Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-09 / 196. szám

2 ! I BELFÖLD-KÜLFÖLD I 1994. november 9., szerda UJ KELET Napirenden kívül a parlamentben Pokorni Zoltán (Fidesz) a felsőoktatási és közoktatási helyzetével foglalko­zott, különös tekintettel a sztrájkveszélyre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy már napirendre kellett volna tűzni a felsőoktatás fejlesztési programját, ilyen azonban nincs, sőt, a felsőoktatásra fordítandó központi támogatás a jövő évi tervek szerint mindössze négy százalékkal növekszik. Pokorni arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési terv egyetlen fillérrel sem növeli a közoktatásban dolgozók bérkeretét. Mindkét területen konkrét jogsértés törté­nik — hangsúlyozta a képviselő. Jánosi György államtitkár válaszában az ér­dekegyeztetés további folyamatáról adott számot. Elmondta, hogy a költségve­tés egészének áttekintése során a kormány képviselői november közepén talál­koznak a szakszervezetekkel, majd a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsa foglalkozik a kérdéssel. Az érdekegyeztető tanácsban szintén még no­vemberben a költségvetés egészét érintő tárgyalásokra kerül sor. EK-nagykövetek—Vastagh Pál A magyar jogalkotásról tájékoztatta az Európai Közösség országainak buda­pesti nagyköveteit az igazságügy-miniszter. Vastagh Pál a tárgyalások után azt is közölte, hogy a diplomaták megismerhették azt a programot, amely még az idén a kormány elé kerül, megjelölve a legfontosabb jogharmonizációs felada­tokat. Külügyi tájékozató Hazánkba látogat a NATO főtitkár-helyettese. Sergio Balanzino november 10-13. között tartózkodik Magyarországon —jelentette be Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magas rangú diplomatát fogadja Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke. Balanzio tárgyalást folytat vendéglátójával. Kovács László külügy­miniszterrel, s Keleti György honvédelmi miniszterrel. Békési László a '95-ös költségvetésről Az államháztartás finanszírozása szempontjából nem okozna gondot, ha a jövő évi költségvetést csak januárban hagyná jóvá a parlament — mondta a pénzügyminiszter. Békési László szerint a késés nehezítheti a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, de rossz esetben meg is hiúsíthatná a megállapo­dást. A pénzügyminiszter elmondta: Magyarország valószínűleg nem kapja meg az EU-tól a 2 milliárd ECU-s hitelt, miután a pénzügyminiszterek nem támo­gatják, hogy a közösség további összegeket adjon a közép- és kelet-európai országokban zajló struktúraváltásra. Az MHB igazgatótanácsi ülése A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága további bizalmáról biztosította az elnök vezérigazgatót, s megbízta azzal, hogy tárgyaljon a bank jövőjéről a tu­lajdonosokkal és a felügyeleti szervekkel. A pénzintézet közleményben tájé­koztatta az MTI-t az igazgatósági ülésről. Az informálás vélhetően azért vált fontossá, mert a sajtóban hírek jelentek meg Töröcskei István távozásáról. Az MHB bizonyára meg akarja akadályozni a pénzintézet vezetésével kapcsolatos további találgatásokat — olvasható a távirati iroda jelentésében. Jól haladnak az őszi munkák Várhatóan 250-260 ezer hektárral csökken a vetetlen terület a tavalyihoz ké­pest. A Földművelésügyi Minisztérium felméréséből az is kiderül, hogy a gaz­daságok őszi vetésű növényekből több mint 100 ezer hektárral, a tavasziakból pedig 150 ezer hektárral többet vetnek az előző évinél. Horn-interjú a bécsi Kurierban Negyven és még négy év tévedéseit aligha lehet négy esztendő alatt korrigál­ni— nyilatkozta Horn Gyula a bécsi Kuriemak. A miniszterelnök ismét kifej­tette. hogy 1995 kritikus év lehet. A várható szociális feszültségek ellenére a kormány mindenképpen végigviszi a gazdasági rendszerváltást, és helyre akar­ja állítani az államháztartás egyensúlyát. Ami a szomszédos országokhoz fűződő viszonyt illeti, Horn Gyula így fogalmazott: „Elfogadjuk partnernek a megvá­lasztott kormányokat, és nem veszítjük el türelmünket.” Elcsitultak a harcok Szarajevóban A NATO-repülők láttán elhallgattak a tüzérségi fegyverek Szarajevóban, de kézifegyverekkel változatlanul lövik egymást a szerbek és a muzulmánok. Az F-15-ös vadászgépek kétszer is el-elhúztak a város felett, a harcokba viszont nem avatkoztak bele. Előzőleg az egyik stadionnál a szerbek rálőttek az ENSZ- katonákra, akik viszonozták a tüzet. A kéksapkások azután kértek segítséget a NATO-tól, hogy a szerbek a repülőteret lőtték, és gránáttalálat érte az irányító­tornyot. ENSZ-bíróság — első nyilvános meghallgatás Az ENSZ-bíróság felállítása a világszervezet első kísérlete arra, hogy ér­vényt szerezzenek az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normáknak — hang­súlyozta megnyitó beszédében Richard Goldstone fővádlott. Ezzel kezdetét vette a délszláv háborús bűnösök ügyeinek tárgyalására létrehozott hágai ENSZ-bí- róságon a nyilvános meghallgatás. A háromtagú és -nemzetiségű — nigériai, francia és costaricai — testület munkája azután kezdődött, hogy hétfőn vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki egy szerb fogolytábor volt parancs­noka ellen. Az EU-pénzügyminiszterek tanácskozása Jelentős nézetkülönbségek alakultak ki az EU pénzügyminisztereinek brüssze­li tanácskozásán. A 12 politikus nem javasolta, hogy növeljék a Kelet-Európa fejlesztésére fordítandó erőforrásokat. A magyar, a lengyel és a cseh pénzügy- miniszter úgy vélte: a térség saját erőből nem tud felzárkózni — mondta Békési László. Magyarország korábban azt javasolta, hogy az Európai Unió bővítse a volt szocialista országok fejlesztésére szolgáló eszközeit. Kinek rossz és kinek jó az embargó? Pénzért vett vámpecsét Sokan bíznak abban, hogy végre elér­kezik az annyira óhajtott délszláv megbé­kélés. Ennek érzékelhető jeleként fogha­tó fel, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság (Szerbia és Montenegró) kormá­nya hivatalosan is elkötelezte magát, hogy többé nem támogatja fegyverrel és straté­giai fontosságú anyagokkal a teljes terü­leti önállóságra törekvő boszniai szerbe­ket. Reményre adhat okot az a körülmény is, hogy a szigorítás bevezetése óta éppen a közelmúltban léptek életbe bizonyos könnyítések az ENSZ-embargó bevezeté­se óta. Sokan mondják: mi magyarok szeren­csések vagyunk, hogy az egykori Jugosz­lávia területén dúló háború — a néhány célt tévesztett gránát vájta tölcsértől elte­kintve — nem okozott kárt nekünk. Saj­nos, nem így van. Az is köztudomású, hogy Magyarországot más országokkal együtt igen jelentős kár érte és éri a dél­szláv háború következtében bevezetett ENSZ-embargó miatt. Szakemberek sze­rint legalább évi másfél, ha nem kétmilli­árd dollár veszteségünk keletkezik, első­sorban a megbénított kereskedelem, a ko­rábban igen intenzív gazdasági kooperáció kimaradása miatt. Az ENSZ-határozat, s az erre épülő magyar törvény azonban nem betonfal két szomszédos ország között. Magyarok és külföldiek egyaránt a legváltozatosabb módszerekkel, egyéni kezdeményezéssel és szervezett formában sértik meg a tiltó rendelkezéseket. Azt sem túlzás kijelen­teni: az embargós rendelkezések megsér­tésére, s ennek kapcsán a pénzszerzésre külön üzletág alakult déli szomszédunk­nál és Magyarországon. Legjellemzőbb az üzemanyag-fuvaro­zás, az úgynevezett „legális benzincsem­pészet”, amelyről már annyit írtak a lapok, foglalkoztak a hivatalos szervek. Az óriás tankkal (10ß liter) rendelkező kiyénhedt Mercedesekkel és más kocsikkal naponta 5-6 alkalommal is megfordulnak Röszke és a túloldal között az immár főfog­lalkozásnak számító „benzinlovagok”! És teszik ezt — úgymond legálisan — a szi­gorú üzemanyagstop ellenére. 1992. június 3-án hirdette ki a magyar kormány az 1991/’92-es rendeletet, amely­ben hivatalosan is csatlakoztunk a Jugosz- láv-Montenegró államszövetséggel szem­beni embargóhoz. E témában később tör­vény is született (1993. évi LXXI. tör­vény), és módosították a büntető törvény- könyvet is. A jogszabály egyértelműen fo­galmaz: „A rendőrség, a határőrség, illet­ve a vám- és pénzügyőrség a tulajdonos költségére köteles feltartóztatni minden olyan közúti, vasúti, vízi és légi teherszál­lító járművet..., amely, függetlenül tulaj­donosának állampolgárságától, megsértet­te a törvény rendelkezéseit. A járművet és rakományát a rendőrség, a határőrség, il­letve a vám- és pénzügyőrség köteles ide­iglenesen lefoglalni.” A VPOP adatai szerint 1992 júniusától 1993 januárjáig 27 esetben 140 millió fo­rint értékben elkövetett, s az embargó megsértésével kapcsolatos bűncselek­ményt derítettek fel. 1993-ban 34 esetben 75 millió forint értékben, ebben az esztendőben pedig — október végéig — 25 esetben 49,5 millió forint értékben el­követett hasonló bűncselekmény jutott a hivatalos szervek tudomására. Az első időben több ország, illetve azok kereskedői, szállítócégei nem vették ko­molyan az ENSZ határozatát. A német vagy a szlovák vasút például nem törődött azzal, hogy egy Franciaországból áruval megrakott vasúti szerelvény rajtunk ke­resztül Jugoszláviába tart. Nekik a tran­zitszállításhoz fűződött érdekük. Nemzet­közi kötelezettségeinek vállalása miatt viszont meg kellett állítani ezt a szerel­vényt, s nagyon sok munkával, költség­gel lehetett csak tisztázni a körülménye­ket, s intézkedni az áru visszatartására, il­letve visszairányítására. Az ilyen hetekig, hónapokig tartó hercehurcából óriási ká­rai keletkeztek például a MÁV-nak. Más eset az, amikor személyek vagy szervezetek szándékosan törekszenek az ENSZ-embargó kijátszására. Meghamisít­ják például az ENSZ Szankciós Bizottsá­gának írásbeli engedélyét, kibővítik az árulistát. Megint mások megbontják a ra­kományt, s az engedélyezett áru közé rej­tenek el tiltottat. A sláger természetesen az üzemanyag­csempészés, ez a legjövedelmezőbb „mel­lékfoglalkozás”. Folyik ez kicsiben, 80- 100 literes tételekben, de nagy mennyiség­ben is. Az üzemanyagot fuvarozó kocsik „áttörése” oly gyakori, hogy megakadá­lyozására külön áteresztő pontot kellett létrehozni a határállomás előtt. Próbálkoz­tak a zöld határon keresztül történő olaj­csempészéssel is. Egy alkalommal a határőrség talajba süllyesztett és üzem­anyag szállítására is alkalmas csővezetéket talált. Feltételezik, hogy vannak még más­hol is ilyenek. Többször is előfordult — kifejezetten embargósértési szándékkal — hogy a Du­nán felfelé közlekedő hajó teletöltötte a tartályait üzemanyaggal, majd valahol a jugoszláv szakaszon kiszivattyúzták belőle azt, s a helyére vizet töltöttek. Ma­gyarországon aztán újra pótolták a hiány­zó dízelolajat. Ha másképpen már nem ment, az embargósértők lepénzelték a pénzügyőrt. Három jelentősebb ügyet sikerült eddig felderíteni és bizonyítani, s ezek közül az egyik igen szervezett formában történt. Jugoszláv „kereskedő” és egy korábban vesztegetés miatt kirúgott pénzügyőrből lett speditőr volt a páros. Ötezer márka kenőpénzt adtak alkalmanként egy legali­tást jelentő vámpecsétért. S tették mind­addig, amíg fent nem akadtak az ellenőrzés hálóján. A napokban fejeződött be a vizsgálat a szegedi rendőrségen négy jugoszláv ál­lampolgár ellen, akik valamennyien az embargó megsértésére törekedtek. Neve­zetesen egy bizonyos belgrádi cég által Csehországban vásárolt négy darab Tátra típusú gépkocsit akartak Jugoszláviába vinni. Vámpapírjaik, szerződésmásolataik, számláik voltak, csak éppen az az enge­délyük hiányzott, amelyet a szankciós bi­zottságnak kellett volna kiállítania a szá­mukra. Később aztán kiderült, hogy gond volt a járművek alvázszámaival is. A Tát­ra cég ugyanis közölte, hogy ők ilyen szá­mokkal soha nem gyártottak gépkocsikat... Halász Kálmán Bajor Tibor kérdése a vasútokról GYESEV-minta Beregben? Az elmúlt évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatról nyitott vitát kedd délelőtt az Országgyűlés. Avar Lász­ló PM államtitkár expozéja után illetékes bizottságok előadói és a frakciók vezér­szónokai fejtették ki véleményüket. Az ebédszünet a szokásos sajtótájékoztatók jegyében telt. Az FKGP a szövetkezeti törvény módosítását érintő anomáliákról szólt, míg az MDF—KDNP közös tájé­koztatója a tb-kintlévőségek egyszeri rendelkezéséről szóló törvényjavaslat he­lyességét vitatta. A két ellenzéki megnyil­vánulás között az MSZP képviselői bi­zonygatták, hogy az 1996-os expót nem szabad megrendeznünk. Erről egyébként este szavaztak is a honatyák, így a lemon­dás törvényerőre emelkedett. S ha már a határozathozatalnál tartunk, döntött a T. Ház a magyar—kínai és a magyar—ku­vaiti kettős adóztatás elkerüléséről, Ma­gyarország és Paraguay közötti beruházá­sok elősegítéséről, a szerzői jogról, a paprikaügyről és a választott bírósági el­járásról. A sok-sok szavazás miatt a képviselők jócskán túlóráztak. A délután az azonnali kérdések órájával kezdődött. Zömmel a miniszterelnököt célozták a kérdezők, de jutott válaszlehetőség Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszternek is. Lányi Zsolt (FKGP) Budaörsi gondok címmel a Budaörsi Repülőtér környezetkárosító hatására hív­ta fel a figyelmet. Mivel nem fogadta el a miniszteri választ (azonnali kérdés esetén erre nincs is szükség!), interpelláció be­nyújtását helyezte kilátásba. Baja az utol­só szó jogán elmondta, hogy szívesebben válaszolna lakossági fórumon a helybeli­eknek. Akkor legalább nem rabolnák fe­leslegesen a Ház idejét! Amióta az új Házszabály bevezette az azonnali kérdések óráját, a hagyományos kérdések benyújtása elmaradt. Most vég­re megtört a jég, s legalább nyolc kérdést adtak be a képviselők. Torgyánné Cseh Mária (FKGP) mindjárt kettőt is intézett a miniszterelnökhöz. Az első az ózdi éj­szakai kilakoltatásokkal foglalkozott. Horn Gyula koalíciós helyettese elmond­ta, hogy a renitens nemfizetőket rakták ki a lakásból, de nem éjjel, hanem fényes nappal. Az „éjszakai kilakoltatásban” ide­gen dramaturgiát vélt felfedezni. A múlt héten beszélt erről napirenden kívül a Kis­gazdapárt elnöke. Csak nem erre gondolt a belügyminiszter úr? A második Cseh- kérdésre már a kormányfő válaszolt. Az 50 év előtti bácskai vérengzésről elmond­ta, hogy most már végre meg kéne békül- nünk az állandó uszítás helyett. A kérdé­sek sorát egyébként megyénk 7. választó- kerületének képviselője kezdte. Bajor Ti­bor (MSZP) kormánypárti képviselő a tőle újabban egyre inkább megszokott módon fordult Lot: Károly közlekedési és hírköz­lési miniszterhez. Záhony város polgár- mestereként, s a Vasutas Szakszervezet alelnökeként is aggódik a vasútvonalak megszüntetése miatt a térségben. A ren­delkezésére álló két percben azt firtatta, hogy vajon a megszűnő vasútvonalak he­lyett lesz-e közútfejlesztés, s a Volán vál­lalat kap-e pénz új buszokra. A terület el­látottsága olyan, hogy vagy vonat vagy busz jár a települések között, így a vasút­vonalak megszüntetésekor a lakosság nem juthatna el céljához. Sok a diák, nekik is be kell érni az iskolába. Javasolta továb­bá, hogy a GYESEV mintájára Szabolcs- Szatmár-Beregben is legyen a szomszé­dos országba átmenő, vegyes vállalatként üzemelő helyi érdekű vasút. Nemcsak szű- kebb régióját, de a fővárost érintő problé­mát is felvetett. A külső kerületek össze­köttetésébe szeretné bevonni a MÁV-vo- nalakat. Azt kérdezte, lesz-e erre valaha lehetőség. Lotz Károly miniszter termé­szetesnek tartotta, hogy a Volán új autó­buszokat szerezzen be a majdani fokozot­tabb forgalomra, s erre az úthálózatot is korszerűsíteni kell. Ugyancsak megvaló­sítható az az ötlet, hogy a helyi vasútvo­nalak privatizációjakor a GYESEV-min- tát vegyék figyelembe. Az október 25-i kormányülésen egyébként azért kellett dönteni a vasútvonalak egy részének megszüntetéséről, mert nagyon sok tarto­zása van a MÁV Rt.-nek. Arról még sen­ki sem beszélt, hogy a pár ezer kilométer­nyi megszűnő vonal hol lesz. Az ésszerű­ség azt diktálja, hogy a veszteséges helye­ken. A Bajor által említett helyeken 1500 millió forintos a veszteség, pedig csak az országos forgalom három százalékát bo­nyolítja le. A fővárost érintő kérdésre el­mondta, hogy Budapesten 190 kilométer­nyi vasútvonal, valamint 40 állomás és megállóhely van, amit szeretnének a he­lyi közlekedésbe, a peremkerületek össze­kötésébe bevonni. Mivel a kérdéseknél vi­szontválaszra nincs lehetőség, képviselőnk reakciója is elmaradt. A kérdések végez­tével az interpellációk következtek. A nyolc válaszból hatot nem fogadtak el a felvetők, de a Ház ezeket megszavazta. Dr. Varga László (KDNP) és Dr. Kovács Kál­mán (KDNP) elfogadta az igazságügymi­niszter és a kultuszminiszter válaszait, így ezekben a kérdésekben nem kellett a Ház­nak szavazni. Zmeskall

Next

/
Thumbnails
Contents