Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-05 / 193. szám
HÉTVÉGE _________j 19 94. november 5., szombat az ünnepek legyen mindez az ő kedvükre is. A hűtőszekrényt, ha aktuális, még ebben a hónapban olvasszuk le. így előre beszerezhetünk tartós élelmiszereket, mirelit halat, zöldséget. Nem kell mindent az utolsó percre hagyni. Ugyanígy előkészíthetjük a süteményezéshez valókat. A hagyományos beigli töltelékét akár teljesen kész állapotban is lefagyaszthatjuk. Legyen meg a családban mindenkinek a feladata az előkészületben. A családfő, a gyerekek is részt vehetnek az előzetes takarításban, bevásárlásban. A nagymamák ilyenkor szívesen sütögetnek, ami ajándékként is megfelel. Már most beszerezhetjük az ünnepi teríték tartozékait, felfrissíthetjük a tavalyról eltett karácsonyi abroszt, megvehetjük az ünnepi szalvétát, csomagolópapírt, gyertyákat. Adjunk magunkra is. A család fodrászkodását, szépítkezését se hagyjuk az utolsó hétre, azt is végezzük időben. Mindezeket figyelembe véve, kevésbé fáradtan indulunk neki az ünnepi napoknak. Kevesebb munkánk marad otthon ebben az időszakban, és közös családi programra, sétára, baráti találkozóra is jut idő. így igazán ünnep lesz mindnyájunknak, jól fogjuk érezni magunkat. Palotayné Minek?... Két kicsi gyermekem most van először távol egymástól. Hároméves Marci fiam a nagymamánál nyaral, kilenc hónapos Len- csi lányom velünk. Közben barátok jönnek-mennek. Egy régi kedves ismerőssel beszélgetek. Mesélem, mivel telnek itthon a kicsik mellett a napok, ő is meséli, hogy afféle szabadúszóként dolgozik, kedvtelésből tanul, esténként klubokban találkoznak a haverokkal, nagy bulikat rendeznek. És felemlegetjük: milyen gyorsan telik az idő, hamarosan érettségi találkozó (és már nem is az első), mindenki családi fotókat mutogat majd apai-anyai büszkeséggel. — És te nem szeretnél gyereket? — kérdezem. A válasz vállrándítás, s estik ennyi: minek? ... Hallgatok. Anyának lenni — nem megmagyarázható dolog. Pár nap múlva Lencsive) az ölemben ülök a nappaliban — Marci megérkezik. A hosszú távoliét után kicsit idegenül, bizonytalanul lép be a lakásba. Aztán felénk fordul, s ragyogó szemmel kiáltja: - Szia Lenesül! Szalad felénk. A pici lány, ahogy karját nyújtja érte, csupa madárrebbenés. Kéz a kézben — már maga a biztonság. Kár, hogy nem voltál ott abban a pillanatban, s nem kaphattál el egy szikrát — minden magyarázat helyett azokból a „végre itt vagy”- mosolyú boldog tekintetekből. Nagy Ivette Dürer-ház Nürnberg - linó Csizmadia Attila Közelednek Sárgulnak és hullanak a falevelek. Lassan elmúlik a nemrégen beköszöntött ősz, és utolér bennünket a tél. Valljuk be, a napi gondok mellett egy kis várakozás is van bennünk. Hiszen a közelgő Mikulás, a karácsony, a szeretet ünnepe, a szilveszter vidámsága már előre megmozgatja a fantáziánkat. Változatosságot, mozgalmasságot hoz az életünkbe. A gyerekek, diákok téli szünidőre otthon maradnak. A felnőttek általában tartalékolnak néhány nap szabadságot ezekre a napokra, hogy együtt lehessen a család. Akik tehetik, együtt ünnepelnek hozzátartozóikkal, utaznak vagy meghívják őket. Bizonyára már sokan dugdossuk a szekrények zugában az apró kis meglepetéseket, ajándékokat. Ezeknek nem az anyagi értéke a fontos, hanem az, hogy igazán találjuk el, ki mire vágyik, vagy akár magunk készítsünk valami személyes apróságot. Fontos, hogy az alkalomhoz illően, szépen csomagoljuk, díszítsük, rajzolhatunk, vagy tehetünk hozzá kis kísérő kártyát. Ne hagyjunk semmit az utolsó percekre. Már most megvehetjük, megírhatjuk az üdvözlőlapokat, és kellő időben jó előre a csomagokkal küldjük el. Gondoljuk végig, hányán töltjük együtt az ünnepeket. Tervezzük meg, mi lesz a menü, vonjuk be ebbe a családtagjainkat, A káposzta házi savanyítása A „csontforrasztó" fekete nadálytő Házilag is készíthetünk nagyon finom savanyú káposztát. Tíz kiló édes káposztát vékonyra vágunk vagy gyalulunk, s egy nagy edénybe rakjuk, majd közékeverünk 25 dkg sót, ldkg babérlevelet, 20 dkg vöröshagymát szálasra vágva, 5 dkg fokhagymát finomra vágva, 1 kiskanál fekete borsot, 1 evőkanál köménymagot. Ezután lehetőleg 2 literes üvegbe töltjük ily módon: az üveg aljára egy kis kaprot teszünk, rá egy maradék káposztát, minden marék után jól lenyomkodjuk, míg tele nem lesz. Az üveg nyakához két kis falapot teszünk, hogy a káposzta ne duzzadjon fel. Egy hétig meleg helyen tartjuk, majd dupla celofánnal lekötjük, és hűvös kamrába rakjuk. Ha töltött káposztának szánjuk a savanyított káposztát, akkor levelet is teszünk az üveg közepére. Ilyenkor egy fej káposztát leforrázunk, a leveleit ötösével összehajtva az üveg közepe tájára rakjuk, majd az üveg alá tálat teszünk, és a lét, ami a káposztáról lejön, ráöntjük, hogy ellepje. Ahol nagy a család, ott az egyszeri adagnak megfelelő üvegbe rakjuk el a káposztát. Ez a fajta savanyú káposzta 6-7 hónapig is eláll. Mottó: A természet vegykonyhája évmilliók óta rendelkezésre áll az állatvilágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény természetét. Forrás: Magyar Gyógynövények, 1948. Nedves réteken, kaszálókon, lápos helyeken gyakori a fekete nadálytő. Ez a 30-60 centiméter magas, érdes levelű, bókoló virágszárú növény, rózsaszín, esetleg sárgásfehér, harang alakú virágaival fényesfekete gyökereinek köszönheti nevét magyarul, görögül ill. latinul a symphyton az összenövesztésre, a sebgyógyításra, a „csontforrasztásra” utal. A vastag, fekete gyökerét ősszel vagy tavasszal ássák ki, leveleit májusi virágzás idején gyűjtik. A megtisztított gyökeret hámozás nélkül feldaraboljuk, és gyorsan, lehetőleg mesterséges hő mellett szárítjuk. A levél padláson vagy más árnyékos helyen szárad szépen. A gyökérből áztatással — tehát nem forrázással! — készült kivonat gyomor- és bélfekély ellen hatásos, de csonterősítő és csonthegképzőként is alkalmazzák. A levél teáját légszőszervi megbetegedéseknél isszák. A kivonatot külsőleg visszérre, zúzódásokra alkalmazzák borogatásként. Mint a nadálytő, a pettyegetett tüdőfű is az érdeslevelűek közé tartozik, és a nyirkosabb erdőkben található. Már márciusban megjelennek a 30-40 centiméteres virágszárak, rajtuk előbb bíborpiros, majd lila, végül sötétkékbe hajló virágokkal. A tőlevelek virágzás után fejlődnek ki. Mind a tőlevelek, mind a virágszár és a rajta lévő levelek erősen érdes-szőrösek és fehéren petty egetettek. A tüdőfűnek a tőleveleit szedik. A szárított drog teáját a leghatásosabb légzőszervi megbetegedés elleni szemek tartják a népgyógyászatban. Samu András EGY MIUDEfJRE ELSZÁUT MUUKAUELKÜLI VI5Z0UTAG5ÄGAI
