Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-10 / 197. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. november 10., csütörtök 3 Öntözőrendszer gazdát keres A privatizáció, amellett, hogy meg­teremtene a tulajdonok jogos visszaszer­zésének feltételeit, olyan helyzetet pro­dukált, amely újabb problémák forrásá­ul szolgált. Ilyen a rakamazi öntözőfürt jelenlegi állapota is — mondja a nagy­község polgármestere, Pirim Frigyes, majd az előzmények felvázolásával folytatta. — A rakamazi öntözőrendszert 1970- ben építettek meg, állami tulajdonban ban, a működtetője pedig a Tisza-menti Regionális Vízmű. A két szomszédos mezőgazdasági termelőszövetkezetnek nem kevesebb mint 1762 hektár (Raka- maznak 1354 ha, Tímárnak 408 ha) földterülete vált ezáltal öntözhetővé. A privatizáció során sok földigenylőt c földterületekből kárpótoltak, amely azt eredményezte, hogy jelenleg 585 tulaj­donossal kellene számolni, amennyiben az öntözőlurt megvételére sor kerülne. Az állam természetesen ezt a sziszifu­szi koordináló munkát nem végezheti, az öntözőrendszer kezelőjét, a Fclső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot ha­talmazta fel az értékesítéssel. A Feti- vizig igazgatója ennek kapcsán a két község polgármesterét levélben is meg­kereste, hogy lehetőség szerint támogas­suk, segítsük és szervezzük a munkát. — Milyen lépeseket tettek ez ügyben? — A vízügy az említett 585 (jogi és magán) személyt levél utján megkeres­te, a szervezőmunkákat megkezdtük, alakuló ülést hívtunk össze a tulajdono­sok részére. Jelenleg 60 százalékos az igenlő nyilatkozatot tevők száma. Szomszédok győzködik egymást az ön­tözés szükségességéről, akkor, amikor saját bőrünkön érezzük a nyári forrósá- got. Győzködik egymást az emberek. hogy mennyivel jobban megszolgálja minden növénykultúra, több a krump­li, a gabona, az intenzívebb termesztést igénylő növényekről meg nem is be­szélve. — Mennyibe kerülne az öntözőfürt? — Közel tízmillió forintba. A tény­leges értékéhez képest ez elenyésző, hi­szen egy hasonló, új rendszer telepíté­se ma 100 milliós nagyságrendű. Az állam a termelés érdekében adja áron alul, illetve adná. Az. elővásárlási jog természetesen az itteni tulajdonosokat illeti meg, csak abban az esetben ke­rülne sor egy másfajta értékesítésre, ha a vásárlási szándékuktól clálInának. Remélhetően ez nem következik be. — Hogyan leltet egy ilyen öntöző- rendszert máshol értékesíteni'.’ — Meglehetősen körülményesen. Az állam a töredékét sem kapná meg a je­lenlegi árnak, hiszen a rendszer értéké­nek a 70 százaléka földbe épített, lénye­gében a szivattyúkat lehetne értékesí­teni. A 6,-10 Ft/ní* vízdíj fajlagos költ­ségét csökkenthetik például azáltal, hogy más formában működtetik. S mint tulajdonosok, beleláthatnak a dolgok­ba. Az alakuló ülésen is megfogalma­zódott, hogy az öntözőlurt működteté­sére jelenleg a polgárjogi társulás len­ne a legmegfelelőbb forma. A tervek szerint az öntözést a kívülállók is igényelhetik majd, viszont nekik a dup­lájába kerülne. — A szivattyúk a rakamazi Morolvá- bó! emelik ki a vizel. Honnan jön a víz utánpótlása? — Zsiliprendszeren keresztül, a Ti­szával van összekötve, így az öntözővíz biztosítása garantált. (lefler) TÓPARTI ISKOLA Az Ecsedi-láp szélén fekszik Kocsord község. Ennek megfelelően a faluban ilt- otl még találhatók nádas, mocsaras, vizenyős területek. Ilyen volt az iskola mögött elterülő kis ló is, míg ki nem szá­radt. A történet folytatását Pajtás Zsig­áimul iskolaigazgató mondja cl. — Talán ott kezdeném, hogy a falu­rom egyházi ingatlan volt, ezeket vissza­adták. Ez az egy maradt, ahol most is vagyunk. Sajnos csak úgy tudtunk ide­költözni, hogy 2 teremből hármat csi­náltunk. Az udvar is kicsinek bizonyult, ennyi —jelenleg 326 — gyerek számá­ra, ezért bővítésre volt szükség. Csak a kertek felé ter­jeszkedhettünk, de ott akkor egy mo­csaras terület volt A fcltöltéshez szükséges földet a kiszáradt lóból vet­tük. Ekkor jött ;(z ötlet, csináljunk egy halastavat. Te reprendezés után részben cső, rész­ben az iskola mö­götti artézi kút vi zévcl feltöltöttek a medret, és jöhettek a halak. Először a MOHOSZ adott 8 mázsát, aztán 12 ezer ponty ivadékot, 3 ezer cigányhalat és egy mázsa amurt vett az önkormányzat, utóbbit azért, hogy a növényzetet egyék. Idén 2,5 mázsa taviponty, és egy mázsa kői — japán színcsponty — került a lóba. Gyermeknapra horgászversenyt rendeztünk, ahol tizenhatezer forint ér­tékű nyeremény talált gazdára. Ezt, és a halvásárlásokal az önkormányzaton kí­vül a helyi vállalkozók is támogatták. — Ön is horgász? — Nem, soha nem szerettem egy helyben ülni. A sors fintoraként én lel­tem az iskolai horgászegyesület elnöke. Az egyesület alapításához szükséges 10 —A faliújságra ragasztott képeken kis majorette-eket láttam. — Az iskolai majorctte-csoportról ké­szültek a felvételek. Egy tavaly téli öt­let nyomán három pedagógus, név sze­ri ni.lakait Zsigmondné. Szekér Erzsébet és Pajtásné Hatvan Éva szervezték meg az együttest. A végleges koreográfiát a tavaszi szünetben tanulta be a 32 tagú csapat. Gyermeknapon volt a bemutat­kozás. aztán jött az évzáró. Amikor focicsapatunk feljebb került egy osz­tállyal, a meccs szünetében tartottunk egy bemutatót, végül nemrégen Máté­szalkán a szüreti bálon bizonyítottak ifjú majorcttc-cink. A szükséges ruhák meg­vásárlásához vállalkozók nyújtottak se­gítséget. Hadd mondjam el, hogy az év végére tervezett tornabemutató megren­dezésénél újra számítunk rájuk. Vala­mennyi esemény megvan videón és le­ment a falutévébcn, aminek én vagyok a megbízott stúdióvezetője. — Mit kelI erről a kábeltévéről tud­ni? — Berendezéseink nem nagyon van­nak, többnyire saját technikával dolgo­zom. Kamerámmal ’86 óta örökítem meg a falu eseményeit. A magyar egye­sen és kettesen kívül 8 műholdas és egy közsszolgálati csatornát sugározunk napi 24 órán keresztül. A Szív TV, ATV, Happy TV és a TV Plusz műsorait ad- j uk. — Cserébe reklámokat sugároznak? — Részben igen, másrészt fizetünk az anyagokért. Van egy kcpújságrcndszc- riink, amelyben közérdekű és magán hirdetések mennek. Egy napra egy ol­dal 125 forint + áfa. Hétfő este pedig adásba került a kábeltévé történetének harmadik élő műsora. — Végül egy személyes kérdés. Ön nagy világ- és természetjáró hírében áll. Hogyan propagálja szenvedélyeit tanít­— Minden ősszel és tavasszal a he­gyekbe megyünk. Idén a Zemplénben voltunk. Fontos, hogy a fiatalok spor­toljanak, és sokat legyenek a szabadban. Ennek érdekében a mcgnagyítolt isko­laudvar végén jövő nyárig tenisz- és kézilabda-, körbe pedig futópálya ké­szül. Dojesák Tibor ványai körében'.’ A majorettc-csopor Visszatérnek a papírgyűjtő kisiskolások? Az is lehel, hogy a nagy papírgyűjtési kisdobosmozgalom utolsó generációjához tartozom. Az viszont biztos, hogy a mi­nap az újságokat lelkesen gyűjtögető kis csapat láttán beugrottak a régi bccscngc- léscs, csókolomvancfelcslcgcspapír? dél­utánok. A lommá vált szemetet kincsként kezelő gyermekek láttán úgy tűnik, ez is visszatér. Vagy sose múlt cl? — Talán azért lelkesebbek az iskolák, mert a Dunapack és a Környezetvédelmi Hivatal országos akciót hirdetett, ahol ezer kilogrammonként adnak egy sorsjegyet. Ezzel számítógépet, iskolai felszerelése­ket lehet nyerni, ami nagyon sok iskolá­ban hiányzik. Oláh Bertalan, a nyíregy­házi 2-cs iskola diákönkormányzatának tanácsadó tanára. — A probléma csak ab­ban állt, hogy a MÉH Vállalat utódcége nem vállalta a papír elszállítását, így egy­két lelkes szülőben reménykedve hirdet­tük meg az akciót. — Mennyit gyűjtöttek, és ki volt a leg­ügyesebb? — Körülbelül hat tonna jött össze meg­maradt újságokból, elavult irodalmi doku­mentumokból. Persze az osztályok közötti versengés is jelen volt, s cgy-cgy osztály­ban ezer kilogramm feletti hulladék hal­mozódott fel. Az alsó tagozatban a 3.C, míg a felsőben az 5.b osztály nyújtott kima­gasló eredményt. Jutalmukat a papírért befolyt összegből fedezzük, bár van hova tenni a maradékot is. Nemsokára megren­dezzük a Jókai-heteket, lesz farsang és egyéb rend' /.vények, ahol ajándékokat, lombolanycrcményckel keli venniük, eset­leg terembérleti díjat kell fizetnünk. Hogy a végső sorsa mi lesz ennek az összegnek, arról majd a diákönkormányzat dönt. Bárki bekapcsolódhatott a gyűjtésbe a 2-cs gyakorló iskolában. Persze nem fi­zetség lejében, csak a feleslegen való tú 1 - adás reményében. Mint azt Szulics Zsolt­tól. az iskola matematika tanárától és az. akció felelősétől megtudtuk, a papír sorsa az lesz, hogy oszályonként megmérik, és az érte kapott pénz az osztálypénzbc megy. A hetedikesek és nyolcadikosok kirándul­ni fognak belőle, ez biztos. A legfrisseb­bek egyébként a negyedik césck voltak, hiszen egy egész teherautónyival lepték meg az iskolát. Aki pedig egymaga nagy sikerrel járt, külön is kap egy sorsjegyet, és esélyt egy nyereményre. — Az akció októberrel véget ért, és szin­te az ország és a megye összes általános iskoláját megmozgatta annak ellenére, hogy a szállítást a telepünkre nem tudtuk vállalni — tájékoztatott az EREKO Rt. nyíregyházi telepének vezetője. A név sen­kit se tévesszen meg, a hajdani MÉH-ről van szó. — Voltak itt Vasmcgycrből, Kcmccsérőf, Tiszavasváriból, Mária­pócsról és Mcz.őladányból, hogy csak azo­kat említsem, akik hirtelen eszembe jut­nak. A személyi számítógép, nyomtató, videomagnó, de még a tíz-tízezer forintos tanszcrvásárlási utalvány reménye is meg­telte hatását, bár reméljük, hogy a papír- gyűjtés az év hátralévő részében sem ful­lad be. — Mennyit ér ma a hulladékpapír vagy az olvasatiam esetleg túlolvasott újság? — A különböző kategóriák most is megvannak, ezek fejében válozik az ár. A fekete-fehér újságpapír most kél forint helyett három forint harminc fillér kilón­ként, a vegyes — melybe a színes újság is beletartozik — 1,30, míg a hullámkarton vagy doboz 4,80-at ér. Kíváncsian várjuk, kié lesz a különdíjas videomagnó, melyet az az iskola kap, ahol az egy főre cső pa­pírmennyiség a legmagasabb. Nyíregyhá­zán a 12-cs, a megyében pedig a tiszavas- vári Kábái János Általános Iskola áll a leg­jobban. Talán azért sikerült ennyit összegyűjte­ni, mert mi eddig is gyűjtöttük a papírt, így a családokkal együtt bejáratottan ment a mostani megmozdulás — újságolta Kovácsáé Klicsu Katalin, a tiszavasvári iskola felelős nevelője. — Volt, hogy há­romszor, négyszer fordult a mikrobusz, és még konténerrel is hozták a sok felesle­ges hulladékot. Persze reméljük, hogy nyerni is fogunk, de az első osztályosaink már kaptak egy kiránduklási napot oda­adó gyűjtögetésükért. Az. egész iskolában a legtöbbel azonban a harmadik ások gyűj­tötték. s mivel az első három helyezettet jutalmaztuk, elárulom, hogy a második helyen a 4. a. a harmadikon meg a 3.c osz­tály végzett, ami az alsó tagozatot illeti. A felsőben a legügyesebb a hetedk c osztály volt, és csak néhány kilóval maradi le a hetedik b. A harmadik helyet a 6. c sze­rezte meg, a jutalmak pedig ezertől két­ezer forintig terjedlek. —Mennyi jött össze az egész iskolának? — Összesen ötvenkétezer forintot kap­tunk a papírért. A jutalmakon kívül a Mi­kulás bulira tartogatjuk a fennmaradt összeget, s a gyerekek már jelezték is, hogy Sipos F. Tamást szeretnék hallani ezért a pénzért. Mi megpróbáljuk meghív­ni, bár ha nem sikerül, akkor valami ne­vesebb zenekarnál kopogtatunk. ...Ezek szerint a bejáratottak előnyben voltak, hiszen a nyíregyi 12-csbcn sem most kaptak észbe. Ott ősszel, tavasszal mindig rendeznek egy napot a cél érdeké­ben, s most hozzávetőlegesen negyvenezer forinttal lettek gazdagabbak. — Hatalmas mennyiség jött össze, alig győztük szortírozni — meséli Jakab Lász­ló, az iskola tanára. — Persze az elszállí­tásnál is markológéppel, teherautóval jöt­tek a szülők, ingyen és bérmentve segítet­tek. Az első helyeket az alsó tagozatban a negyedik bések, a felső tagozatban pedig a hatodik bések vívták ki maguknak. Már túl vagyunk a tiszaújvárosi jutalomkorcsolyá­záson, s a második, harmadik helyezettek is megkapták a pénzjutalmat. A maradék pedig a Nyírségi Gyermekunió számlájára megy, melyről a táborozásokat, kirándulá­sokat, iskolai felszereléseket fedezzük. ...S, hogy mi lesz a több tonnányi papírhalomból? Természetesen újrahasz­nosítják, s papír alapanyagú csomagoló­anyagok születnek belőle. Ennyivel azon­ban mégsem értük be, s hogy teljes legyen a kép, a Dunapack Rt. nyíregyházi gyárá­ban is kérdezősködtünk. — Próbajelleggel indult be ez az akció, s a végeredmény november közepére lesz ismert — hallottuk Varjú Gabriellától, aki a cég markcling-főmunkatársa. — Remél­jük azonban, hogy újra fellendül a régi mozgalom, hiszen minden ország félti a saját hulladékát. Ha nem vigyázunk, külföldről kell majd beszerezni, ami nem kis pénzt jelent. Erre azonban nem hiszem, hogy sor kerül, hiszen a környezetvéde­lem egyre inkább előtérbe kerül. Nem ki­zárt, hogy minden évben, folyamatosan szervezünk valami meglepetést, ha a mos­tani tapasztalatok is biztatóak lesznek. Herczku Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents