Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-22 / 207. szám

Teremkrossz „Szeretjük Nyíregyházát" A hétvégi teremkrosszverseny nagyon gördülékenyen zajlott le. A futamok lebonyításában és a köztes műsorokban sem volt fennakadás, viszont egy-két dolog fel­borzolta a kedélyeket. Gondolok itt első­sorban az új akadályra és a szombaton tör­tént „versenyzői bokszmeccsre”. A szom­bati napon ezekről a dolgokról kérdeztem meg a legnépszerűbb motorosokat. Vissza­tekintésünkben Wherner Jimmie (későbbiekben W. J.), Miiller Dániel (M. D.),ifj. Kökényesi Györgyi K. GY.) és Kam­rás Károly (K. K.) válaszol kérdéseimre. — Mit szóltok az új pályaelemhez? W. J.: — Véleményem szerint nem jó. Sima, egyenes felülete van, nem valami nagy „durranás” a róla történő ugrás. Rá­adásul a nézőknek sem látványos. M. D.: — Kemény dió. Igaz, hogy kis ugrásra van lehetőség, de rögtön utána ott a kanyar, s a tömörülés lehetősége miatt látványos. K. Gy.:—Lassítja a tempót, mivel a ta­valyi versenyen lehetett előzni. Ez is egy akadály a többi közül, ezt is le kell küzde­ni. K. K.: — Nem változtatja meg különö­sebben a pályát. Lassabb lett ugyan a küz­delem, de nem ez a legveszélyesebb aka­dály. —Mi robbantotta ki nálad a verekedést? Ez elég sportszerűtlen cselekedet volt részedről. M. D.: — Az egyik szenvedő alany én voltam. Ezek a versenyek kemények, van lehetőség a kisebb lökdösődésre. Amit a szlovák Svatos csinált, az már szabálytalan volt, mivel akarattal kilökött a kanyarból. Ennek következtében borultam. Hirtelen elborult az agyam, s kétszer ütöttem. Meg­érdemelte, mert két körrel előtte a magyar Ivánfyval is ugyanezt tette. — Ti mit tudtok a „bokszmeccsről" ? K. Gy.: — A szlovák srác szabálytalan­kodott, és ennek lett az eredménye az ütés­váltás. Egyébként az ilyen megmozduláso­kat általában kizárással „díjazzák”. Itt ez nem volt olyan komoly, hogy ezt kellett volna alkalmazni. K. K.:—Nem láttam, így nem tudok róla mit mondani. W. J.: — Én csak hallottam az esetről. Amit én tudok, az az, hogy szombat este a verseny után Svatos és Ivánfy összevere­kedtek. De ez már a kulisszák mögött tör­tént. — Milyennek találjátok Nyíregyhá­zát? W. J.: — Már negyedszer voltam itt, s nagyon megszerettem ezt a kisvárost. Kel­lemes emlékek fűznek ide, mindig jól érez­tem magam Nyíregyházán. Szépnek tartom a várost. M. D.: — Nekem ez a verseny egyben egy kicsit vakáció is, ezért jól érzem ma­gam itt, a város tetszik, és ha lehet, jövök jövőre is. K. Gy.: — Tavaly itt nyertem az első teremkrosszversenyemet, ezért felejthetet­len számomra Nyíregyháza. Egyébként is tetszik a város, de főleg a versenyre kiláto­gató szurkolók. K. K.: — Nem sokat tudok mondani, mivel a versenyek ideje alatt nem sok időm volt a nézelődésre. Engem inkább a hozzáértő, lelkes publikum fogott meg. Batai János Köszönet a csarnoknak! A verseny után kértünk egy gyors érté­kelést a küzdelem főszervezőjétől, Kökényesi Györgytől. A szokásos — befe­jezés utáni—kavalkádban szívesen állt ren­delkezésünkre a hazai motorsport egyik leg­nagyobb és leglelkesebb híve. —Hogy értékelné most, a díjkiosztó után a versenyt? — Talán mondhatom azt, hogy nem tu­dok gondolkozni, s értékelni a boldogság­tól. Óriásinak tartom a versenyt, de ezt el­mondhatom a sport szakmai részéről is. Nem beszélve a közönségről. Egyszerűen fantasztikus! Budapesten is jó a motorsport tábora, de itt szerintem annyira meg- íertőződtek az .emberek a teremkrosszal, hogy szenzációs hangulatot tudnak terem­teni, ami máshol az országban nincs. — Tehát mindennel meg van elégedve? — Igen. Mind a versenyzőkkel, mind a szervező- illetve rendezőgárdával. —Most egy kellemetlenebb kérdés. Kö­szönőbeszédeiben a Bujtosi Szabadidő Csarnokot mind a két nap kihagyta a sor­ból. Miért? Hisz a csarnok adott otthont a versenynek. — Nagy hibát követtem el! Sajnos, ezt utána mát én is észrevettem, de a nagykö­zönség előtt mar nem tudtam korrigálni. Ezért itt., az újság hasábjain szeretnék el­nézést kérni a csarnok minden dolgozójá­tól és vezetőjétől, illetve a köszönetemet ki­fejezni. Ezért még egyszer elnézést ké­rek! — Elégedett a fiatal Kökényesi szerep­lésével? — Igen. Nem úgy indult a vasárnapi ver­seny, ahogy szerettük volna, de a végén si­került megnyerni az összetett viadalt. Azért azt hozzá szeretném tenni, hogy nagyon saj­nálom a Kamrás Karcsit, mert neki állt ez a verseny, de hát ilyen a sport. Egy hiba, és vége az addigi eredményességnek. Remé­lem, jövőre újra ilyen nagyszerű küzdelmen fogok találkozni a sportszerető nyír­egyháziakkal! Goodbye Nyíregyháza Kosárlabda NB I B Egy pont is pont? Tizenharmadik bajnoki találkozóját vív­ta szombaton a nyíregyházi TK. Eddig csak egyszer nem nyertek a főiskolások. Ez a csata jól indult, a TK az első félidőben végig vezetett. Szép, látványos akciókkal szereztek pontokat. Sima győzelemre szá­mított mindenki. A második félidőben hat perc alatt huszonegy pontos vezetést sze­reztek az egyetemistákkal szemben. Az első percekben úgy szereztek tíz pontot, hogy az ellenfél egyet sem dobott közben. Ekkor kezdtek feltámadni a hazaiak. A palánkok alatt nagy dulakodás folyt, s több közeli dobás is kimaradt. A MEAFC egy­re jobban megközelítette a TK-t. Alig volt középtávoli és távoli dobókísérlete a főiskolásoknak, s ami volt, az is sikerte­len. A mérkőzés végén nagy izgalmak közepette született meg az egypontos győzelem. Hegedűs Ferenc, a mérkőzés után ele­mezve a történteket, arra a következtetés­re jutott, hogy a második félidőben más­képp kellett volna cserélnie. Elsősorban a védekezésben voltak hibák, de a végén a támadások is görcsösre sikeredtek. Az is igaz, hogy az ellenfél a csoportban min­denkit képes megszorítani, s most az ame­rikai színesbőrű fiúval, Hillel még erősödtek is. Meglepetésre a kezdőben nem szerepelt, s csak az első félidő dere­kán került a pályára, de utána már nem hiányzott. Érdekes volt Hill és Klisura küzdelmét figyelni a második félidőben. Addig Milun simán verte az amerikait, aztán egyre görcsösebbé vált, és a végére egy kicsit el is fáradt. A végén talán ő bosszankodott a legjobban a soványka győzelem miatt. Mindenesetre most már nem először ad le nagy pontkülönbségű vezetést a nyíregyházi ötös. Meg kellene találni a módját, hogy ez elkerülhető le­gyen. Az orvosság minden kosárlabdázó előtt ismert, a harminc másodper­cestámadóidőt minél jobban kijátszani, s ha nem is lesz mindegyikből pont, az ered­mény nem olvadhat el. Ezzel a tudatos, nyugodt játékkal eddig adós maradt a főiskolás csapat. Pedig húsz pontos előnynél, ismerve a két csapat közti erőviszonyokat, nem ijedhet meg a TK még idegenben sem. Igaz, a hazai közön­ség mikor megérezte, hogy az ellenfél beérhető, akkor fergeteges biztatásba kez­dett. Ennek ellenére sem szabad megijed­ni a fiúknak. A csapatnak rendelkeznie kell olyan taktikával, amit ilyenkor sze­mélyre szólóan szigorúan betartandó uta­sításokat jelenthet, akár úgy is, hogy előre meghatározzák, kinek kell dobnia. Az is igaz viszont, hogy ez a gárda nem nagyon tud bizonyítani a statikus, pozíciós hely­zetekben, sokkal inkább a dinamikus, ember-ember elleniekben. Ez már a tava­lyi évben is így volt, amikor a statisztiká­ból kiderült, hogy a közeli kosarak ará­nya az összeshez képest a TK-nál kiguróan magas a mezőnyhöz képest. A bedobó posztokon játszók is sokszor szívesebben törnek egy-egyben kosárra, s ezt általában meg is oldják, mint hogy dobásra vállal­kozzanak. A szakvezetőknek ezen a gon­don segíteniük kell, hisz az A csoportba kerülés a cél.. Ha egy ilyen egypontos győzelem azért születne, mert új játékele­meket próbál ki a gárda, akkor egy sza­vunk sem lehetne. Feltűnt az is, hogy a játékosok a végére elfáradtak. Pedig még a karácsonyi szü­netig öt mérkőzés következik. Rögtön kettő ezen a héten, szerdán a bajai vendé­geket fogadják, míg szombaton Veszp­rémbe utaznak. A csoport eheti legna­gyobb meglepetése, hogy Salgótarján Sze­geden vereséget szenvedett, így a vendég­látók megerősítették negyedik helyüket a tabellán. A 13. forduló további eredményei: Veszprém—Dombóvár 66-72 (36-36), Malév—Battai KE 81 -72 (30-39), Szege­di Postás—Salgótarján 82-68 (42-37), Budafok—PVSK 105-81 (48-38), H. Ba­jai SE TK—Balatel KE 81-72 (39-35). A bajnokság állása 1. Nyíregyháza 12 1 1234-1105 0,962 2. Dombóvár 11 2 1173-1031 0,923 3. Salgótarján 10 3 1121-1010 0,885 4. Szeged 8 5 1038-1015 0,808 5. Balatel 6 7 983-943 0,731 6. Veszprém 6 7 1037-1025 0,731 7. Battai KE 5 8 1064-1034 0,692 8. Budafok 5 8 1161-1176 0,692 9. H. Baja 5 8 1024-1088 0,692 10. Malév 5 8 1046-1128 0,692 11. MEAFC 4 9 1121-1135 0,653 12. PVSK 1 12 971-1237 0,538 Röptében Nagy akarásnak nyögés a vége Újabb vereséggel tért haza Kazincbar­cikáról férfi röplabda csapatunk. A 3-0- ás vereség, az egy dolog. Ami egy ilyen eredmény hátterében meghúzódik, az már érdekesebb. A játszmákon belüli pont­arányból már többet meg lehet tudni. Je­len esetben a 13, 8, 11-es pontarányú vesztes szettekről beszélgettünk Járosi Jánossal, a csapat edzőjével. —Az első és harmadik szett szoros volt. Mégsem tudta a gárda megnyerni a játsz­mákat. Miért? — Nagyon sok dolog van, amit el kellen mondani. Legelőször is a miértre válaszolnék. Csinálnák, játszanának a fiúk, de sajnos óriási hullámvölgyek és csúcsok jellemezték a mérkőzést. Ez jellemző a csapatra. Elengedték az ellen­felet, utána ragyogó játékkal, utolérték a őket, a végjátékban megint jött a „gödör”, s nem tudtuk befejezni a szettet. Én még a második játszmát is ide sorolnám, bár kevesebb pontot értünk el, mint a másik kettőben, de ez a játékrész is tükrözte ezt a hullámzó teljesítményt. A harmadikat pedig, úgy tűnt, hogy meg tudjuk nyer­ni. Játszmán belül már 9-1 -es és 9-5-ös ve­zetésnél is kikértem az időmet, mivel éreztem, hogy megint kezd „leülni” a csapat. Egyszerűen nem lehetett felrázni őket, mert érezték, hogy jön fel a Barcika, s még ebből baj is lehet. Időkérés után lesápadva és remegve játszottak, aminek természetesen vereség a végé. Bár 11-1 í- ig rengeteg volt a forgás, egyik csapat sem tudott megugrani — talán még itt újból megcsillant a remény —, de a be­fejezést megint csak a borsodiak tudták megcsinálni. Igaz, ez is a mi hibánkból adódott, mert — nem sokkal — körbe­ütöttük a pályát. — A múlt héten történt beszélgetés a vezérkarral mennyire befolyásolta a já­tékot? —Talán a felelősség is nagyobb volt a fiúkon — bár ezt a beszélgetést én úgy fogalmaznám meg, hogy a vezetők elbe­szélgettek a játékosokkal —, mivel a győzni akarás mellé párosult még ez a teher is. — A srácok akaraterejével meg voltál elégedve? — Igen, elégedett voltam. Ezt azért is ki merem jelenteni, mert egy igen küz­delmes mérkőzésen kaptunk ki. Sajnos, azt éreztem, hogy most túlpörögtek a já­tékosok, és a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Úgy is foglamazhatnék. hogy a fiúk most már úgy érezték, hogy nemcsak jó lenne nyerni, hanem igenis nyerni kell. — Van akivel a csapatból különösen elégedett voltál? — Nem emelnék ki senkit. Mindenki — szakmai szempontból — átlagtelje­sítményt nyújtott, s ezért nem jár a meg­különböztetés. Én úgy vélem, hogy ha csak kétjátékos tudott volna az átlag fölé nőni, akkor nyerünk. További eredmények: Tungsram SC—Medikémia Szeged 1-3 (—8, 13,—7,—15). Csepel-Kordax—Zalaegerszegi TE 1-3 (-6,-10, 4,-14). A bajnokság ájlása 1. Szeged 7 7 — 21-4 14 2. Tungsram 7 5 2 18-10 12 3. Zalaegerszegi TE 7 4 3 13-12 11 4. Csepel 7 3 4 12-14 10 5. Kazincbarcika 7 2 5 9-16 9 6. NYVSC 7 —: 7 4-21 7 Diáksport körkép Gávavencsellő A diáksportkörök bemutatását ezúttal Gávavencsellőn folytatjuk. A vencsellői általános iskola sportéletét Dankó József, a DSK vezetője ismertette. — Az intézményben hat éve működik a diáksportkör. Ezen belül labdarúgás, le­ány és fiú kézilabda, természetjáró-szak­osztály funkcionál. A kézilabdában kör­zeti és megyei versenyeken sorozatban értek el számottevő eredményeket tanu­lóink. Labdarúgásban elsősorban a szom­szédos településekkel vívunk „vérre menő” mérkőzéseket. Nagy hangsúlyt fek­tetünk a birkózás és az úszás oktatására is. A birkózás kötelező tananyagként sze­repel a nebulók órarendjében. Az alapfo­gásokat mindenkinek el kell sajátítania, s erre szakedző tanítja a gyerekeket. A te­hetségesebbekkel külön órákban foglalko­zik a tréner. Az iskolások úszótanfolya­mokon is részt vettek a nyíregyházi 9-es számú iskolában. A heti három testneve­lésórát a délutánonként sorra kerülő tö­megsportrendezvények bővítik ki. Vízitúrákon és sítáborokban a közelmúlt­ban nem voltak a gyerekek. Ami a tárgyi feltételeket illeti, 30x20 méteres tornaterme, és bitumenes kézilab- dapályája van az iskolának. A lab­darúgópalánták a községi futballpályán edzenek és játsszák le mérkőzéseiket. Egy 100 méter hosszú futóegyenes fekszik a kézilabda-játéktér mellett. Ezek korszerű­sítése folyamatban van. A legalapvetőbb sportszerek — úgy mint labdák, súlyzók, magasugróléc — megtalálhatóak. A diáksportkör tagjainak minél komfor­tosabb körülmények között történő test­edzését kell biztosítani. Ha ez megtörtént, akkor azt próbáljuk elérni, hogy változa­tos programok legyenek a foglalkozáso­kon. Az előbb említettek megvalósításá­hoz az eddiginél több önkormányzati tá­mogatásra lenne szükség. Kick-box Diákolimpia Szombaton rendezték meg az Alvégesi. Művelődési Házban a Semi-Contact megyei döntőt. A megyei Diáksporttanács által ren­dezett versenyen huszonegy általános iskola és középfokú tanintézmény mintegy félszáz kick-box-osa és kung-fu-sa lépett pástra. Eredmények: Lányok — 30 kg. 1.. Szabó Ivett Nyh. — 45 kg. 1.. Szmolák Viktória Nyh. 5. Sz. Ált. isk. 2.. Dankócsik Enikő Nagykálló, Korányi Gimnázium Fiúk—30 kg. I.. Kovács Dániel Pócspetri _ — 30 kg. 1.. Fekete Gábor Nyh. 5. Sz. Ált. isk. 2.. Simon Roland Nyh. 9. Sz. Ált. isk. 3. Kleman Attila Nyh. 9. Sz. Ált. isk. 31-35 kg. 1.. Tóth Péter Nyh. 12. Sz. Ált. Isk. 2.. Czakó Gábor Pócspetri Ált. Isk. 3. Jécsák Barnabás Levelek, Ált. Isk. 41-45 kg. 1.. Molnár Gergő Nyh. 2. Sz. Ált. Isk. 2.. Auxi József Levelek, Ált. Isk. —40 kg. 1.. Nádas Gábor Nyírbátor, 2. Sz. Ált. Isk. 2.. Jécsák János Levelek, Ált. Isk. 3.. Simon Krisztián Nyh. 9. Sz. Ált. Isk. + 45 kg. 1.. Béres Bálint Nyh. 4. Sz. Ált. Isk. 2.. Hevesi György Levelek, Ált. Isk. 3. Mikula Norbert Pócspetri, Ált. Isk. 56-60 kg. 1.. Kovács Ottó Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 2.. Mogyorósi János Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 3.. Kovács Gábor Nyírbátor Bethlen G. Szakm. 60 kg. 1.. Szabó Norbert Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 2.. Sinku Mihály Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 3.. Rózsahegyi József Nyh. 107. Sz. Szakm. Int. + 60 kg 1.. Molnár Attila Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 2.. Czika Sándor Nyh. 110. Sz. Szakm. Int. 3.. Nádas Sándor Mátészalka 138. Sz. Int. 70-75 kg. 1. Szíjjártó István Nyh. Vasvári Gimn. 2. Asztalos István Nyh. ÉVISZ 80-90 kg. 1.. Haraszti Mihály Nyh. Kos­suth Gimn. 2.. Mitterli Attila Nyírbátor Beth­len G. Szakm. Felkészítő edzők: Károly István kick-box, Sándor György kick-box, Kovács János kick-box, Miló And­rás kung-fu.

Next

/
Thumbnails
Contents