Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-12 / 199. szám
2 1 1994. november 12., szombat 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD ír N ÚJ KELET m Népszerűtlen intézkedések is lesznek Horn Gyula azt mondta, hogy jövőre a mezőgazdaság kapja a legnagyobb központi támogatást. A kormányfő egy karcagi lakossági fórumon hozzátette, hogy népszerűtlen inétzkedéseket is fel kell vállalniuk. Horn Gyula szerint tarthatatlan, hogy az országban egymillió közalkalmazott legyen. A létszámleépítés valószínűleg feszültséget okoz majd a pedagógusok és az érdekképviseletek körében, ám a kormány megegyezésre törekszik. A kormányfő rémhírnek nevezte a 60-80 százalékos gyógyszeráremelésről felröppent találgatásokat. Kijelentette: a kabinet e téren magára vállalja a forintleértékelésből adódó többletkiadásokat. Göncz Árpád Barcson Barcsra látogatott pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök. Egésznapos programja során elsőként a város, illetve az önkormányzati inétzmények vezetőivel tárgyalt. Ezt követően felkereste a gimnáziumot, ahol diákokkal találkozott. Az államfő délután ünnepélyesen átadta az új városközpontot. Tudatos tervezést a bányászatban! A bányászat sorsát érintő döntések tudatos tervezést kívánnak — mondta Gál Zoltán, aki Komlón beszélt erről a bánya dolgozói előtt. A parlament elnöke rámutatott, ez nem feltétlenül jelent felülről irányított állami beavatkozást, inkább egyfajta helyi társadalmi szerveződésre alapozott cselekvésről van szó, amelynek terheiből az állam is részt vállal. Gál Zoltán Zobák aknán megtekintett egy jellegzetes egyedi fémtám biztosítású kézi jövesztésű mecseki frontfejtést. Hazánk és a NATO Már a jövő héten megkezdődik a konzultáció a NATO tanácsában arról, miként lássanak hozzá a szervezet bővítéséhez — közölte Kovács László külügyminiszter azután, hogy fogadta Sergio Balanzinot, a NATO főtitkárának helyettesét. A találkozón hazánk és a szövetség közötti kapcsolatokról volt szó. Kovács László kifejtette, Budapest nem illúziókra, hanem a valóságra építi integrációs politikáját, így a jelenlegi haladással elégedett lehet. A külügyminiszter ugyanakkor megismételte, hogy végső célunk a tagság elérése. Balanzino a honvédelmi és a külügyi bizottság tagjaival is találkozott. A Fidesz pert indít a Népszava ellen A Fidesz bepereli a Népszavát, mivel a lap nem tett eleget a párt helyreigazí- tási kérelmének — hangzott el a Fidesz sajtótájékoztatóján. Ader János ügyvezető alelnök utalt rá, hogy esetleg több pert is indítanak, amennyiben a vádiratok elkészülnek. Elmondása szerint erről egyhangúlag döntött a Fidesz elnöksége. Deutsch Tamás alelnök a médiatörvény kérdéskörével kapcsolatban elmondta: a Fidesz egyetért azzal, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Telvízió és a Duna Televízió közalapítványi formában működjön. Ugyanakkor nem tartják jó megoldásnak, hogy mindhármat egy alapítvány, egy kuratóriummal felügyelné. Növekedés '97-ben? Békési László közölte, hogy 2 évig még kemény fiskális és monetáris gazdaságpolitikára lehet számítani. Ennek eredményei 1997-ben mutatkoznak meg, akkor 3-5 százalékos növekedésre számít a kormány. A pénzügyminiszter egy budapesti gazdasági fórumon beszélt erről. Úgy vélte, a kivitel jövőre további 6-8 százalékkal bővíthető anélkül, hogy a veszteséges cégek támogatását növelni kellene. Békési hangsúlyozta, hogy semmiféle adminisztratív szabályozással nem kívánnak gátat szabni az importnak. Ám a belső piac védelmére rendelkezésre álló eszközöket ki kell használni. Közölte, a kormány nem akarja újabb durva leértékelésekkel mesterségesen befolyásolni a kivitelt és a behozatalt. Expó biztosan nem lesz... A Kiállítások Nemzetközi Irodája a decemberi közgyűlésen valószínűleg visszavonja az expó rendezési jogát Magyarországtól, hiszen a budapesti parlament úgy döntött, hogy 1996-ban nem lesz világkiállítás. Ezek után, még ha a népszavazás igent is mond az expóra, az már nem lesz hivatalos világkiállítás — írja a Magyar Hírlap. Az újság tudni véli, hogy számos ország már vissza is vonta jelentkezését. Ezek a ‘95-ös költségvetésekben már nem szerepeltetik a budapesti expóval kapcsolatos kiadásokat. Mi történt október 23-án? A Belügyminisztérium kabinetfőnöke a Magyar Rádió kérdésére megerősítette, hogy nyilvánosságra akarják hozni az 1992. október 23-án, a budapesti Kossuth téren történt incidenssel kapcsolatos vizsgálati anyagot. Ennek feltétele, hogy valamennyi érintett személy ehhez hozzájárulását adja. A Népszava azt írta, hogy Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány erre hajlandó. Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány még nem nyilatkozott. Mint ismert, két évvel ezelőtt Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani ünnepi beszédét, mert bizonyos csoportok kifütyülték. Húsevőbaktérium-fertőzés Kiskunhalason Húsevőbaktérium támadott meg egy keceli asszonyt. A kiskunhalasi kórház fertőző osztályának főorvosa az MTI tudósítójának kijelentette, hogy nincs járványveszély. Ilyen megbetegedéshez ugyanis szerencsétlen véletlenek egész sorozatának kell egybeesnie. Minden második, harmadik ember szervezetében megtalálható annak a több mint nyolcvanféle baktériumnak egyike, amely képes lehet emberi szövetet roncsoló mérget termelni. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha a szervezet immunrendszere meggyengül, és valamilyen sérülés is éri a beteget. Debrecenbe kéne menni! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulóján, december 21 -én emlékülést tart a Magyar Ország- gyűlés Debrecenben. Nem mennek teljes létszámmal, az egyes frakciókat csak delegációk képviselik. Jelen lesz Göncz Árpád államelnök és Horn Gyula kormányfő is, de meghívást kapnak az egykori nemzetgyűlés még élő tagjai is. December végéig a Háznak még helyben is sokat kell dolgoznia. A jövő héten három, míg az elkövetkezőn négy ülésnap van betervezve, bár ez utóbbira a Házbizottságnak is rá kell bólintania. A jövő szerdai plenáris ülés oka, hogy a szövetkezeti törvény vitájában túl sok volt a kétperces reflexió, így a szólásra jelentkezett 16 képviselőből csak 2 állhatott fel a pulpitusra. Ezt a vitát szeretnék folytatni, s még aznap lezárni ebéd előtt. (Lehet, hogy csak késő délután mehetnek ebédelni?) Hétfőn délután három törvény közös pénzügyminiszteri expozéjára kerül sor. Az egyik az adózás rendjéről, a másik a magánszemélyek jövedelemadójáról, míg a harmadik a társasági adóról szóló törvény módosítását tartalmazza. Békési úr után az illetékes bizottságok előadói mondanak véleményt, míg a frakciók vezérszónokai csak kedd délelőtt emelkedhetnek szólásra. A kedd délelőtt egyébként teljes egészében ezen törvények általános vitáját szolgálja. Lekerült a napirendről a társadalombiztosítási kintlévőségek egyszeri rendezését szolgáló Békési-javaslat. Mindegyik frakció támadta, rossznak ítélte. Később újabb írásos előterjesztés készül a témában, s akkor fognak róla érdemben tárgyalni. A kedd délutáni azonnali kérdések órájára 7 kérdés átcsúszott erről a hétről. Mivel egy-egy témára a képviselőnek 2+1, a válaszoló miniszternek ugyancsak 2+1 perc áll rendelkezésére — s közben a házelnök is megszólal, meg az időket is sóira túllépik —, újabb kérdezőkre nemigen lesz idő. Kedden reggel nyolc óráig még sokan jelentkezhetnek, de aznapra már úgysem fémek be. Lehet, hogy itt is heteket- hónapokat kell majd várni hamarosan egy kérdésfeltevésre, mint ahogy az előző ciklusban nem egy interpellációval előfordult? Interpellációból eddig nyolc érkezett, ebből Torgyán Józsefi FKgP) egymaga hármat nyújtott be. Ózd felszámolója tárgyában azonos címmel, de két részben nyújtotta be interpellációját a pénzügyminiszterhez. Öt perc áll rendelkezésre egy-egy témafelvetésre, de ő bizonyára ragaszkodni fog az összevont egyszeri tíz perchez, az I—II. rész elmondásához. Igaz, így a miniszter is dupla időt kap a válaszra. Kedden rendkívüli házbizottsági ülésre kerül sor a jövő évi költségvetés tárgyalásával kapcsolatban. Az erre szánt 30 órát senki sem akarja csökkenteni, s a frakciók sem az erőviszonyok alapján oszthatják azt fel. Inkább az ellenzék kap több időt véleményének kifejtésére. Hajlanak arra is, hogy az idei elfogadás érdekében mindenben együttműködjenek a koalícióval. Ha pozitív döntés születik, már a következő héten elkezdődhet a törvény általános vitája. A négynapos munkahét — a hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülés-sorozat — is a költségvetés idei elfogadását szolgálja. A kétnaposnál hosszabb munkahetek így rendszeressé válhatnak. zmeskall Lesz még földlicit JÖVŐRE VÉGE? Az elkövetkező egy évben szeretné meghozni az összes elsőfokú határozatot az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal — mondta Nagy- Ferenc elnök. Tervezik, hogy jövő év novemberéig befejezik az árveréseket is. Mégse hiszi, hogy utána munka nélkül maradnak. Abban bízik, hogy a hivatal 1500 dolgozójára a közigazgatás egyéb területén számítanak majd, hiszen az ingatlannyilvántartások során szerzett gyakorlatukat nem szabad kihasználatlanul hagyni. 1991. óta az I. vagyoni törvény alapján beadott 841 ezer ügyből 817 ezerben hoztak döntést. Ötvenötmilliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 3,1 milliárd forintnyi mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványt bocsátottak ki. A II. törvény alapján érkezett 83 ezer ügyből eddig 76 ezret bíráltak el. A többinél nagyon sok a vissza nem érkezett hiánypótlás. Ebből 837 külföldi állampolgár ügye. Ezt a vagyoni törvényt az idén egy hónapra újra megnyitották, s ekkor további 545 ezer vagyoni igény érkezett. Elbírálásukat szeptember 21 -én kezdte meg a hivatal, s az alig másfél hónapban 77 ezer határozatot hozott 2,5 milliárd forint feletti értékben. Eddig összesen 68 milliárdnyi kárpótlási jegyet adtak ki a két vagyontörvény alapján, melyből a privatizáció során 10,1 milliárdnyit használtak fel. A politikai üldözöttek 355 ezer igényéből 342 ezerben született eddig döntés. Közülük 49 ezren kaptak életjáradékot 3863 forintos havi átlagértékben, 23 ezren egyszeri kárpótlásban, 186 ezren kárpótlási jegyben részesültek. Kilencszáz- hatvankét élet elvesztéséért kaptak a hozzátartozók több mint 453 millió forint kárpótlást. A 13 ezer el nem bírált ügyben folyó hó végéig szeretnék meghozni a döntést. Irányított elbírálás van. A nyolcvanévesnél idősebbek elsőbbséget élveznek, egyébként a beérkezési sorrend számít a postakönyv alapján. Az elbírált ügyek között jócskán volt elutasítás is. Ilyen döntést több mint 82 ezerszer hoztak a hivatal dolgozói. Eddig közel tízezer jogorvoslati kérelem érkezett, míg hétezer felett van a bírósági perek száma. A másodfokú elbírálás idejét szeretnék lerövidíteni, de a bíróságok munkájának meggyorsításáért semmit sem tehetnek. Előfordult nem egy esetben az is, hogy a hivatalban veszett el a beadvány, s ezért nem kapott választ a károsult évek óta a kárigényére. Ilyen esetben a postai feladóvevény is elegendő az igazoláshoz. A hivatal hibájáért nem lehet az ügyfél a hunyó. Eddig több mint 114 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy került forgalomba. (Az ezer forintos jegy tőzsdei értéke 441 forint.) Ebből a privatizációhoz 29 milliárdnyit használtak fel. Az önkormányzati lakások értékesítésekor 5,6 milliárd forintnyi kárpótlási jeggyel fizettek, míg a szövetkezetek tulajdonába a földárverésekkor 28,4 milliárdnyi kárpótlási jegy került.A további 50 milliárd forint értékű kárpótlási jegy első vagy sokadik tulajdonosának, a felvásárlónak, befektető társaságnak a kezében van. További 30 milliárd forint értékű kárpótlási jegy kerül majd forgalomba, ha az idén beadott hatszázezernél is több kárigény is elbírálásra kerül. Az árfolyam stabilizálásának egyetlen útja a folyamatos vagyonkínálat. Csütörtökön az ÁVÜ félmilliós kínálatot tett, mely az elkövetkező másfél hétben bizonyára elfogy. Egyelőre nem lesz helyette más. Nagy Ferenc szeretné, ha a kint lévő kárpótlási jegyek címletértékét — de jobb lenne, ha a kamattal megemelt értékét — 33 százalékkal meghaladó állami kínálat lenne folyamatosan a privatizálható vagyonból. Tavasszal újabb földárverések lesznek. A hivatal erre technikailag is felkészült. Jelenleg 70 földárverési per van folyamatban. A korábbi tapasztalatokból okulva szeretnék, ha a szám nem emelkedne tovább. Z. TA — Miután elhallgatnak a fegyverek Egy háborúnak vannak győztesei és vesztesei. A száraz krónikák — főleg a győzteseké — hadiszerencséről szólnak, és háttérbe szorítják a veszteségeket. A vesztesek a jelentéktelen győztes csaták sikerein vigadnak lakomáikon — és talán érzelmi okokból reálisabban vonják meg a mérleget. Évtizedek után aztán kiderül, hogy mindegy, ki a győztes. A térképeket kissé átrajzolják, az emberek élnek tovább eredeti lakhelyükön, vagy elköltöznek onnan, és más jön helyükre, változnak a kormányok, új elnökök foglalják el a rezidenciákat, fátylat borítanak az ellenségeskedésre —kölcsönös udvariassági meghívások. Fogadjuk el, hogy így van rendjén, mert végül is a viselkedés a távoli jövő nehezen járható békés útját egyengeti. Ellenben nagyon nehéz feledésre bírni a harctéren elesettek hozzátartozóit, a háborúk sebesültjeit, akik kezüket, lábukat, látásukat és hallásukat vesztették el. Tudnak-e feledni a hadifoglyok milliói, akik még a fegyverletétel után is évekig lágerekben szenvedtek, a szenvedő polgári lakosok, az anya, kinek férje soha nem jött haza a frontról, gyermeke pedig éhezéstől legyengülve járvány áldozata lett...? Ez év nyarán emlékezhettünk arra a lövésre, amely a történészek egy része szerint ezelőtt nyolcvan éve kirobbantotta az első világháborút, mely hetvenhat évvel ezelőtt, 1918. november 11-én ért véget a fegyverszüneti szerződés aláírásával. Nem kerek évfordulóról emlékezünk, de amíg egyetlen Szarajevóban eldördült lövés lángba tudta borítani az egész világot, addig ma fegyverek százai dörögnek ebben a városban. Amíg a századeleji nagyhatalmak egy szerb anarchista diák megmozdulását használták ki, hogy egymás torkának ugorhassanak, addig ma ugyanezek megpróbálják izolálni a délszláv békétlenséget. Hogy jól vagy rosszul, azon a jövő történészei fognak vitatkozni. Egyelőre jön a tél, hogy a gyermekek, az édesanyák és az öregek otthon, a katonák pedig a harctéren fázzanak. Aki megpróbálja egy legyintéssel lerendezni a délszláv válságot, annak javaslom, hogy emlékezzen meg az első világháború áldozatairól a történelemkönyvek lapjainak forgatásával, ahol olvashat elpusztult városokról, gyárakról, vasúti vonalakról, kórházakról, műkincsekről, a hadseregek fegyverzetének hatalmas költségeiről és személyi veszteségeiről, akik bármely oldalon álltak is, emberek voltak, érző szívű gyermekek, férjek és apák. Ok 65 038 810-en voltak, és közülük a harctéren elestek és meghaltak 8 538 315-en. Megsebesültek, fogságba estek, eltűntek vagy valamilyen formában harcképtelenné váltak 28 970 371-en. Az első hadüzenetet küldő Ausztria—Magyarország mozgósított erőinek 90 százaléka elveszett. Amikor nem figyelünk kellőképpen a déli határaink túloldalán dörgő fegyverekre, vagy kacérkodunk a gondolattal, hogy mi is részt vegyünk a rendcsinálásban, akkor gondoljunk arra az 1914-es határaink közül mozgósított 3 800 000 katonára, akik közül veszteséglistára kerültek 2 138 000-en. Hiába fogtuk számtalanszor vallatóra a történelem eseményeit, mégis megszülethettek Radnóti Miklós szomorú sorai: „Mint legelőkön a marhalepény, úgy zsugorodnak a holtak a város téréin.” — S azóta is, sajnos, számtalan városban éledtek újjá a költő sorai. F. Sipos József
