Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-28 / 212. szám
Hazaérkezett a világbajnok Nyíregyházának ajánlom az aranyat Pénteken ragyogóan sütött a nap Ferihegy Il-n. Ezt nemcsak az időre lehetett mondani, hanem azokra is, akik várták az isztambuli MALÉV-járatot. Boldog mosoly az arcokon, hisz rég nem volt ilyen sikeres szereplése a magyar súlyemelő válogatottnak, mint ez az isztambuli világmegmérettetés. Végre megérkezett a nagy gépmadár, s egy kis várakozás után megjelent a súlyemelő-válogatott öt tagja, köztük eddigi egyetlen világbajnokunk, Feri Attila. A győzelem, a hazatérés öröme mind rá volt írva Attila sugárzó arcára. A család boldog üdvözlése után mi is elsőként gratulálhattunk az NYVSC elnökhelyettesével — Szikszói Lászlóval — Nyíregyháza új világbajnokának. Azért Nyíregyháza, mert ez nemcsak a klub sikere, hanem a városé, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is magáénak vallhatja Feri Attila óriási sikerét. Ez a fiatalember nemcsak magáért küzdött, hanem szőkébb hazánk hírnevéért is, s mint személyesen elmondta, ezzel próbálta meghálálni új hazájának azt a másfél éves segítséget és támogatást, am it ez idő alatt kapott a felkészülésben. A sok gratuláció után végre elindulhattunk arra a kétszáznegyven kilométeres útra, ami még Attilát elválasztotta az otthonától. Útközben volt alkalmunk felidézni az eseményeket és magát a versenyt. — Milyen érzés újra magyarföldre lépni? — kérdeztük a „megfáradt vándort”. — Nagyszerű! Ezt ki sem lehet fejezni! Újra itthon lehetek, világbajnokként, meghálálva a segítséget, amit kaptam. Ennél nincs nagyszerűbb dolog a világon! — A verseny ideje alatt hogy fogadott az a sok ezer fanatikus török szurkoló? Hiszen a törökök az Attila nevet maguktól származtatják, török névnek tartják. — Borzasztó volt, ahogy néhány versenyzővel elbántak a szurkolók. Mint az ördögök, úgy kiabáltak, fütyöltek, amikor nekik nem volt szimpatikus a versenyző. Nekem hála istennek nem volt ilyen problémám. Pontosan a nevem miatt és a tapasztalatomnak köszönhetően nem fütyöltek ki. Amikor felléptem a versenydobogóra, köszöntem a nézőknek, és kiintettem, hogy „fiúk, nyugi, veletek vagyok”. Ennyi elég is volt, hogy ne zavarjanak az emelés közben. Egyébként a versenyem után kisétáltam a bazárba, és ott is nagyon sokat kiabáltak, hogy „Attila, Attila”, valamint hogy „világbajnok magyar”. Jóleső érzés volt. — Ha a törökök ilyen fanatikusak a súlyemelésben, akkor gondoljuk, hogy a versenyzők jutalmazása is ilyen mértékű. — így van. A legjobb törökök most is kaptak tíz kiló aranyat és több tízezer dollár jutalmat fejenként. Egyébként ez már Barcelona után is így volt náluk, hisz Süleimanoglu az olimpiai aranyérem után jutalomként megkapta a testsúlyát aranyban, azaz hatvan kilót. — Te itthon mire számítasz? — Nem tudom. Amennyit kapok, azt megköszönöm! Sejtelmem sincs, *^ ‘ V * t 1 H --mennyit ér szűkebb otthonomnak a világbajnoki cím. Majd meglátjuk. Nekem az volt a fontos, hogy meg tudjam hálálni a támogatást, amit Nyíregyházán kaptam mint áttelepült. — Az állampolgárságot tényleg olyan nehéz volt megszerezni mint ahogy hallotuk? — kérdeztük Szikszai Lászlót, az NYVSC elnökhelyettesét. — Hát, nem könnyű feladat volt. Már másfél évvel ezelőtt beadtuk Attila kérelmét a Belügyminisztériumba. Akkor a súlyemelő szövetség emberei azt mondták, hogy ők elintézik a vb-re az állampolgárságát Attilának. Sajnos nem így történt. Szeptember közepén közölték velünk, hogy tehetetlenek. Ekkor fordultunk a nyíregyházi önkormány- zárnál dr. Felbermann Endréhez, kérve a segítségét a belügyminiszternél. Az alpolgármester úr megígérte, hogy közbenjár Attila érdekében Kuncze Gábor miniszternél, amit meg is tett. így végszóra letehette az állampolgársági esküt sportolónk. Ezúton is szeretnénk megköszönni dr. Felbermann Endrének ezt az önzetlen segítséget! — A versenylistán volt egy ismeretlen bolgár hév is, de mint később kiderült, ez a név az egyik nagy esélyest takarta, méghozzá a jó múltkorában, Szöulban doppingon megbukott Gencsevet. Mi is volt ez a névváltozás? — Én is meglepődtem, hisz Gencsevre nem számítottam a lista alapján, mert nem szerepelt ott a neve. De mint kiderült, három neve is van a bolgár súlyemelőnek. Ez részükről taktikázás volt, hogy a harmadik, tulajdonképpen ismeretlen név alatt szerepelt. A meglepetés fegyverével akartak élni, mivel így senki nem számított Gencsevre. —Ha már a dopping szóba került, te nyugodt vagy a győzelem után, mert csak két hét múlva tesznek meg az eredmények. Tiszta vagy? — Teljesen. Nem félek a dopping- vizsgálattól. Volt kontroll a versenyen, de én nyugodt vagyok, mert nem történhet semmi baj. — Mikor felemeled azt az irdatlan nagy súlyt, mire gondolsz közben? — Arra, hogy meg kell csinálnom. Az emelés előtt magamban végiggondolom pontosan a mozgássort. Megpróbálom ezt rögzíteni az agyamban, s utána, mikor megkezdem a gyakorlatot, tulajdonképpen már reflexszerű- en ezt a „bevésett” mozgást végzem el. Ha ebben az előre meghatározott mozgásban valahol az emelés közben elbizonytalanodok, akkor kész, vége! A másodperc tört része is elég ahhoz, hogy a súly győzzön, s ne én. — Másképp készülsz a versenyre, mint a többi válogatott-társad. Sikered után nem érdeklődtek a „titkos módszer” után? — De igen. Kérdezte a szövetségi kapitány és a többi srác is. Egy bizonyos részt elmondtam nekik, de a lényeget megtartottam magamnak. A válogatott edzőjével is közöltem, hogy én itthon készülök fel a versenyekre, és nem megyek edzőtáborba. Nyíregyházán jobban érzem magam, mint edzőtáborban. — A világcsúcsot mikor döntőd meg? Úgy nyilatkoztál, hogy a vb alatt is meg tudtad volna dönteni, ha először a 193-ra mész és nem a 190-re. Miért hagytad magad lebeszélni? — Ezt nem bocsátom meg magamnak soha. Éreztem akkor, hogy ki tudom lökni a világcsúcsot. Lehet, ha a saját fejem után megyek, most nemcsak világbajnok, hanem világcsúcstartó is vagyok. A vezetőim nem engedték egyből a 193-at, hanem csak a 190 kg után. A gyakorlat még ekkor is sokkal jobban ment, könnyebbnek éreztem mint az előző súlyt. Sajnos, a lökést megelőző pillanatban — az egyébként nagyon csúszós dobogón — megcsúszott a lábam, s nem tudtam a súly alá bújni abban a ritmusban, ahogy kellett volna. Ha utána lett volna még egy lehetőségem, akkor most én vagyok a csúcstartó. Ezért mondtam, ha elsőre megyek neki a 193-nak, akkor most még boldogabb lennék. A meghívásos németországi viadalon ezt bepótolom! —Most mint világbajnok, biztos sokan megkeresnek, hogy igazolj át más klubba. Elhagynád Nyíregyházát? — Már kerestek meg ilyen ügyben, de kategorikus „NEM” volt a válaszom. Nagyon jól érzem magam itt, s mindenki a lehetőségeitől függően segít, támogat. Miért mennék el? Nagyon szeretem az itteni embereket, a várost. Ezért is vagyok nagyon boldog, mert meg tudtam hálálni a bizalmat és a támogatást! így mondhatom azt, hogy a világbajnoki címemet a klubnak és a városnak ajánlom! Közben lassan feltünedeznek Nyíregyháza fényei is, és az új világbajnokunk végre hazatér. Ezt azért is mondhatjuk, mert egy új hazát, új várost választott magának otthonául Feri Attila. Sokat kapott a várostól, ő élt ezzel a lehetőséggel, és bizonyított. A világbajnok edzője Elfogadjuk egymás véleményéi Miközben Feri Attila Budapestre érkezett, nyíregyházi edzője, Glückmann Pál egy budapesti továbbképzésen vett részt, mert ő még hamarabb elutazott Isztambulból, mint versenyzője. Szombaton érkezeti Nyíregyházára, s ekkor kérdeztük a nagy sikerről. — Isztambulban a/ volt a legmeglepőbb, hogy minden súlycsoportban hat-nyolc versenyző indult érem- szerzési eséllyel. Feri Attila súlycsoportjában is így volt ez. Két török és bolgár, valamint egy-egy német és örmény is szerepelt ebben a kategóriában, akik mind éremesélyesek voltak. — Mi történi az első fogásnemben, a szakításban? —- Attila az előre megbeszélt 145 kg-mal kezdett, és ezt sikeresen teljesítette. Sajnos, a 150 kilón már nem volt érvényes gyakorlata. A szakításra jellemző, hogy sokkal könnyebb rontani, mint a másik fogásnemben. így az első fogásnemben csak hetedik lett Attila. Aztán következett a lökésgyakorlat. Mi előre elhatároztuk, hogy 185 kg lesz a kezdősúly, közben a többi esélyes mind magasabb kezdősúlyra iratkozott föl. Aztán végül mindenki 185 kilón kezdett. Attilának sikerült a kezdősúlyt teljesítenie, de ezután következett a neheze. — Úgy tudjuk, kisebb vita támadt közietek, hogy mi legyen a következő súly? — Feri Attila vállalta volna a 193 kilót, de a szövetségi kapitány és én úgy gondoltuk, ez taktikai hiba lenne, mivel a többiek 190 kilón próbálkoznak, ezt Attilának is Az 1995 júliusában Nyíregyházán megrendezésre kerülő atlétikai ifjúsági Európa- bajnokság előkészületeiről eddig is folyamatosan beszámoltunk. Orendi Mihálytól, a szervezőbizottság operatív vezetőjétől a következő újdonságokat tudtuk meg. Az elmúlt héten, csütörtökön Budapesten, a második Nemzetközi Élelmiszer Ital és Élelmiszer-gépipari szakkiállításon aláírták a szervezőbizottság és a nyíregyházi EKO Kft. képviselői a regionális szponzori szerződést. Ezzel a nyíregyházi konzervipari cég is a nagy atlétikai verseny támogatói közé kerüt. A nyíregyházi gyár sok százezer forintos támogatásért cserébe a verseny adta reklámlehetőségeket reméli. Azt is megtudtuk, hogy a versenyzők ellátásakor a gyár termékeire is számítanak a szervezők. Ezzel tovább növekedett azoknak a nyíregyházi cégeknek a sora, akik bíznak abban, hogy számukra kedvező üzleti lehetőséget kínál a junior atléták nyíregyházi találkozója. A szervezőbizottság másik időszerű feladata volt eldönteni, mely sportszergyártó cég termékeit válasszák a polytan pálya felszereléséhez. Három nagy világcég versenyzett, hogy elnyerje ezt az üzleti lehetőséget. Mind a Nordvic, mind az USC és a Dima is kedvező ajánlatokat tettek. Ezek a sportszerek egyébként a későbbiekben a nyíregyházi stadionban maradnak, és lehetőséget nyújtanak nemzetközi szintű versenyek megrendezésére. teljesítenie kell. Végül is elfogadta érveinket, és sikerült a 190-et teljesítenie. A 193 kilón hárman maradtak, közülük a legígéretesebb Attila gyakorlata volt. Mint utóbb kiderült, könnyebb testsúllyal így is ő lett a világbajnok. — Másfél éve dolgozol együtt Feri Attilával, hogy látod, mit jelentett számára a nyíregyházi felkészülés? — Feri Attila profi versenyzőként került ide, őt sosem kell biztatni az edzéseken, hogy a szükséges munkát teljesítse. Romániában is jól felkészítették a versenyekre, de úgy gondolom, annyiból más volt itt az előkészület, hogy az edzések során az ő véleményét is igyekeztem figyelembe venni. A felkészülés edzésmunkájának kialakítását közösen végeztük el. Hozzátenném, hogy 1987 óta súlyemelésben nem volt magyar világbajnok. S ahogy én tudom, Nyíregyházának és a megyének sem volt eddig olimpiai sportágban világbajnoka. —Attila azt mondta, hogy elsősorban a verseny előtti utolsó hetekben változtattatok a korábbi felkészülési rendjén. Mi volt ez a változás? — Az utolsó két hétben az intenzív munka és a megfelelő mennyiségű pihenés közti összhangot próbáltuk kialakítani, és az eredmény azt mutatja, hogy ez sikerült. Ehhez még csak annyit, hogy az utolsó hetekben is bizonytalan volt, indulhat-e a világbajnokságon, ezért még nagyobb dicséret illeti a keményen végzett munkáért. R. Z. Végül is a szervező bizottság a Dima cég ajánlata mellett döntött, mivel ez volt a legkedvezőbb a három lehetőség közül. Az atlétikai ifjúsági Európa-bajnokságra mintegy húszmillió forint értékben érkezik sporteszköz ettől a cégtől a stadionba, s mindezért a szervezőbizottság tízmillió forint alatti összeget fizet. Újabb érdekesség a stadion felújításával kapcsolatban, hogy nyolcszáz darab kagylóülés megérkezett a helyszínre, s ezeket a közeljövőben a tribünökön el is helyezik, így az már biztos, hogy tavasztól kezdve a három tribünön már a labdarúgó-mérkőzéseket is sokkal kényelmesebb körülmények között kisérhetik figyelemmel az NYFC szurkolói. A későbbiek során a stadion padsorait is szeretnék hasonló kagylóülésekre kicserélni, ennek azonban az anyagi fedezete még nincsen biztosítva. Orendi Mihálytól megtudhattuk, hogy az elmúlt héten Békéscsabán nyolc megye atlétikai szövetségeinek képviselői tanácskoztak arról, milyen módon kapcsolódhatnak be és segíthetik a jövő évi Európa-baj- nokság megrendezését. A szervezőbizottság azt reméli, hogy ezekből a megyékből is további regionális szponzorok támogatására számíthat. Azt is megtudtuk, hogy ezen a héten szerdán az osztrák szövetség főtitkárát tájékoztatják az előkészületekről. Elképzelhető, hogy a legközelebbi Európa- bajnokságot ők szervezik. . . ... R.Z. XII. Hélia-D Atlétikai Ifjúsági Eurápa-bajnokság I!. 1995 I hegyhát0
