Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-04 / 192. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉ KLETE Létszámleépítés felsőfokon ? Felsőoktatás — megszorításokkal ságok, szabadságolások, túlórák esetén felmerülő pénzügyi finanszírozások. Mindezeket a főiskola fizette. Igaz, hogy jutalmat, ruhapénzt három éve nem állt módunkban adni, pillanatnyilag még az sem körvonalazódott, hogy az előmenetelekre honnan lesz bérfedezet. — Milyen a főiskola felszereltsége? — Felsősoktatási intézmény lévén— tanár-, tanító- és óvodapedagógus-képzéssel — nyilván elvárható, hogy a felszereltség megfelelő színvonalú legyen. Nagy segítség a különböző pályázatok adta lehetőség. Jelentős összegekhez jutottunk ezáltal. így pl. a FEFA-pályázat (Felzárkózás Európához) révén a számítógép-ellátottságunk kiváló. Negatívumként megemlíthetem viszont, hogy a tantermi berendezések, a bútorzat 20-25 évet tudnak maguk mögött. Ugyancsak a nad- rágszíjhúzás következménye, hogy a 200 ezer kötetes könyvtár állománygyarapítását, a folyóiratok példányszámait a pénzügyi lehetőségeink erősen behatárolják. —A főépület magastetejének beruházását, az intézmény területén jelenleg is folyó építkezést milyen forrásokból tudták-tudják megvalósítani? — A magastető építésére akkor kerülhetett sor, amikor a megye kormánytámogatásként 500 milliót kapott, s ebből 50 milliót biztosított számunkra, melyet a megyei közgyűlés újabb 50 millióval egészített ki. A beruházás nagyon indokolt volt már, a beázás megszűnése mellett az igazi nyereség az. hogy öt tanA főiskola új futópályája már az Európa-bajnokságra tekint A felsőoktatás minden szempontból kritikus helyzetben van, nem láthatók a kibontakozás jelei sem — sommázta Bihari Zsigmondi az Állami Számvevőszék igazgatója az Országgyűlés szakbizottságának legutóbbi ülésén, ahol a felsőoktatásról készített ÁSZ-jelentést tárgyalták meg. Szólt arról, hogy a felsőoktatási törvény vontatott végrehajtása, az intézményeket felügyelő tárcák közötti véleménykülönbségek is gátolják az előrelépést. A gazdálkodásban érdektelenség mutatkozik, az oktatók bérhelyzete kedvezőtlen, a tárgyi felszereltség nem kielégítő, a diákok szociális ellátottsága sem megfelelő. Az intézmények a túlélésre rendezkedtek be. Mindezek ismeretében kopogtunk be Kocsis Gáborhoz, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola gazdasági igazgatójához. Elöljáróban elmondta, hogy a Nép- szabadság október 28-i számában megjelent cikkben az újságíró söté- tebb képben tüntette fel a főiskola helyzetét, mint amilyen valójában, s ahogyan ő azt a nyilatkozatában tette. —Valójában akkor milyennek ítéli meg a jelenlegi helyzetet? — A lap problémáinkat illetően úgy fogalmazott: azok annyira komolyak, hogy az intézet további működésének ellehetetlenülését jelentik. Mindez természetesen nem így van, bár kétségtelen, hogy olykor napi likviditási gondokkal bajlódunk, nemegyszer a toldok-foldok módszerrel tudunk továbblépni. Ám alapvetően az intézmény működése biztosított. Néhány számadat: ez évben 800 millió forintból gazdálkodunk. A főiskola nappali hallgatói létszáma 2500 fő és 300 fős az oktatói létszám. Az intézmény nagyságára utal a több mint száz szakpárosítás is. Az évi költségvetés mintegy 70 százalékát bér, s annak tb-vonzata, valamint a belső szabályzatok alapján megítélt hallgatói juttatások (szociális, tanulmányi ösztöndíjak) teszik ki. Az utóbbi időkben tetemesen megnőtt a fűtés, a víz, a villany, a postaköltség díjtétele. A klasszikus értelemben vett működés finanszírozása lényegében a maradványelv alapján történik. —A bérekkel kapcsolatos lehetőséget a közalkalmazotti törvény igen, ám az állami költségvetés a fedezet egy részét nem biztosította. Mi a helyzet önöknél? — A gyakorlóiskoláknál jelentett a kiemelt, F-kategóriába sorolás néhány kollégánál gondot, amely bírósági úton rendeződött. Viszont nem biztosítottak fedezetet a 13. havi bér kifizetésére, ugyancsak fedezetlenül maradtak a betegszabadA pályázati tetőtér-beépítés szék kerülhetett új helyre, megszüntetve illetve mérsékelve a korábbi zsúfoltságot. A kollégiumban is tapasztalható előrelépés, jelenleg 1140 fő elhelyezésére van lehetőségünk. A jövő év júliusában városunk ad otthont az atlétikai EB-nek. A nagyszabású rendezvény egyik bázisaként a főiskola szolgál majd, az elhelyezést és az edzési lehetőségeket nyújtva. E célból már 30 milliót kaptunk, amelyből funkciós feladatokat oldottunk meg, szükség volna még további 40 millióra, amely többek között parkírozók megépítését tenné lehetővé. Az időközben használhatatlanná vált, s lebontott tanmedence teljes rekonstrukcióját végezzük jelenleg. Az MKM által finanszírozott 105 millió forintos beruházás tervezője és kivitelezője az Átrium 2000 nevű cég, az átadásra várhatóan még az EB előtt sor kerül. Most készült el egy kiváló minőségű rekortán futópálya, s két teniszpálya építése most van folyamatban. —Milyen saját bevételük van? — Elsődleges célunk nem a gazdálkodás, de igyekszünk megfogni a lehetőségeket. Termek bérbeadásával, tanfolyamok szervezésével, konferenciáknak helyet adva juthatunk pluszbevételekhez. Jelentős bevételkiesést jelent az a 11 millió forint, amely a tandíjak szeptemberi bevezetéséből származott volna. Ez elmaradt, miként ennek a kompenzációja is. Év közben kértük a bázisadatok módosítását. Hosszas kilincselés után a minisztérium elfogadta, s orvosolta 30 milliót juttatva számunkra akkor, amikor 25 milliót előzőleg a következő ellátmányunk terhére voltunk kénytelenek felvenni. A legjobbkor jött! Senkinek se szeretnénk tartozni, csak olyan fába vágjuk a fejszénket, amellyel meg is tudunk birkózni. — És a következő év? — Az 1995. évi költségvetésünk valóban nem túl biztató. A felső- oktatási intézményekre pillanatnyilag 4-8 százalékos leépítést irányoztak elő. Remélem, hogy az intézmények közötti valós különbségeket figyelembe véve, a mi főiskolánkra ez nem lesz kötelező érvényű. Összegezve: nem számíthatunk könnyű évre, de bízva a képzésünk fontosságában, továbbra is reméljük, hogy a költségvetés biztosítani tudja működésünk feltételeit, (lefler) Rutinpályát avattak Borbányán a Partner Kft. kezelésében Fotó: Csonka Újabb miniszter városunkban Lassan már fel se vesszük, annyian érkeznek Budapestről hozzánk. A mai napon például dr. Lakos László földművelésügyi miniszter látogat megyénkbe, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőcsoportjának meghívására. Délelőtt a miniszter a megye helyzetéről tájékozódik, majd délután ő tájékoztatja a sajtót. Ezt követően, háromkor a Nyidoferhez látogat, majd felkeresi az agrár marketing centrumot. 17 órakor részt vesz az agrárfórumon a Szakszervezetek Székházában, ahol válaszol a felmerülő kérdésekre. Képkeretezés! Restaurálás, aranyozás, poszterek, tükrök, 450 fajta képkeretlec, kasírozás. Nyíregyháza, Október 23. tér (A régi S-modell ház mellett) Telefon: (42) 317-174 Lakberendezésiajándék Nagykereskedés Nyíregyháza, Szélsőbokori út 96. Telefon: (42) 342-541 Nyitva tartás: 8-16 óráig Legyünk büszkék európai értékeinkre! Szívek a kottcafejben Amikor megláttam, rögtön tudtam: régi ismerős. Pedig — hivatalosan —- most mutatkoztunk be egymásnak, nyomtatott névjegyével is most találkoztam először. Ám ha valaki néha betért a Szabolcsi Szimfonikusok hangversenyeire, annak húsz éve lehet ismerőse Tóth Nándor, hiszen éppen ennyi ideig volt szólamvezetője az együttesnek. S aki igazán ismeri a megye és a város zenei életét, az immáron tíz éve lehet arra joggal büszke, hogy egy városban él a Piccoli Archi vonós- zenekarral, amelyet Tóth Nándor álmodott meg, hozott létre és a szakmai felkészítés mellett a mai nehéz időkben is sikerrel menedzsel. Ez utóbbi tényhez persze az is hozzátartozik, hogy — szerencsére — akadnak cégek, vállalkozók, akik szívesen és nem is keveset áldoznak — Ahogy tudom, a Piccoli Archi lassan a kamaszkorba kerül, hiszen már tízéves. — A zenekari tagok között viszont sokan éppen kamaszkorúak, többen pedig túl vannak ezen a koron, hiszen már különböző felsőoktatási intézmények hallgatói. De szívesen visszajárnak zenélni. Egyébként gyakorlatilag már három zenekar van, hiszen három korosztály muzsikál nálunk. A Tücsök csapat az első lépéseket teszi a társas zenélésben, kisszenekar képezi a középső generációt. A nagyzenekar pedig a középiskolásokból és a „visszajá- rókból” áll. Utóbbiak zöme felsőfokú zeneművészeti képzésben vesz részt. —Három ilyen csapat kézben tartása komoly munka, sok időt vesz igénybe. Hogy viseli ezt a csatád? — Van erre egy bevált megoldás. A legnagyobb fiunk, Nándor húszéves, ő zeneművészeti főiskolás, de csellózik a nagy csapatban, Gergely fiam a művészeti szakközépiskolában bőgő tanszakra jár és szintén együttestag, a nyolcéves Dániel pedig most kezdi húzni a csellót. Feleségem zongoratanárnő és ő a zenekar állandó csembalósa, vagy orgonistája, attól függően, hogy mire van szükség.-— Sokan azt mondják: zenélni szép dolog, de mit hoz a konyhára? — Azoknak sokat, akik befutottak. Ám mi nem itt látjuk az értéket. Sokan az általános iskola után leteszik az addig kedvelt hangszereket, hiszen oly sok elszívó erő van a számítástechnikától a nyelvtanulásig. De a hangszerek ezek mellett is kézben maradhatnak, ha van egy csapat. A zenekar csapatmunka. És ebben a csapatmunkában a gyengébb képességűeknek is szerepe és sikerélménye lehet. — Tíz év alatt sok sikerélmény összegyűlhetett... — Tíz év alatt tizennégy országban jártunk, ebből tizenháromban magyar mű ősbemutatóját tartottuk. Legújabb ősbemutatónkat a Karácsonyi koncertünkön hallgathatja meg a közönség, ahol Gárdonyi Zsolt Würzburgban élő zeneszerző nekünk írt művét adjuk elő. Ekkorra készül el első CD-lemezünk is —Néhány várost felsorolna a sikerek színhelyei közül? — Ungváron voltunk első külföldi utunkon. Azután Lipcse, New Y ork, Helsinki, London, Párizs, Tallinn... rövidesen Lengyelországba Przemysl-be utazunk egy rangos fesztiválra. — Egy ilyen csoport fenntartása komoly anyagi erőt igényel. —Szerencsére akadnak ma is mecénások. Cégek, vállalkozók, művészek. így volt lehetséges a Pro Archi fesztivál megrendezése 1993-ban, így kaphattunk ingyen egy másfél millió forintot érő, 760x230 -as méretű pannót a próbatermünkbe Egri Erzsébet művésznőtől, így rakhattuk le vonós panteonunk alapjait, ahol Paganini és Casals mellszobrait végzős művészeti szakközépiskolások készítették. — Azt hallom, most a közéletben is szerepet kíván vállalni. Ennyi munka mellett mi késztet egy középkorú művészembert arra, hogy induljon az önkormányzati választásokon? — Azt látom, hogy a testületben most kevés kulturális szakember, kevés pedagógus van. Talán a sokat vitatott F kategória is másképp alakul ha nem így van. Sok helyen jártam Nyugat-Európában. Nyíregyháza művészeti értékei kiállják az összehasonlítást bármely hasonló nagyságú ottani várossal. Európai értékeink vannak, amelyek mellett elmegyünk. Arrafelé sok helyen lennének büszkék olyan együttesekre mint a Cantemus, a Nyírség Tánc- együttes,... bárki tudja hosszasan folytami ezt a felsorolást. Nyíregyháza szép város... lehetne, ha jobban vigyáznánk a tisztaságra, ha sokkal több lenne a virág és a zöld, s ha igazán gazdag művészeti életünket is kellőképpen megbecsülnénk. Azt gondolom, ezért még tudnék vállalni sokmindent. (K)
