Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-15 / 201. szám
__ __ II 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL m UJ IVE LEI 1994. november 15., kedd 3 holland rendőrök sem pihennek Fiatalodó bűnözök A napokban megyénkben járt a holland Midden megye rendőr-főkapitányságának sajtófőnöke, Kees Jongh úr. A rendőrség munkatársai igyekeztek számára gazdag programot összeállítani, hogy minél több tapasztalattal térjen haza. A sűrű program ellenére szívesen válaszolt az Új Kelet kérdéseire. — Hollandiában, ezen belül az önök megyéjében mi adja a rendőröknek a legtöbb munkát? —Főleg a nagyobb, vagyon elleni bűn- cselekmények. Bankok és nagy üzletek kirablóinak az elfogása, tettenérésé. Bár az utóbbi időben a jó védelmi technikával ellátott bankokat kevesebbet „látogatják” a bankrablók, ezért inkább a nagy üzleteket fosztogatják. —A szervezett bűnözés elleni szolgálat hogyan működik? — A főkapitányság bűnügyi osztályán belül egy 140 tagból álló csoport foglalkozik eredményesen ezzel a területtel.-— Van-e beépített emberük a különféle bűnöző csoportokban? —Természetesen van ilyen emberünk, de nem minden esetben rendőr. A bűnözők világában kell, hogy legyenek informátoraink az eredményes felderítések érdekében, ezeket a rendőrség fizeti. — A korrupció mennyire jellemző az üzleti életben? — Sajnos, nagyon is jellemző és elterjedt, ezzel is külön csoport foglalkozik. Sok idő kell, míg felgöngyölítik ezeket az ügyeket. — Mennyire elterjedtek a fiatalok ellen és a fiatalok által elkövetett bűncselekmények? — Az ifjúsági bűnözés nagyon komoly probléma nálunk. Egyre fiatalabb az a korosztály, amelyik komoly bűncselekményeket követ el. Nem egy esetben már 14 éves korban bankrablást is elkövetnek. — Melyek a bűnözés kiváltó okai? — Nem igazán megélhetési oka van. Sajnos, a szülők elvesztik a gyerekek feletti ellenőrzést a nagy rohanás miatt. A srácok aztán unalmukban csoportokba verődnek, és hogy valamit csináljanak, sok esetben követnek el bűncselekményt. Előbb kisebb csínyt csinálnak, aztán nincs megállás a nagy balhéig. Az ifjúság elleni bűncselekmények szexuális indíttatá- súak, és a családon belül fordulnak elő gyakrabban, aminek több esetben vérfertőzés a következménye. Sokszor ezek elég későn derülnek ki, illetve vannak esetek, amelyek titokban maradnak. — Kábítószer? — Sajnos, Hollandia híres a kábítószerről is. Vannak könnyebb és keményebb drogok. A könnyű drogokkal elég toleránsak vagyunk. Lehet venni bizonyos üzletekben, és szívni az utcán. Míg nincs belőle baj, nem avatkozunk bele. Ez a fajta kábítószerélvezet nem károsabb, mint a rendszeres alkoholfogyasztás. Azokat üldözzük, akik nagyban csinálják és kereskednek vele. — Az alkoholfogyasztás mennyire elterjedt önöknél?-— Nálunk nem nagyon látni részeg embert az utcán. A szórakozóhelyeken is mások mint itt, nem az ital az elsődleges. Meg aztán gyenge söröket és borokat isznak, a tömény ital nem jellemző. — Terrorcselekmények előfordulnak? — Nem jellemző. Utoljára 20 évvel volt egy esetünk, egy vonatot szálltak meg külföldiek és követelték, hogy fogva tartott társaikat bocsássák szabadon. — Az életellenes bűncselekmények mennyire jellemzőek Hollandiában? — A felindulásból elkövetett gyilkosságok vagy testi sértések nem olyan gyakoriak mint Önöknél. Inkább az fordul elő gyakrabban, amikor a bűnözők számolnak le egymással, bosszúból, „üzleti” érdekből. Egyébként a megyeszékhelyen, Leidenben, amely Nyíregyházához hasonló nagyságú — 110 ezer lakosú —, a múlt évben három gyilkosság történt. — Mennyire biztonságos az önök városaiban egyedül járkálni az utcákon, főleg éjjel? — Nem feltétlenül veszélyes, de például egy nőnek nem ajánlatos. — Milyen tekintélye van önöknél a rendőrnek? — Harminc évvel ezelőtt nagyobb volt mint manapság. A társadalmi változások folyamán nagyobb lett az állampolgárok kritikai hajlama. —Az utóbbi időben mi volt a legérdekesebb eset Midden megyében? — Az eset érdekes, de tragikus vége lett. Két hölgy ment az országúton kocsival. Észrevették, hogy követik őket, majd egyszer csak megelőzték, és hirtelen megálltak, őket is megállásra kényszerítették. Ekkor kiugrott egy férfi, és rálőtt mindkét hölgyre. Az egyik — az utas — a helyszínen meghalt, míg aki vezette a kocsit, csak a lábán sérült meg. Az érdekes fordulat a vizsgálat során derült ki. Egy féltékenységi leszámolás volt. Akit csak lábon lőttek, az bízta meg a férfit, hogy lője le a „barátnőjét”. A tökéletes bűntény látszata miatt kellett a megbízót is lábon lőni. Fullajtár András Vadász a főtéren A karcsú MÍG 19-est Farkas Bertalan csaknem másfél évtizeddel ezelőtti űrkirándulásának emlékére állították fel Gyulaházán Pindiirral a nagy fehérre Sertések nagyüzemekből Ahogy azt korábban egy kolléganőm írta: „valami nem stimmel a sertések körül”. Úgy tűnik, tendenciává válik az árhullámzás. Novemberben a tavaszi árak majd’ háromszorosát adják a felvásárlók. Néhány hónapja még én is kilónként száz forintért vettem élő disznót, ma talán százharmincért sem kapnék! A magyarázat látszólag egyszerű: sok a disznó, kevés az ár; kevés a disznó, sok az ár. A megoldás az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetű véleménye szerint a folyamatos, kiegyensúlyozott kínálat lenne, az ezt biztosító védett árral. Addig bűzlik az ágazat, hullaszaga van. A nyíribronyi, tomyospálcai, napkori sertéstelepet felszámolták. Vannak, akik többé-kevésbé meg tudnak állni a lábukon, ilyen a csenged és a vállaji kombinát. Csengerből a NOVAKA Kft. telepének vezetőjét, Kapitor Zoltánt kerestük meg. — Cégünk ’91-ben alakult, hozzá tartozik még a Jármiban lévő sertéstelep is. Ez utóbbiban magyar nagy fehér kocákat és kanokat tenyésztünk, folyamatos állománycsere történik. Nagybajomra valók az állatok ősei, rajtuk alapul a törzstenyészet. A csengeri sertésállománya Jármiból származó nagy fehérre épül, ezek vannak keresztezve dán hippor lapály kannal, így jön létre az elsődleges hibrid, az FI. Mi törzstelep vagyunk, vágóhídra csak az ár- tányok és az eladásra nem alkalmas tenyészkocasüldők kerülnek. Mindkét telep 500 kocás, ezek malacait neveljük hízónak vagy tenyészkocának. A tenyésztést az ISV (Iparszerű Sertéstenyésztői Vállalkozások Részvénytársasága) irányítja, és a Mezőgazdasági Minősítő Intézet felügyeli.-—Hány munkatársuk van? — A csengeri telepen saját keverő is működik, ami 30 takarmányboltot és 3 sertéstelepet lát el. Ezzel együtt száztíz fő dolgozik a kft.-nél. — Nyereséggel működnek? — Most igen, de a sertéstenyészíési kedv visszaesése súlyos gond. Ahhoz, hogy a hizlalás minimális nyereséget termeljen, 130 forintos védett árra lenne szükség, de belekalkulálva a várható takarmányárnövekedést, a jövőben ez 140-150 forint körül lenne reális. A vállaji téesz sertéstelepén nem tenyésztéssel, hanem inkább hizlalással foglalkoznak. Havasi Sándor téeszelnökkel irodájában beszélgettünk. — TermelőszöORtkezetünk 1976 óta az ISV tagja. Ekkor alakítottuk át a baromfitenyésztőt battériás rendszerű sertésteleppé. —Mi az a battéria? — Annyit jelent, hogy a koca szűk ketrecben egy rácson áll, amiben meg sem tud fordulni. Ennek előnyei fűtéskor, trágyázáskor jelentkeznek, és abban, hogy az állat nem nyomja agyon malacait. A battériák amortizációja miatt hat éve teljes felújítást hajtottunk végre. Régen a nagy fehér kocákat NDK-beli lapály kannal párosítottuk, de az ebből származó malacok nem feleltek meg a mai követelményeknek. Durok, és a kiselejtezett pietrin és durok keresztezéséből származó pindur kanra álltunk át. A debreceni főiskolai gyakorlótelepről szereztük be a durok- állományt. Az ezektől a kanoktól származó hússertésekből a régiekhez viszonyítva 5-6 kilóval több hús jön ki! A mi disznóink a háztájiakhoz képest 10-15 kilóajánlotta, hogy megmutatja a telepet. Egészségügyi okokból fehér köpenyben és nejlonzacskószerű alkalmatossággal cipőnkön léptünk be a fialdába. — Mintegy ötven százalékos kihasználtsággal dolgozunk, 90 termelőkocánk van. Túrkevéről vásároltunk az idén 92 nagy fehér kocasüldőt. Saját kocáinkat lapályfehér keresztezésből kapjuk, erre visszük rá az új kanokat, amelyekből a meglévő tíz darab bőven fedezi szükségleteinket. — Miért keresztezték a pietrin és a durok fajtát? — A durok a szervezeti szilárdságot, a pietrin pedig a húsformát adja. Innen szárA vállaji telep egyik tenyészállata val több csontos húst adnak! A környék hízósertés-termelése nagyon visszaesett 1990, de különösen a két évvel ezelőtti sertéspestis óta. Ezt illusztrálja a következő adat: a szövetkezetnek van két hosszúplatós Ifája. Minden csütörtökön ezekkel szállítottuk a tagok által leadott heti egy-két- sÁíz malacot eladásra Nyírbátorba. Ma Ott tartunk, hogy a vállaji tenyésztők Bátor-' ban vásárolják meg a Hajdúságból származó állatokat. — Önök foglalkoznak felvásárlással? — Nincs ráció benne, olyan kevés hízósertést termelnek az emberek eladásra. Kellene egy 140 forintos védett ár, úgy, ahogy azt Lakos László földművelésügyi miniszter mondta Nyíregyházán. Ha ezt a táp- és takarmányárak növelése nélkül garantálja az állam, akkor lesz egy minimális, 5-10 százalékos haszon a termelésen. A szövetkezet jelenleg nyereségben nulla felé tendál, de csak azért, mert most 170 forintos áron kelnek el hússertéseink. Napi 200 liter gázolaj megy el fűtésre, fizetjük munkásainkat, ezeket figyelembe véve talpon maradásunkhoz az említett védett ár szükséges. Beszélgetés közben érkezett meg Radványi Tibor főállattenyésztő, és felutaznak a pindur kanok, amelyeknek igazi, 4 sonkás utódaik lesznek. A battériákra fialás előtt 5-7 nappal tesszük fel a kocákat. A fiaztató 38 férőhelyes. Malacainkat 3 napos korukban lefarkaljuk, hogy a hizlaldában ne csonkolják egymást. Idén ezeregyszáz darab hízót fogunk kibocsátani, az árbevételünk 13 millió forint lész. ! Hogy a haszon mennyi; azt még nem lehet tudni. ' • ' • >•' '3 * — Hányszor fia! egy koca évenkéiit?’, — Most 2,2-es kocaforgóval dolgozunk, ezt fel akarjuk vinni 2,5-re, azaz két évben kocánként 5 fialásra. — Van kereslet az innen származó állatokra? — Ha ebben a pillanatban lenne 300 hízóm, 3 perc alatt el tudnám adni. Mi olyan minőségi árut termelünk, hogy a vevők a kistermelői árnál inkább tíz-tizenöt forinttal többet adnak, de tőlünk vásárolnak. — Idén minőségi cserét hajtottak végre. Vannak további terveik is? — Jövőre vásárolni akarunk további 90 • kocát, és ha 1995-ben kft-vé álakulurtk, * akkor lehetséges, hogy létrehozunk egy .* Fl-es törzstelepet. :..■•■•. , N Dojcsák Tibor [ Havi százhúsz helyett öt-hat mázsa Kistermelők és nagyüzemek egyaránt az elfogadható védett árban látják a sertéstenyésztés körüli káosz rendezésének fő eszközét. Megfelelne úgy 140 forint, ha a táp és a takarmány ára nem növekszik - mondják. De vajon mi a helyzet a takarmányboltok környékén? Ma ők sem tudnak forgalom híján gazdaságosan működni, várják a sertéstenyésztési kedv visszatérését. Márkén jártunk. A templommal szembeni kis házban a táblák tanúsága szerint háromféle üzlettel is foglalkoznak. A táptakarmány, zöldség és élelmiszervegyesbolt üzletvezető tulajdonosa Tiresi Béláné. —Annyira nem megy már semmi, hogy kénytelen voltam váltani. Régen csak zöldség- és táp-takar- mányboltom volt, utóbbi '87 óta. Négy évvel ezelőtt havi százhúsz mázsa táp ment el, tavaly, részbeű az előző évi sertéspestis, részben az alacsony felvásárlási ár miatt már csak 5-6 mázsa. Közrejátszik még ebben a tápkeverő megnyitása, ahol tőlünk valamivel olcsóbban tudják kiszolgálni a vevőket. Most koncentrátu- mot, süldő-, hízó-, baromfi- és malactápot árulunk. Egyelőre csinálom, mert vannak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy tőlünk vásároljanak, de valószínűleg abba fogom hagyni. Tápbőség A bolttól pár száz méterre jobbra nyíló kis szűk utca végén látható egy hatalmas, már omladozó épület. Ez az említett tápkeverő otthona. A malom sarkában kicsiny iroda nyílik, itt találtuk Koch Józsefet, a keverő egyik tulajdonosát. — Az üzem a gabonaipari vállalaté volt, de eladta. A pályázatot mi nyertük meg, így lettem negyedmagammal tulajdonos, és megalakult a Malomker Kft. '93- ban. Üzlettársaim „csendestársak”, a szükséges feladatokat három dolgozóval én látom el. — Mire számítottak, amikor belevágtak? — Arra építettünk, hogy majd csak beindul a sertéstenyésztés, de ez még várat magára. Nagyüzemek, kombinátok részéről nincs érdekődés, csak lakossági igényeket elégítünk ki. — Mennyit termelnek? — Havonta úgy 400 mázsányi tápot állítunk elő, de ha nőne a kereslet, akkor napi 200 mázsának is menni kellene. Olcsóbbak vagyunk a többieknél, például a hízótáp mázsája 1650, a baromfié 2200 forint, de amíg az emberek nem tartanak több disznót, addig nem tudunk számottevő nyereséget termelni. — Ón tart sertést? — Igen, de időhiány miatt csak minimáis számban. — Honnan szerzik be az alapanyagot? — Hódmezővásárhelyről, a Hódmix Kittől. Hadd említsem meg, hogy ők most akarják megvetni lábukat megyénkben, nem csak alapanyagokkal, de késztermékekkel is. Dojcsák Tibor
