Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-15 / 227. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL __ /' 1 994. december 15., csütörtök 3 Karácsonyfaerdő Akar egy karácsonyfaerdőt a kertjébe? Nem tévedésből, hanem tudatosan írok fenyő helyett karácsonyfaerdőt. A dolog a következőképpen működik: az ember megvesz egy olyan fát, amit gyökerestől vesznek ki a földből, beállítja a szobába, rápakolja a díszeket, szaloncukrot, stb., néhányszor meglocsolja, majd úgy egy hét múlva kiülteti a kertjébe. Az évek során aztán akár egy kis erdő is összejöhet a karácsonyfákból. Bár tisztán látni az útról is, ennek ellenére az Ópályin keresztülhaladó valószínűleg észre sem veszi a Molnár Gyula háza mögött és kertjében elterülő fenyőültetvényt. Hiába szokatlan mifelénk ez a fa, és hiába van több mint ezer belőle itt, mégis tökéletesen simul környezetébe. Molnár Gyula „civilben” az ópályi általános iskola tanára, szabadidejében kertészkedik. Nála lehet a fent említett módon fát vásárolni. — Mindent ebből a könyvből tanultam — mutat rá egy vaskos kötetre, ha jól látom, Kertészeti Lexikonra. — Jött egy ötlet a fenyőfatelepítésre, majd az ötletből elhatározás lett, és 1985-86 telén elültettünk megközelítőleg 1400 darabot a tövestől 5-10 centis Douglas fenyőcsemetékből. Mára ezek 2-3 méteres átlagmagasságot értek el. — Sokat kell velük foglalkozni? — Igen. Egyáltalán nem igénytelenek. Kapálást, nyesegetést, sőt, permetezést is kívánnak. Ezek hiányában tönkremennének. Három éve áruljuk őket folyamatosan. A vevő kiválasztja a fáját, akár már novemberben, és ünnep előtt 2-3 nappal elviszi. így biztos, hogy friss vágásút kap, ami nem hullajtja el idejekorán levelét. Vannak, akik tövestől viszik, úgy állítják be a szobába, ünnepek után pedig kiültetik a szabadba. — Ez valóban jól hangzik, de megfogan így, télen? — Legtöbbször igen. A fát földlabdástól veszem ki, így teszik bele egy edénybe. Ha kap néhány locsolást, akkor kibír akár egy jó hetet is. A kiültetéshez egyébként mindenki kap tőlem szaktanácsokat. Örök emlék lesz a kialakuló fenyvesből. — Az év minden szakában jönnek vásárlók? — Általában karácsonykor viszik, kimondottan parkosításhoz ritkán, mert ez még nem igazán terjedt el mifelénk. Nyugodtan belevághat bárki egy ilyen tövestől-vásárlásba, mert ha követi tanácsaimat, akkor ünnepek után nem hulladék lesz a fájából, hanem a kert dísze. — Most mivel foglalkozik? — Éppen ezüstfenyők nevelésével kísérletezek, és lassan megindulnak a vevők is, hiszen közelegnek az ünnepek. Egy nyírmeggyesi vásárlónk nagyon meglepődött azon, hogy így vásárolhatja meg karácsonyfáját. Egy ültetvény kellős közepén rámutat a neki tetsző példányra, a termelő pedig teljesíti kívánságát. Tiszta Amerika, mondta egy másik vevőnk, még tavaly. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy ő térdig érő hóban jött le a fenyvesbe, ez pedig még varázslatosabbá tette a dolgot. Dojcsák Tibor A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése közben Mátészalkán sok helyütt feltörték az útburkolatot. A helyreállítási munkálatokat a hideg idő beállta hátráltatta, de az idő enyhültével tovább folytatták az aszfaltozást a Kisfaludy utcában Sztrájk után Járnak a vonatok Kedden befejeződött a vasutas- sztrájk, visszaállították a normális forgalmat a pályaudvarokon A megmozdulást értékelve a Híradóban elhangzott, hogy a vasutasok 30-35 százaléka nem kívánt részt venni a munkabeszüntetésben Mi Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében néztünk szét Záhony állomáson 12-én 22 órától 102 dolgozó jelentkezett szolgálatra, egyöntetűen mindenki sztrájkolt Minden műszakba 30 főt jelöltek ki alapszolgálatás nyújtására Kedden a nappali szolgálatra jelentkezők közül kilencen írták alá a nyilatkozatot miszerint nem akarnak sztrájkolni, tehát mondhatjuk, hogy a záhonyi vasutasság egységes volt a sztrájkbaa Mátészalkán hétfő 22 órától 30 fő látott el szolgálatot ebből egy ember írta alá a nyilatkozatot Bárki, aki bement mflszakkezdésre és munkát kért — bár nem kellett részt vennie a minimális szolgáltatás nyújtásában —, az kapott feladatot A sztrájkból az egyszerű vasutasok mellett a középvezetői réteg is kivette a részét Tizenharmadikán nappal 42 fő volt szolgálatban, ebből kilencen adtak nyilatkozatot A normális 75-80 vonat helyett 24 közlekedett a teherforgalom teljesen leállt Gond nem volt, a rendőrök hívás nélkül is rá-ránéztek az állomásra Jelenlétüket az állomás vezetése mindig és mindenkor köszönettel veszi. Vásárosnaményban a 48 dolgozóból 23-an nem sztrájkoltak A forgalom visszaállításánál itt sem volt fennakadás. A személyszállítók kedden, a teherszállító vonatok pedig szerdán keltek úra A visszaállítással Nyíregyházán sem volt probléma, ahol a sztrájk idején munkába állt 203 dolgozó közül 39 írta alá a nyilatkozatot A munkabeszüntetés végéről mindössze 5-6 embert nem tudtak értesíteni, így ők nem állhatták munkába, de más gond nem volt D. T. Börtöngazdálkodás Pótköltségvetés és gyenge bérezés Lapunk egy korábbi számában egy teljes oldalon keresztül mutattuk be olvasóinknak a Nyíregyházi Büntetésvégrehajtási Intézet mindennapjait. Ahhoz, hogy a napok zökkenőmentesen teljenek, megfelelő pénzügyi és anyagi háttér szükséges. A börtön parancsnokától és gazdasági vezetőjétől megtudhatjuk, hogy miből és hogyan gazdálkodnak, sikerül-e a nehéz gazdasági helyzetben az előírt feladatokat ellátni. — A Nyíregyházi Büntetésvégrehajtási Intézet gazdasági helyzete sem rózsásabb, mint bármi az országban, vagy mint maga az ország — mondta Pásztor András alezredes, parancsnok. Mint minden költség- vetésből gazdálkodó szervezet számára, a büntetés-végrehajtásnak is az Országgyűlés szavazza meg az évente felhasználható összeget, amit tovább oszt lefelé — a lehetőségektől és a feladatoktól függően—a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága. A kapott összeg egy — nagy —részével a fővárosban gazdálkodnak, így a bérek és vonzataik, ruhapénz, vagy egy nagy renoválás. A megkapott pénzek egy részével sem tudunk szabadon gazdálkodni, kötöttek. Ilyenek a jutalmak, a segélyek, a gyógyszerek, a kiküldetési elszámolások és a megbízások díjai. —Hogyan lehet mégis úgy „lavírozni”, hogy komolyabb zavarok nem jelentkeznek? — A pénzügyi évet eleve meghatározott, hétmillió forintos hiánnyal kezdtük — tájékoztat Dankó Gábor, az intézet gazdasági vezetője. — Ezt kell év végére nullára redukálni. Hogy ez sikerül-e, még kérdéses. Mi valamelyest könnyebb helyzetben vagyunk mint más költségvetési szervek. A börtönben mosoda, szárító és vasalóüzem működik, ahol ágyneműket törölközőket tisztítunk. —Megnevezné mely intézmények számára? — Ne haragudjon, de ezt - érthető okokból - nem mondom el. Kollégiumok, üdülők, sőt első osztályú szállodák is rendelnek nálunk. Olcsóbbak vagyunk másnál. és a munka minőségére sincs kifogás, így tavasztól őszig teljes gőzzel dolgoznak az elítéltek általában negyvenen. A hozzánk beutaltak végzik a belső karbantartási, kisebb felújítási munkákat is. Sajnos eddig tartós, rentábilis külső munkaajánlatot nem kaptunk. — Mi a legnagyobb pénzügyi tételük? — Az élelmezés jelenti a legnagyobb kiadások egyikét. Törvény szabályozza, hogy mekkora összeget kell fordítani egy-egy elítélt nyersanyagnormájára. Ezt korrigálhatja betegség, a kor, vagy hogy az elítélt dolgozik-e. E téren nincs megtakarításunk. Az anyagbeszerzőnk—húsz éve —régi motoros a szakmában, tudja mit hol lehet olcsón beszerezni. Lehet, hogy szerénytelenség, de az elítéltek szerint is a miénk az ország egyik legjobb kosztot nyújtó intézete. Persze, ha akarják, kipótolhatják a kaját a büfében, de szabad pénzüket nem élelmiszervásárlásra költik. —A közműdíjak fizetésével nincsenek gondjaik? — Egyelőre nem voltak. Figyelembe véve, hogy télen nagyobbak az energiaigények, pótköltségvetést kellett kémem az országos parancsnokságtól. Eddig is költségtakarékosán gazdálkodtunk. Szigorúan úgy költjük a pénzt, hogy büntetésellátási feladatok ne szenvejenek csorbát. De hogy jövőre mi lesz? —A dolgozók bérei? — A fizetéseknél semmivel sem jobb a helyzet, mint más fegyveres testületeknél, magyarul elég gyenge a bérezés. Tekintettel a megye munkanélküliségi helyzetére, viszonylag köny- nyen kapunk a távozók helyére új munkatársakat. A testületet azonban elsősorban a kvalifikált szakemberek hagyják el. Helyüket nem könnyű betölteni. Tudomásul kell venni, hogy sajátos feladat elítélteket a törvények alapján szabályosan fogva tartani, s nem lehet úgy, hogy az őröknek anyagi gondjaik vannak. Egy kis hiba is tragédiát vonhat maga után. KvZ Utalvány a rászoruláknak Decemberben, az előző évhez hasonlóan, 1500 rászoruló nyíregyházi polgár — összesen 3 millió forint értékben — kap vásárlási utalványt, mely az élvezeti cikkeken — cigaretta, szeszes ital stb. — kívül bármi másra levásárolható. A kiválasztott személyek már az év közben igényeltek valamilyen segélyezési formát, de egyéb okok miatt el lettek utasítva. Főként ezekből az elutasító választ kapott ügyfelekből, és a szociális intézmények által megjelölt személyekből áll össze a lista. Az utalvány értéke 2000 forint, amit összesen — Nyíregyházán és környékén — 18 diszkontban és boltban vásárolhatnak le. Kérdésünkre, hogy esetleg további igényléseket elfogadnak-e, a szociális iroda főelőadója. Szűcs Ferenc elmondta, hogy a lista összeállt, bővítésre pedig sajnos nincsen mód. Külön jelentkezéseket nem fogadtak és nem is fogadnak el. Az utalványok kézbesítése már folyamatban van, amit december 15-ig szeretnének minden utalványozott részére eljuttatni. A vásárlási utalványok december 31-ig vásárolhatók le. Záhony posztóidban? A vasutassztrájk idején Záhonyban jártam, ott találkoztam Bodor Józseffel, aki kocsirendező a záhonyi széles pályaudvaron. Az erős testalkatú férfi pulóverére a Vasutas Szakszervezet jelvénye, és egy kék szalag - a sztrájk jele - van kitűzve. Megvolt az oka a munkabeszüntetésre. Két gyereke van, 38. évét tapossa, a keresete pedig 20 ezer körül alakul, nettóban. A felesége fizetésével együtt is a létminimum alatt élnek. — Két műszakban dolgozom. Nappal 12 óra munka, aztán 24 pihenés utána pedig éjjel megyek 12 órázni, és ezt követően 48 óra szabadság jön. A mi munkánk elég veszélyes, és kevesen is vagyunk. A széles pályaudvaron két tartalék vonat befogadására van ember, annyira leépítették a létszámot. A fizetésről meg ne is beszéljünk. Egy iparban dolgozó ember nappal meg tudja keresni ezt a pénzt, nem kell neki éjszakáznia. — Mit csinál egy kocsirendező? — Például ha bejön Ukrajnából egy vonat, azt szét kell szedni, a vagonokat a megfelelő helyre kell tologatni. Külön azokat amiket le kell mérni, külön a tartálykocsikat, és így tovább. Ha nincs váltókezelő, a kocsirendezőnek kötelessége váltót állítani, ez is nagy felelősség. Ha valamit elrontunk, fizetni kell, de ha nincs az ember észnél, csinálhat akár nagy balesetet is! Én még az alatt a nyolc év alatt, mióta itt dolgozom, egyszer sem jártam így, de van olyan munkatársam, aki fizeti a kártérítést. — Állítólag a pályaudvar állapota nagyon leromlott az utóbbi időkben. — Ez így van. A 11-12-es és a 68-as vágányt egy éve pénzhiány miatt nem tudják megcsinálni. A pályaudvar az itt dolgozók véleménye szerint sok helyen balesetveszélyes, méghozzá azért, mert a síneket gyakran már csak a föld és a fagy tartja össze. Minden tönkremegy itt körülöttünk. Magyarország lassan nyolcmillió koldus országa lesz. Kétmillió ember jól fog élni a többiek pedig szegények lesznek. Ezelőtt tíz évvel könnyebben megéltem mint ma, a gyermekkedvezményt is elvették. Nem ezt ígérte a kormány mikor megválasztották! Rosszul festik le szerintem a gazdasági helyzetet. Azt mondták, munkahelyeket akarnak teremteni. Akkor miért nem kötik meg az oroszokkal, ukránokkal az árucsere-szerződéseket? Például behoznának fát az ukránoktól, Tuzséron feldolgoznák, nyugaton meg eladnák. Ott van rá kereslet, Tuzséron meg teljesen üres a fatelep. A kormánynak figyelmet kellene fordítani a keleti régióra, az utóbbi 4-5 évben semmi beruházás nem volt itt! Mutatni is kellene már valamit, nem csak ígérgetni. Dojcsák T.
