Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-04 / 192. szám

KÖZELKÉP 1994. november 4., péntek P ÁR SORBAN j\ A gombatermesztésről hall­hatnak előadást az érdeklődők ma délután két órától a Kertbarát Klub rendezvényén a mezőgaz­dasági főiskolán. Az idei önkormányzati vá­lasztásokkal kapcsolatos időszerű feladatokról tartanak megbeszé­lést ma délelőtt kilenc órától a megyeháza nagytermében. Dél­után kettőtől pedig az 1994. évi helyi önkormányzati és kisebbsé­gi választásokkal kapcsolatban tart tájékoztatót dr. Czap Lajos főjegyző. Nyílt napra várja az oda pá­lyázókat a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ma délelőtt fél tizenegytől, amikor is a főis­kola életéről és a felvételi vizs­gával kapcsolatos kérdésekről tá­jékoztatja a jelenlévőket dr. Hadházy Tibor, főigazgató­helyettes. A vendégek fél tizen­kettőtől az oktatók és hallgatók segítségével ismerkedhetnek a szaktanszékkel és konzultálhat­nak a felmerülő kérdésekről. Sportnapot rendez a Taurus. Az egész napos mozgás reggel nyolckor kezdődik a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban a holnapi na­pon. A Kelet-Magyarország ün­nepli jubileumi évfordulóját no­vember 4-én 16 órától a művelő­dési központ hangversenytermé­ben. Közös tanácskozást szervez november 5-én fél tizenegytől a Szülői Kamara a 17. Sz. Általános Iskola és a Megyei Pedagógiai In­tézet iskolaszékvezetők, szülői munkaközösség-vezetők, iskola- igazgatók és önkormányzati testü­leti tagok részére. A téma a szülők helye és szerepe az SZMK-ban és az iskolaszékben. Emellett tájé­koztatót hallhatnak a szülői kama­ra tevékenységéről és programjá­ról. Az előadást Fáy Árpád, az Or­szágos Szülői Kamara ügyvezető elnöke tartja. Rock and roll party, slágerek, egy kis nosztalgia, régi magyar és külföldi számok szerepelnek a Zenith Klub repertoárjában, me­lyet november 4-én és 11 -én este kilenctől hajnalig hallhatnak a szórakozni vágyók. A hetedik napra című Vásá- rosnaményban kiadott antológia szerkesztőivel találkozhatnak, akik november 6-án délelőtt tízre ellátogatnak az irodalmi kávéház matinéjára, a TIT Városi Értelmi­ségi Klubba. Dúsa Lajossal, Felhős Szabolccsal valamint Losonczi Lénával Katona Béla beszélget. A város néhány közegészség- ügyi kérdésére (Van-e még pap­rikaügy? ...Lesz-e kolerajár­vány? ...Veszélyes-e a KGST- piac?) válaszolnak november 7- én este hattól a művelődési köz­pont Medicina Klubjában. A témavezető dr. Magyar Vera vá­rosi tisztifőorvos. Bolond április a címe aFábry Zoltán életműsorozatából való filmnek, melyet a Narancs Zselé Filmklub november 7-én vetít a művelődési központban este nyolctól. Ugyanezen a napon a Huszárik Filmklub 18 órára vár­ja vendégeit Erdőss Pál Vérvo­nal című alkotásával. Moldvai csángó népzene és népmese a témája a Kodály Tár­saság rendezvényének, melyre november 8-án 16 órakor kerül sor a tanárképző főiskola Bartók Termében. Németországi vendégszerep­lésének nyilvános főpróbáját tart­ja a nyíregyházi Anonymus Kó­rus november 9-én este fél hattól a tanárképző főiskola Mozaik-Ter­mében. A műsorban többek kö­zött Hassler, Mazzi, Mosolyi, Lu- kowsky és Kodály művei hangza­nak el. Vezényel F. Székely Ildikó. Az önkormányzat rendelteté­séről tart előadást a Kálót Keresz­tény Népfőiskola és a Művészet- barátok Köre november 11-én 18 órától a TESZ-székházban. Kisállattenyésztés, biomód­szerek témájáról hallhatnak előadást az érdeklődők novem­ber 11-én 17 órától a mezőgaz­dasági főiskolán. Német vendégeket vár Iser- lohnból november 11-én a Zrínyi Ilona Gimnázium ZIG Singers kórusa. A Stenner Gimnázium nyolcvanhárom tanulója öt napig marad városunkban, és novem­ber 14-én este héttől adnak kon­certet a művelődési központban. Helyi viteldíj a tanyákon? Képviselő Vajdabokorban Kis létszámú hallgatóság előtt tartott kihelyezett fogadóórát Vaj­dabokorban Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere, a 19 tanyabokorból álló 12. számú ke­rület képviselője. Értékelte az ön- kormányzat négyéves munkáját és beszámolt arról, hogy önkormány­zati képviselőként mit tett a kis te­lepülések választópolgáraiért. — A tanyák több mint felében sikerült megoldani a vízellátást, és a többi bokor vízbekötési tervei is elkészültek. Az úthálózat bővítését csak minimális mértékben tudtuk megvalósítani. Kidolgoztunk két alternatívát — vezetékes, vagy propán-bután — a gázprogramra, aminek anyagi támogatására pá­lyázatot nyújtottunk be a Belügy­minisztériumba. Amennyiben nem kapunk pénzt, akkor is bizto­sítani kell— a jogszabályok értel­mében — két év múlva a terület gázellátását. Most már lehet itt építkezni, hiszen a rendezési ter­vek szerint a megyeszékhely ta- nyabokrai külterületi lakott terület­nek számítanak. Hat cigány család műveli azt a földterületet, amit megvásároltunk. — Nehogy azt higgyék, hogy elégedett vagyok — folytatta a képviselő —, továbbra is gond a bokrok lakóinak a tömegközleke­dése. Amennyiben helyi járatú buszközlekedést valósítanánk itt meg, az önkormányzatnak a Vo­lánnak több mint 100 millió forin­tot kellene átutalnia. Ha ismét megválasztanak képviselőnek, egy igazolási rendszer kidolgozását kezdeményezem, ami alapján az itt lakók helyi viteldíjjal utazhatnának a távolsági járatokon. Szorgalmaz­nám az úthálózat fejlesztését és a közbiztonság javítását. Ennek ér­dekében polgárőrséget kellene lét­rehozni, és azt az önkormányzat anyagilag támogatná. Javaslom az utcabizalmi rendszer bevezetését. Egy ember, aki ismeri az utca la­kóinak gondjait, tájékoztassa a képviselőt rendszeresen. —Jánosbokorban van egy mos­tohagyerek — szólalt fel Vraniczki János. — Egy család kimaradt a vízprogramból. Nem építették ki hozzájuk a vezetéket. — Az elmondások alapján min­den nagyon szép — folytatta Horányi Andrásné — , de Suján- bokor régi gondjára, hogy a busz bejöjjön hozzánk, azóta sincs meg­oldás. Már lassan tíz éve ígérik és pénzt is adtunk az útépítésre. Min­denhol fejezzék be a víz bevezeté­sét, utána jöjjön a gáz. Ne kapjon az egyik bokor többet, mint a má­sik! — Egy tanya fejlesztéséhez alapvető a megfelelő közlekedés megteremtése — tette hozzá Horá­nyi András. — Jöjjön be hozzánk a busz. Itt van a gáz is. A nyugdíjas házaspárok tíz-tízenötezer forintból élnek havonta. Miből fizessünk gáz­építésre több tízezret? Egyik tanya irigy a másikra. Mindenki akar va­lamit, csak más-más sorrendben. — Látják, ezért kell a képvise­lőnek gyakrabban találkozni önök­kel. De az itt lakóknak is nagyobb számban kell eljönni, hogy a gon­dokat megbeszéljük, és döntsünk, amiben kell — fejezte be Felber­mann Endre. KvZ Választási íQ KÖZELKÉP Visszajönni Szabolcsba Az elmúlt héten jelentette be a nemzeti középerők választási koa­líciója, hogy az idei önkormányza­ti választásokon dr. Gyulai Gábort jelölik Nyíregyháza város polgár- mesteri tisztjére. Gyulai úr, miután október 31 -én megszűnt köztársa­sági megbízotti státusza, nyilatko­zott lapunknak: — 1990-ben az önkormányzati választásokon a nyíregyházi 8-as számú választókörzetben megvá­lasztottak helyi képviselőnek. Nem sokkal ezt követően megke­restek kormányzati körökből, az­zal a kéréssel, hogy vállaljam el a köztársasági megbízotti tisztséget. Ez nagyon váratlanul ért, és új ki­hívást jelentett a számomra. A ha­tályos önkormányzati rendeletek szerint a miniszterelnök javaslatot tett a kinevezésemre a köztársasá­gi elnöknek. 1990 decemberben meghallgatott a parlament alkot­mányügyi és önkormányzati bi­zottsága, majd ’91 január 1-jével kineveztek Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megye köztársasági megbízottjának. Az elmúlt négy év számomra rendkívül érdekes idő­szak volt. A tisztségemet megtisz­teltetésnek vettem, hiszen mint köztársasági megbízott részese le­hettem a közigazgatási rendszer- váltásnak. Ennek a lényege az volt, hogy a tanácsrendszerről, ami sze­rintem történelmi útvesztő volt, át­tértünk az önkormányzati rend­szerre, ami jogi függetlenséget és gazdasági önállóságot jelentett. Feladataim közé tartozott 470 te­lepülés önkormányzatának és két megyei önkormányzat törvényes­ségi ellenőrzése. Mi végeztük az állami, hatósági döntések ellen be­nyújtott fellebbezések elbírálását, valamint a területi honvédelem, polgári és árvízvédelem felügye­letét. —Hogyan keresték meg a koa­líció pártjai? — Október elején egy esti TV Híradóban jelentette be először dr. Kara Pál helyettes államtitkár, hogy a belügyminiszter javaslatot tett a miniszterelnöknek a köztár­sasági megbízottak felmentésére. Ez meg is történt október 31 -ével. Ezután az adás után kerestek meg a nyíregyházi barátaim, és vissza­hívtak abba a városba, ahonnan ’90-ben elindult a politikai karri­erem. A felkérés váratlanul ért, de meg kell mondjam, nagyon jól esett. Az volt az első gondolatom, ha engem 4 év távlatából is vissza­várnak, akkor ennek a kérésnek nem lehet ellenállni. Becsületbeli ügy. __ —Ön tulajdonképpen négy év­vel ezelőtt elkerült a városból. Mi­lyennek látja az esélyeit? — Azt gondolom, az új sziszté­ma szerint minden jelölt eséllyel indulhat az önkormányzati válasz­tásokon, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy csak befutó lehetséges. Az esélyeket korai lenne még találgat­ni, hiszen a kampány csak novem­ber 6-án indul. Úgy gondolom, a lakosságnak lesz elég ideje meg­ismerni a jelölteket, és biztos, hogy a legmegfelelőbbet választják. Ér­vényesülni fognak bizonyos sze­mélyiségjegyek, a hozzáértés, és azok a tulajdonságok, amelyek el­fogadhatóvá tesznek egy közéleti embert a nagyközönség számára. — Hogyan érintette a köztár­sasági megbízotti hivatal meg­szüntetése? — Önmagában az a tény, hogy nem regionálisan, hanem megyén­ként szervezik a közigazgatási hi­vatalokat, még nem lenne baj. Az azonban súlyos szakmai hiba, hogy megszüntetik az államigazgatási koordinációs jogkört. Ennek a tisztségnek a megszűnésével nem lesz regionális rezidense a kor­mánynak, tehát helyi szinten sen­ki sem képviseli a kormányt. A je­lenlegi hatalomnak ez a lépése egy­értelmű politikai tisztogatás, annál is inkább, mert az eredeti törvények szerint a megbízatásunk addig tar­tott volna, amíg a köztársasági el­nök megbízatása, tehát 1995-ig. Személyesen nem éltem meg kudarcként, de azt tudni kell, hogy az európai demokráciákban nem bevett gyakorlat, hogy a legmaga­sabb közjogi méltóság idejére ki­nevezett államigazgatási vezetőket a megbízási idejük lejárata előtt eltávolítsanak. Ezt a döntést, csak mint politikai döntést tudom elfo­gadni, de akkor ezt ki kellett vol­na mondani! Személyes sorsomat azonban nem fogja jelentős mér­tékben befolyásolni. Garamvölgyi Imre Gyurics, az építő Papíron nyíregyháziak Egy kicsit meghökkentem. Megállapodott, korosodó, poca­kos, de legjobb esetben is őszülő halántékú férfiút vártam. S elém toppant egy harmincéves fiatal­ember. A lista alapján képzeltem egé­szen másképp: a cége végezte épít­kezések tekintélyt parancsoló sora láttán estem tévedésbe. A Gyurics Kft. olyan munkák­kal büszkélkedhet, mint az új nyír­egyházi telefonközpont felépítése (az már nem rajtuk múlik, hogy a telefonhelyzet most is áldatlan a városban), a nyíregyházi kórház­ban a műveseállomás, a kisvárdai TIGÁZ-székház, a nyírkátai, nagy- kállói, napkori iskolák, több buda­pesti és dunántúli építkezés, a nyíregyházi Váci Mihály utcán most épülő 22 lakásos saját beruházású társasház és így to­vább. Keresetlen modorú, nyílt tekin­tetű ember Gyurics József, a cég gazdája és vezetője. Nem véletle­nül büszke arra, hogy kétkezi mun­kásként kezdte, hogy tisztes szak­mája adta az első lökést, ami a vál­lalkozóvá válás útjára vezette. Festő szakmunkásként kezdte, ma komoly építési vállalkozó — mindezt önerőből, kegyetlen erő­feszítésekkel, álmatlan éjszakák­kal, sok-sok kudarccal és megví­vott sikerekkel. — Ha valaki arra panaszkodik, hogy engem nehéz elérni, azonnal igazat kell adnom neki. Mindig van hová mennem, van mit intéznem. Az építkezéseink sokfelé folynak, állandóan úton vagyok... Itthon is alig látnak — sajnos — a gyereke­im. Pedig nagyon szeretek együtt lenni velük: Betti hatéves nagylány, Roli, a kisfiú, hároméves aranyos csibész. Szerencsére Ibolya, a fele­ségem igazi segítőtárs, sőt, munka­társam is... Idehaza, Nyírszőlősben is kevesebbet vagyok mint szeret­nék — ennek ellenére nagyon is odafigyelek, mi történik a települé­sen! Ismerem minden nyűgét-baját az itt élőknek, hiszen tősgyökeres nyírszőlősi vagyok, a szüleim is ide­valók, ma is itt élnek. —Miért adja a fejét egy sikeres vállalkozó arra, hogy belekóstoljon a közéletbe? Ön tagja a Független Képviselők Egyesületének, s itt, Nyírszőlősben indul független je­löltként... — Rövid magyarázatot nehéz adni, de megpróbálom. Mint már mondtam, én itt születtem, itt élek harminc éve. Itt laktam, amikor egy városközeli falu volt, ma már nyír­egyházi vagyok, mert Nyírszőlős a város része lett. Papíron! Mert nem lett a szó jó értelmében vett város­rész. Az a pár kilométer, ami elvá­lasztja a Kótaji út végétől, ahol a vá­ros valójában kezdődik, nagyon is sok még! Engem nem elégít ki. hogy mi, anyírszőlősiek, örülünk a gáznak, örülünk mindennek, ami fejlődést jelent. Sokkal többet érde­melnének anyírszőlősiek! S ahhoz, hogy ebből legyen is valami, kevés, ami eddig történt. Nem akarok én városbeli belviszályt, de tudnék né­hány külső településrészt, amely sokkal többet profitált a városhoz tartozásból mint az enyém. Ott job­ban működött valaki vagy valakik? — Annyit máris hallottam itt, hogy „a Gyurics Józsi” nem szűk­markú, ha segíteni kell. Itt van pél­dául a ravatalozó—most erről be­szélnek... —Építési vállakózásom van, ter­mészetesnek találom, hogy ilyen té­ren segítek az enyéimnek. Épül a ra­vatalozónk, szeretnénk elérni, hogy halottainkat ne kelljen Nyíregyhá­zára szállítani, aztán a temetésre viszsza. (Látja, mi, a papíron nyí­regyháziak is hogy mondjuk: Nyír­egyházára szállítani...) A ravatalo­zónk épül, az én cégem ingyen vég­zett el rajta egy sor munkát. Ennyit megérdemel Nyírszőlős, hiszen így sem tudom soha visszaadni azt, amit én innen kaptam... Még a megfáradt őszben is jól­esik sétálni egyet Sóstó öreg fái között, melyek helyén a múlt szá­zadban a tavak szikes partjáig nyúló erdő díszlett. A korabeli térképek alapján úgy tűnik, hogy a tavak rendezésével egyidőben parkrendezést is végeztek, mely erdőirtásból, tisztításból és néhány díszcserje és fa betelepítéséből állott. Mai formáját a Krúdy szálló megépítése után, a régi park rekonst­rukciójával nyerte el. Ekkor telepítették a tópari sé­tányok mögé a botanikai érdekességként is számon tartott Tilia nyírségiensist, a hársnak egy nyírségi faj­taváltozatát. A park bejáratát szép faragású székely­kapu keretezi, mögötte ritkán működő szökőkút. E heti kérdésünk a következő: Kinek a munkája és mikor készült a székelykapu? Múlt heti feladványunk helyes megfejtése a következőképpen hangzik: a Krúdy szállót mai eklektikus stílusában 1911-ben adták át. A jó megfejtést beküldők közül Bozsó Istvánné nagyhalászi olvasónkat sorsoltuk ki, aki december elsejétől három hónapon át ingyen megkapja lapunkat. Megfejtéseiket nyílt levelezőlapon jövő hét szerdáig küldjék el szerkesztőségünk címére: Nyíregyháza, Tüzér u. 2. 4400 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents