Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-05 / 193. szám

6 1994. november 5., szombat II III HÉTVÉGE ni UJ KELET Sok kicsi sokra megy Óriáskrokodil Készítsetek elő sok újságpapírt, tapéta- ragasztót, edényt a ragasztóhoz, zöld fes­téket, egy vastag és egy vékony ecsetet. A krokodil alapformájához gyúrj sok laza gömböt újságpapírból. Közben a fel­oldott tapétaragasztóba többször mártsd bele a kezed, és ragaszd a gömböket egy­máshoz. Az első gömbből formáld ki a fejet. Kenj be ragasztóval egy nagymére­tű újságpapírt, és tekerd a gömbök köré. Formáld ki enyhe nyomással a testet. Utá­na, mintha egy sérültet csavarnál fásliba, tekerj újságpapírokat a test köré. Kenj be négy fél újságpapírt ragasztóval, göngyöld össze, végül ragaszd őket lábak gyanánt a testhez. Mártsd be egy egyik oldalán ki- cakkozott széles papírcsíkot a ragasztóba, és ragaszd fel a krokodil hátára. A szeme­ket ragasztós papírdarabokból formáld ki. Ezután 4-5 napig száradnia kell a kroko­dilnak. Ha megszárad, fesd be zöldre az álla­tot. A szeme fehér, a szája piros legyen. Igazán veszedelmesnek akkor hat, ha cak- kozott fehér papírból fogakat is ragasztasz a szájába. Mese a gyerekeknek Hol volt, hol nem volt, Tündérország mellett, a Kerek Erdőn túl, élt egy ki­rály. Ennek a királynak három szép gyer­meke volt. Két kislány és egy fiú. Ám a király gyakran búsult, hogy mi lesz a három gyerekkel, hogyan fognak fel­nőni anya nélkül. Mert a királyné meg­halt, amikor a gyerekek megszülettek. Mert ikrek voltak a gyerekek, monda­nom sem kell. Nőttek, nőttek, s egyre szebbek lettek. Még a tündérek is meg­csodálták őket, s gyakran elrepültek se­bes szárnyaikon velük Tündérországba játszani. Megitatták őket az Elet Vizé­ből, majd visszavitték az apjuk palotá­jába a testvéreket. Ez így ment egy ide­ig, de közben a király gondolt egy me­részet, s megházasodott. Ám rosszul választott, mert anyjuk helyett nem any­juk lett a három testvérnek, hanem go­nosz mostohájuk. Még egy lánya is volt a mostohának, a csúf Belzegi. Ez a nagylány azonban olyan csúf volt, hogy még a kutya is megugatta, ha meglátta. Ám a mostoha ezt pátyolgatta, a testvé­reket pedig éheztette, s ütötte. A király­nak pedig azt hazudta, hogy engedetle­nek, rosszak a gyerekek. Gondolta, hogy így, veréssel és éheztetéssel elűzi a pa­lotából őket. Ám azok tűrték a szenve­dést, a megaláztatást, de nem mentek otthonról sehova. Ekkor a gonosz mostohájuk bosszút forralt. Egy másik boszorkánnyal meg­tanácskozta, hogyan lehetne eltenni láb alól az ikreket. Egyik este jó vacsorát főzött, szíveskedett a testvéreknek, akik azt hitték, hogy mostohájuk érzése meg­változott irántuk. Ám csak hitték, mert a finom ennivalóban a mérget is meget­ték, amit a mostoha belekevert. Még megköszönni sem volt idejük az enni­valót, s már nem éltek. Ekkor mostohá­juk az éjszaka sötét leple alatt elásta őket a kertben. A királynak azt mondta reg­gel, hogy a testvérek elszöktek, világgá mentek. A király búsult, s egyre jobban szemügyre vette a reggelre a kertben nőtt három rózsabokrot. Az egyik fehér volt, akár a kristályvíz, a másik kék­tiszta, mint az ég, a harmadik sárgán fény lett, akár a nap. Megijedt a gonosz mostoha, hogy a király rájön arra, hogy a rózsabokrok hogyan keletkeztek. Egy alkalmas időben kivágta a bokrokat, s elhatároz­ta, hogy elégeti őket. Már majdnem si­került ez a terve is, amikor nagy szárny- suhogással jöttek a tündérek, s huss, el­repültek a három rózsabokorral, egye­nesen Tündérországba. A tündérkirálynő elszomorodva néz­te a rózsákat. Tudta, hogy az Élet Vizé­vel hallhatatlanná tette őket, de azt is, mivel embernek születtek, az embere­ket kell szolgálniuk. így lett a fehér ró­zsából tenger, szirmaiból pedig a felé futó patakok és folyók. Vizéből mindig szívesen ittak a ván­dorok, vagy a munkában elfáradt nap­számosok. S mint tenger, a hátán vitte az emberek hajóit. A kék rózsából a kéktiszta ég lett. Gyakran felnéztek rá, gyönyörködtek benne, télen pedig rá emlékeztek, s alig várták az emberek, hogy ismét láthassák. A tündöklő fényű sárga rózsa lett a Nap. Sugarai tekintetére szemlátomást növekedett a fű, terebélyesedett, maga­sodott az erdő. Árri a testvérek ezután is szerettek volna együtt lenni. Keresték naponta egymást. Az ég és a nap a tengert ke­reste. A tenger pedig sóhajtozott. Ilyen­kor elhomályosult az ég kék szeme, s könnye hullott a testvérére. Ám közben szolgálták és szolgálják a embereket amíg világ a világ. Budaházi István Kertbarátoknak November a kiskertekben A november a csend hónapja. Az utol­só levelek is lehullanak a fákról, az utol­só virágok is elhervadnak. Ám már most tehetünk valamit az újulásért, a tava­szért. Ha még eddig nem tettük meg, a lehető leggyorsabban ültessük el a tulipánokat, nárciszokat. Utolsó lehetőségünk van arra is, hogy a kétnyáriakat, árvácskákat a megfelelő helyre ültessük, esetleg kombináljuk őket tulipánokkal. Az évelők szárát a talaj közelébe vágjuk vissza. A virító krizantémokat takarással védjük a fa­gyoktól vagy vágjuk le. A virágok hetekig jól mutatnak a vá­zában. Néhány faj nem teljesen télálló. A korbácsliliomot és a holland íriszt is takarjuk lombbal és fenyőgallyakkal. Az örökzöld sziklakerti növényeket is ér­demes lefedni, hogy a téli napsütés után az éjszakai fagyok ne károsítsák. Vízinövények, például a tavirózsák, nem igénylik a fagyvédelmet, ha a ta­vacska elég mély, ugyanígy a halak is a vízben maradhatnak. A sekély meden­cét ezzel szemben ürítsük ki, a taviró­zsákat térdmagasságig takarjuk lombbal. Most van itt a kedvező alkalom a rózsa­telepítésre. Az ágyakba ültetett rózsákat egyformán vágjuk vissza, a végleges metszést tavasszal végezzük. Az egyedül díszlő rózsatövek köré hordjunk komposztot. A futórózsákat ugyanígy töltsük fel, és a vesszőket la­zán fogjuk össze fenyőgallyal. A magas törzsű rózsák és a szomorúrózsák tör­zsét hajtsuk le a földhöz, dróttal rögzít­sük és takarjuk földdel. BEVÁSÁRLÁS Édesszájúnknak Diókenyér Hozzávalók: 30 dkg liszt, 30 dkg maragarin, 30 dkg porcukor, 30 dkg dió, 5 tojás, reszelt citromhéj, csipetnyi őrölt fahéj. A margarint a porcukorral jól habosra keverjük, majd keverés közben egyenként hozzáadjuk a tojásokat, az apróra felvá­gott dióbelet, a lisztet, majd a citromhéjat és a fahéjat. Ha jól kikevertük, őzgerinc formába öntjük és sütőben közepes lán­gon megsütjük. Miután kihűlt, a tetejét megkenjük folyékony ízzel, és megszór­juk darált dióval. Puncsbombák Hozzávalók: 1 kész piskótatortalap, 3 evőkanál kakaó, 3 evőkanál porcukor, 2- 3 evőkanál eperlekvár, 1 dl rum, néhány kanál tej, rumosmeggy, csokidara. A kész piskótalapot kockákra vágjuk, és összekeverjük a kakaóval, porcukorral, lekvárral, rummal, s annyi tejjel, hogy for­málható legyen. Vizes kézzel kis golyó­kat alakítunk belőle, mindegyik közepé­be 1-1 rumosmeggyet teszünk és csoki­darában megforgatjuk. Csokoládés máktorta Hozzávalók: 25 dkg mák, 10 dkg ma­zsola, 20 dkg porcukor, 20 dkg vaj, 7 to­jás, 10 dkg reszelt csokoládé, 35 dkg ba­racklekvár. A vajat porcukorral, a tojássárgájával habosra keverjük, és közben hozzáadjuk a megdarált mákot, a reszelt csokoládét, a mazsolát, és végül óvatosan a tojásfehér ^ je keményre vert habját. Zsírozott, liszte­zett tortaformában közepes lángon meg­sütjük. Ha kihűlt, kettévágjuk és lekvárral megtöltjük, majd csokimázzal áthúzzuk. A csokimázhoz 15 dkg reszelt csokit, 15 dkg porcukon és annyi vizet keverünk össze, hogy sűrű pépet kapjunk. A betöl­tött tortát deszkára helyezzük, a mázzal leöntjük, és az oldalát is bevonjuk. Gesztenyés kiflicskék Hozzávalók: 40 dkg gesztenyemassza, 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 2 tojás, 10 dkg csokoládé. A gesztenyét tojással, vajjal és porcu­korral habosra keverjük, majd habzsákkal, zsírozott és lisztezett sütőlemezre kiflifor­mákat alakítunk. Közepes sütőben kisüt­jük. Miután a kiflik kihűlnek, végeiket ol­vasztott csokoládéba mártjuk. Mint az élet számos területén, úgy a háztartásban is a legfontosabb a terve­zés. Egy hétre előre tervezzük meg a főétkezéseket, és egyszerre vegyünk meg minden hozzávalót, hogy ne kell­jen mindennap vásárolnunk. Gondoskodjunk arról, hogy mindig le­gyen otthon bizonyos alapkészlet né­hány élelmiszerből, mert előfordulhat, hogy nincs időnk mindig bevásárolni. Készítsünk egy listát azokról az élel­miszerekről, amelyekre a hét folymán szükségünk lesz. Az egyes tételeket aszerint csoportosítsuk, hogy melyiket kell ugyanabban a boltban megvennünk. Tegyünk egy jegyzetfüzetet a hűtő te­tejére, és azonnal írjuk fel, ha valami ki­fogyott. Mire is lehet szükségünk? Az alapkészlethez a liszten, cukron, olajon, són kívül sok egyéb is hozzátartozik, ilyen például a bab, lencse, tea, kakaó, kávé, leveskocka, fűszerek, lekvárok, gyógynövények. A konzervek vásárlá­sakor válasszunk olyanokat, melyekben nincs tartósítószer. Figyeljünk a címkékre, az sok min­dent elárul a termékről. A cukormentes gyümölcskonzervek sokkal egészsége­sebbek. A boltokban árengedménnyel kínált, behoipadt dobozú konzervektől nem kell tartanunk, nyugodtan megve- hetjük őket. Vigyázzunk azonban, hogy a horpadás ne a záróforrasztás közelé­ben legyen, mert akkor esetleg levegő kerülhetett a dobozba. Olyan konzerve- ket azonban ne vegyünk meg, melynek a doboza kifelé domborodik. Nem árt. ha néhány dolgot az előre csomagolt élelmiszerekről is tudunk Ne vásároljunk olyat, amire ratapad a műanyag fólia. A fóliában található ve­gyi anyagok bekerülhetnek az élelmi­szerbe, főként a sajtba és a húsba. Ke­rüljük a sok mesterséges anyagot tartal­mazó ételeket, például azokat, melyek­ben színezékek, ízaromák és tartósító­szerek vannak. Lehetőleg sok friss, úgynevezett idényzöldséget, gyümölcsöt vásárol­junk, mert ezek mentesek a tartósító­szerektől. Emellett itt vannak a tojások. Bár a fehéreknek ugyanannyi a fehérje- tartalma mint a barnának, a fehérek még­is olcsóbbak. A szabadon tenyésztett tyú­kok tojásai mindig drágábbak, mint a keltetőgépből kikerültek. Végül nézzünk meg néhány takarékossági javaslatot. A hüvelyesek például jól tárolhatók, ezért nagyobb mennyiséget is vehetünk egyszerre belőlük, főleg, ha így olcsób­bak. A krémsajt és a szeletelt sajt drá­gább mint a darabolt kemény sajtok, és valószínűleg több bennük a mesterséges anyag is. A házilag sütött kenyér sokkal olcsóbb, mint a kész pékáru, és nincs benne sem stabilizátor, sem emulgáló, ezért egészségesebb. Filmpremier Két bombasztikus akciófilmről Charlie Sheennel — ezúttal bátran merem mondani — a pokol bugyraiban találkozhatunk. Filmbéli neve: Dán Saxon, a zsaru. Be kell épülnie az alvi­lágba. Egy motoros bandában találja magát, és képességei révén hamarosan vezéregyéniséggé válik. Küldetésének célja: bizonyítékokat gyűjteni a minden határt átlépő, erőszakos, erkölcstelen kábítószermaffia ellen. Megfigyelhetjük eközben lelki tusáját, ahogy a gonosszal birkózik. A sötétség bizony csábító, megállapíthatjuk. Dánt majdnem elnye­li, de erős jelleme nem hagyja a nászt a gonosszal. Ha ezt nézzük, rendőrünk esete példaértékű. Dán Black élő személy volt (filmbéli XX. századi utódja Dan Saxon), Charlie Sheent mélyen megkapta Black legen­dája „Amikor először olvastam, rend­kívül meghatott a történet és a világ, melybe a főhős leereszkedett., és ráadá­sul igazi a történet!” A film mottója találó: „...Könnyű le- szállni a mélybe — nyitva a gyászteli dishez, nap mint éj, a bejárat — ámde kijönni az Avemusból fel a fényre, ez fáradságos feladat!” Vergilius: Aeneis Másik filmünk, az Időzített bomba, a hatásában is bomba. De ezt a nézők dön­tik el. „Az MGM stúdió meggyújtotta saját petárdáit” — szól a kritika. Tud­ták, hogy a rendőröknél van külön bom­baosztag? Ok kezdenek akcióba, ami­kor Boston városát robbanás rázza meg. Az akció profit takar, aki veszélyes és mindenre elszánt. Természetesen a ho­llywoodi sablonok szerint megjelenik ilyenkor egy fenegyerek, aki igazságot oszt. Filmünkben a neve: Jimmy Dove. Ő kerül az alkotás középpontjába. Bril- liáns agyú bűnözővel kell összemérnie az erejét. Előző filmünk igaz történetet ültet filmnyelvre. Dove sztorija is lehet igaz. Legalábbis, amikor nézzük, úgy beleél­jük magunkat, hogy igaznak tűnik. A vég pedig mindig azt sugallja, hogy az igazság győz. Bizony ezért szeretjük az ilyen filmeket. De ha még jó akciókat is látunk, akkor érdemes beülni, kikapcso­lódni egy kicsit. Ezt nyújtja az Időzített bomba című film is. John Watson producer véleménye: „Az a tudat, hogy vannak emberek, akik kockára teszik életüket a többiekért, nemcsak lenyűgöző, hanem óriási erőt ad egy filmnek.” Fotó: UIP Gombás Sándor Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents