Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-05 / 193. szám

HÉTVÉGE _________j 19 94. november 5., szombat az ünnepek legyen mindez az ő kedvükre is. A hűtőszekrényt, ha aktuális, még ebben a hónapban olvasszuk le. így előre besze­rezhetünk tartós élelmiszereket, mirelit halat, zöldséget. Nem kell mindent az utolsó percre hagyni. Ugyanígy előkészíthetjük a süteményezéshez való­kat. A hagyományos beigli töltelékét akár teljesen kész állapotban is lefagyaszt­hatjuk. Legyen meg a családban minden­kinek a feladata az előkészületben. A családfő, a gyerekek is részt vehetnek az előzetes takarításban, bevásárlásban. A nagymamák ilyenkor szívesen sütöget­nek, ami ajándékként is megfelel. Már most beszerezhetjük az ünnepi teríték tar­tozékait, felfrissíthetjük a tavalyról eltett karácsonyi abroszt, megvehetjük az ün­nepi szalvétát, csomagolópapírt, gyertyá­kat. Adjunk magunkra is. A család fod­rászkodását, szépítkezését se hagyjuk az utolsó hétre, azt is végezzük időben. Mindezeket figyelembe véve, kevésbé fá­radtan indulunk neki az ünnepi napok­nak. Kevesebb munkánk marad otthon ebben az időszakban, és közös családi programra, sétára, baráti találkozóra is jut idő. így igazán ünnep lesz mindnyájunk­nak, jól fogjuk érezni magunkat. Palotayné Minek?... Két kicsi gyermekem most van először távol egymástól. Hároméves Marci fiam a nagymamánál nyaral, kilenc hónapos Len- csi lányom velünk. Közben barátok jönnek-mennek. Egy régi kedves ismerőssel beszélgetek. Mesé­lem, mivel telnek itthon a kicsik mellett a napok, ő is meséli, hogy afféle szabadúszó­ként dolgozik, kedvtelésből tanul, esténként klubokban találkoznak a haverokkal, nagy bulikat rendeznek. És felemlegetjük: milyen gyorsan telik az idő, hamarosan érettségi találkozó (és már nem is az első), minden­ki családi fotókat mutogat majd apai-anyai büszkeséggel. — És te nem szeretnél gyereket? — kér­dezem. A válasz vállrándítás, s estik ennyi: mi­nek? ... Hallgatok. Anyának lenni — nem megmagyarázható dolog. Pár nap múlva Lencsive) az ölemben ülök a nappaliban — Marci megérkezik. A hosszú távoliét után kicsit idegenül, bizony­talanul lép be a lakásba. Aztán felénk for­dul, s ragyogó szemmel kiáltja: - Szia Len­esül! Szalad felénk. A pici lány, ahogy karját nyújtja érte, csupa madárrebbenés. Kéz a kézben — már maga a biztonság. Kár, hogy nem voltál ott abban a pillanatban, s nem kaphattál el egy szikrát — minden magya­rázat helyett azokból a „végre itt vagy”- mosolyú boldog tekintetekből. Nagy Ivette Dürer-ház Nürnberg - linó Csizmadia Attila Közelednek Sárgulnak és hullanak a falevelek. Las­san elmúlik a nemrégen beköszöntött ősz, és utolér bennünket a tél. Valljuk be, a napi gondok mellett egy kis várakozás is van bennünk. Hiszen a közelgő Mikulás, a karácsony, a szeretet ünnepe, a szilvesz­ter vidámsága már előre megmozgatja a fantáziánkat. Változatosságot, mozgal­masságot hoz az életünkbe. A gyerekek, diákok téli szünidőre otthon maradnak. A felnőttek általában tartalékolnak né­hány nap szabadságot ezekre a napokra, hogy együtt lehessen a család. Akik te­hetik, együtt ünnepelnek hozzátartozóik­kal, utaznak vagy meghívják őket. Bizo­nyára már sokan dugdossuk a szekrények zugában az apró kis meglepetéseket, aján­dékokat. Ezeknek nem az anyagi értéke a fontos, hanem az, hogy igazán találjuk el, ki mire vágyik, vagy akár magunk ké­szítsünk valami személyes apróságot. Fontos, hogy az alkalomhoz illően, szé­pen csomagoljuk, díszítsük, rajzolhatunk, vagy tehetünk hozzá kis kísérő kártyát. Ne hagyjunk semmit az utolsó percekre. Már most megvehetjük, megírhatjuk az üdvözlőlapokat, és kellő időben jó előre a csomagokkal küldjük el. Gondoljuk végig, hányán töltjük együtt az ünnepeket. Tervezzük meg, mi lesz a menü, vonjuk be ebbe a családtagjainkat, A káposzta házi savanyítása A „csontforrasztó" fekete nadálytő Házilag is készíthetünk nagyon finom savanyú káposztát. Tíz kiló édes káposz­tát vékonyra vágunk vagy gyalulunk, s egy nagy edénybe rakjuk, majd közékeverünk 25 dkg sót, ldkg babérlevelet, 20 dkg vö­röshagymát szálasra vágva, 5 dkg fok­hagymát finomra vágva, 1 kiskanál feke­te borsot, 1 evőkanál köménymagot. Ezután lehetőleg 2 literes üvegbe tölt­jük ily módon: az üveg aljára egy kis kap­rot teszünk, rá egy maradék káposztát, minden marék után jól lenyomkodjuk, míg tele nem lesz. Az üveg nyakához két kis falapot teszünk, hogy a káposzta ne duz­zadjon fel. Egy hétig meleg helyen tart­juk, majd dupla celofánnal lekötjük, és hűvös kamrába rakjuk. Ha töltött káposz­tának szánjuk a savanyított káposztát, ak­kor levelet is teszünk az üveg közepére. Ilyenkor egy fej káposztát leforrázunk, a leveleit ötösével összehajtva az üveg kö­zepe tájára rakjuk, majd az üveg alá tálat teszünk, és a lét, ami a káposztáról lejön, ráöntjük, hogy ellepje. Ahol nagy a család, ott az egyszeri adag­nak megfelelő üvegbe rakjuk el a káposz­tát. Ez a fajta savanyú káposzta 6-7 hóna­pig is eláll. Mottó: A természet vegykonyhája év­milliók óta rendelkezésre áll az állatvi­lágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény termé­szetét. Forrás: Magyar Gyógynövények, 1948. Nedves réteken, kaszálókon, lápos he­lyeken gyakori a fekete nadálytő. Ez a 30-60 centiméter magas, érdes levelű, bókoló virágszárú növény, rózsaszín, esetleg sárgásfehér, harang alakú virágai­val fényesfekete gyökereinek köszönheti nevét magyarul, görögül ill. latinul a symphyton az összenövesztésre, a sebgyó­gyításra, a „csontforrasztásra” utal. A vastag, fekete gyökerét ősszel vagy tavasszal ássák ki, leveleit májusi virág­zás idején gyűjtik. A megtisztított gyöke­ret hámozás nélkül feldaraboljuk, és gyor­san, lehetőleg mesterséges hő mellett szá­rítjuk. A levél padláson vagy más árnyé­kos helyen szárad szépen. A gyökérből áztatással — tehát nem forrázással! — készült kivonat gyomor- és bélfekély el­len hatásos, de csonterősítő és csonthegképzőként is alkalmazzák. A le­vél teáját légszőszervi megbetegedéseknél isszák. A kivonatot külsőleg visszérre, zúzódásokra alkalmazzák borogatásként. Mint a nadálytő, a pettyegetett tüdőfű is az érdeslevelűek közé tartozik, és a nyir­kosabb erdőkben található. Már márci­usban megjelennek a 30-40 centiméte­res virágszárak, rajtuk előbb bíborpiros, majd lila, végül sötétkékbe hajló virá­gokkal. A tőlevelek virágzás után fejlődnek ki. Mind a tőlevelek, mind a virágszár és a rajta lévő levelek erősen érdes-szőrösek és fehéren petty egetettek. A tüdőfűnek a tőleveleit szedik. A szá­rított drog teáját a leghatásosabb légzőszervi megbetegedés elleni szemek tartják a népgyógyászatban. Samu András EGY MIUDEfJRE ELSZÁUT MUUKAUELKÜLI VI5Z0UTAG5ÄGAI

Next

/
Thumbnails
Contents