Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-08 / 169. szám
HÉTVÉGÉ Hogyan készítsük el a tésztaféléket? A legfontosabb, hogy a tészta készítésekor tartsuk be pontosan a receptben megadott mennyiségeket, különben szükség esetén nem kel meg, nem sül át rendesen. Alapszabály: mindig fele annyi zsiradékot használjunk mint lisztet. A túl sok folyadéktól a tészta kemény és ragacsos lesz, ezért lassan adjuk a liszthez. A folyadék legyen jéghideg, ezért legokosabb, ha használat előtt a hűtőbe tesszük. A hidegen fogyasztott sütemények ropogósabbak lesznek, ha tej helyett vízzel készítjük el őket. A nyújtani való tésztát mindig tartsuk hidegen. A hideg levegő sütés közben kitágul, ettől a tészta könnyű lesz. A tészta kinyújtásakor ne használjunk túl sok lisztet, mert megváltozik az összetevők aránya. Előmelegített sütőben süssünk, és minél tartalmasabb a tészta, annál forróbb legyen a sütő. Tegyünk a sütő aljába egy tepsibe vizet, hogy a sütemény ne égjen oda. Közvetlenül a sütőformába öntés előtt adjunk a tésztához 3 evőkanál forrásban lévő vizet, amitől a tészta könnyebben feljön. Sütés közben ne nyissuk ki a sütő ajtaját. # Aron a futóversenyen Lovas (filc, Soltész Albert műve) EGY MIUDFWE, ELSZÁUT b\UUKAU£LKÜLI VI5Z0UTAG5ÄGAI Miért ráncosodunk? Sajnos az évek múlásával a bőr szöveteinek rugalmassága csökken, felborul a vízháztartása is, valamint a bőr alatti izmok, a rostok meglazulnak. Ezért az idős emberek bőre ráncos lesz és barázdált (főleg a nyakon és a szem körül). Az időskori ráncokat nem szabad összetéveszteni az öröklött, úgynevezett mimikái ráncokkal, amelyek természetes alkotóelemei az egyén arckifejezésének. A ráncosodásnak többféle oka lehet (külső és belső tényezők). Például a hízás és fogyás következtében fellépő kötőszöveti ellazulás. A különféle betegségek is szaporítják bőrünk redőit, ráncait. A lelki problémák, a stressz szintén károsan hathatnak bőrünkre. Mit tehetünk? A legfontosabb a csökkent faggyútermelésből származó bőrszárazság ellensúlyozása, mert a száraz bőr különösen érzékeny a káros hatásokra: például viszket, hámlik stb. Nagyon jó, ha szappan helyett a gyógyszertárakban kapható lemosókrémet használjuk. Vagy mosakodás után egész testünket bekenjük zsíros, a bőrbe jól felszívódó krémmel. A kényes helyekre éjszakára is tegyünk fel krémet. Sokszor mondjuk egymásra: milyen bogaras ember. Pedig lehet, hogy csak egy adott állandó szokásához ragaszkodik, vagy olyan kedvtelése van szabad idejében, amit elegánsan hobbinak szoktunk nevezni. Persze néha a környezetnek nem könnyű ezeket elviselni, akár munkahelyen, iskolában vagy családban jelentkeznek. Mégis van megoldás! Egy kicsit tekintsünk először magunkba! Nekünk is vannak olyan szokásaink, amelyeket nem mindig néz jó szemmel a környezetünk. Induljunk ki az otthonunkból. „Évezredes” tárgyakat őrzünk évről évre, sajnáljuk kidobni, nyilván kedves emlékek fűznek hozzá. Ugyanilyen lehet társunknak, gyerekünknek, szüléinknek. Tartsuk ezeket tiszteletben, ne akarjuk az első nagytakarításnál kidobni. Legyen a családban mindenkinek egy külön fiókja, polca vagy kuckója, ahol a kincseit rendezgeti, gyűjtögeti. Nézzük el azt is a gyereknek, ha nem mindig áll glédában nála minden. Sok gyerek tart szívesen valamilyen háziállatot. Ezt persze befolyásolja az is, milyen lakásban élünk. Egy kismadár, aranyhörcsög, egy cica, kisebb termetű kutya még bérházi körülmények közt is megfér, nem beszélve a halakról vagy teknőcökről. De a gazdi tartsa kötelességének a gondozását. etetését, esetleges sétáltatását. Még mindig a családnál tartva: mindenki holmijának legyen egyéni, meghatározott helye, amit maga tart rendben, ezeket ne bolygassuk. Hét végén beszéljük meg közösen, mit főzzünk, kerüljön sorra ki- nek-kinek a kedvence, nehogy ugyanazt tálaljuk fel, mint előző nap az iskolában vagy üzemi étkezdében. És folytassuk a munkahelyi szokásokkal. Kisebb-nagyobb közösségekben töltjük napjaink nagy részét. Itt aztán igazán fontos a munkahelyi tolerancia. Ne fújjuk a cigaettafüstöt kollégánk orra alá, ne tegyük a koszos kávéscsészét az íróasztalra, ne nyissuk rá az ablakot mert éppen szellőztetni akarunk. Van, aki mániákusan csukja, zárja minden fiókját, szekrényét, ugyanakkor beleturkál a másik anyagába, fiókjába. Ha nézeteltérésünk támad, higgadt megbeszéléssel, szép szóval mindent el lehet intézni, nem kell mindjárt a főnökhöz rohanni. Végül egy igazi bogaras: a keresztfiam. Most az a hobbija, hogy pókokat gyűjt. Egy nagy befőttesüvegből készített terrári- umot, homokkal, kaviccsal, száraz faággal. Szorgalmasan fogdossa a begyűjtött mini állatkertje részére a legyeket eledelnek. Hála neki, így nálunk is megfogyatkoztak. És ami fontos: a szülei nem nézik rossz szemmel a „bogarát”. Palotayné 1994. október 8., szombat Ez a kalapos a szelidebbek közül való A Rétköz kincse importálók érdeklődése a hűtő-hűsítő Mottó: A természet vegykonyhája évmilliók óta rendelkezésére áll az állatvilágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény természetét. Magyar Gyógynövények, 1948. Zöld Patika Hazánkban a szabolcsi Rétközben termesztették a korábbi évtizedekben a legtöbb borsosmentát. Ma is Nagyhalászban van üzemi méretű mentafeldolgozó. Mára már csökkent az mentolt adó borsosmenta iránt, mivel a hatóanyagot kémiailag olcsón elő tudják állítani. A borsosmenta így megmaradt a népgyógyászatban, ahol gyomorbántalmak, étvágytalanság esetén, és általában a kínai teák pótlására használják. A mentaolaj nemcsak hűsít, hanem a baktériumokat is pusztítja, fertőtlenít, és erősen fokozza az epekiválasztást. A fodormentának —; a borsosmentához hasonlóan — a föld feletti részét gyűjtjük) és leveleit a szárról lefosztva szárítjuk. Abban különbözik a borsosmentától, hogy levelei fodrosak, hullámosak. Mindkettőnek érdemes egy kis sarkot kiszorítani a kiskertben. A gyógyászatban a fodormenta levelét régóta használják gyomorfájásnál, felfúvódásnál, bélrenyheségnél . A vízimenta — amellett, hogy mocsaras, nádas helyeken fordul elő — abban is különbözik a többi mentától, hogy virágzata nem hosszú, füzéres, hanem gömbölyded fejecske. A vízimenta levelét a népgyógyászat vize- leti nehézségeknél, szívbajoknál alkalmazza teaként. Nyár közepétől októberig virágzik a gyujtoványfű. Hivatalos magyar neve nem sokat mond a növénytanban járatlanoknak, de mindjárt ráismerünk, ha népies nevén vad oroszlánszájról, vad tátogatóról beszélünk. A 20-30 centiméter magas növény kitűnik zöld környezetéből sűrű fürtű, halványsárga színű, sarkantyús virágaival. A virágzó növényt gyűjtjük. Teáját epebetegségnél, hólyaghurutnál, külsőleg kenőcsként aranyérre és szemgyulladásnál alkalmazzák. Samu András Mindenkinek van „bogara"
