Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-16 / 202. szám
% 1994. november 16., szerda BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Konszenzus a költségvetésről Az Országgyűlés Házbizottságának rendkívüli ülésén megegyeztek arról, hogy a jövő évi költségvetés idei elfogadása érdekében hatályon kívül helyezik a házszabály egy pontját —jelentette az Országgyűlés elnöke. A kapcsolódó módosító indítványok beadási határideje így 8-ról 4 napra rövidül. Gál Zoltán elmondta azt is, hogy a vitának lesz időkerete, hisz a Házszabály szerint legalább 30 órát kell fordítani a büdzsé általános vitájára. Karácsonykor nem lesz ülés, a végszavazást december 27-ére tervezik. Csütörtökön döntenek arról, hogy a jövő héten mikor kezdjék meg a vitát. A NATO fenntartja az embargót A NATO tagországai bejelentették, hogy készek fenntartani a boszniai fegyverembargót azután is, hogy az USA felhagyott az embargó betartásának ellenőrzésével. Amerikai kormánytisztviselők elmondták: Washington a döntés előtt folyamatosan konzultált a szövetségesekkel. A külügyminisztérium helyettes szóvivője szerint néhány szövetséges ország csalódottságának adott hangot a döntés miatt. Energiaárrendezési javaslat Az új privatizációs jogszabály parlamenti elfogadása után gyorsult ütemben folytatódhat a magánosítás — mondta a privatizációs kormánybiztos. Bartha Ferenc a Financial Times által rendezett budapesti konferencián kijelentette azt is, hogy a folyamatban az eddiginél nagyobb szerep jut a készpénzes értékesítésnek. A még nem privatizált állami vagyon értéke mintegy 15 milliárd dollár. Pál László ipari miniszter pénteken nyújtja be a tárcának az energiaárak rendezésére vonatkozó javaslatát a kormánynak. A lakossági árak a közösségi áraknál nagyobb mértékben emelkednek. Őrizetben az Agrobank vezetői Rendkívüli ülést tart a Bankfelügyeleti Bizottság az Agrobank körül kialkuit helyzetről. Kedden az ORFK üzletszerűen elkövetett befolyásolás, üzérkedés, hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást indított az Agrobank Rt. vezetői, Kunos Péter vezérigazgató és Kovács Mihály elnök ellen. Mindkettőjüket őrizetbe vették és kihallgatták. Alapos a gyanú, hogy több százmillió forintos kárt és vagyoni hátrányt okoztak. Új nyudíjszámítás A Nyugdíjbiztosítási önkormányzat a nyugdíjalap meghatározásakor ezentúl minimum 20 ezer, maximum 90 ezer forintos havi keresetet számítana be. A javaslat a nyugdíjbiztosítók keddi rendkívüli közgyűlésén hangzott el. A testület döntött a most nyugdíjba menők járandóságának új számítási módjáról. A törvényjavaslat szerint a régebbi kereseteket arányosan magasabb szorzóval kellene figyelembe venni. A képviselők elfogadták a Nyugdíjbiztosítási Alap jövő évi költségvetését. A nullszaldósra tervezett, 510 milliárd forintos büdzsé fedezetét a járulékbefizetések adják. Magyar-román szakértői tárgyalások Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartanak november 16-17-én Bukarestben. A főosztályvezetői szintű megbeszéléseken áttekintik az államközi kapcsolatok nyitott kérdéseit és a szeptember 5-i külügyminiszteri találkozón elhangzott magyar kezdeményezés alapján megújítják a feladatokat tartalmazó, úgynevezett Emlékeztetőt. Külön tárgyaláson vitatják meg az államközi szerződés még függőben lévő, vitatott kérdéseit. Robbanás Belgrádban A volt Jugoszlávia területén állomásozó kéksisakosok parancsnokai gyors ENSZ- és NATO-állásfoglalást sürgetnek annak érdekében, hogy megállapíthassák a Bihac felé törő boszaniai szerb erőket. Egyelőre azért nem lehet bevetni a békefenntartókat a polgári lakosság védelmében, mert nem tisztázott, hol húzódik a bihaci védelmi övezet határa. Az UNPROFOR belgrádi szóvivője hangsúlyozta, hogy a szerb csapatok minden bizonnyal át akarnak gázolni a bihaci muzulmán enklá- vén. A legfrissebb jelentések szerint a támadók már csak 7-8 kilométerre vannak az északnyugat-boszniai várostól. Kozirjev Párizsban A boszniai és az iraki helyzetről is tárgyal az orosz külügyminiszter Párizsban. Andrej Kozirjev hétfőn este érkezett a francia fővárosba. Mitterrand államfő kedd este fogadja őt az Elysée-palotában. Megfigyelők úgy vélik, hogy a mostani megbeszéléseken szóba kerül majd az EBEE decemberi budapesti csúcsértekezlete is. Moszkva szeretné rávenni Párizst, hogy támogassa az EBEÉ szerepének növelését szolgáló — a NATO háttérbe szorítását célzó — orosz javaslatot. Ismét Helmut Kohl a kancellár Helmut Kohlt negyedszer választották meg Németország kancellárjává. A 672 tagú parlamentben Kohl 338 szavazatot kapott, mindössze eggyel többet a szükségesnél. A kormánykoalíció pártjainak 341 mandátuma van, tehát valószínűleg három kormánypárti képviselő Helmut Kohl ellen voksolt. A régi-új kancellár Roman Herzog államfőtől átvette kinevezési okmányát, majd letette a hivatali esküt a Bundestagban. A kormány összetételét csütörtökön ismerteti és a jövő héten terjeszti be a kormányprogramot. Az új kabinet kisebb létszámú lesz, és több tárca élén várható változás. NATO-közgyőlés A NATO kibővítése lesz a témája az észak-atlanti Közgyűlés kedden kezdődő négynapos washingtoni tanácskozásának. A védelmi bizottság megvitatja a hat társult országnak a csatlakozással összefüggő állásfoglalását. A budapesti okmány megerősíti: a békapartnerségi programot Magyarország átmeneti lépésnk tartja. A kormány és a parlamenti pártok célja, hogy az ország beépüljön a NATO politikai és katonai szerkezetébe. A szövetségtől a pályázókkal szembeni követelmények pontosítását várják. Az ülésszakon hazánkat hat párt országgyűlési képviselője reprezentálja. Lehet, hogy mégsem lesz februárban médiatörvény? Az adókról is vitáztak Keddi lapszámunkban örömmel jelentettük, hogy a hétfői MSZP—SZDSZ megállapodás — mely öt ponttal egészíti ki a november 1 -jén kelt 11 pontosat — hatpárti megállapodáson alapult. A kedd délutáni ellenzéki sajtótájékoztatón — melyet az MDF- és a Fidesz-frakció közösen rendezett — Zsigmondi Attila és Deutsch Tamás döbbenten tiltakozott a hétfői Jánosi—Molnár féle bejelentés ellen. Mint elmondta, a sajtónak átadott öt pont csak kétpárti, koalíciós megállapodást takart. Hatpártiként való tárgyalása megkérdőjelezi a további tárgyalások eredményességét. Zsigmondi szerint az IM és MKM szakértőinek bevonásával végzett érdemi munka ellentétes a szakma érdekeivel. Különösen az első pontot vitatta, hiszen a határon túli műsorok felügyeletére külön bizottságot kellene létrehozni. (Hétfőn ezzel kapcsolatban Molnár Péter újságírói kérdésre elmondta, hogy épp a bizottság létszámát nem akarták emiatt túlságosan felduzzasztani.) A kedd délelőtti parlamenti munka a magánszemélyek jövedelemadójának és a társasági adónak jövő évre vonatkozó módosításával foglalkozott. Az ebédszünetben ezzel kapcsolatban mind a Fidesz, mind az MDF elmondta elmarasztaló véleményét. Szerintük az adókulcsok változatlanul hagyása miatt az átlagember jóval többet fizet jövőre mint az idén, épp az infláció miatt. Az új gépjárműadó bevezetése egy bújtatott adófajta lesz a súlyadó mellett. A másfél tonna feletti gépjárművek (például Robur és Lada Kombi) azonos kategóriába fognak tartozni — holott korántsem azonos funkciójúak —, s ez jelentős árfelhajtó hatású lesz. Az új adónemet ugyanis a szolgáltató áthárítja a szolgáltatását igénybe vevőre. A délután a szokás szerinti azonnali kérdések és interpellációk feltevésével, megválaszolásával telt, majd határozathozatalok következtek. Döntött a Ház a tb. pénzügyi alapjainak idei költségvetéséről szóló törvényjavaslatról, míg a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló vitát hétfőn nem sikerült lezárni, mert módosító javaslatok lettek benyújtva. Döntöttek az ombudsmanról, s az ehhez szükséges alkotmánymódosításról. Az előbbihez a jelen lévő képviselők kétharmadának, míg az utóbbihoz a megválasztott 386 képviselő kétharmadának — 258 képviselőnek — igenlő szavazatára volt szükség. Szavaztak továbbá a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988-as törvény módosításáról, a XX-XXI-XXII. kerületi bíróság elnevezéséről (december 11-től, Soroksár megalakulásától hívják majd így), és az Országgyűlés bizottságairól, tisztségviselőiről, tagjairól. Döntöttek Bogárdi Zoltán (MDF) mentelmi jogának felfüggesztéséről is. Bogárdi még május 14-én Téten, Torgyán József választási nagygyűlésén az alábbiakat mondta: „Ön azért nem lett miniszter, mert Antall József kijelentette, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig az olyan III/III-as ügynök, mint Ön, nem lehet a kormány tagja... III/III-asoknak nincs helyük a minisztériumok élén”. A mentelmi bizottság november 9-i ülésén Bogárdi a fenti kijelentést elismerte, s maga is kérte mentelmi joga felfüggesztését. A bizottság ezzel egyetértett, s javasolta az országgyűlésnek Bogárdi Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését. Erről ugyanis a képviselő önként nem mondhat le. „ , „ Zmeskall Vészesen csökken az ország előnye Jelek és kérdőjelek „Jelek és kérdőjelek a gazdaságban” címmel rendezvényen látta vendégül az érdeklődőket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gazdasági Kamara tegnap Nyíregyházán a Primom inkubátorház konferenciatermében. Dr. Veress József professzor, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese tartott előadást Magyar- ország gazdasági nehézségeiről és a kilábalás lehetőségeiről. Veress úr előadásában kifejtette, hogy nagyon hiányolja a hazai gazdaságpolitika színességét. Utalt arra, hogy a Financial Times című angol lapban megjelent egy négyoldalas írás Magyarországról, nagyjából ezzel a címmel: Hogyan lesz a nyúlból teknősbéka? „Egyre érezhetőbben csökken az előnyünk Csehországhoz és Lengyelországhoz képest, ezért jó lenne, ha a belpolitikai csatározások helyett inkább az ország gazdaságát igyekeznénk rendbe tenni”. Példaként említette azt, hogy egy lengyel- magyar-cseh-szlovén ülésen, míg a többiek elviszik az üzletet, addig a részt vevő magyarok az otthon maradtakat szapulják. A Financial Times az említett cikkében három számba vehető okot hoz fel a magyar gazdasági fejlődés lassulására: 1. túlságosan szigorú volt a csődtörvény, 2. Magyarországnak a kezdeti előnye vált hátrányára, 3. a politikusok megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy a látszatintézkedéseken kívül csak a lábukat lógassák. Dr. Veress József szerint a gazdasági növekedésnek az ország egyensúlyát nem veszélyeztető elemeit hatékonyan fejleszteni kell. Nem ért egyet azzal, hogy a fogyasztás visszaszorítása az úgynevezett „fűnyíró módszerrel” történjen, azaz az anyagi helyzetétől függetlenül mindenkit egyformán korlátozzanak. Az érezhető megtorpanás a külföldi tőke beáramlásában összetett folyamatok eredménye, és nem róható fel egyértelműen az új kormány bűneként. Véleménye szerint a Békési László által képviselt „keményvonal” és a Horn Gyula nevével fémjelzett lágyabb irányzat hasznos, dialektikus egységet alkot. Veress professzor kifejtette, hogy igen szűk a gazdaságpolitika valóban járható ösvénye. Szerinte a pénzügyminiszternek kézzelfogható garanciát kellene adnia, mielőtt nekikezd a kemény intézkedéseknek, igen szemléletes szavaival szólva: „Mielőtt felvágja a beteget, mutassa meg neki a gyógytornászt, aki rendbehozza őt, ha felébred.” Veress professzor nem szorgalmazza a tandíj bevezetését a felsőoktatásban, de botrányosan nagynak tartja az ezzel kapcsolatos — az államra háruló — terheket. Furcsának tartja, hogy az ellenzék soha nem hangoztatja gazdaságpolitikai nézeteit. Az ez irányú felkészültségét a kormánykoalíció második pártjának is kamatoztatnia kellene. Veress professzor az előadás után válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Az adózással kapcsolatban kifejtette, hogy a tiszta adózás becsületbeli ügy kellene, hogy legyen. Ezt valamilyen formában ösztönözni is lehetne, talán az emberek bizonyos fokú hiúságára illetve a nagyobb társadalmi megbecsülésre apellálva. A vagyon utáni adózást elvben helyesli, de nem látja kivitelezhetőnek a mérési problémák és a visszahúzó hatás miatt. Az adóból származó jövedelmeket esetleg növelni lehetne az egyszer kivetendő luxusadóval, például nagy értékű gépkocsi vásárlása esetén. —Magyarország devizatartaléka mintegy hétmilliárd dollár. Ha egy mostanában sokat emlegetett belga hitelkonstrukció révén kapnánk hárommilliárd dollárt, akkor mi a biztosíték arra, hogy ez az összeg nem folyik el az államháztartásba? A kérdésre a professzor elmondta: — Erre garanciát kizárólag a kormány szakértelme tud biztosítani, hiszen erre vállalkozott! A magyar politikusoknak és gazdasági szakembereknek sürgősen lépniük kell ahhoz, hogy Magyarország újra felhúzza futócipőjét, és ne teknősbékaként vánszorogjon a közép-kelet-európai országok nemzetközi versenyében. Vasas László A történetek nem ismeretlenek Meditáció az erkölcsről v__________________________________________ ___________________________________________/ Ne m, nem a jógával kapcsolatos tevékenységről akarok beszámolni. Mindössze arról van szó, hogy amíg a szerkesztőségből a hazáig vezető, rövidnek egyáltalán nem nevezhető utat gyalogosan megteszem, az élet fonákságain gondolkodom. Persze rögtön kezdhetném azzal, miért is járunk gyalog. A magyarázat egyszerű: mert nincs benzin. Hogy miért nincs? Erre is könnyű a válasz. Eladjuk külföldre. De mindez annyira bonyolult, hogy inkább nem untatom a kedves olvasót. Inkább más fonákságokról ejtenék néhány szót. A minap szülői értekezleten voltam az iskolában. Pár percig még várni kellett az osztályfőnökre, s addig mi szülők, a folyosón beszélgettünk. Hirtelen valaki megfogta a könyököm és szemrehányóan mondta: „Ejnye, ejnye anyuka! A kislánya nem jár hittanra!” Az a tanítónő volt, aki jó pár évvel ezelőtt feljelentett engem is és a nagyfiam is, mert karácsonykor a gyerek torokgyulladás miatt nem jelent meg az ilyenkor direkt megrendezett iskolai összejövetelen, sportversenyen, vetélkedőn, stb. Mindegy minek nevezték, a lényeg az volt, hogy a gyerekek ezeken a jeles napokon az iskolában legyenek, és „hasznosan töltsék el az időt”. így aztán éveken keresztül a család a szó szoros értelmében hajnalban fogyasztotta el a húsvéti reggelit. No de változnak az idők, és a „kedves tanító néni” úgy látszik azóta már más hitet vall a magáénak. Más. Munkából kifolyólag elég sok funkcionáriust ismerek. Közéjük tartozik az a hölgy is, aki hosszú évekig volt magas beosztásban a különböző hivatalokban. Rendezvényeken sokszor kerültünk egymás mellé. Úgy két hónappal ezelőtt az egyik gyűlésen a bűnözés elleni harcról, az elért eredményekről számoltak be az illetékesek. A már említett hölgy a szünetben kiselőadást tartott arról, hogy ő miképpen bánna el az üzérkedőkkel, akik „meglopják, kirabolják ezt az országot”... Véletlenül tudtam meg a minap, hogy funkcionárius ismerősömet, ezt a bizonyos hölgyet, azonnali hatállyal elbocsátották, mivel visszaélve hivatali beosztásával különböző gyanús ügyekbe keveredett. Többek között eltűnt egy egész kamion élelmiszersegély, amelyet a megye árvíz- károsultjainak küldtek külföldről... Hogy is van ez? Kicsiben nem csináljuk, vagy esetleg nem érdemes? Tóth Éva A szerkesztő megjegyzése: Bármilyen hihetetlen is, az említett esetek nem Magyar- országon, hanem Kárpátalján történtek.
