Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-22 / 207. szám

UJ KELET Ili 11 LABDARÚGÁS III Dl 1994. november 22., hétfő 11 Megyei I. osztály Fölényes győzelem A megyei elsőosztályú labdarúgó-baj­nokság vasárnapi, utolsó előtti forduló­jában Nagyhalász a nyírkarásziakat lát­ta vendégül. A múlt héten a halásziak a Hardware otthonában diadalmaskodtak négy-egy arányban, míg a karásziak ha­zai környezetben értek el egy-egy ará­nyú döntetlent az ősz meglepetéscsapa­tával, Birivel szemben. A találkozóra az alaphangulatot a vendéglátóknak ifjúsá­gi csapatuk adta meg, mely három-egy- re győzött a vendégek hasonló korú gár­dája ellen, s ezzel megelőzték a tabellán a nyírkarászi ifit, s az élre kerültek. A felnőttek találkozója hazai roha­mokkal kezdődött, aminek hamar meg­mutatkozott az eredménye. A vendégek tizenhatosán belül Tanyil passzírozták a földbe, s a jogosan megítélt büntetőt — csakúgy, mint a korábbi összecsapáso­kon azt megszokhatták a nézők — Sántha könyörtelenül értékesítette. A halásziak lendülete tovább tartott a gól után is. Egy jó ütemű kiugratást követően Oláh laza bokamozdulattal perdítette el a labdát a kifutó vendég kapus mellett, s a pettyes a hálóban kötött ki. Nyírkárász kontraakciókkal kísérletezett, de táma­dásaik rendre elhaltak a magas hazai védők gyűrűjében. Az első játékrész utolsó negyedórájában újabb találatot értek el a halásziak. Kapu előtti kavaro­dás után Borza lőtt öt méterről a hálóba. A második félidőben Nagyhalász ott folytatta, ahol az első félidőben abba­hagyta. Tanyi ugrott ki a karászi hátvé­dek közül, és nyolc méterről először a hálóőrt találta telibe, ám másodszorra nem vétette el a célt, a játékszer rendel­tetési helyére, a hálóba vándorolt. Ezu­tán nem sokkal a vendégek egyik táma­dója iramodott meg a hazaiak kapuja felé, s a kitörő játékost Zákány vágta fel utolsó emberként. Nagy Ferenc játékvezető teljesen jogosan állította ki a fegyelmezetlen védőt. Szabálytalansá­ga teljesen értelmetlen volt — bár a csa­tár óriási gólhelyzetbe került — együt­tese biztos vezetésének tudatában. A ki­állítás után a nyírkarásziak mezőnyben egyenrangúbb partenerei lettek ellenfe­lüknek. A mérkőzés hátralévő perceiben a vendégek kirívó szabálytalanságokkal borzolták a szurkolók idegeit. Durva, alattomos belemenésekkel vettek elég­tételt négygólos hátrányukért. Főleg a ti­zenegyes számú futballistájuk volt „ele­mében”. Egy ütközést követően a halá­sziak focistája, Tanyi a gyepen maradt, s hogy ápolni tudják, a játékban lévő lab­dát az oldalvonalon kívülre rúgták. A bedobást követően a karásziak nem ad­ták vissza a játékszert. Ez a cselekede­tük nem aratott tetszést, s minden bi­zonnyal fair play díjra sem fogják fel­terjeszteni a legénységet. A kilencven perc során észrevehető volt mindkét tizenegy játékán egy-egy kulcsjátékosuk hiánya. Nagyhalászból Kelemen, Nyírkárászból Fecsku nem szerepelhetett eltiltás miatt. Az első negyvenöt percben a hazaiak egyértel­mű fölényben futballoztak, és ez gólok­ban is megmutatkozott. A második félidőben Zákány kiállítása „eredménye­ként” a vendégek kiegyenlítették a ta­lálkozót. A vendéglátók soraiból Tanyi, Budaházi és Oláh játékát lehetne kiemel­ni, de tulajdonképpen valamennyi hazai labdarúgó nagyszerű teljestítményt nyúj­tott és kitűnő produkcióval búcsúzott az ősz utolsó otthoni mérkőzésén közönségüktől. A nyírkarászaiakon is látszott, hogy tudnak focizni, és ezt ta­lán még inkább be tudták volna bizonyí­tani, ha többet foglalkoznak a játékkal, mint az ellenfél megfélemlítésével. Mindent összevetve, ilyen arányban is megérdemelt győzelmet mondhat magá­énak a pályaválasztó együttes, a helyen­ként a keménység határait túllépő vetély- társsal szemben. Tóth Mihály Megyei II. osztály Kiegyenesedett a tabella A vasárnap délután lejátszott Vaja— Nyírmeggyes mérkőzés után befe­jeződött az őszi idény a második csoport­ban is. Mint azt már hírül adtuk, az össze­csapást a vendégek 2-0 arányban meg­nyerték. Ez a tabellán nem jelent nagy változást, bár Nyírmeggyes győzelmével közelebb került az élmezőnyhöz. A 2. csoport őszi végeredménye 1. Nyírcsaholy 13 11 — 2 49-12 33 2. Nagyecsed 13 10 1 2 33-13 31 3. Jánkmajtis 13 9 3 1 31-6 30 4. Nyírmeggyes 13 8 2 3 31-12 26 5. Balkány 13 5 6 2 20-13 21 6. Nyírbéltek 13 7 6 25-25 21 7. Kállósemjén* 13 6 5 2 28-20 20 8. Túrricse 13 5 2 6 25-17 17 9. Olcsva 13 4 2 7 27-33 14 10. Kocsord* 13 5 1 7 17-22 13 11. Encsencs 13 3 3 7 15-21 12 12. Vaja 13 3 3 7 17-27 12 13. Nyírmihálydi 13 1 12 9-50 3 14. Gyüre 13 13 9-65 0 A *-gal jelölt csapatoktól 3-3 büntetőpont le­vonásra került. Teremfoci Teljes gőzzel folynak a megyei kispályás te­remlabdarúgó-bajnokság körzeti selejtezői. Ez­úttal négy városban, Nyírbátorban, Vásáros- naményban, Fehérgyarmaton és Kisvárdán lép­tek parkettra a benevezett csapatok. Nyírbátor A hármas döntő végeredménye 1. Nyírbátori Határőrség 6 pont, 2. Nyírbogáti SE 3 pont, 3. Unilever Nyírbátor 0 pont. A december harmadikai döntőbe a Nyírbátori Határőrség és a Nyírbogáti SE csapata került. Fehérgyarmat Eredmények: „A” csoport Gyorsbüfé—ÁB -AEGON 5-5, 142-es SZKI—Kórház 4-1, Gyorsbüfé—142-es SZKI 4-3, ÁB-AEGON—Kórház 4-2, Kórház— Gyorsbüfé 1-8, 142-es SZKI—ÁB-AEGON 0- 8. „B” csoport Panyola—Konzervgyár 0-3, FIKSZ KFT— Hawaii-Disco 4-4, Panyola—FIKSZ KFT 6-2, Konzervgyár—Hawaii Disco 2-5, Hawaii- Disco—Panyola 9-2, FIKSZ KFT—Konzerv­gyár 3-6. „C” csoport Közalkalmazottak—Champion 0-2, Túr- ricse—Winner-Bodex 2-2, Közalkalmazottak— Túrricse 0-12, Champion—Winner-Bodex 3-3, Winner-Bodex—Közalkalmazottak 9-1, Túr­ricse—Champion 3-0. A döntő végeredménye 1. Hawaii Disco 4 pont, 2. ÁB-AEGON 1 pont, 3. Túrricse 1 pont. Mindhárom csapat a megyei döntőbe jutott. Kisvárda „A” csoport Komoró—Simák Optika 6-3, Simák Opti­ka—Laskod 7-0, Komoró—Laskod 2-2. „B” csoport Pátroha—Lövőpetri 0-5, Lövőpetri—Gumi­macik 3-7, Pátroha—Gumimacik 3-9. Döntő Gumimacik—Komoró 9-1. A megyei fináléba a kisvárdai Gumimacik legénysége került. Vásárosnamény „A” csoport FABÓ BT—Nyírmada 4-6, FABÓ BT— GOV 8-1, Nyírmada—GOV 8-1. A csoport végeredménye 1. Nyírmada 6 pont, 2. FABÓ BT 3 pont, 3. GOV Opont. „B” csoport Tiszamenti SE—Vitka 8-4, TMSE— Kisvarsány 3-0, Vitka—Kisvarsány 6-4. A csoport végeredménye 1. TMSE 6 pont, 2. Vitka 3 pont, 3. Kisvarsány 0 pont. A harmadik helyért: Vitka—FABÓ BT 6-5. Az első helyért: Tiszamenti SE—Nyírma­da 8-2. Továbbjutott a Tiszamenti SE csapata. Ez történt az NB ll-ben Hol vagytok, ti csatárok? Álmos hétfő reggel. A Városi Stadion környékén elhajigált pénztárgépszalagok jelzik, nem akármilyen csata folyt szom­bat délután. Kisebb fajta tatárjárást ren­deztek ugyanis a vendégségbe érkezett vehemens diósgyőri hívek, s fellendítet­ték a helyi kocsmák forgalmát is. A pá­lyán békésebb volt a hangulat, a két szom­szédvár megosztozott a pontokon. Buús György vezetőedző érkezik, s mi­közben éppen a mosodába viszik a sáros mezeket, leülünk egy csendes sarokba, hogy meghányjuk-vessük az NYFC hét­végi produkcióját. — A diósgyőriek taktikája, harcmodo­ra okozott-e meglepetést a mester számá­ra? — Nem. Az tény, hogy nem az idegen­ben megszokott taktikát választották, szer­vezett, egységes csapatmunkával rukkol­tak elő. Ebben, úgy érzem, méltó partner­re találtak saját együttesemben. A gólhely­zetek mindkét oldalon kimaradtak, ezért mint a mérkőzés végén is nyilatkoztam, reális eredmény született. — Nem lett volna érdemes több kocká­zatot vállalni a győzelem érdekében? — Ez megítélés kérdése. Nem szabad elfelejteni — persze tisztában vagyok az­zal, hogy manapság a döntetlen nem so­kat ér —, a biztonságos védekezés adja meg az alapot az esetleges győzelem ki­vívásához. Ebből kiindulva kell felépíte­nünk játékunkat. A ziccerek megvoltak, s ha Kovács és Bagoly berúgja azokat, ak­kor ma fel sem merül ez a kérdés. — Tényleg, mitől esett vissza a szezont parádésan nyitó Bagoly teljesítménye?-—Ezt talán magától a labdarúgótól kel­lene megkérdezni. A tiszavasvári labdarúgó együttes nem jó előjelekkel készült a vasárnapi, barcikaik elleni hazai mérkőzésre. Hét közben többen is sérültet jelentettek, s Szikszói edző szerint ebben már lelki se­bek is közrejátszottak. Olyan problémák­ra is panaszkodtak a játékosok, amivel máskor minden további nélkül vállalnák a játékot. Ráadásul az is szokatlan volt számukra, hogy a múlt heti szarvasi fias­kó után többeket megbüntett az edző a gyenge teljesítmény miatt. A vasárnapi meccs ennek ellenére jól indult, az elején gólt szereztek a hazaiak, de ez sem adott szárnyakat a gárdának. No a nézőtéren is óvatosak voltak a szurkolók, hisz Nánás ellen a három gólos előny sem volt elég. A pályán egyre jobban feljött a vendég együttes, s hatvan percig mezőnyfölényben játszva meg is szerezte a vezetést. — Az ellenfél a második félidő közepé­ig mezőnyfölényben játszott, a hazaiak nem igazán tudták a helyzeteket kidolgoz­ni. Miért alakult így a mérkőzés? — kér­deztük Szikszai Lajos ezdőt. — Ez már megint egy vasvári rejtély. Rögtön az elején megszereztük a vezetést, s aztán nem tudjuk tartani a labdát. Mai helyzetünkben foggal-körömmel kellett A tiszavasvári mérkőzésen az első perctől a szurkolók egy része már nem­csak a pályán történtekkel foglalkozott, a kispad mögött állva a vezetőket és a játé­kosokat szidalmazták. Azt nem csodálhat­juk, hogy a gyógyszergyári csapat szur­kolói türelmetlenek, hisz egy árva győzelmet sem tudtak produkálni kedvenc focistáik a hazai gyepen. Az őszi utolsó forduló előtt a legtöbb kapott góllal a ta­bella utolsó előtti helyén állnak. S azt a Miskolcot előzik meg, aki ellen egyetlen őszi győzelmüket aratták. A szurkolóknak az előbb említett né­hány tagja becsületsértő kijelentésekkel illette Pitácsot, az edzőt, s legfőképpen Tamás Gézát, a klub elnökét. A bekiabá­lásokból az derült ki, hogy az elnök úgyis lemond posztjáról. Ezügyben kér­—Néha az az ember érzése, önből töb­bet kivesz egy-egy kilencven perc, mint a pályán lévőkből. Hogyan vélekedik erről? — A bőrömből nem tudok kibújni! En­gem egy tétmérkőzés úgy játékosko­romban, mint most, amikor a kispadról szemlélem a történéseket, alaposan meg­visel. Nem tudok úgy leülni, hogy lesz ami lesz, majd dolgozunk tovább, bármilyen eredmény is születik. A futballért élek- halok, s ez így marad, amíg élek. — Cáfolja meg, ha nem igaz, de a kí­vülállóknak olybá tűnik, az eredményes­ségre való törekvésben elsikkad a lényeg, maga a játék. Azt hiszem, a szurkolók nem is a csapat helyezésével, sokkal inkább Drobniék óvatos, mondhatni passzív já­tékával elégedetlenek. — Azt kell válaszoljam, jogos a közön­ség kritikája. Hazai pályán az őszi idény közepe óta nyögvenyelős, vergődős győzelmeket arattunk. De nyertünk! Ma­gam is arra a teljesítményre próbálom sar­kallni a társaságot, amit például a III. ke­rület, Salgótarján, Balmazújváros s talán Tiszavasvári ellen nyújtottak. Sajnos az a kendőzetlen igazság, a fiúk a bajnokság vége felé közeledve lelkileg, fejben, de hozzá merem tenni, fizikailag is kicsit el­fáradtak. — Valóban, a kezdeti tűz elhalványulni látszik. — Az akarat és a lelkesedés megvan. A problémát az okozza, amikor ehhez a fizikai alapok hiányoznak — mert azok már tovatűntek —, a játékos meggondol­ja, hogy az ötödik sprintet is lefussa-e vagy sem. Eluralkodik rajta a félelem, mi lesz, ha nem érek vissza kellő időben? A bajnokság első szakaszában ezen nem volna ragaszkodni a megszerzett vezetés­hez. De látni kell, hogy a védelemben több ponton gyengék voltunk, s könnyen ott hagyták játékosainkat a vendég csatárok. — Úgy látszott, a kazincbarcikai játé­kosok sokkal gyorsabbak. Minden labdát ők szereztek meg, s a megszerzett labdák­kal le is hagyták a gyári játékosokat. Ez erőnléti probléma, vagy valami más oka van? — Már többször mondtam, hogy né­hány ponton nincs megfelelő képességű játékos a csapatban. Szerintem a védel­met mindenképpen meg kell erősíteni. Most egyébként több védőnk is sérülése miatt nem játszhatott, így nem is a leg­jobbak voltak a pályán. —A védelembe már sikerült egy új em­bert igazolni. A Siófokról érkezett Szabó László védhetett is vasárnap. Elégedett a teljesítményével? — Két gólt kapott ugyan, de mindkét esetben teljesen tisztán és egyedül törhe­tett kapura a vendég csatár. Az első gól egy nagyon jól eltalált lövés volt, de a másodikat is jól helyezték. Szabó nem te­het ezekről a találatokról. Különösen a második félidőben néhány bravúros vé­dése is volt. Visszatérve az elsőnek ka­pott gólunkra, egyszerűen nem értem, tűk meg Tamás Gézát, mondja el vélemé­nyét. — Hogy bírja elviselni a nézők be­kiabálásait, becsületsértő megjegyzé­seit? — Az NB II Keleti csoportjában sehol nem tapasztaltam ezt a légkört, ami ná­lunk kialakult. Néhány „szurkoló” a kis- padok mögé áll, s a mérkőzéseken bekia­bálásaikkal a vezetők becsületébe gázol­nak. A rendezők és a rendőrök semmit nem tesznek! Úgy gondolom, ha a szemé­lyes jogok megsértése egy bizonyos ha­tárt túllép, akkor lépniük kellene. Tudom, hogy ilyen poszton a kritikát is el kell vi­selni, de ezt nem nevezném annak. Az egésznek a hátterében egy volt játékos áll, aki szívesen magára vállalná az edzői posztot. Egyébként Szkuncot is csak azért morfondírozott, tette a dolgát, a gárda va­lamennyi tagja egységesen robotolt. — Miért maradt ki az együttesből Kapusztyin? — Bár a légiós Rakamaz színeiben két gólt is lőtt vasárnap, ezúttal Búzás mellett tettem le a voksot. Meglátásom szerint jobb formában van. Szarvas ellen bizonyított is, hiszen egy góllal s egy gólpasszal járult hozzá sikerünkhöz. Kapusztyin az elmúlt hét végén Kazincbarcikán, kevéssel a be­fejezés előtt szinte a kapu torkából rúgta ki a labdát. Nem elképzelhetetlen viszont, hogy Hatvanban újra bizalmat kap. — Ekkora különbség van a második és harmadik vonal között? Most Kapusztyin köszönt be kétszer Ede lény ben, míg koráb­ban Bessenyei lopta be magát a nyírbátori szurkolók szívébe, de sorolhatnám a pél­dákat tovább. — Igen, fennáll az osztálykülönbség. Ami ugyanis az NB Ill-ban csúcsteljesít­ménynek számít, egy lépcsővel feljebb már csak a közepes szintnek felel meg. Ez per­sze az NB II élvonalára értendő, ahová szerénytelenség nélkül, az NYFC-t is so­rolom. Az biztos, a nyíregyházi klubra panasz nem lehet, mert jóformán annyi labdarúgónk van kiadva, hogy magam sem tudom fejben tartani.-—Az utolsó forduló következik. Milyen program vár a csapatra a héten? — Napi egy edzéssel készülünk. Na­gyon szeretném, ha győzelemmel fejez­nénk be a szezont, erre úgy gondolom, meglesz az esélyünk. A későbbi tervekről annyit, december tizennegyedikéig trénin­gezünk, majd háromhetes szabadságra en­gedjük a legénységet. K. T. hogy szabadrúgásnál hogy maradhatott ennyire egyedül a vendégek egyik legjobb­ja, Hanyecz, s még a másik oldalon is volt egy üresen álló barcikai ember. Ilyen hi­bákat NB II-ben nem szabad elkövetni. — A második félidő közepétől megvál­tozott a játék képe. Szilágyit lecserélte, s Fecsku előrehúzódott. Azt remélte, Fecskunak sikerül gólt szereznie? — Valamit mindenképp tennem kellett, s azt reméltem, Fecsku, felszabadulva hát­só feladatairól, talán betalál a hálóba. Min­denképp azt szerettem volna, ha egyenlí­tünk. — Fecskunak sikerült is egyenlítenie, sőt, utána több nagy helyzet is volt. Ezek közül Erdei Csaba előtt adódott a legna­gyobb. Akár nyerhetett is volna a csa­pat? — Igaz, nagy helyzetekben hibáztunk, s ez is bosszantó dolog. Ennél azonban sokkal elszomorítóbbnak tartom, hogy a vendégek góljukon kívül legalább hat nagy helyzetet tudtak kidolgozni. így ugyanis képtelenek vagyunk bármikor is nyerni. Elszomorító, hogy idehaza nyolc hazai mérkőzésünkből egyet sem tudtunk meg­nyerni. Most már a közönség egy része is ellenünk fordult. R. Z. sírja vissza, mert vele néhány pohár ital mellett sok mindent megbeszélhetett, míg Pitácsot azért szidja, mert ő ezeket a meg­hívásokat visszautasította. — Mennyire érzed hibásnak magad a kialakult helyzetért? — Ha így áll egy csapat egy idény után, akkor összetett okoknak kell lenni a hát­térben. A vezetés sem vonhatja ki magát a felelősség alól, de elsősorban nem az volt a gond, hogy a megfelelő feltételek hiá­nyoztak volna. Nekünk pedig az az első dolgunk, hogy ezeket a feltételeket bizto­sítsuk. —A lelátón is elhangzott, hogy lemond elnöki posztjáról. Döntött már erről? — Még tart a bajnokság, hátravan egy mérkőzés, nem tartanám szerencsésnek, ha most döntenék erről. Az idény után köz­löm elhatározásomat. Révay Lyukas a védelem Vasváriban Tamás-talanul?

Next

/
Thumbnails
Contents