Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-23 / 208. szám

1994. november 23., szerda 11 [belföld-külföld UJ KELET w Bőd Péter Ákos lemond Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy távozik a pénzintézet éléről. A bankelnök azzal indokolta lemondását, hogy sok politikai színezetű konfliktus zavarta meg mindennapi munkáját. Horn Gyula miniszterelnök kedden reggel találkozott nemzeti ban­kunk első emberével. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Czirják Sándor és Hárshegyi Frigyes alelnökök decemberi újrajelölését fogja támogatni. Az elnök utódját még nem jelölték ki. Vizsgálat Berlusconi ellen Korrupció gyanújával előzetes vizsgálatot kezdett a milánói bíróság Silvio Berlusconi olasz kormányfő ellen — közölte a Corriere Della Sera című lap. Az ügyészek bejelentették, hogy hivatalos értesítést küldtek a miniszterel­nöknek az ellene indított vizsgálatról. Berlusconit társtettesként elkövetett kor­rupcióval vádolják. Berlusconi Fininvest nevű holdingjához tartozó több válla­latról kiderült, hogy a gazdálkodásukat ellenőrző pénzügyőröket vesztegették meg. Az Agrobank fizetőképes Az Agrobanknál kedden már a megszokott ütemben folytak a be- és kifizeté­sek, a pénzintézet továbbra is fizetőképes. Martényi Csaháné, a bank vezér­igazgató-helyettese elmondta: messzemenően ügyelnek arra, hogy a betétesek igényeit kielégítsék. Az Agrobanknak megfelelő mennyiségű pénz áll rendel­kezésére a kifizetésekhez. A múlt heti események ellenére az Agrobank de­cember közepétől Libertás néven új betéti konstrukciót indít. Újabb szerb offenzíva ENSZ-források megerősítették, hogy a boszniai szerb csapatok újabb offen- zívát indítottak az ubdinai repülőtér elleni NATO-légitámadás hatására. Szerb tankok és egy rakétavetővel felszerelt helikopter támadta a Bihac környéki te­lepüléseket. A szarajevói rádió szerint már Bihac külvárosában is harcok foly­nak, és emiatt a boszniai kormány arra kérte a NATO-t: ultimátumban követel­je az offenzíva leállítását. Banja Luka térségében ismeretlen támadók rakétát lőttek ki két brit vadászgépre. A rakéták a gépek fölött robbantak föl. Kinkel az embargóról A boszniai fegyverembargó ügyében Németország álláspontja közel áll az árilérikaihoz, de Bonn nem akarja megbontani az európai egységet—jelentette ki Klaus Kinkel. A német külügyek irányítója a ZDF televízió hírműsorában kifejtette: Bonn szívesen támogatná a boszniai fegyverembargó feloldását, de megérti, hogy ezt azok az európai államok ellenzik, amelyek katonákat állomá- soztatnak a fronton. Az, hogy Washington a kongresszus nyomására felhagy a fegyverembargó ellenőrzésével, még nem jelenti az embergó megszűnését — állapította meg Kinkel. Kovács László Londonban Jacques de Larosiere, az Europabank elnöke a pénzintézet „koronájának gyöngyszemeként” jellemezte hazánkat, amikor fogadta a Londonban tartóz­kodó magyar külügyminisztert. Kovács László megerősítette, hogy egyetért az EBRD új magyarországi stratégiájával, amely a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítását segítené elő, többek között az exportbővítő fejlesztések felkaro­lásával. A londoni- Citynek a magyarországi privatizációban betöltött lehetsé­ges szerepérői a külügyminiszter a brit főváros főpolgármesterével tárgyalt. Iliescu-nyilatkozat Iliescu román elnök bárhol, bármikor kész találkozni a magyar vezetőkkel — jelentette ki a bukaresti Adevarul című lapnak adott nyilatkozatában az el­nöki szóvivő. Cheheleu szerint az eszmecserére az EBEE decemberi budapesti csúcsértekezletén kerülhetne sor. Az interjúban a szóvivő emlékeztetett Iliescu elnök véleményére, amely szerint a Románia és Magyarország közötti nézetel­téréseket eltúlozzák, a kapcsolatok jók, amelyeket tovább lehet javítani. Jordániái nagykövet Izraelben Jordánia kinevezte első izraeli nagykövetét. Husszein jordániai uralkodó Marwan Muashert, az izraeli—jordániai béketárgyalásokon részt vevő hásemita küldöttség egykori szóvivőjét jelölte ki a posztra. A két ország közötti 46 éves hadiállapot lezárását jelentő rendezés jegyében vasárnap létesít diplomáciai kapcsolatokat egymással Izrael és Jordánia. A békemegállapodásnak megfelelően december 10-én nyitják meg a nagykövetségeket a két országban. Amerikai támogatás Ukrajnának Az urkán elnök gazdasági tárgyalásai eredményeképpen 22 millió dolláros finanszírozási támogatást kap ukrajnai beruházásaihoz két amerikai vállalat. Leonyid Kucsma politikai tárgyalásai megkezdése előtt üzletemberekkel talál­kozott Washingtonban. Az ukrán államfő felkereste hivatalában a tengerentúli amerikai magánberuházásokat finanszírozó OPIC elnökét is. Jelenlétükben ír­ták alá a 22 milliós megállapodást. Hivatalos források kiszivárogtatták, hogy Clinton amerikai elnök 200 millió dollárral kívánja megnövelni az Ukrajnának folyósított amerikai támogatást. Clinton Magyarországról Az Egyesült Államok kormánya méltányolja azt a politikát, amelyet Ma­gyarország képvisel az egységes Európa megteremtésére — mondta Bili Clin­ton. Az amerikai elnök a Fehér Házban átvette az új washingtoni magyar nagy­követ, Bánlaki György megbízólevelét. A ceremónia után a diplomata újság­íróknak azt nyilatkozta, hogy Bili Clinton várakozással tekint budapesti útja elé, s nagy fontosságot tulajdonít személyes jelenlétének az EBEE-csúcson. Fodor Gábor mint céltábla? KORMÁNYZATI ZAVAROK Az ellenzék nem hagyhatta ki a ziccert: az MDF nyilvánosan aggodalmát fejezte ki a szocialista-szabaddemokrata koalíció „súlyos állapota” miatt. A (szabaddemok­rata) Fodor Gábor vezette Művelődési Minisztérium körül kirobbant botrány és (a szocialista) Jánosi György államtitkár kényszerű lemondása során Herényi Ká­roly, az MDF szóvivője az egész ország szempontjából nevezte rendkívül sajnála­tosnak, hogy „recsegnek-ropognak a ko­alíció eresztékei”. Az MDF választmánya pedig — mint közölték: a súlyos fejlemé­nyekre való tekintettel, az eredeti napiren­det megváltoztatva — határozatban szólí­totta fel Horn Gyulát, hogy „csináljon ren­det”. Az a parlamenti demokráciák normális „üzletmenetéhez” tartozik, hogy az ellen­zék minden alkalmat megragad a kor­mánypártok közti ellentétek bemutatásá­ra, felnagyítására, illetve a kormány mű­ködésképtelenségének a bizonyítgatására. Sokasodó jelei vannak azonban annak, hogy négy hónappal hivatalba lépése után a Hom-kormány valóban nem teljes érté­kűen üzemel. A jelenségek — a vagyon­adótól az ugyancsak működésképtelennek bizonyult tanácsadó testületig — persze többféleképpen illeszthetők össze. A gyakorlatlanságra, a „kezdet nehéz­ségeire” lehetett hivatkozni még a nyáron, amikor „munkatársaitól kapott téves in­formáció nyomán” a miniszterelnök úgy írta alá a médiaelnökök kinevezésére vo­natkozó előterjesztést, hogy közben még folytak a hatpárti tárgyalások. Az ügy kí­nos volt, de Horn Gyula jóhiszeműsége kétségbevonhatatlan maradt, hiszen az alá­írásról ő maga beszélt Giczy György ke­reszténydemokrata képviselőnek. Az in­cidensért (vélhetően) felelős Gellért Kis Gábor „érdemei elismerése mellett” más beosztásba került. Az ellenzék kezdettől fogva szívesen élcelődött a „szakértő kormány” botlása­Lemondás Tegnapi számunkban a nyíregyházi képviselő-testület utolsó üléséről szóló beszámoló végére egy félreérthetően fo­galmazott mondat került. Mádi Zoltán polgármester természetesen nem azt je­lentette be, hogy lemond a polgár- mesterségről, hanem azt, hogy lemond azokról a megbízatásairól, melyeket más helyeken vállalt (egyik sem „fizetős” hely...)! A polgármesteri megbízatása az új közgyűlés megalakulásával szűnik meg, s mint ismeretes, nem indul a vá­lasztásokon. Mádi Zoltán többek között az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság elnöke volt, a Regionális Fejlesztési Ta­nács tagja, a jövő évi Ifjúsági Atlétikai EB társelnöke — ezekről mondott le. Alapszerződés A magyar—román alapszerződés leg­utóbbi román szövegtervezete mérsékelt optimizmusra ad okot. Erről Szentiványi Gábor külügyi szóvivő beszélt szokásos keddi sajtótájékozatóján, a magyar—román szakértői találkozó legutóbbi fordulóját ér­tékelve. A szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy az alapszerződés szempontjából stratégiai fontosságú kisebbségi ügyekben továbbra sincs előrehaladás. in, most már viszont — a nemrég még miniszterelnöki tanácsadónak felkért — Lengyel László politológus is arról beszél, hogy Horn csak a „tartalékcsapatot” küldte pályára, s időszerű lenne a csere. Kérdés, hogy valóban Jánosi György vagy Fodor Gábor lenne az, akiket alkal­matlanság miatt le kell cserélni... A Művelődési Minisztérium körüli inciden­sek és az ellenzéki támadások azt sejtetik, hogy a céltábla Fodor Gábor lehet. A kö­zelmúltban Katona Tamás MDF-es képviselő „azonnali kérdést” intézett a miniszterhez Török András államtitkár­helyettes egy félreérthető — vagy csak félremagyarázható — kijelentése miatt. Katona szinte becsületsértő hangsúlyok­kal tett említést a kormányhivatalnokként valóban újonc, de amúgy 40-es éveit ta­posó Török fiatal koráról. Az MDF-es képviselő — egy Horatius-sor rögtönzött, s szerinte rossz fordítása kapcsán—ugyan az államtitkár-helyettes kormányzati szak­értelmét vonta kétségbe, de szavai félre­érthetetlenül vonatkoztak a még fiatalabb miniszterre, s — a távollévő Fodor helyett válaszoló — Jánosi államtitkárra. A művelődési és közoktatási tárca per­sze, az e területeken felhalmozódott prob­lémák miatt, önmagában is alkalmas arra, hogy politikai viharok középpontjába ke­rüljön. A helyzetet igazán bonyolulttá vi­szont az teszi, hogy ez a három SZDSZ- es minisztérium egyike, Fodor Gábor pe­dig az ország egyik legnépszerűbb politi­kusa. „Kilövése”, vagy legalábbis politi­kusi pozíciójának a megrendítése ezért nem feltétlenül csak az ellenzéknek, ha­nem kormánypárti egyéneknek és csopor­toknak is célja lehet. Fontosabb témák mellett nem keltett különösebb figyelmet, hogy — miközben számos törvénytervezet előkészítése késik — a közelmúltban a miniszterelnök éppen a Művelődési Minisztérium „lassúságára” tett bíráló megjegyzéseket. Mindmostaná­ig úgy tudtuk, hogy a szabaddemokrata Fodor és legközvetlenebb munkatársa, Jánosi közt harmonikus a viszony, kölcsö­nös szakmai és emberi szimpátia fűzi össze őket. Most viszont, a botrány és a lemon­dás kapcsán, mindketten félreérthetetlen célzásokat tettek a tárcánál is érvényesülő koalíciós ellentétekről. Furcsa véletlen, hogy „hivatali szobá­jának felújítása miatt” Fodor pont akkor vett ki szabadságot, amikor a jövő évi költségvetésről kellett egyeztetni Békési László pénzügyminiszterrel, rábízva azt az államtitkárra. (így aztán valóra vált a vá­lasztások utáni jóslat: az ellentétes érde­kek az MSZP-frakción belül csapnak össze. Most három szocialista képviselő, Békési, Jánosi és a Pedagógus Szakszer­vezet főtitkára, Szőllősi Istvánná egyez­kedhetett.) Ez volt kedden, szerdán pedig Jánosival együtt már — az ily módon semmiről sem tudó — Fodor is ott ült Horn Gyula oldalán, amikor a miniszterelnök ominózus, tízmilliárdos ígéretét tette a Pedagógus Szakszervezet vezetőinek. | A botrány pedig csütörtökön tört ki, s még az aznapi kormányülésen Fodor egy másik csatát is elvesztett, amely az ifjú­ságpolitika felügyeletéért folyt. Ez viszont már leplezetlen koalíciós párharc. Az MSZP-frakcióban külön csoportot alkotó Baloldali Ifjúsági Társulás és annak am­biciózus elnöke, Kiss Péter, mindenkép­pen el akarja érni, hogy — a koalíciós szerződéssel ellentétben — az ifjúságpo­litika kikerüljön a művelődési miniszter fennhatósága alól, s egy önálló kormány- szerv alakuljon, természetesen BIT-es ve­zetéssel. Ehhez viszont a szabaddemok­raták hozzájárulása is kellene. A délelőtti kormányülésen Fodor közölte, hogy az SZDSZ vétót emel, de délutánra bejelen­tették: a Gyermek- és Ifjúsági Koordiná­ciós Tanács Horn Gyula vezetésével ala­kult meg. Hajdú András ADÓTEHER-TERVEK Nem a gazdagokat, hanem a kistermelőket sújtja a parlament elé terjesztett törvényjavaslat a jövő évi személyi jövedelemadóval — mond­ta Surján László (KDNP) volt népjó­léti miniszter. Mint a mellékelt grafi­konból is látszik, a gyermekkedvez­mény megszűnésével épp a nagy- családosok — a háromgyermeke­sek — fognak többet fizetni, mint az idén. Az évi 14 400 forintos plusz­adó havi 1200 forint pluszkiadást jelent a kiskeresetűeknél. Ezért is szeretne a párt családi adózást be­vezeti az eddigi szja helyett, s mint Csápé Béla (KDNP) frakcióvezető­helyettes utalt rá, ebben az eltartot­tak számát figyelembe kell venni. A kedd délutáni tájékoztatón az MSZP-s Soós Győző a keresztény- demokraták után került sorra, így kézből kontrázhatta azok szavait. Valóban megszűnik a gyermekked­vezmény — ami havi 400 forint volt —, de ezt eddig a rá nem szorulók, a milliárdosok is kapták. A szoci- álliberális koalíció javaslatának lé­nyege épp az, hogy csak a szegé­nyek kapjanak adókedvezményt. Az ellentételezést az önkormányzat adja majd nekik rászorultsági ala­pon. Azt az ellenzéki felvetést is cáfolta a szocialista honatya, hogy az új adótörvénytől várt 35 milliár­dos bevétel a lakosságot sújtja. A terhelés csak 12 milliárd forint, míg a többi 23 milliárd a miminál- jövedelem növekedése miatti adó­bevételből várható. Mivel az MSZP-s tájékoztató után a KDNP- nek már nem volt megszólalási lehetősége, a viszontválasz Soós Győző szavaira elmaradt. Talán majd a törvényjavaslat részletes vi­tájában megteszik. Zmeskall írásunkat a 9. oldalon található táblázat illusztrálja MSZDP-jelöltek ViikárelhúríMs Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízkár veszélyeztetettsége az orszá­gon belül is kiemelkedik. Az időjárási szélsőségek nap mint nap okoznak árvíz-katasztrófákat. Az 1993 de­cemberi árhullám is bizonyítja, hogy a sikeres vízkárelhárítás napjaink­ban már csak az érintettek szoros együttműködésével lehetséges. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a KHVM és az OVF a kedden kezdődött, és két napig tartó Orszá­gos Vízkárelhárítási Konferenciáját Nyíregyházán rendezik meg, a Me­gyei Oktatási Központban. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szerveze­tének elnöke, Oláh Gábor az önkormány­zati választások kapcsán elmondta, hogy pártjuk a megyei önkormányzatba való be­jutáshoz támogatja, illetve szociáldemok­rata színekben indítja az alábbi jelöltjeit: Együd János Nyíregyháza, Berencsi Béla Ibrány, Hetei Vilma Balkány, Harsányi Géza Fehérgyarmat, Bigai Béláné Zá­hony. A párt megyei listája is megegyezik a fentiekkel. A párt Nyíregyháza városi ön- kormányzati képviselőjelöltjei: Mészáros Sándor a 6. sz. körzetben, és Újhelyi Ta­más a 14. sz. körzetben. Az MSZDP tá­mogatja még Bíró Miklóst Mátészalkán és Gégény Istvánt Nyírszőlősön a polgármes­ter-jelöltségükben. A megye kisebb tele­pülésein is támogatják más pártok kép­viselőit — mindazokat, akik szociálisan érzékenyek, és fölvállalják a szociáldemok­rata értékeket. Budaházi István

Next

/
Thumbnails
Contents