Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-04 / 192. szám
2 ■ UJ KELET Gázáremelés! javaslat Három héten belül a kormány elé kerül a Magyar Energia Hivatal és a gázszolgáltatók januári gázáremelési javaslata — közölte az AV Rt. illetékese. A Mól Rt. 100 százalékos drágulást tart kívánatosnak, az energia hivatal pedig még vizsgálja az adatokat. Az emelés mértékéről tehát csak később születik döntés. MDF: Költségvetés januárban Legkorábban január közepén tudja elfogadni az Országgyűlés a jövő évi költségvetést — vélik az MDF képviselői. A párt jogi kabinetjének sajtótájékoztatóján Balsai István demagógiának nevezte, hogy Horn Gyula az ellenzékre hárította a felelősséget, amiért nem született több törvény. A politikus szerint a kormány fél a parlamenttől, s igyekszik megfélemlíteni az ellenzéket. Kutrucz Katalin elmondta: szerinte a kormány nem is akarja közzé tenni a legfőbb költségvetési adatokat az önkormányzati választások előtt, mert kellemetlen dolgok derülhetnek ki. Gál Zoltán válasza Az országnak az az érdeke, hogy minél előbb megszülessen a jövő évi költség- vetés, de az is, hogy a tervezetet a parlament alapos, érdemi vitában tárgyalja meg. Ezt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke jelentette ki az MDF sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. Gál azt is elmondta: a parlament apparátusa most elemzi az új házszabály előírásait és a rendelkezésre álló időt, így egyértelmű választ még nem tud adni arra a kérdésre, hogy az idén sikerül-e elfogadni a jövő évi büdzsét. A költségvetés egyébként népszerűtlen elemeket is tartalmaz — tette hozzá a politikus —, de a társadalom lehetőséget kap arra, hogy megismerje. Díjemelést javasolnak a biztosíték Még a korábbinál is magasabb díjemelésre tett javaslatot a Magyar Biztosítók Szövetsége a jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban — írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy az új tervezet már átlagosan 24,1 százalékkal számol, amelynek összege körülbelül 2500 forint. A biztosítók, a biztosítottak és az állami szervek képviselőinek múlt heti megbeszélésén még 23,3 százalékról folyt a vita. Az emelés mértékéről akkor nem döntöttek, mert az autós érdekképviseletek újabb információkat kértek. Arra azonban nem számítottak, hogy a biztosítók még feljebb akarják srófolni az árat. Esztergomi tiltakozás Tiltakoznak az esztergomiak a város szívébe tervezett galvanizáló ellen. A város lakossága azt követeli, az önkormányzat ne járuljon hozzá, hogy a Carl Zeiss cég ilyen üzemet építsen. Félnek ugyanis a környezeti ártalmaktól. A német vállalat szemüvegkeret-gyártó üzemet létesít Esztergomban. Az új beruházásra már több száz millió forintot költöttek. Most azt tervezik, hogy termékeik egy részét aranyréteggel vonják be, ehhez kellene a galvanizáló. Állításaik szerint a lakosság aggodalma alaptalan, ám az esztergomiakat ez nem nyugtatja meg. A BIE várja a magyar választ A Kiállítások Nemzetközi Irodája várja Budapest végleges válaszát a ’96-os expó megrendezésével kapcsolatban. Párizsban remélik, hogy a BIE december 7-i közgyűlésén a magyarok már beszámolnak arról, megrendezik-e vagy sem a világkiállítást. Erről a francia fővárosban tárgyaló kormánybiztos, Dérczy Ferenc számolt be. Ő elmondta, hogy a BIE a népszavazási kezdeményezést az expó megtartásáról már későinek tartja. Rendőrségi látogatás Az országos rendőrfőkapitány szerint szükséges lenne megteremteni annak a lehetőségét, hogy a rendőrség indokolt esetben betekinthessen az APEH nyilvántartásába. Pintér Sándor a parlament önkormányzati bizottságának kihelyezett ülésén sürgette az adótitokról rendelkező jogszabály enyhítését a vagyon elleni bűncselekmények eredményesebb felderíthetősége érdekében. Kacziba Antal bűnügyi főigazgató azt mondta, „kollektív öngyilkosság” lenne a könnyű kábítószerek forgalmának engedélyezése, mert amerikai tapasztalatok szerint minden későbbi drogbeteg kenderszármazékokkal kezdi. Országos MRP-konferencia A Munkavállalói Résztulajdonosi Program nélkül nem tudták volna ilyen gyorsan és eredményesen értékesíteni mára az állami vagyon felét — mondotta az ÁVÜ ügyvezető igazgatója. Hatvani Szabó János az MRP III. Siófoki Országos Konferenciáján beszélt erről. Elhangzott, hogy az MRP keretében az eddig privatizált 835 cégből 184-ben jutottak zömében többségi tulajdonhoz az ott dolgozók. A privatizáció során az ÁVÜ még mintegy 700 társaságot értékesít. Reményeik szerint ezekből a korábbiakhoz hasonló arányban szerezhetnek vagyont a munka- vállalók. Kötvénykibocsátás a nyugdíjbiztosítónál A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tízmilliárd forintot meghaladó értékű kötvényt bocsát ki az alap 1992. évi hiányának finanszírozására. Az értékpapírok első sorozatát (2,2 milliárd forint értékben) intézményi befektetők már lejegyezték. A kötvényekkel kapcsolatos kötelezettséget a kormány nevében a pénzügy- miniszter a kibocsátástól számított 30 napon belül átvállalja. Az erről szóló sajtó- tájékoztatón elmondták: nem döntötték el, hogy mikor dobják piacra a kötvény további sorozatait. Harcok több boszniai fronton Heves harcok voltak a szerbek ellenőrizte közép-boszniai Kupresnél. Itt a helyi horvátok a muzulmán erőkkel közösen kezdtek támadást. A város lakosságát a szerbek már kitelepítették. A szerb egységek viszont a közelben lévő muzulmán Bugojno városát lőtték. Heves harcok voltak a közeli horvát falvak térségében is. Nyugat-Boszniában súlyos összecsapások színhelye volt a szerb kézen lévő Bosanska Krupa térsége, valamint a muzulmán Velika Kladusa és Gazin is. Zágráb cáfolta, hogy horvátországi csapatok is harcoltak a muzulmánok oldalán. Szövetség Buktán A napokban minden baktalórántházi családhoz eljutott a Baktalórántházáért Választási Szövetség felhívása, melyben a szövetségesek nyilvánosságra hozták törekvéseiket, alapszabályukat. Közzétették a nemrégiben megjelent választási kiadványukban a jelöltjeik névsorát és a polgármesterjelölt nevét is, aki a jelenlegi polgármester, Vida Károly. Vida úr 46 éves. Pénzügyi és számviteli főiskolát végzett, üzemgazdász. A képviselőjelöltek: Hegedűs Gyula, Kormány Béla, Laskai József, Nagyné Bányácski Anna, Nagy Lajos, Németh Bálint, Németh Sándor, Petró István, Szoboszlai Istvánná, Tóth Pál, Tóth István. A szövetség október 3-án alakult három független képviselő — Laskai József, Szigeti Béla, Vida Károly — kezdeményezésére. A szövetséghez csatlakozott a Fidesz, az MDF valamint két további független jelölt. G.I. Háromszázmillió a kisebbségnek Az új választási törvény lehetővé teszi a települési kisebbségi választásokat. Mivel az újonnan megválasztott önkormányzatoknak pénztámogatásra lesz szükségük, ezért a választási törvény az országos kisebbségi önkormányzatok részére — működési költségeik finanszírozására—egyszeri vagyonjuttatást irányoz elő. Erre a célra háromszázmillió forintot különítettek el a költségvetésből. A kisebbségi önkormányzatok az alábbi megoszlásban kapják meg a támogatást: Cigányok: 60 millió, németek: 30 millió, horvátok: 30 millió, szlovákok: 30 millió, románok: 30 millió, bolgárok: 15 millió, görögök: 15 millió, lengyelek: 15 millió, örmények: 15 millió, ruszinok: 15 millió, szer- bek: 15 millió, szlovének: 15 millió, ukránok: 15 millió forint. Amennyiben az országos kisebbségi önkormányzatok működését nem veszélyezteti a lépés, akkor a megkapott összeg valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi ön- kormányzatoknak. Garamvölgyi A Függetlenek polgármesterjelöltje Nyíregyházán: dr. Fazekas János A múlt héten mutatta be a Független Képviselők Egyesülete a polgármesterjelöltjét és képviselőit. Mivel — az akkor megnevezett polgármesterjelölt — dr. Zilahi József visszalépett, változtatásokra került sor. Tegnapi sajtótájékoztatójukon ismertették a végleges listájukat, és bemutatták az új polgármesterjelöltjüket. Bejelentették, hogy Zilahi visszalépése után az egyesület egyhangúlag dr. Fazekas Jánost, Nyíregyháza jelenlegi jegyzőjét támogatja a választásokon. Elmondták, hogy a polgármesterjelölt személyén kívül változtattak ajelöltek között is, mégpedig a 8-as körzetben Tóth Nándor zenetanár, a 9-esben Tarnavölgyi György és a 19-esben id. Rusin József indul. Az egyesület vezetésében is változások következtek be, az egyesület korábbi elnöké, Béres József lemondott tisztéről, helyére dr. Soltész Jánost választották az egyesületi tagok. Megállapították a végleges kompenzációs listájukat is, az első tíz helyen szereplőket hozták nyilvánosságra: dr. Zilahi József, Jaczkó Pál, dr. Soltész János, Szűcs István, Béres József, Tarnavölgyi György, Gégény János, Kalotai László, Gyurics József és Giba Tamás. ,, ... . Garamvölgyi A folyóvakság ellen Fekete Afrika országaiban néhány évvel ezelőtt komoly veszélyt jelentett a folyóvizekben úszkáló fekete legyek által terjesztett folyóvakság. A nemzetközi összefogás mára a vizek fertőtlenítésével és a betegség korai kezelésével hét országban teljesen visszaszorította a fertőzésveszélyt. A tömegesen megvakult embereken már nem lehet segíteni, de a kórokozókat hordozó legyek kiirtásával mintegy harmincmillió ember szabadult meg a vakság fenyegetésétől. Parlamenti visszatekintő Már a bort is hamisítják A szövetkezeti törvény módosításáról szóló javaslat igazságügyminiszteri expozéjával indult a parlament keddi ülésnapja. Az 1992-ben elfogadott I. törvény néhány pontban nem felel meg az európai normáknak, s ezt szeretné korrigálni a tárca. Jelenleg az üzlettőke egy tized részének tulajdonosa összehívhat bármikor rendkívüli közgyűlést, míg a tervezet ezt kívánja megszüntetni. 1995. január l.után erre nem lenne lehetőségük. Csak az éves rendes közgyűlésen vetethetnének napirendre kötelező jelleggel őket érintő problémákat. Másik változás a tervezetben, hogy eddig a határozatképtelenség miatt meghiúsuló közgyűlést tizenöt napon belül nem lehetett újra összehívni. Ez a részt vevő tagoknak jelentős pluszköltséget (például dupla útiköltséget) jelentett. A gyakorlat is azt mutatta, hogy az ismételt összehívásra még kevesebben jelentek meg, mert az új időpont esetleg másoknak volt alkalmatlan. A törvénytervezet szerint az újabb közgyűlés összehívását ugyanarra a napra is meg lehet tenni — ilyenkor már kisebb létszám is elég a határozatképességhez —, de ezt a tényt az eredeti meghívókon is fel kell tüntetni, s a szövetkezet alapszabályába is bele kell venni. A tervezet azt is meg kívánja szüntetni, hogy bárki kivegye részét a közösből, illetve a településen a kisebbség kiválhasson. Előkészítő közgyűlésen kell dönteni az esetleges szétválásról, majd a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak arról, ki melyik szövetkezet tagja illetve kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. A fenti témáról dr. Kecskés László igazságügyi helyettes államtitkár adott tájékoztatást hétfőn délután, míg Kis Zoltán FM államtitkár a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvénytervezetről beszélt. Ezt a kormány e héten terjesztette a Ház elé. A módosításra azért van szükség, mert az eredeti intézkedés anyagiakkal nem kellően támogatott volt. Államigazgatási szervezet ezt a munkát nem vállalhatja fel, mivel itt a saját földjüket kapják meg a tulajdonosok. Épp ezért egymás közt kell megegyezniük, illetve a bíróság dönthet vitás esetekben. A törvényjavaslat értelmében 1995. március 31. után új bizottságot kell felállítani, ha a jelenlegi nem működik, vagy sorsolás útján kell rendezni a földkiadást. A kormány szeretne 1996-ra rendezett tulajdonviszonyokat látni, ezért 1995 végéig kedvezményt biztosít. Ötven százalékot visszaad a földkimérési díjból, utána viszont már semmit sem. Elmondta még az államtitkár, hogy a felosztható földekről előbb mérleget kell készíteni, s az igényeket azután lehet kielégíteni. Előfordult, hogy több volt az igény mint a lehetőség, s ha mérlegkészítés nélkül, a bejelentés sorrendjében kerülne sor a földkiadásra, a későn ébredők hoppon maradnának. A földkimérésnél a földhivatalok és a külsős földmérők munkájára egyaránt szükség van. A továbbiakban nemcsak a kárpótoltak, hanem a résztulajdonosok földkimérésével is foglalkozniuk kell. Az elmúlt két évben kétmilliárd forint lett felhasználva, további 1,8 milliárd szükséges. Erre a jövő évi költségvetés tervezésénél figyelemmel kell lenni. Beruházásokra 11,5 milliárd forint lett felhasználva, de nem mind a mezőgazdaság fejlesztésére ment el. Épp ezért az igénybevétel feltételeit szigorítani kell. Az adófizetők pénzét nem szabad elherdálni! Beszélt még az államtitkár a hegyközségi szervezetek kötelező megalakításáról. Ebbe a bortermelő közösségek fognak beletartozni, s a belépés kötelező erejű lesz. Ebben a kérdésben hatpárti konszenzus van, s az intézkedés a bor minőségvédelmét szolgálja. Szükség is van erre, mert külföldről jöttek jelzések a hamisított borokról. A „kamarai tagság” ezt kívánja megakadályozni. Lehet, hogy már a vörösbor is ólmozott? Z. TA
