Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-16 / 202. szám
UJ KELET 11 n MEGYÉNK ÉLETÉBŐL H 1994. november 16., szerda 3 Egy mátészalkai lányé a motor Holstennel a Davidsonra Szeretne egy 1200 köbcentis Harley Davidson Sportstert nyerni? — olvasható a Holsten üvegek nyakába akasztott akcióhirdetéseken. Hát persze, hogy szeretnék, illetve már csak szerettem volna, mivel hogy a motor már gazdára lelt a múlt héten megrendezett sorsoláson. Ahogy az már lenni szokott, nem az én nevemet húzták ki. Egy 300 kilós piros chopper formájában a mátészalkai illetőségű Juhász Mónika nyakába szakadt a boldogság azon a hűvös, novemberi estén. — A Locomotív ételbárban dolgozom itt, Mátészalkán. Aznap este is ott üldögéltem a haverokkal. Nővéremék a tévében látták a sorsolást. Sógorom először felhívta a lakásunkat, majd rögtön bejött hozzám Jármiból. így tudtam meg 8 óra körül, hogy enyém a Harley Davidson. Otthon egész este csörgött a telefon, ismerősök. barátok, rokonok hívtak, hogy gra— Háromszor négyet, mert négy különböző ábrával ellátott kupakkal lehetett pályázni. —Gyakran kipróbálod a szerencsédet? — Egyáltalán nem. Más dolgokat is gyűjtöttem, gyűjtök, de soha nem küldöm el őket. — Milyen érzés volt? — Amikor megtudtam? Fantasztikus! A srácokkal ünnepeltünk kicsit, ezért jó későn keveredtem haza. Csak az a rossz, hogy vannak, akik irigyek rám, pedig engem nem vet fel a pénz. — Apropó, pénz! Megtartod a motort? — Még nem tudom, mikor mehetek érte, de biztos, hogy eladom. Egyébként némelyik haver azzal „vigasztal”, hogy csak próbasorsolás volt. — Mihez kezdesz a pénzzel? — Belepótolok apukám sírkövének árába. szeretnénk a házunkat felújítani, autótuláljanak. Rengetegen voltak nálunk, jó volt a hangulat, csak a keresztlányom reklamált, mert nem tudott aludni. — Mondanál magadról egy pár szót? — Mire vágy kíváncsi? — Szüléidre, arra, hogy hol születtél, hová jártál iskolába, ilyesmikre. — Mátészalkán láttam meg a napvilágot 1974-ben, két éve végeztem az óvónői szakközépiskolában, aztán munkanélküli voltam egy évig. Pontosan most novemberben egy éve kaptam állást a Locomo- tívban. Van egy nővérem, aki családjával együtt Jármiban él. Apukám tavaly decemberben meghalt, anyukám a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál dolgozik. — Hány kupakot küldtél he? és motorjogosítványt szerzek, és szeretnék továbbtanulni. — Hol? — Egy kétéves képzőművészeti iskolában textil szakon. Utána esetleg divat- tervező lehetnék. Van még egy dédelgetett álmom. Veszek egy motort. Na nem egy Harley Davidsont, hanem Uralt vagy Pannóniát, kipofozom, és azon fogok száguldozni. — Ide, a végére tartogattam gratulációmat, és arra kérlek, hogy ha kipróbálod a Harleyt, kapaszkodj, mert az egy brutális gép!-— Koszi! Nem felejtem el, amit mondtál, de azt hiszem, elbírok vele. Dojcsák Tibor Miért 560 egy kilé comb? Márk és Vállaj két, húsiparáról ismert sváb falu. Olvasóink többsége bizonyára hallott már legalább a vállaji kolbászról. Mi most egy magánhúsüzemet kerestünk fel Márkén. A Márki Húskereskedelmi és Hússzolgáltató Bt. apa és fia, Temesvári János és László tulajdonában van. Érkezésünkkor egyiküket sem találtuk otthon, ezért vegyesboltjukban Temesvári Lász- lónéval beszélgettünk férje érkezéséig. — Volt Debrecenben egy boltunk, azt felszámoltuk, és szeptember 12-én megnyitottuk ezt itt, Márkén. Teljesen átlagos üzlet, talán csak annyiban más, hogy a húsrészlegben — a felvágottakat Leszámítva — saját termékeinket áruljuk. — Mit és hová szállítanak az üzemből? — Füstölt árut Debrecenbe, Nyíregyházára és Nyírbátorba. Két hentes dolgozik nálunk, az áru terítésével pedig a férjem foglalkozik. Svád technológiát használunk, az üzlet és az üzem is az úgynevezett sváb utcán található. Mire idáig értünk a beszélgetésben, befutott a férj, Temesvári László. Innentől ő vette át a szót. — Hetente átlagosan 15 darab 90—125 kilós sertést dolgozunk fel. Most 160 forintot adok a háztáji és 180-at a kombiná- tos disznókért, kilónként. Az ár állandóan változik, alig lehet követni. Oda lyukadunk ki, hogy a nép sem fogja bírni az ár- emelkedést. — Ezt hogy érti? — Ha nő a felvásárlási ár, nő a késztermékeké is. Kérdés, hogy meddig tudják azokat megveni az emberek. — Kevés a sertés mostanában. Vannak ellátási gondjaik? — Nincsenek, bár a sertéspestis után elfogytak a disznók nemcsak a faluból, de a környékéről is! Ha nem kapunk élőt, akkor veszünk félbevágottat valamelyik vágóhídon. — Az üzem éppen a sertéspestis idején indult. Akkor honnan szereztek árut? — Bátorliget, Nyírvasvári térségéből. Engem a falu csak ez év tavasza óta nem tud folyamatosan ellátni. Akkoriban rengeteg disznó volt, 60—70 forintos áron vásároltuk fel. Ezért aztán elment az emberek kedve a termeléstől, ennek eredményeképpen most ősszel már hiány volt és van. Mindenki malacot vesz, kijön a hizlaláshoz szükséges hat hónap, aztán megint túlkínálat lesz és így tovább. Ha valaki megkérdezi, mennyiért veszem jövő héten a disznót, azt mondom, nem tudom, annyira bizonytalan minden. Ahhoz, hogy rendbe jöjjön a helyzet, le kell szabályozni a piacot. — Önök tudnak hasznot termelni? — Füstölt árukon kívül készítünk tőkehúst is, igaz, csak saját boltunk számára. Ahogy már említettem, ha növekszik az élősertés ára, akkor nő a húsé is. A jelenlegi 160 forintos felvásárlási ár a boltokban 560 forintos comb formájában jelentkezik. Amíg az emberek meg tudják fizetni, addig mi kénytelen-kelletlen emeljük az árakat, hogy talpon maradhassunk. Dojcsák Tibor A radiátorok ffelmondiák a szolgálatot Minden lyukba dugó kell? A macska nagyon visított, és mint a golyó, úgy rohant át a lakáson, vészjósló hangokat hallatva, égnek meredő szőrrel a hátán. Az egész valahogy így kezdődött. A tragédia pedig abban állt, hogy a radiátor kilyukadt, s a forró vizet spriccelve elkergette közeléből a jószágot. Az eset nem mindennapi. A lakók először csak néztek egymásra, most aztán mit tegyenek? Mára már tudom, hogy legelőször is telefonálni kell a Nyírtávhő Kft-nek, és jelezni, hogy jó lenne a rendszert elzárni az egész házban. — Ilyenkor kell szólni? — mondta a hang a jelentkező számon, és arról sem hallgatott, hogy a hívó egyetlen szerencséje, hogy még nem ment haza, és nem iszogatja a sört a tévé előtt. Kisebb összetűzés után a szerelők kijöttek, megtették a kellő lépéseket a baj orvoslására. Addigra azonban már a tizenötödik vedér forró víz távozott el a kis lyukon, és sajna’ ,a padlószőnyeg is magáévá tette a kellemesen barna folyadék jó részét. Este fél tíz. A vihar elvonult, a szakemberek is. Minden rendben, már csak a csata nyomait kell eltakarítani. Ennyi is lehetne a happy end, csak az a baj, hogy a szóban forgó család két nap múlva, hajnali ötkor gyanús sziszegés- re riadt. Még egy lyuk. A jól begyakorlott csapat azonnal hívta a már ismert számokat, bár most nem ugyanaz a team érkezett. Ok a radiátort is magukkal vitték, mondván, azt le kell cserélni. Tanácsi lakásról lévén szó, erre engedélyt is kell kérni, s összeszámolva a napokat azzal, hogy a régi, jó, 17 tagú fűtőtest már nem kapható, s csak egy hegesztett radiátor díszíti azóta a kis szobát, a család egy hétig fagyoskod- hatott a lakás eme részében. A dolog pikantériája, hogy táboruk egyre nő, s a rendszer sorozatos leállítása miatt azóta sincs rendes fűtés. Csak egy kérdés lebeg mára az érintettek szeme előtt. Ki fogja ezt a fűtéskiesést megfizetni? — A lakónak ugyanolyan díjat kell majd fizetnie, mintha lett volna fűtés — így a válasz a Nyírtávhő Kft. üzemirányítója, Joó László részéről. — Az elszámolás ugyanis átalánydíjas rendszer szerint történik. Bár egy helyiség fűtetlen maradt, ugyanannyi hőenergiát igényelt a meleg a lakásban, mint máskor. A baj inkább ott van, hogy senki nem foglalkozik a lemez- radiátorok állapotával. A csővezeték meg egy külön misét is megérne, hiszen itt tizenöt-húsz éves rendszerekről van szó. Ezeket úgy árulják, hogy tizenöt-húsz évig működőképesek, s nem kell csodálkozni, ha kiöregedtek. — Ezek szerint a kilyukadás megelőzhető lenne egy általános ellenőrzéssel vagy az időszerű cserével? — Ellenőrizni csak roncsolásos anyag- vizsgálattal lehet. Ugyanis amíg meg nem bontjuk, addig nem derül ki, mi van a radiátorok, csövek belsejében. Inkább az időszerű csere lehetne jobb megoldás, amely a mindenkori tulajdonos felelőssége kellene, hogy legyen. Ezzel is törődni volna ildomos, mert ahol egyszer kilyukadt egy fűtőtest, ott sorra várható,' hogy minden lakásban szembe kell nézni ezzel a problémával. 315-244. Ez a Nyírtávhő telefonszáma, ahol diszpécserszolgálat várja a bejelentéseket. Vagy ők értesítik a Hőtranszo- sokat, vagy őket is hívni lehet a 06-30- 432-372-es számon. Kipróbáltam és megkérdeztem, igaz-e, hogy már mindennapos vendégek a Ferenc körút egyik házában? — Ez így van, sőt, van még egy tömb, ahonnan úgymond visszatérő hívásokat kapunk. Ez a Zrínyi Ilona utca 8—10. szám, itt is gyakran lyukadnak ki a radiátorok. — Mi van akkor, ha éjszaka jön a. baj? — A Nyírtávhőnek van müvezetőségé az Ószőlő utcán. Ok éjszaka is elérhetők. Jelzik nekünk, hová kell menni, s ha innen indulnak a kollégák, akkor maximum négy órán belül kimennek a helyszínre. Ha azonban a közelben végeznek javítást, akkor ez az idő lecsökkenhet. — A négy óra szerintem túl hosszú idő annak, akinek a lakását egyre inkább elárasztja a víz. — Amíg víz van a rendszerben, addig nem lehet elkezdeni a munkálatokat. Meg kell várni, hogy leürüljön az egész. Tudom, hogy nehéz dolog erre várni, de kis edényekkel, ronggyal fel kell fogni a folyást. Mindenki kitalálja magának, hogyan segítsen a csöpögésen. Mi pedig előrevesszük a lyukadásokat, s az egyéb munkák mellett, soron kívül igyekszünk segíteni. — Eddigi információim szerint az lenne a legjobb, ha az egész házban kicserélnék a fűtő alkalmatosságokat, és a rendszert is teljesenfelújítanák. Menynyibe kerül ez egy-egy családnak? — Radiátorcserét most is végzünk, ha olyan a műszaki állapota, hogy nincs értelme tovább javítgatni. Egy teljes csere fűtőtestenként tíz-tizenkétezer forint, amely a munkadíjjal együtt 14— 15 ezerre emelkedhet radiátoronként. Ha az adott lakást még nem vették meg, akkor a Házkezelő Kft. fizeti a számlát, azonban beindult ezeknek a lakásoknak az értékesítése, s előfordulhat, hogy ennek a költségnek a rendezése teljes összegében a családot terheli. A dolog nem ismeretlen a fent említett cégnél sem, így Mártiirovszky László, a Házkezelő Kft. műszaki vezetője meg se várja mondókámat, míg röviden ecsetelem, mi a kérdésem. — Örökösen féltünk attól, hogy bekövetkezik ez a sorozatos radiátorgond. A legnagyobb baj csak az, hogy pont akkor kell ezzel számolnunk, amikor beindítottuk a lakásvásárlásokat. Ez az első év tehát, hogy két épületnél is bejött a rendszeres lyukadás. Éppen ezért rendeltük meg a szelepek kicserélését, városi költségre. így atz elzárások legalább enyhítenek a lyuk okozta káron. -Természetesen nem*zárkózunk el a teljes, cserétől és annak költségeitől, bár ezt már csak abban az esetben tudjuk vállalni, ha még nem vásárolták meg tőlünk a lakhelyet. — Egyesek már bundát hordanak, s tévedhetetlen jelei vannak, hogy nyakunkon a tél. Mikor akarják kicserélni a radiátorokat? — Amelyik eddig kibírta valahogy, várhatóan ezután is működni fog, hiszen már megkezdődött a fűtési szezon. így legközelebb csak a nyári leálláskor lehet intézkedni, már csak azért is, mert az idén nem tudom, miből tudnánk fizetni érte. Azt azonban meg tudom ígérni, hogy ha olyan súlyos lesz a helyzet, hogy egyedi cserével kezelhetetlenné válik a rendszer, akkor! intézkedni fogunk. ... Addig pedig varázsoljunk nyarat az x, y fűtőtestek segítségével, ahogy azt a reklám mondja. Persze ez is csak akkor oldható meg, ha a karácsonyi ajándékra félretett pénzecskét kifizetjük villanyszámlára! Herczku Tünde Kivitelező, alvállalkozó, vagy ki? Asse higgyük, micsinálunk Valamikor, ha derék munkáskezek feltúrták az utat vagy a járdát, és egykét napig nyitott gödör tátongott felénk, kissé felháborodtunk. Mivel tudtuk, hogy ki épít (rombol) és mit, mehettünk panaszra. Nyíregyháza utcái egy idő óta riasztó képet mutatnak, és nem egy-két napig, hanem hetekig (hónapokig). Autóval közlekedek a felmart utakon — balesetveszélyes, nem egyformán tapadnak a gumik, különböző erősséggel fékeznek a kerekek. Sétálok az árkok peremén, sok barna ember az árkokban. tisztességes munkásruha egyiken sincs. — Mit ásnak? — Nem tuggyuk mi azt. — Hogy-hogy nem tudják? Melyik cégnél dolgoznak? — Semelliknél. — Ki mondta, hogy ásni kell? — A főnök úr mondta. Egy méter húszig. — Van mérőszalaguk? — Nem kell az. Majd jön valaki, és mondja, hogy elég. — A főnök úr melyik cégnél főnök? — Minket az nem érdekel, este fizet, és kész. — Holnap már nem is jön dolgozni? — Ha lesz kedvem. — Miből él a család? — Családi pótlék, munkanélküli, meg ez! — Szeretnék beszélni a főnökkel! — Azt mondták, tartsuk a pofánkat, mert nem lesz meló, százat találnak egy helyett. Inkább azt mondja meg, ha már ennyit kérdezett, hogy ha átfúrom ezt a három métert itt. a bejáró alatt, megbír- e egy autót? — Ezt a főnökének kellene tudni. — Asse tuggya. — És ha leszakad? — Le van... — Mit szól a főnök? — Hol leszek én már akkor? Talán nem ártana, ha a felelős kivitelező odafigyelne, hogy ki kit bíz meg és mivel, és akit ő megbízott, az kinek passzolta tovább a melót, és akinek tovább sikerült passzolni, az kit kér meg, hogy ugyan „csináltassa mán meg valakivel". Vagy a felelős kivitelező is csak egy fantomcég, akinek sem a szakembergárdája, sem az eszközei nincsenek meg a felvállalt munkához? És ki vállal itt minőségi garanciát? F. Sipos
