Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-04 / 192. szám
1994. november 4., péntek KÖZELKÉP Sógor Tamás negyedéves épületgépész szakos szakközépiskolás: — Gimnáziumba nem akartam menni, szerettem volna egyszerre szakmát és érettségit szerezni, s ez látszott a legjobb megoldásnak. A család tudta ugyan, hogy az építőipar nem úgy működik mint régen, s az is igaz, ha nem akarnék tovább tanulni Pécsett, akkor technikusként nehéz lenne elhelyezkednem. Épületgépész szakra fogok felvételizni. A szakmai tantárgyak s a történelem a kedvencem. Harmadikban nagyon szerettem a biológiát. Fotó: Csonka Gégény János Gégény János a Független Képviselők Egyesületének jelöltje a 10-es választókörzetben. Ott lakik, s ott található a 110-es Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet is. Véleménye szerint itt az ideje, hogy a politikai elhatározások mellett a szakmaiság is megjelenjen a képviselők munkájában. Bár ez országosan nem sikerült kellő mértékben, a helyhatósági választásokon még megvalósulhat. Ha minden területen a politikai döntések dominálnak,akkor szakmaiság hiányában bizonyos kérdések megoldását illetően csorbát szenvedhetnek. Fontosnak tartja az oktatás, képzés, felnőttképzés kérdéseit és a szociális, kulturális, egészségügyi problémák megoldását. Frecska János Frecska János harmadéves autószerelőtanuló: — Már gyermekkoromban szerettem bütykölni a gépeket és motorokat, sőt az általános iskola nyári szüneteiben rendszeresen dolgozgattam autószerelőnél. A szülők szerették volna, ha egyből szakközépiskolába megyek, s a tanulmányi eredményem alapján ezt meg is tehettem volna, de én inkább szakmát szerettem volna tanulni. A szakmunkásképző elvégzése után szeretnék leérettségizni. Munka mellett, mert már tudom, hogy hová megyek dolgozni. A leendő mesterem már építi az autószerelő-műhelyt. Kedvenc tantárgyaim a villamosságtan és a matematika. Ét1 Sógor Tamás Mit hoz a jövő? Képzés igény szerint Nyíregyháza és a megye legnagyobb szakképző intézménye a Széchenyi István nevét viselő 110. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. A méretén kívül a múltja is nagy, hiszen elődjét, a nyíregyházi Alsófokú Ipari Iskolát 1883-ban hozták létre. A városi kézműipar tanoncait képezték itt, s a tanulólétszám akkoriban 254 fő volt. Számtalan névváltozás és rohamos fejlődés jellemezte az intézményt. A szakmai képzés országos élvonalába tartozó intézmény igazgatója, Gégény János az iskola közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről beszél. — A megye egyik legnagyobb szakképző bázisa elsősorban a vasipar, szerelőipar és az építőipar számára képez szakmunkásokat és szakközépiskolásokat. Jelenleg a szakmunkásképzőben 53, a szakközépiskolában 14 osztály, a levelező tagozaton pedig 9 osztályunk van. A tanulók létszáma nappali tagozaton közel 2000, a levelező tagozaté pedig 300 fő. A tantestületet eddig 39 közismereti, 31 műszaki tanár, 12 kollégiumi nevelő és 46 szakoktató alkotta, de most ez a szám is bővült. így iskolánkban közel 140 fő végzi az elméleti és szakmai oktatást. —Mikor indult a szakközépiskolai képzés? — A szakközépiskolai képzés 1985-ben indult a gépszerelő szakkal, 1988-ban bővült az épületgépész-technikusi szakkal, amely már 5 éves képzési formát jelent, 1991-ben pedig a gépjárművezető és karbantartó szakközépiskolai képzést indítottuk be. — Olyan szakmákat oktatnak, melyeknek a jövője pár évvel ezelőtt igencsak megkérdőjeleződött. Az építőipar leépült, és a gazdasági recesszió éreztette hatását á többi szakmában is. — Elsősorban a nagyiparra épült a szakképzés, amely nagyipar a rendszerváltást követően lényeges átalakuláson ment keresztül, magyarul összeomlott, s ezzel egyidőben az arra épülő szakképzés is igényelte az átalakulást. Konkrétan nagyiparra épülő képzés volt a szerkezetlakatos, esztergályos, hegesztő, gépszerelő, kőműves és ács-állványozó szakmákban, s a szolgáltató: vízvezetékszerelő, köz- pontifűtés-szerelés stb. szakmákban. A nagyvállalatok leépültek, de több kisebb vállalkozás jött létre, így ennek megfelelően, mivel változtak az igények, az iskolai képzés is elmozdult a szolgáltatói szféra szakmáinak az irányába. Ha a vállalati igények csökkentek, akkor a beiskolázások száma is csökkent egy-egy szakmában. — Akik a gazdasági változás éveiben végeztek, nyilván nehezen, vagy éppen nem tudtak elhelyezkedni a tanult szakmájukban. — Mivel a nagyipar felbomlásával sok munkahely megszűnt, magától értetődően sok fiatal szakmunkás maradt munka nélkül. A többségük ezt átképzéssel vagy újabb szakma elsajátításával hidalta át. —Nyilván, a vállalkozások beindulása egyfajta gazdasági fellendülést jelentett. Ez a képzésben is megmutatkozott! Valószínű, hogy a nyolcvanas évek képzési száma az említett szakmákban azért jóval magasabb volt. — Valóban, lényegesen kevesebb fiút képzünk azokban a szakmákban. Már a nyolcvanas évek végén jelentkeztek a túlképzés jelei, és a szakközépiskola beindítása is azt a célt szolgálta, hogy a képzés belső arányait megváltoztassuk. Fokozatosan áttértünk a 4 éves szakmai képzésre, csökkentettük a 3 éves beiskolázást, növeltük a négyéves szakközépiskolait, s ez az arány- változás még napjainkban is tart. A szakközépiskolások érettségit és szakmunkásbizonyítványt is kapnak, az 5 éves képzésben részt vevők pedig, még pluszban, technikusi minősítést is. A szakmunkástanulók létszáma a nyolcvanas évek végét alapul véve megközelítőleg 800 fővel csökkent, de ennek megfelelően nőtt a szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók száma. — 1994-ben lehet slágerszakmákról beszélni? — Én azt hiszem, hogy változatlanul vannak, inkább így fogalmaznék, divatos szakmák. A gépjárműpark-fejlesztéssel együtt továbbra is rendkívül népszerű az autószerelő szakma. Hasonlóképpen a karosszérialakatos szakma is, s ugyanezt elmondhatom a szobafestő szakmára is, bár az utóbbiakban most visszaesés tapasztalható. Nincs komolyabb beiskolázási probléma a vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, gázvezeték- és gázkészülékszerelő szakmáknál sem. A szakközépiskolások közül igen sokan, 20—25 százalékban jelentkeznek elsősorban műszaki jellegű felsőoktatási intézménybe. A szakközépiskolában kötelező egy idegennyelv (angol, német, orosz), a technikusi szakon pedig két nyelv tanulása a tantervi oktatás keretében. Az iskolában több humán jellegű szakkör működik, így az irodalmi szakkör, a néptánc és szalontánc szakkör, két számítástechnikai és egy videós szakkör. A jövőt illetően a gazdaság igényeinek megfelelő, az iskolán belül egymásra épülő szakképzési modellben gondolkodunk. Varga Attila fotó: Csonka Róbert I ■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Megrendelő ■ Megrendelem az Új Kelet c. napilapot S 1994...........................................................-tői 1 egy hónapra - negyedévre - fél évre - egy évre 2 (a megfelelő rész aláhúzandó) H 1 I Név: ............................................................................... Z L akcím (ahová a kézbesítést kéri):., I A megrendelőt elküldheti vagy átadhatja a helyi ; postahivatalban, illetve a postai kézbesítőnek. aláírás megbízott Előfizetési díj: egy hónapra: 280 Ft negyedévre: 840 Ft fél évre: 1680 Ft egy évre: 3360 Ft A lapban minden pénteken 28 oldalas színes rádió- tv műsorújság a melléklet! oSgyhm egy jó LAPJAI szem. ig. szám ■ ■■■■ un t iTTf ■ ■ ■ ■ ■ ii mm■ na rí ■ ■ni ■ ■ ina i i Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilap : Szerkesztőség; Nyíregyháza, Tüzér u. 2. j Tel-- (42) 451-600, Telefax: (42) 451-600/127 : Iroda: Mátészalka, Szálkái L u. 14. Telj (44) 315-447 I
