Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-08 / 169. szám
HÉTVÉGÉ 1994. október 8., szombat ÚJ KELET ©divat ? A BÖLCSŐ Hadd szóljak másodszor is egy olyan hagyományról, amit mostanában újra felfedezünk — a bölcsőről. Amikor a kórházból hazaérkezünk, egy kis ideig szeretnénk éjjel-nappal magunk mellett tudni az újszülöttet. Állandóan figyeljük a szuszogását, egy darabig még éjjel is szoptatjuk.Ha felsír — jó, ha „kéznél van” —, megsimogatjuk, beszélünk hozzá, ringatjuk. Milyen jó mindezt anélkül tenni, hogy felkelnénk, villanyt gyújtanánk, átmennénk a másik szobába! A bölcsővel anélkül tarthatjuk magunk mellett a kicsit, hogy az egész babaszobát a hálószobánkba kellene zsúfolni. Ahogy növekszik, fokozatosan lehet a kiságyba szoktatni azzal, hogy csak éjjelre tesszük a bölcsőbe. Kiválóan bevált ez nálunk a kistestvér születésekor, így „nagyfiam” is fokozatosan — a már viszonylag nyugodt éjszakákon — szokhatott hozzá, hogy szobáját ezután egy időnként sírdogáló kismanóval kell megosztania. A bölcső pedig tényleg olyan dolog, ami szép is és praktikus is. Nyugodtan díszíthetjük kívül körben fodorral — akár két sorban is — és masnikkal. Ha az első hetekre a bölcső mellett döntünk — egy kísértésnek mindenképpen álljunk ellent: ne ringassuk túl a babát! Se túl gyakran, se túl erősen. így nem fenyeget minket az a veszély, hogy hozzászokik, s később fél éjjel sétálgatnunk kell vele, hogy elaludjon. Nagy Ivette Hamm, de éhes vagyok! Erőleves tokajival: 60 dkg sovány marhahúst ledarálunk, fazékban 1 tojás fehérjével és 20 g paradicsompürével jól elkeverjük, majd felöntjük két liter hideg vízzel vagy csontlével. Hozzáadunk 60 dkg marhacsontot, 30 dkg karikázott vegyeszöldséget, ízlés szerint sót, borsot, gyömbért, fokhagymát, majd 6 dkg kelkáposztát és 3 dkg gombát. Ezután felforraljuk, és egyenletesen lassú tűzön 3 órát főzzük (nem kell lehaboznij. Ha megfőtt, hagyjuk leülepedni, majd óvatosan leszűrjük. Az erőlevest marhahús helyett tyúkból vagy fácánból is készíthetjük. A forró erőleveshez közvetlenül á tálalás előtt szemé lyenként '3-5 cl tokaji száraz szomorodnit öntünk. Debreceni tokány: 10 dkg apró kockákra vágott füstölt szalonnát üvegesre, majd 15 dkg finomra vágott hagymával világosbarnára pirítunk. Gyorsan elkeverünk benne 2 dkg fűszerpaprikát, és azonnal ráteszünk 90 dkg csíkokra vágott húst. Megsózzuk, és gyakori kevergetés mellett a lé elfőzéséig pároljuk. Ezután borsónyi zúzott fokhagymát és kevés csontlevet adunk hozzá és tovább pároljuk. Ha a hús félig megpuhult, zsírjára pirítjuk, hozzáteszünk 18 dkg kolbászt, egy kockákra vágott zöldpaprikát és paradicsomot, s ezzel készre pároljuk. Tarhonyát, petrezselymes krumplit vagy párolt rizst adunk mellé. Kedves doktor úr! Minden évben hűségesen eljárok rákszűrésre. Családunkban azonban az elmúlt két év alatt három rákos megbetegedés is történt. Biztonságban érezhetem-e magam az évenkénti szűrés mellett? Az esetleges problémák a rendszeres ellenőrzés mellett elég könnyen kiszűrhe- tőek. A szűrések alkalmával a méhnyakrák vizsgálata, szűrése történik. Ennek során citológiai vizsgálatot végeznek el. A méhnyak felületéről és a nyakcsatoma elülső szakaszából vett sejteket mikroszkóppal vizsgálják meg. Statisztikai adatok szerint így a méhnyakrák korai fázisában 98 százalékban kiszűrhető, két százalék azonban még gondos orvosi vizsgálattal sem. Rákszűrést minden nőgyógyászati rendelőben végeznek. Nyíregyházán a rákszűrőállomás az Ér u. 23. alatt található. Soltész Albert Házsor' FÚJÓFUTBALL Szövegelés Szónokolj arról, hogy semmink sem lesz, és a tömeg a lehető legkevesebbel is beéri. A győztest az különbözteti meg a vesztestől, hogy az előbbi tudja, mit veszíthet. Az édesgető kortesbeszédeket rendszerint keserű kiábrándulás követi. Ha szárnyalni vágysz, gondolj arra, hogy esetleg észre sem vesznek. Korunk nagy igazságtalansága, hogy az emberi értékeket nem feketepiaci árfolyamon jegyzik. Jól gondold meg. hogy mikor futa- modsz meg. Lehet, hogy az ellenfeled előbb megteszi, mint te. A biológia feloldhatatlan ellentmondása, hogy a gondolatok miért nem fémek bele az üres fejekbe. Miért kell felháborodni azon, hogy szétlőttünk egy templomot?! Egyébként is eljárt fölötte az idő, volt talán négyszázéves is. (MTI-Press) Ez egy olyan játék lesz, melyet fiúk és lányok egyaránt játszhatnak, na persze, ha előtte közös erővel megépítik a pályát. Készítsetek elő egy 30x46 cm-es dobozfedelet, joghurtos poharat, zöld festéket, ecsetet, ragasztószalagot, vonalzót, filctollat, ollót, két szívószálat és egy marék száraz borsót vagy lencsét. Vágj hosszában félbe egy joghurtos poharat ollóval. Zöld festékkel fesd be a doboztető belsejét, ez lesz a pálya. Az elfelezett poharakat ragaszd a két végére kapunak. A doboz belső falára körbe filctollal rajzold a nézőket. Vonalzó segítségével tollal rajzold meg a felezővonalat. Ezután a pálya közepére rajzold föl a kezdőkört. A körbe tegyél egy marék száraz borsót. Mindkét játékos kap egy szívószálat, és ezzel kell minél több borsót a ellenfél kapujába fújni. A játék akkor ér véget, ha minden borsó bent van a kapukban. Számoljátok meg a kapukban lévő szemeket, és döntsétek el, ki a győztes. sszel ctz árkok megtelnek vízzel Reggel az öregasszony az ágyban maradt. Megpróbálkozott a felkeléssel, de minden tagját mintha ólomnehezék húzta volna vissza. Gáspár, aki már napok óta figyelte felesége küzdelmét, az orvosért indult, pedig a sok patikaszer ott sorakozott az éjjeliszekrényen. Biciklire ült, s a falu felé irányította a kormányt. Orvosért, akiről pedig tudta, hogy új kocsija van, aki féltette azt a hepe-hupás dűlőutaktól. Gáspár biciklizését siker koronázta. Az őszi dűlőutak járhatók voltak, kevés eső esett. így az orvos egy héten belül már másodszor hajtott ki kocsiján az öregasszonyhoz. Injekciókat szívott fel, s ezek beadása után Rozi mintha erősebb lett volna. Igaz, az orvos is nyugtatgatta biztató szavakkal. Gáspárnak, aki kikísérte, s egy lilahasúval honorálta az orvosi szívességet, mondta: — Ha mégsem lenne jobban Rozi néni, azonnal szóljon, Gáspár bácsi! Gáspár illendően elköszönt az orvostól, aztán kezével nagyot kaszált a levegőbe. Tudta, sok jóban nem reménykedhet. Az öregasszony is tisztában volt a helyzetével. Mikor az ura bement hozzá, Rozi, ha kicsit kábán is, de érthetően azt mondta: — Papot akarok, Gáspár! Gyónni szeretnék. Szeretném a szentségeket felvenni! Gáspár nem ellenkedett, hanem fordította ismét a bicikli kormányát a falu felé. Vitt pénzt is magával, mert eszébe jutott, hogy évek óta nem fizetett egyházadót. Ő a templomot is kerülte, csak ritka vasárnap tartott az öregassszonnyal. Télen Rozi se ment a falubeli templomban, leginkább húsvét volt, amikor mindketten ott voltak. Kicsit tartott az új, fiatal paptól, aki nagy hévvel szervezte újra a nyájat. A hívekkel rendbehozatta a templomot, a parókiát, és az adakozásból még egy festett kép is kerekedett az oltár fölé. Megbízásából emberek járták be a falut. Felszólítottak az egyházadó befizetésére és adakoztattak is. Új dolog volt ez. Hát még, amikor a pap már mikrofonba beszélt, s úgy rezegtette a hangját, hogy még Gáspár hátán is végigfutott a hideg. Később, templomos napokon, gyerekek gitároztak énekeket, amit a kórus énekelt. Szép volt, öröm volt a templomba járni, Máriapócsra is, ahová busszal utaztak, amit szintén a fiatal pap szervezett. Egyszóval jól, szépen mentek a templomban a dolgok. Incidens is csak a télen történt. Karácsonykor. Az éjféli misére egy csapat fiatal érkezett a presszó bezárása után. Kezükben boros- és sörösüvegekkel. Meglepődve álltak a templom ajtajában. Szószólójuk meg is kérdezte: — Hát nem diszkó van itt?! Mikor felvilágosították őket, hogy éjféli misét tartanak, csalódottan káromkodtak egy sort, s üvegeikkel együtt elvonultak. „Nem lehet mondani, hogy szegény az eklézsia, maga harangoz a pap” — gondolta Gáspár. A paptól pedig feleslegesen tartott. Az szépen leültette, kikérdezte, hogy mióta nem fizetett és mennyivel tartozik Gáspár gazda — aki aztán a zsebébe nyúlt, és délután már megérkezett kis Trabantján a tanyára a pap. Rozi nyugodtan feküdt az ágyban, a két kezét összetéve a dunna tetején. — Isten kegyelme legyen a megtisztult lélekkel! — mondta, amikor belépett. Kezébe vette az öregasszony kezét, s ránézett Gáspárra, aki csendesen kioldal- gott a konyhába. A tűzhelyhez lépett, hogy moslékot melegítsen, de a fa nem akart meggyulladni. Mintha hiányolta volna az asszonyi kezet a „spór”. Gáspár kiment aprófát vágni, majd a jószágok között szorgoskodott. Észre sem vette, hogy a pap elment. Lelkiis- meretfurdalást érzett az asszony miatt. Hiszen ő—igaz csak az első időben —, ha nem is sokszor, de megpofozta Rozit. Hol a kenyérért, ha keletien volt, hol az ételért, ha többet ivott a novából. A jószág körül már nem volt teendője, ezért indult a házba. Benyitott. A pap már nem volt ott, s Rozi mozdulatlanul feküdt az ágyban. Gáspár halkan szólította, de az öregasszony nem felelt. Közelebb lépett, s látta, hogy a szeme nyitva van. Nagyon is nyitva. S az álla! Kendőt keresett, hogy felkösse azt. Elsőre nem sikerült. — A pofonokért csinálod ezt velem, ugye Rozi? — kérdezte Gáspár, amikor sikerült asszonya állát felkötni, majd a szemét fogta le. Kilépett a néma szobából az udvarra. Látta a tanya körüli fák leveleinek elszíneződését. Az őszre gondolt. A késő őszre, amikor az árkok megtelnek vízzel, s a dűlőutak is csak gumicsizmában járhatók. A biciklijéhez ment, s fordította immár harmadszor annak kormányát a falu felé. Megtenni azt, amit egyszer mindenkinek meg kell tennie. Budaházi István
