Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-16 / 228. szám
UJ KELET III ■ MEGYÉNK ÉLETÉBŐL in 1994. december 16., péntek 3 Olvasólámpánál Ha a szobrok beszélni tudnának ••• Mátészalkán nem kell félni! „Van a dolgoknak könnyük!” — kiáltott fel Aeneas, amikor Karthágóban egy domborművön az elvesztett trójai háború jeleneteit látta viszont. Bizony az élettelen kőben fájdalom, könny és élet rejtőzködik. írók és költők megénekelték ezt már oly sokszor. Gondoljunk csak irodalmi művekre, Pygmaliontól Don Jüanig. Prohászka László közelmúltban megjelent könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy a szobroknak sorsa is van. Mozdulatlanságuk ellenére vándoroltatják, ledöntik, újraállítják, rejtegetik őket, legrosszabb esetben az öntőkamrában végzik. Szobrok. Különös tagjai a bennünket körülvevő tárgyak világának. Beleépülnek hétköznapjainkba, eljárunk mellettük, megpihenünk az őket körülvevő padokba. Tetszenek vagy sem, itt vannak közöttünk. Szoborsorsok. Elgondolkodtató, hogy politikailag konszolidáltabb, régi polgári társadalmakban nem születhetett volna meg a könyv. Ott a szobrok évszázadokon át állnak talapzatukon. Nálunk, ahol a történelem viharai erősebbek voltak, befolyásolta sorsukat a mindenkori politika, a hivatalos művészi ízlés. Ismerős a képlet. A szobrok munkálatai elkezdődnek a pénz előteremtésével, ha már eldöntődön a kérdés, hogy egyáltalán felállítsák-e. Van koncepció, felállítás, avatás jönnek a kritikák, s csak ezután kezdődik a bonyodalom; a szobrok hányattatása, kálváriája. A fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált kötethez Ráday Mihály városvédő írt előszót. A könyv negyven fejezetben bogozgatja fővárosunk szobrainak kusza sorsát tények, dokumentumok tömegével. A szoborsorsok megismertetésével végigkalauzolja az olvasót az elmúlt 150 év történelmében is, hisz minden szobor maga a térré vált idő, a tapintható történelem. Miért bontották le 1949-ben, elkészülte után három héttel Raul Wallenberg szobrát? S hogyan lett belőle Kígyóölő, a debreceni gyógyszertár előtt? Miért kellett lecserélni az Operaházon őrködő zeneszerzők szobraiból néhányat? Hogyan lett Rudolf trónörökös szobrából több évi porosodás után Vadász a nagybereki állami gazdaság épületét díszítendő? Mi a 0 kilométerkő hiteles története? Nos, csak csipegettem a történetekben. A könyv mindenkinek érdekes lehet, a budapestiek megismerhetik segítségével a főváros múltját, a vidékieknek kiváló városkalauz és mindannyiunknak rendhagyó magyar történelmi segédkönyv. Prohaszka László; Szoborsorsok. Kométás Kiadó 1994. A szajoli tragédia kapcsán előtérbe kerültek azok az emberek, akik a vonatok mozgásának irányt szabnak, akiknek vállán a felelősség nyugszik—a váltókezelők. Mátészalkán ugyanaz a fél évszázados váltórendszer van, mint Szajolban. Itt dolgozik Lőrinci Árpád, rendelkező forgalmi szolgálattevő. O irányítja a váltókezelőket. Nős, két gyereke van, felesége szintén vasúti dolgozó. — Ellentétes műszakban dolgozunk, hogy mindig legyen valaki a gyerekekkel. — Mióta van a MAV-nál? — 1983. május tizediké óta. — Ilyen pontosan tudja? — Tudni kell, mert bármilyen papírt töltünk ki, szükséges. Élelmiszer-eladó voltam előtte, dolgoztam majdnem minden ABC-ben Mátészalkán. Lényegében a magasabb kereseti lehetőség miatt jöttem a vasúthoz, aztán megszerettem ezt a munkát. Érettségivel rendelkeztem, letettem öt szakvizsgát, aztán elvégeztem Budapesten egy egyéves MÁV- tisztképző iskolát. Én a vonatok részére adok és kérek engedélyt a be- illetve kijáratásra. Pontosabban a szomszédos állomásokkal tartom a kapcsolatot, de irányítom a váltókezelőkön kívül a tolatócsapatot is. — Ugyanolyan váltó van itt is, mint Szajolban. Előfordulnak balesetek? — Idén még nem. de néha persze vannak. Például felvágatják a váltót — ez a leggyakoribb. A hibát a mozdony- vezetőnek, a váltókezelőnek vagy a tolatásvezetőnek észre kell vennie és be kell jelenteni. Ha nem nagyon sérült, akkor 5 km/h-val el lehet rajta haladni a javításig. — A váltófelvágásért kit terhel a felelősség? — Ha jelzés nélkül megy rá a helytelenül álló váltóra, akkor a mozdonyvezetőt vagy a tolatásvezetőt, aki ráinti, esetleg a váltókezelőt, aki rosszul állít és jelzést ad. A büntetés részkártérítést jelent, 500 forint körül. Ha valaki sorozatosan hibázik, akkor alacsonyabb beosztásba helyezhetik, és meglehet, hogy ezért félnek jelenteni az esetet az emberek. Talán ez történt Szajolban is. — Itt nem fordulhat elő ilyesmi? — Még eddig nem volt rá példa. Bízom annyira a brigádomban, hogy ne kelljen idegeskednem. —Milyen idős a mátészalkai váltórendszer? — Van egy 60 éves, de felújították, és kiegészítették egy dominó rendszerű készülékkel, ami lehetővé teszi itt bent is lássuk, hogy hogyan állnak kint a váltók. — Van rá esély, hogy a felvágott váltón 10-el átmenjen egy szerelvény? —Elvileg igen. Főleg, ha helyre van ütö- getve, és nem súlyosan sérült, akkor van rá esély. —A sztrájk idején volt szolgálatban. Az ünnepek alatt is dolgozik? — Karácsonykor első nap nappal, második nap éjszaka jövök be, Szilveszterkor pedig reggel végzek, így szabad leszek. A feleségem munkája is úgy alakul, hogy akkor együtt lehetünk. — Nincs problémája a váltott műszak miatt? — Nem látjuk keveset egymást, csak az a baj, hogy éjszakai szolgálat után nehéz a gyerekeket óvodába vinni, aztán délutánig aludni, négykor pedig értük menni. De végül is ezt el lehet viselni, másrészről pedig kedvelem a munkámat, szép családom van, úgyhogy nem panaszkodhatok. D. T. Neked táncolok, Uram! Ez a címe a Primavera Balettegyüttes műsorának, melyet a nyíregyházi Társaskör karácsonyi előadásán, december 19-én este hat órától mutatnak be a Házasságkötő Teremben. A koreográfus Feketéné Kun Ildikó, Nívó-díjas balettmester. Persze a teljes műsorban közreműködik még a KPVDSZ Művelődési Ház Pódium Köre is, és a Társaskör képviseletében ezúttal Bánhegyiné Kátai Ildikó iparművész állítja ki karácsonyi témájú tűzzománc képeit. • A kenyérnek mennie kell! Élet. A régi öregek csak így nevezték a búzát. Az elnevezés találó és szeretetteljes, hiszen a búzából készülő kenyér a legfontosabb, a legnélkülözhetetlenebb ennivalónk, táplálkozásunk alapja. Nem tudom az olvasók hogy vannak vele, de gondolom, sokan osztják azt a nézetemet, hogy semmit sem érne magában kenyér nélkül a töltött káposzta, vagy a hurka, a kolbász. Valaha mindenki magának sütötte a nagy, öt kilónál is nehezebb házikenyeret. Ez a szokás az idők változásával azonban már csak a múlt szép emlékei közé tartozik. A kenyeret ma sütőüzemekben készítik, és onnan a kenyérszállítók juttatják el a boltokba, ahonnan az emberek szatyrába kerül. Ebben a sorban a kenyérszállítók jelentik az egyik legfontosabb láncszemet. Küldetésük fontossága csak a postáéhoz hasonlítható, hiszen bármi történjék is, mindkettőnek mennie kell, el kell jutnia az emberekhez. A tiszalöki/VfőufV/? József és Fábián Ferenc nyolc éve dolgoznak együtt. Naponta hajnali egykor kell kikászálódni az ágyukból, hogy időben érkezzenek a kenyérgyárba — a Nyírség Sütőipari Kft. Tiszalöki Sütőüzemébe —, ahol épp szedik a kemencéből a forró, ropogós kenyeret. A friss árut felrakják a négyévesforma Roburra, és elindulnak. Tíz mázsa gőzölgő kenyér és háromezer péksütemény utazik a kocsin. — Mintegy hatvan boltba, szállítunk Szerencstől Újfehértóig — mondja Fábián Ferenc sofőr. — Évente levezetek 400- 500 ezer kilométert. Ez a második autónk. Az előző is Robur volt, de szegény már tizenhat éves volt, és még benzinnel táplálkozott. Nyugdíjazni kellett. Az „új” kocsi négyéves, és meg vagyok vele elégedve. Eléggé megbízható, de persze ilyen igénybevétel mellett előfordul néha, hogy elfárad és megáll. Ilyenkor megpróbáljuk minél hamarabb megjavítani, mert a kenyérnek mennie kell! Akár esik, akár fagy, mi nem állhatunk. Volt olyan, hogy csúszós időben a buszok sem jártak, de mi akkor is elcsúszkáltunk a boltokig. Ilyenkor az emberek — főleg kisebb községekben — már tömegesen várakoznak a boltban. Ránk azért nem szoktak haragudni, ha késünk, mert megértik, hogy akaratunktól független a késés, nem pedig azért, mert megállnánk valahol kávézni. Általában a boltosokkal is jó a kapcsolatunk. Ennek így is kell lennie, mert egyébként könnyen kitolhat egyik a másikkal. Fontos hát a kölcsönös bizalom. — A kölcsönös bizalom egyik alapja, hogy jó minőségű árut adjunk át a boltosnak — mondja Németh József, aki már 1978 óta hordja a kenyeret. Az üzemből mi minőséget veszünk fel, minőséget kell, hogy átadjunk. Legfőképpen arra kell ügyelni, hogy ne törjön a kenyér, nem szabad beszorítani a fakkba. A munkánk úgy van beosztva, hogy egyik héten Tiszalök, másik héten Tokaj, harmadik héten pedig Szerencs térségébe szállítunk. A negyedik héten van négy pihenőnapunk, amit két szabadnappal általában kiegészítünk egy hétre. Mi ketten mindig együtt dolgozunk, a cégnél még két ilyen páros van, mint mi. Nemcsak munkatársak, de barátok is vagyunk. Ferinek a nyolcéves Ferenc fia és felesége Tünde, valamint az én gyermekeim — a tizenkét éves Erzsébet és a négyéves Róbert — és a feleségem, Erzsébet is gyakran összejárunk. Horgászunk, főzünk a Tisza-par- ton, közös üdüléseket szervezünk. — Egyetlen egyet nem szeretünk ebben a munkában — mondja Fábián. — Szolgálati ruhaként munkásruhát, bakancsot és pufajkát kapunk a vállalattól. Érthető okból ezt nem hordjuk, hiszen egy kissé illetlenség lenne így bejárni a boltokba. — Jó tenne valami egységes, esztétikus és praktikus ruházat. A teherautó a bolt ajtajához tolat, a hátsó ajtó kinyílik. A kenyerek hatalmas vesszőkosárba kerülnek, fülük recseg, nyiszorog, ahogy a két kenyeres megragadja őket. Az emberek a táskájukba teszik, és otthon, mielőtt megszelnék, a késsel keresztet rajzolnak hasukra. A Robur hátsó ajtaja becsukódik, és már indul is a következő bolt felé. Hiszen a kenyérnek—akárcsak a postának—mennie kell. Vasas László Mibe kerül a gyermekétkeztetés? veszi igénybe az óvodát, a napközit vagy a menzát, úgy a térítési összegnek a szülők csak a felét fizetik. Az öregek napközi otthonában heti öt alkalommal tudnak étkezést biztosítani a rászorulóknak, 58 forint térítés ellenében. Vállajon Lovász János jegyző úrtól érdeklődtünk a gyermeknormák iránt. Itt az óvodások napi normája 48 forint, ebből a szülő 28 forintot, a napközisek napi normája 61 forint, amelyből a szülő 35 forintot térítenek, míg a menzások napi normaköltsége 40 forint, s ebből a szülőknek 23 forintot kell téríteniük. Vállajon is, Nyírcsaholyhoz hasonlóan, a gyermekétkeztetés többi költségét az önkormányzat fedezi. Budaházi István Nyírcsaholyban Suszté László polgármesterrel beszélgettünk arról, hogy mennyibe kerül most a községükben a gyermekétkeztetés. A polgármester úr elmondta, hogy a tanév kezdetére készült el egy 400 adagos konyhájuk, kiszolgálóhelyiséggel és ebédlővel együtt. Itt az óvodásokon, napköziseken és menzásokon kívül az öregek napközi otthonának is tudják biztosítani az étkeztetést. Egy napközis napi normaköltsége 76 forint, amelyből a szülő 37 forintot fizet. Az óvodások napi normaköltsége 58 forint, ebből a szülő 27 forintot, míg a menzások napi normaköltsége 53 forint, s ebből a szülő 20 forintot térít. További kedvezmény még az is, hogy ha valamelyik családban három vagy több gyermek
