Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-23 / 208. szám
4 1994. november 23., szerda ■ II KÁRPÁTALJA II UJ KELET Még ma sem tudjuk az áldozatok számát Ötven éve történt A kárpátaljai magyarok és németek számára 1944 ősze a szörnyűségek évszaka volt. ...„Egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek élnek, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni, és hadifogolytáborba kell irányítani... A német és magyar nemzetiségű hadköteles személyeket, akik Kárpátontúli Ukrajna felszabadított területén élnek, külön csapatokban, listák szerint, konvoj alatt hadi- fogolytáborba kell irányítani..." (részlet a 4. ukrán front 0036. számú parancsából, 1944. november 3.) És a csapatok elindultak. Mintegy negyvenezer férfi. Többségük kezében sohasem A kisebbségek érdekében A megyei önkormányzat nemzetiségi migrációs és vallásügyi főosztályának kezdeményezésére megbeszélésre került sor, melyre a kárpátaljai kisebbségi szervezetek képviselőit hívták meg. A tárgyalás célja egy, a képviselői testület mellett működő nemzetiségi tanácsadó testület létrehozása volt. A fórumon a magyar, az orosz, a cigány, a zsidó, a román és a szlovák szervezetek vezetői vettek részt. Megvitatták az alapszabálytervezetet, vázolták a testület jogosítványait, működési elveit. Ezek szerint a testületbe az olyan nemzetiségi csoportok delegálhatnának küldötteket, melyek lélekszáma meghaladja a kétezret, s van megyei szintű ,szpryerejűk. A lyvólít szerint a magyaroknak 6, az proszoknak 3, a többi nemzetiségnek pedig 2-2 hely jutna. A tanácsadói testület konszenzus alapján elfogadott határozatait a megyei tanács soros ülésszakán meg kell vitatni. A nemzetiségi szervezetek tehát hajlandóak az együttműködésre. A munka megindulásához azonban még szükséges, hogy a képviselők november 29-i ülésszakukon jóváhagyják a módosított alapszabályt. Horváth volt fegyver. Sok ezren nem tértek vissza... A deportáltak első állomása a szolyvai gyűjtőtábor volt. A kárpátaljai kisváros közelében kialakított fogolytáborba folyamatosan érkeztek a csoportok 1944 novemberétől 1945 tavaszáig. Ezrek váltak már itt az éh- és fagy halál, a pusztító járványok áldozatául. E népirtásra vonatkozó dokumentumok jelentős része mind a mai napig rejtve maradt a közvélemény elől. A KMKSZ aktivistái 1990-ben láttak hozzá a veszteségek felméréséhez. Ekkor Kárpátalja városaiban, falvaiban összeírták a GULAG-on elpusztultak névsorát. Mintegy tizenhatezer név került e szomorú listákra. Tehát annyi biztos, hogy ennyien soha sem tértek haza. Szolyván a közút, majd egy benzinkút építésénél bukkantak a tömegsírokra. Ám csupán jóval később, 1989-ben ismerhette meg a közvélemény a tényt, ekkor láttak napvilágot szemtanúk visszaemlékezései. Kárpátalja magyarsága akkor határozott úgy, hogy a haláltábor egykori temetője helyén emlékparkot létesít. A munkálatok most jutottak olyan stádiumba, amikor is a park fő alkotórészei elkészültek. Az időközben megalakult Szolyvai Emlékparkbizottság úgy határozott, hogy az elhurcolások ötvenedik évfordulóján felavatják a létesítményt. Az avatásra és megemlékezésre november 27-én kerül sor. Horváth Sándor ÖKOLÓGIA: LÉTÜNK A TÉT Felismerni és cselekedni Az utóbbi időben mi, a sajtó munkatársai örömmel tapasztaljuk, hogy a különböző szintű és rangú rendezvényeken egyre több szó esik a természet- és környezetvédelemről, mi több, a legmagasabb szinten hoznak előremutató intézkedéseket közvetlen környezetünk megóvása érdekében. Megyei viszonylatban a természetvédelmi főosztály a legilletékesebb e kérdésben, de dicséretes és valóban hasznos munkát végeznek a Kárpátaljai Ökológiai Központ munkatársai Sztepan Pop akadémikus irányításával. A központ munkatársai számos értékes javaslatot dolgoztak ki a Kárpátok, a Tisza és általában a megye folyói védelmére, nagy figyelmet fordítanak arra, milyen az összefüggés az itt élő emberek egészsége és az ökológia között. Most készül megyénk egészségügyi-földrajzi atlasza. A tudományos munka mellett arra is van idejük, hogy a fiatalokat a természet sze- retetére, a környezetvédelemre tanítsák. Tóth Éva Amikor a sok kevés Földönfutó milliomosok Hát ezt is megértük: milliomosként válunk földönfutóvá. Mármint azok, akiknek a tessék-lássék fizetésemelés hétjegyűvé tette a bérét, nyugdíját. Akiknek nem? Nos, azoknak több mint valószínű, az elkövetkezőkben a túlélés lesz a tét. Főleg, ha tudjuk a beígért árakat. Az üzletekre ugyanis a „tájkép áremelés közben” jellemző. A polcokról eltűntek az alapvető élelmiszerek—a zsiradék, a kolbászfélesée. a liszt, a cukor, a rizs. a kor nyugodtan vállalhatom a véleményemet és annak következményeit. Amikor elkezdték mondogatni, hogy valamelyest emelik a nyugdíjakat, tudtam, nagy baj van: rendkívül jelentős drágulás várható. Bejött. Duplájára emelték a nyugdíjat, 5- 7-szeresére az árakat. Kell ezt még külön magyarázni? A korzón fiatalokat szólítok meg. —Hogy mire elég az ösztöndíj?—kérdezett vissza az egyik divatosan öltözött A nyugdíj kevés. Valahogy pótolni kell dara. Persze, ott legbelül mocorog a kisördög — talán nem véletlenül... Biztos ami biztos alapon erről kérdeztem meg az ungváriakat. — Miért ilyen üresek a polcok? — érdeklődöm a Petőfi téri élelmiszerüzlet elárusítónőjétől. — Nem az a dolgom, hogy ostoba kérdésekre válaszoljak — mondja dühösen. — Önnek nem furcsa, hogy napok óta szinte semmit sem lehet kapni? — Mit érdekli magát, hogy nekem mi a furcsa... Ennyit az udvarias kiszolgálásról. A városi szociális ellátási osztályon nagyobb szerencsém volt. Jó sokan vártak az ügyintézőre. — Gond van a nyugdíjjal? — kérdezem egy hetven év körüli bácsitól. — Azzal csak az a gond, hogy semmire sem elég. —De most emelik, és más juttatásokat is kilátásba helyeztek... —Én már abban a korban vagyok, amiArchív felvétel lány. — Kávéra meg esetleg cigire — mondja nevetve, majd hozzáteszi: — eddig is a szüleim fedezték a költségeimet, ezután sem lesz másképp. — Nálam más a helyzet—jegyzi meg halkan az egyik fiatalember. — Nekem muszáj úgy gazdálkodnom a pénzzel, hogy elég legyen. Két középiskolás öcsém van még otthon. Korrepetálást, alkalmi munkát vállalok, csak így tudom fedezni a kiadásaimat. Ismerős házaspárral találkozom. Középkorúak, mindketten a szomszéd falúban tanítanak, ott is élnek. — Mi a véleményünk a fizetésemelésről? — néznek egymásra tanácstalanul. Nos, ha figyelembe vesszük az árakat, akkor már nem sokat lehet erről a témáról beszélni. Szerencsére ott a háztáji, megterem minden. Lehetett földet igényelni, bevetettük kukoricával. A jószágnak is lesz mit enni. Egyszóval mindenki úgy segít magán, ahogy tud—mondják búcsúzóul. T.É. Halármenti régiók Nagy kapóson együttműködési szerződés aláírásával immáron hivatalosan is megalakult a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség. A szerződést a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Gazdaság- irányítási Társasága, illetve a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselői látták el kézjegyükkel. Az elmúlt időszakban több kezdeményezés is született, melynek célja a kárpáti régió gazdasági együttműködésének előmozdítása volt. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében ezen programok felülről szerveződtek és nélkülözték a konkrét célkitűzéseket, nem hozták meg a várt eredményeket. A fent említett okok miatt a most megalakult szövetség mind szervezeti felépítésében, mind programjában pontosan körülhatárolt és meghatározott célokat tűzött maga elé. A szövetség Ukrajna, Magyarország és Szlovákia azon határmenti térségeire épül, amelyeknek alapvető érdeke a gazdasági együttműködés, hiszen területileg sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint saját országuk bármely más gazdasági egysége. Az elképzelések szerint az új szövetség Ukrajnában a Beregvidéket, illetve Ungvár környékét, Szlovákiában Nagykapos, Nagymihály környékét, Magyarországon Sátoraljaújhely, Tokaj környékét egyesítené gazdaságilag. A régióban elhelyezett irodákon keresztül kialakítanak egy egységes információs rendszert, amely a jövőben lényegesen megkönnyíti a kereskedelmi kapcsolatok felvételét, illetve tartását. Ezeknek az irodáknak a feladata lesz a területükön működő gazdálkodó egységek felmérése, egy adatbázis megteremtése és rendszerezése. Az új szövetség megalapítói mozgósítani kívánják az adott önkormányzatokat, illetve más illetékeseket a kapcsolattartás normális lehetőségeinek megteremtésére. Ezen belül ösztönözni kívánják új határátkelőhelyek kiépítését, a meglévők felújítását, bővítését, az áruforgalom zökkenőmentesebbé tételét. A szövetség alapításáról szóló szerződést többek között dr. Bodnár Tibor, Nagykapos polgármestere, Fuksz Sándor, a Nagykaposi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója, Laczkó Károly, Sátoraljaújhely polgármestere, Juhász István, a Zempléni RVA ügyvezetőigazgatója, Szerhij Ratusnyak, Ungvár polgármestere, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke írta alá. H. S. (F)ELSZABADULT ÁRAK Alig hozta meg határozatát az ukrán kormány az árak felszabadításáról, a nyugdíjak és fizetések mintegy kétszeresére emelése ellenére a lakosság jelentős rétege — ha ez még egyáltalán lehetséges — tovább szegényedett. Ez egyébként előre kiszámítható és várható negatív eredmény, hisz egyes szolgáltatások, elsősorban a lakások fenntartásával kapcsolatos díjszabás négyszer, sőt hétszer lett drágább. Lényegesen emelkedett az alapvető élelmiszerek ára. Megdrágult a liszt, a cukor, a növényi és állati zsiradék, a kenyér. A húsok és húskészítmények immáron a legtöbbek számára megfizethetetlenek. Csupán összehasonlításul jegyzem meg, hogy több élelmiszer és iparcikk ára jóval magasabb lett a magyarországinál akkor, amikor a fizetés vagy nyugdíj a magyarországi átlagnak 5- 10 százalékát teszi ki. A drasztikus intézkedéseket a kormány a gazdasági reform megvalósítása érdekében hozott szükséges rosszként magyarázza. Viszont ez a reform, illetve jótékony hatása még ugyancsak várat magára, hisz a gyárak java része áll, csökkentett kapacitással termel, eladhatatlan temékeket bocsát ki. Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy mindenki úgy próbál pénzhez jutni, ahogy tud. A csencselés, a feketézés immáron szinte törvényes útnak számít. Sosem látott méreteket ölt a bűnözés. A tavalyihoz képest közel ezerrel nőtt a bejelentett bűncselekmények száma. Félő, a hasonló kormányintézkedések csak tovább súlyosbítják a helyzetet, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek... — ho — Ez a gődénvházi néni havi nyugdíjából kétkilónyi dis/.nóhúst vehet... Kárpátalján járt a nagykövet Kárpátalján töltötte a múlt hét végét Varga István, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete. A vendéget Szerhij Usztics, a megyei tanács elnöke fogadta. A nagykövet úr Monori István ungvári főkonzul társaságában felkeresett több kárpátaljai magyar intézményt. Járt a Kárpáti Igaz Szó című egyetlen magyar nyelvű megyei napilap szerkesztőségében, a hungarológiai intézetben. Találkozott a magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőivel. Csapon a vám- és határőrség munkájával ismerkedett. Programjában szerepelt técsői és beregszászi látogatás is. —h—
