Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-07 / 194. szám

4 1994. november 7., hétfő li BELFÖLD-KÜLFÖLD in UJ KELET A tisztakezű bíró könyve Korrupció Olaszországban Az olasz korrupció ellen küzdő vizs- gálóbírák nem ismernek pardont. Szor­gosan dolgoznak azon, hogy feltárják a pénzügyi visszaéléseket, s nem kivéte­leznek sem a régi politikusokkal, sem a jelenleg hatalmon lévőkkel. A korrup­ciós ügyeket vizsgáló milánói „tiszta kezek csoportjának” egyik legismertebb tagja, Antonio Di Pietro, most egy könyvvel is felhívta magára a közvéle­mény érdeklődését — és sok politikus haragját. A könyv címe meglehetősen unalmas: Az olasz alkotmány, jogok és kötelességek. Ám a benne foglaltak nagy vihart kavartak, s sokan úgy vélik, hogy Di Pietro a könyv segítségével akar átevezni a politikai élet vizeire. Hogy ez mennyire nem így van, azt Di Pietro önkéntes hallgatási fogadalommal kí­vánta bizonyítani. Bejelentette, hogy októberben és novemberben sehol nem mutatkozik nyilvánosan. A vizsgálóbí­ró a könyvben meglehetősen éles hang­nemben oktatja ki a politikusokat és az üzletembereket — Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt személy szerint is —, s erkölcsi leckéket ad a számuk­ra. Az egyik érintett politikus, Vittori Sgarbi ezért egyenesen merénylőnek nevezte Di Pietrót. A könyv részlete­sen tárgyalta a gyökeret vert korrupci­ós „szokásokat”, a „barátom barátja” gyakorlatát. Di Pietro szerint Olaszor­szágban „zárt demokrácia” alakult ki annak következtében, hogy a pénzen vett politikai hűség felülkerekedett a szakmai képességeken, amikor egy vál­lalat vagy egy bank vezérigazgatói szé­kének odaítéléséről volt szó. A vizsgá­lóbíró reformnézeteivel már akkor fel­hívta magára a figyelmet, amikor az Enimont nevű cég vezetőinek bírósági tárgyalásán elmondta, hogy szerinte szabadabb kezet kellene adni az ügyé­szeknek az előzetes letartóztatás elren­delését illetően. A korrupció felszámo­lásának előmozdítása érdekében pedig — véli Di Pietro — meg kellene vál­toztatni az olasz alkotmányt. — „Ad­dig is, amíg ez megtörténik, jó lenne, ha a kormány felépíttetne néhány új börtönt” — mondja a vizsgálóbíró. Ózon-remények A jövő század végére újra olyan vastag lehet az ózonréteg, mint volt — írja a Time. A hetilap szerint az ózon bomlásáért leginkább felelős vegyszerekkel dolgo­zó hűtőgép- és tűzoltó készülék gyárak az 1987-ben alírt montreáli jegyzőkönyvben kötelezővé tett változtatásokat gyorsabban megtették az előírtaknál. Mi lesz Aralat után? Egy közismert Közel-Kelet-szakértő, Milton Viorst, a New York Timesben utal a fundamentalista iszlám terroristák újabb gyilkos merényletére, amelynek áldozatá­ul esett egy izraeli katona, és azt a véle­ményét fejezi ki, Washington jobban.ten- né, ha egyelőre nem erőltetné Szíria be­vonását a békefolyamatba, és ehelyett a legfőbb veszélyre összpontosítaná a fi­gyelmét, nevezetesen: az izraeliek és a palesztinok közötti kapcsolatok elmérge­sedésére. Az arabszakértő így folytatja: Washingtonnak nyomást kell gyakorolnia a szabad palesztin választások mielőbbi megtartására, amely meggyöngítheti a fundamentalisták szervezetét, a Hamast. Arafat már augusztusban választásokat javasolt Rabin izraeli miniszterelnöknek a gázai övezetben és Jerikóban, de annak idején ezzel kapcsolatban megállapodás nem született. A megválasztandó testület létszámával és funkciójával kapcsolatban merültek fel az ellentétek. Izrael egy 25 tagú tanács létrehozását javasolta, korlá-7 tozott adminisztrációs hatáskörrel. A pa­lesztinok egy 125 tagú nemzetgyűlést akarnak felállítani, amely végül is egy palesztin állam alkotmányos keretét ké­pezné. Izrael és a PFSZ könnyűszerrel ren­dezhetné a számokkal kapcsolatos véle­ménykülönbségeket. Izraelnek mindehhez ki kellene vonnia csapatait a megszállt területekről, hogy a választási kampány megfélemlítés nélkül folyhasson. A csapatkivonást azonban a területeken élő keményvonalas zsidó te­lepesek hevesen ellenzik, és Rabin nem akar ujjat húzni velük. A PFSZ vezérének is oka van az aggodalomra: Arafat attól fél, hogy rövidesen le kell köszönnie a hatalomról. A palesztin nép demokra- tizációt akar, és Arafat Tuniszból érkezett cimboráit az új nemzedék helybeli képvi­selőivel akarja helyettesíteni. Mindez a béke kilátásait erősítené, és egyben érvé­nyét vesztené ennek a lényegében emig­ráns szervezetnek. A Palesztin Felszaba­dítás Szervezetnek az az alapvető kiköté­se, hogy a zsidó államot meg kell semmi­síteni. A Christian Science Monitor cikkírója, George Moffett szerint Clinton elnök jelentős külpolitikái Sikert könyvelhet el, amikor elhárította a Kuvait ellen irányuló újabb iraki fenyegetést. Most azonban egy nehezebb kihívásnak néz elébe: új intéz­kedéseket kell bevezetnie az esetleges jövőbeli iraki agressziók megelőzésére, és erre ezúttal szövetségeseit is rá kell, hogy beszélje. Franciaország és Oroszország, saját gazdasági érdekeinek megfelelően enyhí­teni akarja az Irakra nehezedő nyomást. A koalíció meggyöngüléséből pedig magától értetődően Szaddam Husszein iraki diktá­tor húzhat hasznot. Az Egyesült Államok­nak így sokkal inkább egyoldalúan kellene eljárnia, ha fenn akarja tartani Irakkal szem­ben a keményebb politikai vonalat. Willliam Perry amerikai védelmi mi­niszter már régebben előrebocsátotta, hogy az Egyesült Államok katonai akcióba lép, az ENSZ határozata alapján vagy pedig anélkül, ha Irak elitalakulata, a Republi­kánus Gárda nem vonul ki a Kuvait hatá­rával szomszédos térségből. Oroszország lehetővé akarja tenni, hogy Irak újra kezd­hesse kőolajának exportálását, azzal a hát­só gondolattal, hogy Bagdad visszafizet­hesse Moszkvának 7 milliárd dolláros tar­tozását. Franciaország busás megrendelé­seket akar kapni az iraki olajipari létesít­mények fejlesztésére, és ehhez szüksége van a szankciók enyhítésére. Az Egyesült Államok nem .hajlandó eltörölni a szank­ciókat, amíg Szaddjám Husszein tanújelét nem adja, hogy hajlandó békében élni; szomszédaival. Végezetül, 4 Washington Timesban egy stratégiai szakértő,, Andrew Krepinevich{ ironikusnak találja, hogy éppen Francia- ország ellenzi a Kuváít körüli demilitari-; zált övezet létesítését, és a következő-; képpen érvel: a második világháború ki­törését nagymértékben siettette, hogy. 1936-ban Franciaország nem reagált, ami-; kor Hitler német csapatokat vezényelt ki a demilitarizált Rajna-vidékre. A franciák vacillálása miatt a védelmi övezet odave­szett, és Hitlerben tudatosította, hogy a nyugati demokráciák nem fognak erőtel­jesen válaszolni a jövőbeli agresszív ak­ciókra. InfoNet Hillary kékben Felháborodva reagált egy amerikai feminista egy, a USA Today című lapban megjelent cikkre, mely Hillary Clinton amerikai First Lady és Noor királyné ruhá­jának feltűnő' hasonlóságán csámcsogott az amerikai elnöki házaspár jordániai látogatása idején. A hölgy7 szerint ugyanis Bili Clinton és Husszein király öltönye még kínosabban hasonlított egymásra, mégsem gúnyolódott rajtuk senki. Kz az 1. világháborús emlékmű az Uzsoki-hágón áll. A szov jet rendszer alatt a magyar múltra utaló szobrokat, obeliszkeket, kevés kivételtől eltekintve, meg­semmisítették. Az uzsoki oszlop megmenekült. Az idén első ízben oroszok, uk­ránok, magyarok és németek a megbékélés jegyében együtt emlékeztek itt az első világégés hősi halottaira Újra több mézet a madzagra? A számok Talán azt várta a kormány, hogy a? egész ország hasravágja magát a gyönyör­től, vagy ahogy a szabadabb szájú polg­árok mondanák: a fenekünket verjük a pla­fonba amiatt, hogy a kormány ismét meg­nyitotta csatornáit, és önti lábaink elé a milliókat — megsokszorozza a szocpolt. A számoló közgazdászok megijednek, és felteszik a kérdést: honnan van erre pénze az állam bácsinak? Mert a számok szépen beszélnek. Egy gyerek ér kettőszázezret, ha duplázzuk a gyereket, már hatszor töb­bet ér, ha triplázzuk, akkor már tizenegy­szeres támogatás jár — kettpmillió-kettő- százezer. A számok szépen beszélnek—mondot­tam az imént — de hallgassuk csak meg a suttogást is! Azt suttogják, hogy a kor­mány részéről nem lesz itt semmiféle zsebbenyúlósdi, mert már az eddigi támo­gatásra előirányzott összegből is csak 17 százalékot vett igénybe a lakosság az első félévben. Ha még kis pénzt sem állt mód­jában igényelni, hogy tudna hozzájutni ennek sokszorosához? Tehát mi is ez az elkülönített pénz? Titkos tartaléknak fel­fogható mézesmadzaggal egybekötött el­különített pénzalap, amelyet félretesznek egy olyan célra, amely cél nem is létezik. Úgy van megszerkesztve az egész, hogy ne is legyen érdemes igénybe venni, meg ha valaki mégis veszi a bátorságot, akkor azonnal teljesíthetetlen feltételekbe ütkö­zik. Nem kap támogatást az, aki két és fél szobánál többet épít. Hat millió forintos értékhatár fölött is lemondhat a támoga­suttogása fásról. Az állami építőipar már nem is épít olyan lakásokat, ahova támogatással lehet­ne beköltözni három gyerekkel: a tanácsi rendszerben divatos lyukakba kell költözni -— egy szoba plusz két fél a háromnak —, akkor talán számíthatunk valamire. Talán — mondom ismét, mert ha az új lakást építő cégnek nincs szerződése az OTP-vel, akkor már nem is jár kedvez­mény. Piaci hitel viszont van. Vegyük igénybe! A kelendőbb lakásokra sem ad­nak semmilyen kedvezményt, azokat csak készpénzért lehet megvenni. No, kezdjünk el végre építeni vagy vá­sárolni egy olyan első lakást, amely sem méretekben, sem árában, sem pedig a csa­lád létszámával arányos méltányolható igény mértékét nem haladja meg. Besze­rezzük a megfelelő papírokat, igazoláso­kat, kivonatokat. Ha ez is megvan, tegyük zsebre a teljes ár 35 százalékát. Itt valami megint zűrös. Ha egy három- gyerekes család hajlandó a minimális igé­nyeit kielégítő 2 milliós lakásba beköltöz­ni, össze kell kuporgatni 600 ezer forin­tot, és ezt kiegészítik neki egymillió-négy­százezerrel, tehát igénybe sem tudja ven­ni a neki járó támogatást. Ha ki akarja használni, akkor viszont egy 3 millió 400 ezres lakás kell, csak itt meg az a baj, hogy közel 1 millió 200 ezret kell gyűjteni — közben persze a három gyereket valahol albérletben felnevelni. Maradna tehát a saját ház építésé, de ha a telekárakat nézzük... F. Sipos József Se pénz, se munkás Szinte már megszokott, hogy Kár­pátalja városaiban a fűtési idény csak elméletben kezdődik október 15-én. Valójában ilyenkor még javában foly­nak, folydogálnak az előkészületi mun­kálatok, a hálózat hibáinak korrigálá­sa. Már ahol egyáltalán van erre pénz, munkás, alkatrész. Szinte biztos, s ezt a távfűtő vállalatok vezetői sem tagad­ják, lesznek lakótelepek, ahol az idén is fázni fognak a bérlők. Ilyenkor az­tán nincs más megoldás: be kell kap­csolni a hősugárzókat. Pedig a villamos energia drága, s egyre drágább lesz. Viszont, aki fázik, az nem számolgatja egyre értéktelenebb kuponjait. A hírek szerint ez is csak ideig-óráig biztosít megoldást, mivel az áramszolgáltatás sem ígérkezik zavartalannak. A szak­emberek már most jelzik: főként falu­helyen, de a városokban is, túlterhelt a hálózat, ezért számítani kell a feszült­ség csökkenésére, üzemzavarokra, áramszünetekre. Az energiatakarékosság érdekében tavaly télen egy ideig furcsa rend volt érvényben. Az áramszolgáltatást előre meghatározott terv szerint szüneteltet­ték Kárpátalja-szerte. Kijevi értesülé­sek szerint erre az idén is sor kerül, s emellett az áremelés is csak idő kérdé­se. A megyei villamos hálózat vezetői panaszkodnak. Mondván: a villamos energiának mintegy 30-40 százaléka nem legális módon kerül felhasználás­ra. Magyarán: lopják az áramot, amiből, félő, az idén még a tavalyinál is kevesebb lesz. Horváth' Ötven éve történt 1944 őszén a szovjet hadsereg ala­kulatai megszállták Kárpátalját. Koráb­ban a szovjet, most a hivatalos ukrán álláspont az, hogy a vidék ekkor fel­szabadult. A hatalom ennek megfelelőt en ünnepli és ünnepelteti az eseményt. A teljes igazsághoz hozzátartozik: 4-5 éve nem kötelező a hangos éljenzés. A tolerancia megnyilvánulásának tekint­hető, hogy a vezetés belátta: nem min­denki számára jelentik ugyanazt a fél évszázada történtek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a „felszabadítás” után egy hónappal férfiak tízezreit hurcolták sztálini koncent­rációs táborokba, s bár zömében a magyar és német nemzetiségűek kerültek a GULAG-ra, az elhurcoltak közt voltak zsidók, ruszinok, ukránok is. Jellemző esetet dolgozott fel az ünnep előestéjén az ukrán televízió egyik riport­filmje. Az adásban a szovjet hadseregbe átállt kárpátaljaiakat szólaltattak meg. Az egyik rahói járásban lakó riportalany el­mondta, hogy 1944-ben azért csatlakozott a Vörös Hadsereghez, mivel korábban egy magyar katonatiszt le büdös muszkázta és felpofozta. A háború befejező szakaszát már ezen az oldalon harcolta végig. Ha­zatérte után letartóztatták, s csak 1956- ban szabadult a GULAG-ról... Szóval, ünnepi gyűlés, megemléke­zés volt bőven az idén is. Viszont szem­léletváltozásra utal, hogy a szónokok, a dicsőséges győzelem mellett, egyes esetekben helyett, a megbékélésre, egy­más megértésére és tiszteletére helyez­ték a hangsúlyt. Volt ünnepi kivilágítás és sasliksütés is. Más kérdés: mostanság vajon kinek futja az ilyen csemegére... Horváth

Next

/
Thumbnails
Contents