Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-09 / 196. szám
2 ! I BELFÖLD-KÜLFÖLD I 1994. november 9., szerda UJ KELET Napirenden kívül a parlamentben Pokorni Zoltán (Fidesz) a felsőoktatási és közoktatási helyzetével foglalkozott, különös tekintettel a sztrájkveszélyre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy már napirendre kellett volna tűzni a felsőoktatás fejlesztési programját, ilyen azonban nincs, sőt, a felsőoktatásra fordítandó központi támogatás a jövő évi tervek szerint mindössze négy százalékkal növekszik. Pokorni arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési terv egyetlen fillérrel sem növeli a közoktatásban dolgozók bérkeretét. Mindkét területen konkrét jogsértés történik — hangsúlyozta a képviselő. Jánosi György államtitkár válaszában az érdekegyeztetés további folyamatáról adott számot. Elmondta, hogy a költségvetés egészének áttekintése során a kormány képviselői november közepén találkoznak a szakszervezetekkel, majd a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsa foglalkozik a kérdéssel. Az érdekegyeztető tanácsban szintén még novemberben a költségvetés egészét érintő tárgyalásokra kerül sor. EK-nagykövetek—Vastagh Pál A magyar jogalkotásról tájékoztatta az Európai Közösség országainak budapesti nagyköveteit az igazságügy-miniszter. Vastagh Pál a tárgyalások után azt is közölte, hogy a diplomaták megismerhették azt a programot, amely még az idén a kormány elé kerül, megjelölve a legfontosabb jogharmonizációs feladatokat. Külügyi tájékozató Hazánkba látogat a NATO főtitkár-helyettese. Sergio Balanzino november 10-13. között tartózkodik Magyarországon —jelentette be Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magas rangú diplomatát fogadja Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Balanzio tárgyalást folytat vendéglátójával. Kovács László külügyminiszterrel, s Keleti György honvédelmi miniszterrel. Békési László a '95-ös költségvetésről Az államháztartás finanszírozása szempontjából nem okozna gondot, ha a jövő évi költségvetést csak januárban hagyná jóvá a parlament — mondta a pénzügyminiszter. Békési László szerint a késés nehezítheti a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, de rossz esetben meg is hiúsíthatná a megállapodást. A pénzügyminiszter elmondta: Magyarország valószínűleg nem kapja meg az EU-tól a 2 milliárd ECU-s hitelt, miután a pénzügyminiszterek nem támogatják, hogy a közösség további összegeket adjon a közép- és kelet-európai országokban zajló struktúraváltásra. Az MHB igazgatótanácsi ülése A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága további bizalmáról biztosította az elnök vezérigazgatót, s megbízta azzal, hogy tárgyaljon a bank jövőjéről a tulajdonosokkal és a felügyeleti szervekkel. A pénzintézet közleményben tájékoztatta az MTI-t az igazgatósági ülésről. Az informálás vélhetően azért vált fontossá, mert a sajtóban hírek jelentek meg Töröcskei István távozásáról. Az MHB bizonyára meg akarja akadályozni a pénzintézet vezetésével kapcsolatos további találgatásokat — olvasható a távirati iroda jelentésében. Jól haladnak az őszi munkák Várhatóan 250-260 ezer hektárral csökken a vetetlen terület a tavalyihoz képest. A Földművelésügyi Minisztérium felméréséből az is kiderül, hogy a gazdaságok őszi vetésű növényekből több mint 100 ezer hektárral, a tavasziakból pedig 150 ezer hektárral többet vetnek az előző évinél. Horn-interjú a bécsi Kurierban Negyven és még négy év tévedéseit aligha lehet négy esztendő alatt korrigálni— nyilatkozta Horn Gyula a bécsi Kuriemak. A miniszterelnök ismét kifejtette. hogy 1995 kritikus év lehet. A várható szociális feszültségek ellenére a kormány mindenképpen végigviszi a gazdasági rendszerváltást, és helyre akarja állítani az államháztartás egyensúlyát. Ami a szomszédos országokhoz fűződő viszonyt illeti, Horn Gyula így fogalmazott: „Elfogadjuk partnernek a megválasztott kormányokat, és nem veszítjük el türelmünket.” Elcsitultak a harcok Szarajevóban A NATO-repülők láttán elhallgattak a tüzérségi fegyverek Szarajevóban, de kézifegyverekkel változatlanul lövik egymást a szerbek és a muzulmánok. Az F-15-ös vadászgépek kétszer is el-elhúztak a város felett, a harcokba viszont nem avatkoztak bele. Előzőleg az egyik stadionnál a szerbek rálőttek az ENSZ- katonákra, akik viszonozták a tüzet. A kéksapkások azután kértek segítséget a NATO-tól, hogy a szerbek a repülőteret lőtték, és gránáttalálat érte az irányítótornyot. ENSZ-bíróság — első nyilvános meghallgatás Az ENSZ-bíróság felállítása a világszervezet első kísérlete arra, hogy érvényt szerezzenek az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normáknak — hangsúlyozta megnyitó beszédében Richard Goldstone fővádlott. Ezzel kezdetét vette a délszláv háborús bűnösök ügyeinek tárgyalására létrehozott hágai ENSZ-bí- róságon a nyilvános meghallgatás. A háromtagú és -nemzetiségű — nigériai, francia és costaricai — testület munkája azután kezdődött, hogy hétfőn vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki egy szerb fogolytábor volt parancsnoka ellen. Az EU-pénzügyminiszterek tanácskozása Jelentős nézetkülönbségek alakultak ki az EU pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán. A 12 politikus nem javasolta, hogy növeljék a Kelet-Európa fejlesztésére fordítandó erőforrásokat. A magyar, a lengyel és a cseh pénzügy- miniszter úgy vélte: a térség saját erőből nem tud felzárkózni — mondta Békési László. Magyarország korábban azt javasolta, hogy az Európai Unió bővítse a volt szocialista országok fejlesztésére szolgáló eszközeit. Kinek rossz és kinek jó az embargó? Pénzért vett vámpecsét Sokan bíznak abban, hogy végre elérkezik az annyira óhajtott délszláv megbékélés. Ennek érzékelhető jeleként fogható fel, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró) kormánya hivatalosan is elkötelezte magát, hogy többé nem támogatja fegyverrel és stratégiai fontosságú anyagokkal a teljes területi önállóságra törekvő boszniai szerbeket. Reményre adhat okot az a körülmény is, hogy a szigorítás bevezetése óta éppen a közelmúltban léptek életbe bizonyos könnyítések az ENSZ-embargó bevezetése óta. Sokan mondják: mi magyarok szerencsések vagyunk, hogy az egykori Jugoszlávia területén dúló háború — a néhány célt tévesztett gránát vájta tölcsértől eltekintve — nem okozott kárt nekünk. Sajnos, nem így van. Az is köztudomású, hogy Magyarországot más országokkal együtt igen jelentős kár érte és éri a délszláv háború következtében bevezetett ENSZ-embargó miatt. Szakemberek szerint legalább évi másfél, ha nem kétmilliárd dollár veszteségünk keletkezik, elsősorban a megbénított kereskedelem, a korábban igen intenzív gazdasági kooperáció kimaradása miatt. Az ENSZ-határozat, s az erre épülő magyar törvény azonban nem betonfal két szomszédos ország között. Magyarok és külföldiek egyaránt a legváltozatosabb módszerekkel, egyéni kezdeményezéssel és szervezett formában sértik meg a tiltó rendelkezéseket. Azt sem túlzás kijelenteni: az embargós rendelkezések megsértésére, s ennek kapcsán a pénzszerzésre külön üzletág alakult déli szomszédunknál és Magyarországon. Legjellemzőbb az üzemanyag-fuvarozás, az úgynevezett „legális benzincsempészet”, amelyről már annyit írtak a lapok, foglalkoztak a hivatalos szervek. Az óriás tankkal (10ß liter) rendelkező kiyénhedt Mercedesekkel és más kocsikkal naponta 5-6 alkalommal is megfordulnak Röszke és a túloldal között az immár főfoglalkozásnak számító „benzinlovagok”! És teszik ezt — úgymond legálisan — a szigorú üzemanyagstop ellenére. 1992. június 3-án hirdette ki a magyar kormány az 1991/’92-es rendeletet, amelyben hivatalosan is csatlakoztunk a Jugosz- láv-Montenegró államszövetséggel szembeni embargóhoz. E témában később törvény is született (1993. évi LXXI. törvény), és módosították a büntető törvény- könyvet is. A jogszabály egyértelműen fogalmaz: „A rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség a tulajdonos költségére köteles feltartóztatni minden olyan közúti, vasúti, vízi és légi teherszállító járművet..., amely, függetlenül tulajdonosának állampolgárságától, megsértette a törvény rendelkezéseit. A járművet és rakományát a rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség köteles ideiglenesen lefoglalni.” A VPOP adatai szerint 1992 júniusától 1993 januárjáig 27 esetben 140 millió forint értékben elkövetett, s az embargó megsértésével kapcsolatos bűncselekményt derítettek fel. 1993-ban 34 esetben 75 millió forint értékben, ebben az esztendőben pedig — október végéig — 25 esetben 49,5 millió forint értékben elkövetett hasonló bűncselekmény jutott a hivatalos szervek tudomására. Az első időben több ország, illetve azok kereskedői, szállítócégei nem vették komolyan az ENSZ határozatát. A német vagy a szlovák vasút például nem törődött azzal, hogy egy Franciaországból áruval megrakott vasúti szerelvény rajtunk keresztül Jugoszláviába tart. Nekik a tranzitszállításhoz fűződött érdekük. Nemzetközi kötelezettségeinek vállalása miatt viszont meg kellett állítani ezt a szerelvényt, s nagyon sok munkával, költséggel lehetett csak tisztázni a körülményeket, s intézkedni az áru visszatartására, illetve visszairányítására. Az ilyen hetekig, hónapokig tartó hercehurcából óriási kárai keletkeztek például a MÁV-nak. Más eset az, amikor személyek vagy szervezetek szándékosan törekszenek az ENSZ-embargó kijátszására. Meghamisítják például az ENSZ Szankciós Bizottságának írásbeli engedélyét, kibővítik az árulistát. Megint mások megbontják a rakományt, s az engedélyezett áru közé rejtenek el tiltottat. A sláger természetesen az üzemanyagcsempészés, ez a legjövedelmezőbb „mellékfoglalkozás”. Folyik ez kicsiben, 80- 100 literes tételekben, de nagy mennyiségben is. Az üzemanyagot fuvarozó kocsik „áttörése” oly gyakori, hogy megakadályozására külön áteresztő pontot kellett létrehozni a határállomás előtt. Próbálkoztak a zöld határon keresztül történő olajcsempészéssel is. Egy alkalommal a határőrség talajba süllyesztett és üzemanyag szállítására is alkalmas csővezetéket talált. Feltételezik, hogy vannak még máshol is ilyenek. Többször is előfordult — kifejezetten embargósértési szándékkal — hogy a Dunán felfelé közlekedő hajó teletöltötte a tartályait üzemanyaggal, majd valahol a jugoszláv szakaszon kiszivattyúzták belőle azt, s a helyére vizet töltöttek. Magyarországon aztán újra pótolták a hiányzó dízelolajat. Ha másképpen már nem ment, az embargósértők lepénzelték a pénzügyőrt. Három jelentősebb ügyet sikerült eddig felderíteni és bizonyítani, s ezek közül az egyik igen szervezett formában történt. Jugoszláv „kereskedő” és egy korábban vesztegetés miatt kirúgott pénzügyőrből lett speditőr volt a páros. Ötezer márka kenőpénzt adtak alkalmanként egy legalitást jelentő vámpecsétért. S tették mindaddig, amíg fent nem akadtak az ellenőrzés hálóján. A napokban fejeződött be a vizsgálat a szegedi rendőrségen négy jugoszláv állampolgár ellen, akik valamennyien az embargó megsértésére törekedtek. Nevezetesen egy bizonyos belgrádi cég által Csehországban vásárolt négy darab Tátra típusú gépkocsit akartak Jugoszláviába vinni. Vámpapírjaik, szerződésmásolataik, számláik voltak, csak éppen az az engedélyük hiányzott, amelyet a szankciós bizottságnak kellett volna kiállítania a számukra. Később aztán kiderült, hogy gond volt a járművek alvázszámaival is. A Tátra cég ugyanis közölte, hogy ők ilyen számokkal soha nem gyártottak gépkocsikat... Halász Kálmán Bajor Tibor kérdése a vasútokról GYESEV-minta Beregben? Az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról nyitott vitát kedd délelőtt az Országgyűlés. Avar László PM államtitkár expozéja után illetékes bizottságok előadói és a frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket. Az ebédszünet a szokásos sajtótájékoztatók jegyében telt. Az FKGP a szövetkezeti törvény módosítását érintő anomáliákról szólt, míg az MDF—KDNP közös tájékoztatója a tb-kintlévőségek egyszeri rendelkezéséről szóló törvényjavaslat helyességét vitatta. A két ellenzéki megnyilvánulás között az MSZP képviselői bizonygatták, hogy az 1996-os expót nem szabad megrendeznünk. Erről egyébként este szavaztak is a honatyák, így a lemondás törvényerőre emelkedett. S ha már a határozathozatalnál tartunk, döntött a T. Ház a magyar—kínai és a magyar—kuvaiti kettős adóztatás elkerüléséről, Magyarország és Paraguay közötti beruházások elősegítéséről, a szerzői jogról, a paprikaügyről és a választott bírósági eljárásról. A sok-sok szavazás miatt a képviselők jócskán túlóráztak. A délután az azonnali kérdések órájával kezdődött. Zömmel a miniszterelnököt célozták a kérdezők, de jutott válaszlehetőség Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek is. Lányi Zsolt (FKGP) Budaörsi gondok címmel a Budaörsi Repülőtér környezetkárosító hatására hívta fel a figyelmet. Mivel nem fogadta el a miniszteri választ (azonnali kérdés esetén erre nincs is szükség!), interpelláció benyújtását helyezte kilátásba. Baja az utolsó szó jogán elmondta, hogy szívesebben válaszolna lakossági fórumon a helybelieknek. Akkor legalább nem rabolnák feleslegesen a Ház idejét! Amióta az új Házszabály bevezette az azonnali kérdések óráját, a hagyományos kérdések benyújtása elmaradt. Most végre megtört a jég, s legalább nyolc kérdést adtak be a képviselők. Torgyánné Cseh Mária (FKGP) mindjárt kettőt is intézett a miniszterelnökhöz. Az első az ózdi éjszakai kilakoltatásokkal foglalkozott. Horn Gyula koalíciós helyettese elmondta, hogy a renitens nemfizetőket rakták ki a lakásból, de nem éjjel, hanem fényes nappal. Az „éjszakai kilakoltatásban” idegen dramaturgiát vélt felfedezni. A múlt héten beszélt erről napirenden kívül a Kisgazdapárt elnöke. Csak nem erre gondolt a belügyminiszter úr? A második Cseh- kérdésre már a kormányfő válaszolt. Az 50 év előtti bácskai vérengzésről elmondta, hogy most már végre meg kéne békül- nünk az állandó uszítás helyett. A kérdések sorát egyébként megyénk 7. választó- kerületének képviselője kezdte. Bajor Tibor (MSZP) kormánypárti képviselő a tőle újabban egyre inkább megszokott módon fordult Lot: Károly közlekedési és hírközlési miniszterhez. Záhony város polgár- mestereként, s a Vasutas Szakszervezet alelnökeként is aggódik a vasútvonalak megszüntetése miatt a térségben. A rendelkezésére álló két percben azt firtatta, hogy vajon a megszűnő vasútvonalak helyett lesz-e közútfejlesztés, s a Volán vállalat kap-e pénz új buszokra. A terület ellátottsága olyan, hogy vagy vonat vagy busz jár a települések között, így a vasútvonalak megszüntetésekor a lakosság nem juthatna el céljához. Sok a diák, nekik is be kell érni az iskolába. Javasolta továbbá, hogy a GYESEV mintájára Szabolcs- Szatmár-Beregben is legyen a szomszédos országba átmenő, vegyes vállalatként üzemelő helyi érdekű vasút. Nemcsak szű- kebb régióját, de a fővárost érintő problémát is felvetett. A külső kerületek összeköttetésébe szeretné bevonni a MÁV-vo- nalakat. Azt kérdezte, lesz-e erre valaha lehetőség. Lotz Károly miniszter természetesnek tartotta, hogy a Volán új autóbuszokat szerezzen be a majdani fokozottabb forgalomra, s erre az úthálózatot is korszerűsíteni kell. Ugyancsak megvalósítható az az ötlet, hogy a helyi vasútvonalak privatizációjakor a GYESEV-min- tát vegyék figyelembe. Az október 25-i kormányülésen egyébként azért kellett dönteni a vasútvonalak egy részének megszüntetéséről, mert nagyon sok tartozása van a MÁV Rt.-nek. Arról még senki sem beszélt, hogy a pár ezer kilométernyi megszűnő vonal hol lesz. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a veszteséges helyeken. A Bajor által említett helyeken 1500 millió forintos a veszteség, pedig csak az országos forgalom három százalékát bonyolítja le. A fővárost érintő kérdésre elmondta, hogy Budapesten 190 kilométernyi vasútvonal, valamint 40 állomás és megállóhely van, amit szeretnének a helyi közlekedésbe, a peremkerületek összekötésébe bevonni. Mivel a kérdéseknél viszontválaszra nincs lehetőség, képviselőnk reakciója is elmaradt. A kérdések végeztével az interpellációk következtek. A nyolc válaszból hatot nem fogadtak el a felvetők, de a Ház ezeket megszavazta. Dr. Varga László (KDNP) és Dr. Kovács Kálmán (KDNP) elfogadta az igazságügyminiszter és a kultuszminiszter válaszait, így ezekben a kérdésekben nem kellett a Háznak szavazni. Zmeskall
