Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-15 / 227. szám
Ismét menetrend szerint Országszerte helyreállt a menetrend szerinti vasúti közlekedés. A MÁV tájékoztatása szerint hajnalban a postavonatok elindultak, majd reggel a többi szerelvény is késés nélkül követte azokat. A vonatok a szokásosnál is kevesebb utast szállítottak. A vasutassztrájkot azt követően fújták le, hogy a szakszervezetek és a cég vezetői megállapodtak a béremelésről. Tűzoltók a Parlament előtt A Parlament előtt tüntető tűzoltók és családtagjaik petícióban követelték, hogy még az idén megkaphassák 13. havi fizetésüket. A petíciót átvevő pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy ha karácsony előtt nem is, de január első napjaiban a tűzoltók megkapják 13. havi illetményüket. Békési László a szakszervezet képviselőinek elmondta: jövőre mintegy tízszázalékos béremelésre lesz lehetőség. A demonstráló tűzoltók elégedetlenek voltak a miniszteri ajánlattal. Amint az a petícióból kiderült, a tűzoltók átlagos bére jelenleg 20 ezer forint. A közintézmények keveslik a kompenzációt A költségvetési intézmények munkavállalói és az önkormányzatok kevesellték az energia-áremelés kompenzációjára fordítható összeget a KIÉT szerdai szakértői tanácskozásán. A kormány elképzelései szerint a közintézmények kompenzációjára 3 milliárd forintot juttatnának. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában a szociális partnerek arra mutattak rá, hogy a büdzsének minden bizonnyal az áfatöbbleten kívül is keletkeznek bevételei, amelyeket a kompenzációra lehetne fordítani. A munkavállalók intervenciós keret felállítását javasolták a közintézmények megsegítése érdekében. Az Iposz tiltakozik Az ipartestületek nyilatkozatban tiltakoztak a gazdasági jogszabályok változtatásai ellen. Az IPOSZ szerint az egyéni vállalkozók hátrányba kerülnek ’95-ben. A testület januártól kezdve figyelőszolgálatot épít ki, amely regisztrálja a gazdasági szigorításokból eredő iparvisszaadásokat. Az IPOSZ keresi a lehetőségeket az adótörvény módosítására, és továbbra is javasolja a tartalékalap-számla újbóli bevezetését, amely az elnökség szerint ösztönözhetné a megtakarításokat. MNB-elnök egy-két hónapon belül? Mielőbb ki kell nevezni a Jegybank új elnökét és a kultusztárca új államtitkárát — hangzott él á Koalíciós Egyeztető Tanács ülése után. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője szerint 1-2 hónapon belül megtalálják az alkalmas személyeket. Azt is közölte, még az idén megkezdődhetnek a hatpárti tárgyalások a képviselői összeférhetetlenségről szóló törvény tervezetéről. A vasutassztrájk nem volt rendkívüli esemény, hiszen ez jogos tiltakozó eszköz — mondta Szekeres. A történtek megmutatták, hogy a kormány nem engedett a nyomásnak, nem ment bele olyan követelések teljesítésébe, amelyek más társadalmi csoportok helyzetét rontották volna. Magánosítás! tervek Már jövőre magánkézbe kerülhet az öt vidéki gázszolgáltató társaság, és megkezdődhet az MVM, a MOL, a Matáv és az Antenna Hungária privatizációja. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél sajtótájékoztatón számoltak be az energetikai és telekommunikációs társaságok privatizációjának előkészítéséről. A tervek szerint csak a Magyar Villamos Művek Rt. marad többségi állami tulajdonban. Az Antenna Hungária Rt.-t 50 százalék plusz 1 szavazat erejéig adják magánkézbe. A gázszol- gálató esetében csak egy, speciális jogokat biztosító részvény marad tartós állami tulajdonban. A két ágazat a nemzeti vagyon 1000 milliárd forintos részét teszi ki. Az ukránok eltűntek Kecskeméten állítólag eladásra kínálták fel azt a Volvót, amelyen a legutóbbi külföldiek közötti leszámolás ukrán résztvevői menekültek el Budapestről — írja a Kurír. A múlt héten litván férfiak megöltek egy ukránt, aki társaival együtt zsarolta és fogva tartotta őket. Az ukránok az említett Volvón menekültek el. Miután a litvánok a rendőrséghez fordultak, megkezdődött a nyomozás. Egyelőre azonban csak az autót találták meg, ukrán utasait tovább keresik. Újabb Vegeta-botrány? A múlt hét végén a rendőrség letartóztatta a szegedi paprikagyár egyik dolgozóját, és több tonna Vegetát lefoglaltak. Bár az alkalmazottat azóta szabadon engedték, a rendőrség nem hajlandó nyilatkozni az ügyről. A Szegedi Paprika Rt. vezér- igazgatója szerint rendőrségi túlkapásról lehet szó. Nagy Istvánt a hatóság nem kereste meg, és nem értesítette a történtekről. A lefoglalt fűszer egyébként a szegedi gyár és a Podravka cég egy korábbi, azóta megszüntetett együttműködésének „maradéka”. Horn sürgette az EU-tárgyalásokat Horn Gyula párizsi látogatásán sürgette a magyar EU-csatlakozás tárgyalásainak megkezdését. A francia támogatás fontosságát az adja, hogy jövőre Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztjét. Horn Gyula miniszterelnök a rádió értesülései szerint egynapos munkalátogatásának befejeztével szerdán délután hazaindult. A magyarországi privatizáció felgyorsításával a francia vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy fokozottabban bekapcsolódhassanak a magyar gazdasági életbe — vélekedett a magyar kormányfő tárgyalásait lezáró sajtóértekezleten. Az USA a békés rendezés híve Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy a boszniai válságot csak tárgyalásos úton lehet rendezni. Christopher azt mondta, hogy az esetleges NATO katonai akciókkal semmit sem érnének el. Ugyanakkor azt szeretnék, ha a kéksapkások Boszniában maradnának. A washingtoni diplomácia vezetője úgy vélte, hogy már London és Párizs is megértette, hogy a kéksisakosok kivonása súlyos következményekkel járna. BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Koalíciós esélyek Szerdára ígérték a pártok, hogy érdemleges hírekkel szolgálnak a nyíregyházi önkormányzat összetételéről. A tapogatózó tárgyalások után az MSZP megyei irodavezetője a következőkről számolt be: — Szerdától valóban „élesben” folytatódnak a tárgyalások — mondta Tukacs István —, most már a tárgyaló delegációk konkrét elképzeléseket egyeztetnek. Természetesen döntések még nincsenek. Tárgyalásokat folytattunk a Független Képviselők Egyesületével, és még szerdán találkozunk a szabaddemokratákkal. Mind a két szervezettel a nyíregyházi közgyűlésre vonatkozó elképzeléseinket tisztázzuk. Azt szeretnénk, ha a megyeszékhelyen széles koalíció jönne létre, amelyet az MSZP, SZDSZ és a függetlenek alkotnának. Nyilván ez mind a két frakció esetében együtt járna egy-egy alpolgármesteri pozícióval. — Csabai Lászlóné polgármester asz- szony elképzelése szerint egy főállású alpolgármester lenne és két társadalmi. Hogyan lehet valaki mellékállásban polgármester? Ki lenne a harmadik társadalmi megbízatású alpolgármester Nyíregyházán? — A főállású, függetlenített alpolgármestert az SZDSZ adná. Az egyik társadalmi alpolgármester a függetlenektől, a másik pedig szintén az MSZP-től kerülne ki. Az utóbbi két alpolgármester csak olyan lehet, aki rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, és idővel a feladatok ellátásához. — A függetleneknél a legkézenfekvőbb Fazekas János neve, de lehet-e alpolgármester — akár társadalmi is —, ha közben Nyíregyháza jegyzője marad? — Kizártnak tartjuk azt, hogy Fazekas János alpolgármesteri pozíciót vállaljon, különösen a jegyzői funkcióval együtt. Annak örülnénk, ha Fazekas János maradna továbbra is Nyíregyháza jegyzője, és nyilvánosságot kapna az, hogy közte és a függetlenek egyesülete közötti kapcsolat a választásokkal lezárult. Ezt szükségesnek tartjuk kinyilvánítani, hiszen a jegyzőnek pártatlanul kell végeznie a feladatát. Már csak azért is fontos ez, mert a függetlenek egyesülete időnként pártjegyekel mutat. — Önöknek tulajdonképpen nincs szükségük valamennyi független képviselőre, amennyiben az egyesületből hárman-négyen az MSZP—SZDSZ koalíció mellett szavaznak, már többségbe kerülnek. Megosztott lesz-e a független képviselők frakciója? — Mi ennek érdekében nem teszünk lépéseket. Az, hogy az egyesület egyben marad vagy szakad — az ő bel ügyük. Ezt nem gerjesztjük, nyilván azon múlik, hogy mennyire sikerül közös álláspontokat kialakítaniuk. Mi az egységes független frakcióval szeretnénk kapcsolatban maradni. Amennyiben a függetlenek képviselőivel nem sikerül megegyezni, nyitottak vagyunk még jó néhány irányban. Ebben az esetben igyekszünk megszerezni mások támogatását, elsősorban a Fideszét. Ez persze azt jelentené, hogy ingatagabb többséggel kellene kormányoznunk, amit szeretnénk elkerülni. Száraz Nőhet az SZDSZ-befolyás Demszky Gábor lett újabb négy évre a főpolgármester Budapesten, míg a Fővárosi Közgyűlésbe az MSZP adja a legtöbb képviselőt. Ezt a tényt fővárosi belügynek is tekinthetnénk, mégis hatással lehet a nagypolitikára. A szabaddemokraták most — ügyes alku esetén — fokozhatják kormányzati befolyásukat. Ennek megértéséhez némi számolásra van szükségünk. A 66 tagú testületbe az MSZP 21 képviselőt, az SZDSZ és a MDF— KDNP—Fidesz 19-19főt,mígazFKgP— MIÉP 7 főt adott. Az 50 százalék plusz 1 főhöz 34 képviselőből, míg a fontosabb döntések meghozatalához szükséges kétharmadhoz 44 főből álló koalíció kell. Ez utóbbi nélkül a közgyűlés szinte határozatképtelen, így az SZDSZ-es főpolgármesternek legalább ennyi embert kell maga mögé állítania. Erről indultak meg a koalíciós tárgyalások a pártvezetők között szerdán délelőtt. Az iménti matematika alapján a szabad- demokraták az MDF—KDNP—FIDESZ koalíciónak is felajánlhatnák az együttműködést. Máshol is történt most ilyesmi, a Ferencvárosban például ezen négy párt közös jelöltje lett a polgármester a szocialistával szemben, s a kerület egészére jellemző volt ez a választási koalíció. A fővárosi közgyűlésben a négy párt 38 képviselője elég lenne az 50 százalékos többséghez, s a MIÉP—FKgP 7 képviselőjével kiegészülve ők 45-en a kétharmados döntéseket is meg tudnák hozni. Igaz, Csurkáék többször nyilatkozták, hogy az MDF mellé nem akarnak csatlósnak menni, a fiataldemokratákkal sem szövetkeznek szívesen, a főváros birtoklásáért mégis bizonyára készek lennének némi kompromisszumra. Ezt a független kisgazdák is biztosan megtennék. Demszky Gábor mégsem ebben az irányban próbálkozott. Már a győzelem éjszakáján felajánlotta a koalíciót a szocialistákkal. A két párt együtt 40 fős lenne, de ez kevés a kétharmadhoz. Igaz, nem okoztak szavai osztatlan lelkendezést. Lampert Mónika (MSZP) szerint a legnagyobb fővárosi frakciónak — az MSZP-nek — kellett volna megkeresni az ajánlattal a polgár- mestert. Ha Demszky nem a szocialistákkal, hanem a másik oldallal egyezkedik, a legnagyobb frakció ellenzékbe kényszerülhet, s még a kétharmados (fővárosi) törvényeket sem tudja megvétózni. Furcsa tehát a viselkedésük, míg a régi-új főpolgármesternél érthető, ha feléjük fordul. Cselekedetét bizonyára felsőbb pártpolitikai érdekek vezérlik. Az MSZP a főváros vezetésében befolyást akar. Nem szeretne kiszorulni kétmillió ember közvetlen irányításából, sorsának rendezéséből. Ennek eléréséért bizonyára áldozatra is hajlandó. Ha az SZDSZ jól taktikázik, a kormányzati hatalomból hasíthat ki nagyobb szeletet egy budapesti alpolgármesteri helyért cserébe. A Magyar Nemzeti Bank elnökre vár, a művelődési tárcának nincs politikai államtitkára, a médiatörvény-tervezetben nagy a vita a koalíción belül, s a szabaddemokratáknak mindenhová vannak ötleteik. Elvárhatják koalíciós partnerüktől, hogy a fővárosi közgyűlésben történő koalíciós együttműködésért cserébe államtitkári, bankelnöki széket kapjanak, vagy a médiatörvényt az ő szájuk íze szerint terjesszék az.Országgyűlés elé. Az MSZP-nek is érdeke az alku, ha nem akár kiszorulni a fővárosi vezetéséből. A miniszterelnök-pártelnök most külföldön van. (Ezért meg a parlament csütörtök-pénteki plenáris ülése miatt lesz vasárnap a heti kormányülés.) Nélküle nem dőlhetnek el a fontos dolgok a pártban és a kormányban. Garanciát kormányzati kérdésében csak ő adhat, így a fővárost érintő koalíciós tárgyalással is érdemes megvárni őt. Ha az SZDSZ jól taktikázik, fokozhatja kormányzati befolyását. Az elmúlt ciklusban — az MDF-fel kötött paktummal — is elég nagy befolyása volt az ország életére, s most — kormányzó pártként, s az önkormányzati választás adta lehetőség birtokában — a 20 százaléknál is kisebb májusi eredménye ellenére még jelentősebb kormányzati tényező lehet. A lehetőség most adott. A döntés a párt kezében van. Zmeskall Öt évvel #89 után Idén is Temesváron kezdődnek az 1989. decemberi eseményekre való megemlékezések Romániában. December 13-a és 15- e között Kelet- és Közép-Európa 1989 után címmel a temesvári forradalmat, a kelet- és közép-európai rendszerváltás esélyeit, a nacionalizmus és a kisebbség kérdéseit taglaló nemzetközi értekezletet szerveztek. Ennek egyik fő mozgatója az öt esztendővel ezelőtt forradalminak indult romániai események főszereplője: Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. — Úgy gondoltuk — nyilatkozta kérésünkre —, hogy a kerek számú évforduló kapcsán olyan konferenciát rendezünk, mely átfogó módon értékelné a '89-es események fontosságát, s levonná azokat a következtetéseket, melyek ebből fakadnak. Külön öröm számunkra, hogy tanácskozásunk fővédnökének Hans Dietrich Genschert, Vaclav Havelt, Mirea Binescut és Doina Corneát nyertük meg. Meghívtuk ugyanakkor az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája elnökeit. Olyan ökumenikus csúcsrendezvényt készítettünk elő, melyen a helyi egyházi vezetők mellett a világ ökumenikus vezetői is jelen lesznek, vagy képviseltetik magukat. Kiemelt fontosságot tulajdonítottam annak, hogy meghívjuk mindazokat a közrendbéli embereket Temesvárról, akik 1989- ben nyilvánvaló módon részt vállaltak a küzdelemből. Gyülekezeti tagokról, presbiterekről, román barátainkról van szó. 1990- től mindegyik megemlékezésünkön ott voltak, de most meghívásos alapon lesznek jelen. Az ő szerepük nagyon fontos. Világossá kell válnia ugyanis — öniróniával szólva —, hogy nem egy magányos hős küzdelme, hanem az adott helyzetben lehető legszélesebb körű összefogás tette lehetővé az áttörést. —Temesvárt követően a Szilágyságban folytatódnak a megemlékezések... — Igen: Menyében. A menyői zarándoklat elmaradhatatlan. Úgy kapcsolódik Menyő Temesvárhoz, mint Betlehem Jeruzsálemhez. Menyő a szabadítás földje és határa az én életemben. Az örömhír földje. Ott jött a szabadulást hirdető angyal, hogy megbukott a zsarnokság. — Az elmúlt öt év alatt kitapintható-e Romániában a pozitív elmozdulás jele? — Sok apró eredménynek és részeredménynek vagy mozzanatnak örvendhetünk. Viszont az összkép kioltja ezeknek a pozitív tényeknek a hatását. Azt hiszem: az összkép, ha változott formában is, de a régi. Tovább folytatódik a 75 éve tartó megsemmisítő szándékú román hatalmi és többségi politika. 1989 óta azonban megnőtt a mozgásterünk, s ez feltétlenül pozitívumként könyvelhető el. Kinyílt a helyzet. Legalább, ha elhullunk, dicső csatában s nem gáládul végeznek velünk. — Az öt évvel ezelőtti változásokat segítette a külpolitikai helyzet. Mintha a mostani visszarendeződés folyamatáról is elmondhatnánk ugyanezt... — Egyértelmű a kép: megint magunkra maradtunk. Pont olyan ellenállásba ütközik a mai igazmondásom — hogy csak magamról beszéljek —, mint öt évvel ezelőtt. A nyugati körök számára ma is kényelmetlen kimondani azt, hogy pusztítanak, asszimilálnak bennünket. Sajnos, magunkra hagytak, s úgy tűnik — mert ez a rideg valóság—, hogy '89-ben sem a Nyugat felszabadító csapatai érkeztek és egyesültek a keleti ellenzékiekkel, hanem kivártak a nyugatiak, s csupán amikor biztosak voltak győzelmükben, akkor csatlakoztak hozzánk. Most megint vesztésre áll a csata, s ezért tartják a távolságot. Csak akkor hajlandóak majd beavatkozni, amikor már eldőlt a csata sorsa. S ez szörnyű!...
