Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-12 / 199. szám
UJ KELET / r __ / rr ME GYÉNK ELETEBOL 1994. november 12., szombat 3 Hattyúdalok a színházban Ha holnap, akkor vasárnap, ha vasárnap, akkor pedig „Köszönöm. Nyíregyháza7, most és mindörökké. Mádi Zoltán polgár- mester úr vendégeket hívott ezúttal, s a szórakoztató estére mindenki megvehette a magáét 400 és 600 forintos egységáron. Szánjanak a szavak és szóljon a dal! Pénteken a Csatári telep cigánysorán titászos díjbeszedők jártak fizetett testőrök védelme alatt, mert van még ököl- jog is. Egyik nyilatkozóm, Szilágyi Rezsőné azért boldog, mert bár leszázalékoltként és nagy megaláztatások során, de sikerült munkát találnia... A belvárosban közhasznú munkások dolgoznak, a Kossuth téren pedig raklapokon, elegáns nejlon csomagolásban várakoznak a díszkövek, hogy ismét lerakják az alapokat. Gyarapodunk és szaporodunk. Olyan embereket kérdeztünk meg, s nem volt nehéz találni ilyeneket, akik nem hivatalosak a vasárnap esti rendezvényre. Nem vendégek, nem átutazók, „csak” itt élnek, s itt halnak. „Köszönöm Nyíregyháza”, de kö- szöni-e Nyíregyháza. Ez a nehéz kérdés. Asztalos Zoltánná pedagógus: Szimpatikus és közvetlen. Személyesen nem találkoztam vele, de mint ember, s a nyilatkozatait látva, megnyerő volt számomra. Nyíregyházán óriási fejlődés történt. Biztosan vannak problémák, de én azt veszem észre, hogy az ország többi nagyvárosához képest mi többet fejlődtünk. Három éve jöttem el a szakmámból. s vállalkozóként sokat járom az orAsztalos Zoltánná szágot, úgyhogy meg tudom ítélni, hogy városkép szempontjából hogyan is állunk. A Kossuth tér rekonstrukciója egyenesen csúcs. Esztétikussá és széppé, belvárosivá varázsolták. Izsai János, ügyvezető: — A város az elmúlt négy év alatt észrevehetően sokat fejlődött. Most is dolHa osztályoznom kellene, akkor egy közepest adnék. Szilágyi Rezsőné, adminisztrátor: — Az az igazság, hogy vannak dolgok, amelyeket helyeslek, tehát jól cselekedett a polgármester, de vannak bizony olyanok is, amelyekben többet kellett volna, hogy tegyen. így például az öregek, nyugdíjaSzilágyi Józsefné goznak, s ezt azért teszik, hogy még szebb legyen. Szerintem a polgármester tevékenysége megfelelő volt. Orosz űr (többet nem árult el): — Nem nagyon foglalkoztam a kérdéssel, mert külföldön dolgoztam. A négy év alatt egy pici változást látok, főleg az utóbbi fél évben alakult jó irányba a város képe. Önkéntes biztosító pénztárakra van szükség A Taurusnál már szervezik Szilágyi Rezsó'né sok segélyezése, a munkanélküliek számának csökkentése terén. Biztos, hogy nem könnyű, de itt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Nyíregyházán a legtöbb a nehéz helyzetben élő. Megszépítették a város főterét, és sok helyen építkeznek. Ez jó. de az az igazság, hogy ezt hamarabb is A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak. Ennek meghonosítása hazánkban a társadalombiztosítás reformjának szerves része. E pénztárakról beszélgettünk dr. Holló Lászlóval, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával. — A törvény háromféle lehetőséget ad az önállóan szerveződő pénztáraknak. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon létrehozott, a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve az ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, valamint az egészség védelmét elősegítő szolgáltatásokat és ellátásokat szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi és finanszírozza. A kiegészítő pénztár a társadalom- biztosítási ellátások kiegészítésére é? pótlására szerveződhet. Például kórházakban jobb ellátás, külön szoba tévével, stb. Az elismert pénztárak külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalom- biztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve az azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújtja. — Mi az alapítás feltétele? — A pénztárat kizárólag magánszemélyek alapíthatják, és az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és díjazásának megállapítása. Az erről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyDr. Holló László zőkönyvvezető írja alá, és két tag hitelesíti. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. — Beszéljünk egy kicsit a pénztárak tevékenységéről! — A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint nyújthat nyugdíjszolgáltatást, azaz a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártagnak az alapszabályban rögzített módon egy összegben, vagy járadék formájában fizeti a kiegészítő nyugdíjat. Ez a tulajdonképpeni nyugdíjpénztár. Az önsegélyező pénztár feladata a munka- nélküliek, keresőképtelenek — ideértve a megváltozott munkaképesség, szülés, beteg gyermeke ápolása miatti kereső- képtelenséget — segélyezése, a jogszabály által előírt .szpciális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása, gyermeknevelési támogatás és elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása. Az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása az egészségpénztár feladatkörébe tartoznak. Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében. —Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak mennyire befolyásolják, illetve mennyire „ártják” bele magukat az önök hatáskörébe? — Véleményem szerint a tb — mivel olyan alapelveken működik, minthogy kötelező, a szolgáltatásokat járulékfizetéséhez köti, érvényesíti a szolidaritási elvet, és állami garanciával működik — teljesen más. Ugyanakkor a leendő önkéntes biztosító pénztárak javíthatják a szolgáltatások színvonalát. Hiszen mi a szolgáltatásaink színvonalát a járulékfizetés arányával tudjuk összhangba hozni. — A megyében kezdeményezték már valahol pénztárak alapítását? — Az országban már több önkéntes'nyugdíjbiztosítási pénztár működik, de egészségbiztosítási pénztárak is vannak már. Nálunk is nagyon nagy szükség lenne rá. Talán a helyi önkormányzatok bevonásával lehetne a legjobban megszervezni. Úgy gondolom, hogy a választások után ezeket a kérdéseket kellene rendezni legelőször. És hogy a kérdésére is válaszoljak, tudomásom szerint a Taurusnál szerveződik a dolog. — Kiktől várják még a szerveződést? — Elsősorban a helyi önkormányzatoktól és mindazon vállalatoktól, ahol jobban akarják kötni és segíteni a dolgozókat. Én, mint biztosítási szakjogász, szívesen segítem tanáraimmal a szervezéseket. — Fog-e ez önöknek járulékkiesést okozni? v — Nem tartok ettől, mert a kettő ilyen tekintetben egyáltalán nem függ össze. Úri Mariann Káplár Sándorné megtehették volna, amikor még több pénz volt minderre. Káplár Sándorné,eladó: — A polgármester urat csak a tévéből ismerem, de hát az, az egy nagyon aranyos ember. Jó lett volna, ha továbbra is marad, mert nagyon sok jót tett a városért. Ennél többet nem tehetett volna. Ami azt illeti, én nem adnék munkanélküli segélyt, mert az én férjem központifűtés-szerelő, aki nem talál magának napszámost, mert senki nem akar dolgozni. így hatvanöt évesen ő ássa a gödröket. Szilágyi Józsefné, vállalkozó: — Mit tett és mit nem, nem tudom. A város fejlődött. Annyi már az üzlet, hogy vissza kellene venni belőle. Az átlagembereknek nincsen pénze, így nagyon gyakori az, hogy az én boltomban is 200-300 forintot alkudnak a szabott árakból. Varga Attila Csatorna Kocsordon Paprikás a hangulat Kocsordon. A szennyvíztisztító és csatorna építése, pontosabban a bekötés költségei borzolták a kedélyeket. Mire ez a cikk megjelenik, már adásba kerül a helyi falutévében egy élő vitaműsor, ahol a beérkező telefonokra, akárcsak a mi kérdéseinkre, Jakab Zsigmond polgármester válaszol. —Mennyibe kerül portánként a csatlakozás? — Ha röviden akarok válaszolni, akkor 25 ezer ez évben és 30 ezer a következőben. Részleteiben vizsgálva a dolgot kiderül, hogy például Mátészalkán csak a telek előtt elhaladó gerincvezetékért 18 ezret kellett fizetni, és erre jön a bevezetés költsége! Mi mindenkihez bevisz- szük a csonkot a fent említett összegért, ráadásképpen a szenny- vízelvezetés következő évben ingyenes. Áprilisban indul a próbaüzem.-— Milyen fejlesztések voltak még az elmúlt ciklusban? — Telefon- és gázhálózatot építettünk, utóbbi költsége még a helyi kábeltelevízió létrehozására is elegendő volt. Azokat az életkörülményeket akarom biztosítani az itt lakók részére, amelyek városon is vannak. A mellékutcákat portalanítottuk, aszfaltburkolattal láttuk el, csupán tíz százalékuk van ideiglenesen kohósalakkal leborítva. Útjaink nagyon forgalmasak, ezért nyolcszáz méternyi járdát és nyolc új buszperont építettünk. Fogászati rendelőt hoztunk létre saját pénzből, ’96-ban pedig elkezdődnek egy korszerű ebédlővel és könyvtárral ellátott négytantermes iskola építési munkálatai. További terveim között a meglévő telefonigények kielégítését, valamint egy kerékpárút építését említeném. Ez utóbbi a falu teljes hosszúbban, azaz 3460 méteren fog menni, már meg is van rá a pénz, Épül a kocsordi szennyvíztisztítótelep jövőre kezdjük az építkezést. Ha ezeket befejeztük, akkor mondhatjuk, hogy a községben a százszázalékos infrastruktúra kiépítése megtörtént. Szeretném kiemelni, hogy az eddig világtól elzárt C, vagyis cigánytelep is kapott szilárd burkolatú utat, víz-, gáz- és szennyvízvezetéket. Ok sem szorulnak ki a lakossági szolgáltatásokból, nem úgy, mint a régi rendszerben. — Munkalehetőségek? — Egyáltalán nincsenek. Talán csak a falu végén épült alma-hűtőtároló, ami a község és a térség gyümölcsfelvásárlásban is szerepet fog kapni. Egyelőre negyven-ötven ember dolgozik itt. — Milyen a közösségi élet? — Van polgárőrség és égy sportegyesület, amelynek én vagyok az elnöke. Focicsapatunk a megyei másodosztályban játszik! Horgászegyesületünknek megközelítőleg száz hivatásos tagja van. Két horgásztó található a faluban. A nagy héthektáros, és a közelmúltban létrehozott iskolató. Ebben csak a felügyeletet ellátó tíz felnőtt horgász és a gyerekek pecázhat- nak. A nagy tavat pusztulás fenyegette, egy mélyfúrású, 7—800 liter/perc vízhozamú kúttal sikerült megmenteni és stabilizálni a vízszintet. — Visszatérve a szennyvíz-ügyre, milyen fejlemények várhatók? — Még bízom benne, hogy a hitelkamat átvállalására a Környezetvédelmi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk kedvező elbírálása esetén csökkenhet, de legalábbis nem emelkedik a hozzájárulás összege. A csatorna és víztisztító megépítése nem presztízskérdés, hanem elsősorban környezetünk védelmében van rá szükség. Dojcsák Tibor
