Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-05 / 193. szám
UJ KELET 1994. november 5., szombat A farsangi bálkirálynő, Fülep Ildikó képét nagyma mája küldte be hozzánk Batta bécike még nincs egészen fél éves. A mosolygós legényke képét szüleitől kaptuk t A komoly kis huszárt Kotrányi Robikának hívják és hatéves Coca-Cola beruházás Az elkövetkezendő három évben a Coca-Cola újabb 40 millió dollárt ruház be Oroszország déli és keleti területein. Az eredeti 140 milliós beruházásból 100 milliót a moszkvai üzem kiépítésére fordítottak, a fennmaradó 40 millióból Oroszország hat legnagyobb városában építenek palackozót. A nemzetközi mamutvállalat ezúttal már egészen Vlagyivosztokig jut el közkedvelt italával. A Coca-Cola termékei közül először a Fantát kezdték árusítani 1979-ben az akkor még Szovjetunióban. A helyi termelés 1985-ben indult meg, a Coca- Cola többszörösét adja el mint az őt követő vetélytársai az üdítőitalpiacon. InfoNet A dinamit feltalálása Francia hagymaleves Hozzávalók: 8 gerezd fokhagyma, 9 deci tej, 9 deci víz, 1 teáskanál Vegeta, só, 1 késhegynyi őrölt fehér bors, 5 deka liszt, 5 deka vaj, 4 tojás, 2 evőkanál borecet, 25 deka kenyér. A fokhagymát megtisztítom és szétzúzom. Felteszem a tejet, a vizet és a Vegetát főni. Hozzáadom a szétzúzott fokhagymát, megsózom és megszórom az őrölt borssal. Amíg a leves felforr, a lisztet a vajjal jól összegyúrom, majd apránként, állandó keverés közben a leveshez adagolom. A felütött tojásokat szétválasztom. A fehérjét a forrásban lévő levesbe csurgatom, eközben folyamatosan keverem, amíg a fehérje szálasán meg nem kocsonyásodik. A sárgáját egy csészében elkeverem a borecettel, s a tűzről levett levesbe keverem. Forrón, pirított kenyérkockákkal tálalom. Szabolcsi rakott hús Hozzávalók: 1,20 kiló krumpli, 60 deka marhahús, I nagy fej hagyma, 10 deka zsír, 15 deka lecsó, 2 kávéskanál paprika, só, 2 deci tejföl. A krumplit héjában megfőzöm, meghámozom és karikára vágom. A marhahúst felkockázom, és az apróra vágott hagymával, lecsóval, sóval, pirospaprikával, zsírral pörköltet készítek belőle. Ha kész, akkor zsírral kikent tepsibe beleteszem a krumpli egyik felét, rásimítom a pörköltöt, majd betakarom a maradék krumplival, és a tetejét meglocsolom tejföllel. Sütőben 35 perc alatt készre sütöm. Saláta vagy savanyúság illik hozzá. A megelőző évekhez hasonlóan az idén is kiosztották a Nobel-díjakat. Évről évre sok újságcikk jelenik meg, hogy kik, miért kapták e díjakat. Sőt sokszor elmarasztaló bírálat is, hogy nem volt igazságos és tárgyilagos a döntés a kitüntetendők kiválasztását illetően. De a díj megalapozójáról szinte soha, semmi megemlékezés. Ezért az ifjúság, de még az idősebbeknek legnagyobb része sem tudja, hogy kinek köszönheti a világ a Nobel-díj alapját, s miből jött az anyagilag létre? Alfred Nobel fi833-1896) svéd kémikus és gyáros volt. 1863-ban feltalálta az indítógyújtást, mely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását teszi lehetővé (durranóhiganyos gyutacs). 1867-ben felfedezte a dinamitot. 1875-ben előállította a füst nélküli lőpor alapjául szolgáló robbanózselatint. Robbanóanyaggyáraiból és bakui olajmező-befekte- téseiből nagy vagyont szerzett, ebből alapította a Nobel-díjat. Bár anyagi gondok Nobelt sohasem igen gyötörték, mégis rengeteg küzdelme, té- pelődése volt élete folyamán. Ábrándos, álmodozó természetűnek ismerték, akinek nehéz megbirkóznia a realitásokkal,az emberek kicsinyességével. Bizonyára ezek a szenvedések érlelték meg benne a tervet, hogy ha egyszer gazdag ember lesz, azokra hagyja vagyonát, akiknek ugyanilyen csúf és bénító nehézségekkel kell küzdeniük...Pályájának fordulópontját az az év jelzi, amelyben még máig is tisztázatlan körülmények közt feltalálta a dinamitot. Az egyik verzió (változat, feltevés) szerint a találmány pusztán véletlen következménye. Nobel egy ízben a nitroglicerint a biztonság kedvéért úgy csomagolta be, hogy az üvegek közé kovaföldet tett. Az egyik üveg azonban felborult, tartalma, a nitroglicerin, a vegyész szeme láttára összekeveredett a kovafölddel. Nobelt elkezdte izgatni a kérdés, hogy micsoda anyag válhat ebből az elegyedésből...? Egy másik változatban úgy ismertették a nagyközönség számára a dinamit feltalálását, hogy Nobel súlyosan megsebesítette az ujját, egész éjszaka fel és alá járkált a szobájában, s mikor hajnalban munkatársaival találkozott, bejelentette nekik a vegyi kombinációt, amely később helytállónak bizonyult. Amíg eljutott idáig, sok katasztrófa történt, s a katasztrófák sok emberéletet követeltek. Amerikai gyára egyszer felrobbant, több munkás szörnyethalt, és halálát lelte Alfred Nobel fivére is. A közvélemény a legnagyobb felháborodással fordult Nobel ellen, kinek a svéd kormány sem engedte meg, hogy Stockholmban gyárat építsen. Máskor egy nit- roglicerin-szállítmánya úgy felrobbant a tengeren, hogy a hajó személyzetéből hírmondó sem maradt. Negyvenhét ember veszett a tengerbe. Néhány nappal később San Franciscóban tizennégy halottja volt a dinamitrobbanásnak, és az első európai dinamitgyár — a németországi — is levegőbe repült. Maga Nobel is elismerte, hogy tudományos és üzleti sikereinek útja temérdek elpusztult emberéleten át vezetett. A dinamil már a gyárakban, a műhelyekben, a laboratóriumokban megkezdte gyilkoló munkáját, melyet a harcoló államok és a politikai merénylők szolgálatában volt hivatva folytatni. Pedig Nobeltől minden távolabb állt, minthogy ezeknek a gyilkosságoknak, emberöléseknek — bármiféle emberölésnek — jogosultságát elismerje. Nobel szeme előtt az a cél lebegett, hogy majd gyorsabban és kevesebb pénzáldozattal lehet alagutakat fúrni, vasutakat építeni a vad sziklarengetegeken át, a közlekedési eszközöket, melyek ember és ember között a határokat megsemmisítik és a hadi szerszámokat ártatlan múzeumi töltelékekké lefokozzák. De bármint kívánta is: lehetetlen észre nem venni a sors keserű iróniáját abban, hogy az a vagyon, melyből a nagy humanista akarata szerint az emberi béke ügyének harcosait jutalmazzák, a dinamit feltalálásának köszönheti nagyságát. A Nobel-díj alapítója kottásai közül már kultúrhistóriai jelentőségű végrendeletének megírása előtt is kiemelkedett. Alfred Nobel a róla elnevezett díjat tulajdonképpen végrendeletében alapította. Csak Nobel életének és végrendeletének ismeretében alkothatunk fogalmat magunknak a XIX. század egyik nagy humanistájáról. (Következik: Alfred Nobel élete.) Varga Júlia KELET FELŐL Gyors egymásutánban jelent meg a Kelet Felől harmadik és negyedik száma. Az utóbbiban a szerzők között igen sok megyénkben élő író-költőt találunk. Ez az októberi szám kicsit tematikus jelleggel készült. Az öt éve elhunyt Ratkó Józsefről emlékeznek meg a költőtársak. így többek között Dúsa Lajos, Ószabó István, G. Nagy llliári. Magyar József és Kondor Jenő verseit olvashatjuk. Rajtuk kívül szerepelnek még Antal Attila, Kiss Benedek és Utassy József is verseikkel. A tanulmányok sorát Bert ha Zoltán nyitja meg, a Hommage a Móricz Zsigmond című munkájában Móricz örökségéről elmélkedik. Lászlóffi Csaba: Jósika Miklós adóssága című monodrámájában nemcsak az író korát mutatja be nagy hitelességgel, hanem szinte beleéli magát Jósika lelkivilágába, érzéseibe. A folyóirat közli még a Ratkó József Irodalmi Társaság megalakulásának a tényét és a Tisza- dobon elfogadott Zárónyilatkozatot. A kritikai rovatban Oláh András Deb- reczeny György: Elodázott elégiák című verseskötetéről írt recenziót. A folyóirat hírei között böngészve értesülhetünk arról, hogy a Jósa András Múzeum gondozásában megjelent dr. Katona Béla Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei irodalmi topográfiájának első része. Ugyancsak megtudhatjuk még, hogy a Nagykállói Városi Könyvtár kiadásában Ratkó József posztomusz kötete, az Antigoné fordítása is napvilágot látott. A kötet borítóját ezúttal Jósika Miklós, Móricz Zsigmond és Ratkó József arcképei illusztrálják. A kiadvány a Korányi F. u. 252. alatt kapható. Budaházi István Mivel mossunk otthon? Ha elhatározzuk, hogy mosógépet vagy centrifugát vásárolunk, járjuk végig a szaküzleteket, és nézzük meg, hogy milyen típusú és teljesítményű gépeket lehet kapni. Nagyon fontos, hogy ne felejtsük kimérni leendő gépünk helyét, nehogy otthon derüljön ki, hogy nincs hová tenni. Lássuk, mit kell tudnunk a mosógépről. Van keverőtárcsás, félautomata és automata mosógép. A keverőtárcsás mosógépekkel elég fáradságos mosni, hiszen nekünk kell beleengedni a meleg vizet, nem öblítenek és nem is centrifu- gáznak. Ugyanakkor a ruhát is nagyobb igénybevételnek teszik ki. A félautomata mosógépekben a víz hőmérséklete és a mosás ideje beprogramozható. Minden egyes folyamatot azonban külön be kell programozni. Némely félautomata gépben nincs centrifuga. Ezekhez valamint a keverőtárcsás gépekhez célszerű külön centrifugát vásárolni. Bár ezek erősebben csavarják ki a ruhát mint az automata gépek centrifugái, fáradságos és időigényes velük dolgozni. Az automata mosógépek drágák, de használatukkal rengeteg időt takaríthatunk meg. Ezek a gépek maguk szívják fel a vizet, adagolják a mosószert, öblítőt. Vásárláskor fontos szempont, hogy hány kiló ruha mosható a gépben, hány és milyen program futtatható végig. Olyan gépet vásároljunk, amely víztakarékos és a gépet csak félig tölti fel vízzel. Minél gyorsabban forog a centrifuga, annál erősebben nyomja ki a vizet a ruhából. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha nem tudjuk a szabadban szárítani a ruhát. Csak a megengedett súlyhatárig töltsük meg a gépet, mert a motor könnyen leég. Használat után kapcsoljuk ki a gépet. Havonta egyszer tisztítsuk ki az automata szűrőjét. Ügyeljünk a mosószer helyes adagolására. Az automata gépekhez fékezett habzású mosóport használjunk, mert különben az egész fürdőszobát elönti a hab. Környezetbarát megoldás, ha hideg vízhez való mosószert használunk, mert ugyanolyan jók mint a meleg vízhez valók, és energiát takaríthatunk meg velük. A Hétvége oldalait összeállította: Sikli Tímea
