pozícióját, a fővárosban és — Zala kivételével -— a megyei közgyűlésekben a legerősebb frakciót adhatja. S ami most még fontosabb: a pártelnök-miniszterelnök a választás első számú politikai üzenetének azt tartotta, hogy a kormány támogatást kapott a pénzügyigazdasági stabilizáció folytatásához, a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedésekhez. Hogy ez a támadás mire és meddig elég, az persze a következő hónapokban derül ki. 1990 őszén az MDF önkormányzati választási vereségét a taxissztrájk követte. 1994-ben a szocialisták győzelmét a vasutasok és a kohászok sztrájkja. Hajdú András
