Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-04 / 165. szám
Hf 1994. október 4., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Álláskeresőknek Munkalehetőségek megyénkben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Telefon: (42) 411 -800,411 -802,315-107. Szakmalállás ß hol kereseti lehetőség Tanító (főisk.végz.) Német-bármely, technika-bármely szakos 1 Beszterec KJT. szerint általános iskolai tanár 1-1 Kék KJT. szerint Szakács (TMN. 20-35 éves szakmunkás) Hús-hentesáru eladó, húsfeldolgozó (szakképz.kat.vis. 20-35. éves 1 Nyíregyháza 15—20 eFt. B. C. kát. jog. nyh-i) Földrajz-testnevelés szakos 1-1 Nyíregyháza 17—26 eFt. általános iskolai tanár 1 Vasmegyer KJT. szerint Hidegburkoló Villamosgépszerelő (17-30 éves nyh-i 10 Nyíregyháza 25—30 eFt. tartós munkanélküli szakmunkás férfi) Villanyszerelő (18-30 éves nyh-i szakm. saját gk-val, ipari elektr. jártas, gáz- és olajégők 2 Nyíregyháza 15—25 eFt. ism. előny!) Titkárnő (18-45 éves nyh-i nő, gyors-gépírás, szövegszerkesztői ism. 1 Nyíregyháza megegyezés szerint angol nyelvismerettel gépírás tudással) 1 Szerszámkészítő (TMN. 20-45 éves szakm., Nyíregyháza 18 eFt. finom lemezmunka) 1 Nyírtelek 15—25 eFt. Kozmetikus (17-40 éves szakképzett nő) Épületvill.szerelő 1 Nyírtelek megegyezés szerint (18-25 éves tart. mn. nyh-i szakm.) Kőműves 2 Nyíregyháza 15—25 eFt. (17-45 éves szakmunkás nyh-i+kömy.) 8 megyében 20—22 eFt. Női fodrász 1 Nyíregyháza megegyezés szerint Kozmetikus Cipész (aljakészítő, aki tud fára húzni, ért a kantszegzéshez és a talppréseléshez, 2 Nyíregyháza megegyezés szerint 25-50 éves férfi szakm.) Társasház képviselő (magasépítő szakközépiskol. végz. 1 Nyíregyháza 25 eFt. tartós munkanélküli nyh-i 18-25 éves nő) Kereskedelmi vezető 1 Nyíregyháza 15—17 eFt. (tart. mn. szakir. végz. férfi) Termelésirányító 1 Nyíregyháza 35 eFt. (tart. mn. szakir. végz. férfi) 1 Nyíregyháza 35 eFt. Tetőszigetelő (nyh-i, 17-30 éves szakm.) 1 Nyíregyháza 15—20 eFt. Bádogos (nyh-i, 17-30 éves szakm.) 1 Nyíregyháza 15—20 eFt. Szobafestő (nyh-i, 17-30 éves szakm.) Textil szabász 1 Nyíregyháza 15—20 eFt. (17-45 éves szakm., v. bet. v. átképzős) Cukrász 4 Nyíregyháza 15—25 eFt. (nyh-i szakm. 17-45 éves) 3 Nyíregyháza megegyezés szerint Gyakorlott tűzőnő (20-35 éves szakm.) 10 Nyíregyháza 18—23 eFt. Gáz-fűtésszerelő (23-50 éves nyh-i szakm.: \ 2 Nyíregyháza 20—22 eFt. Vasbetonszerelő (nyh-i szakmunkás) Könyvelő, ált. adminisztrátor (nyh.+20 km. körzet, tart. mn. előny, 20—40 éves közg. szakközépisk. végz., 3 Nyíregyháza 20—25 eFt. mérlegképes könyvelő előny) Műszerész művezető 1 Nyíregyháza 25—30 eFt. (26-40 éves főiskolai végz. férfi) Üzletkötő 1 Nyíregyháza megegyezés szerint (18-45 éves érettségizett) Művelődésszervező 20 Nyíregyháza 7—50 eFt. (21-30 éves népműv. főisk. végz.) 1 Nyíregyháza KJT.szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Telefon:(42) 322-322/611. Alt. iskolai pedagógus (napközis nevelőnek) 2 Anarcs KJT.szerint Tanító 2 Gégény KJT. szerint Napközis nevelő 1 Gégény KJT. szerint Gyógypedagógus 1 Pátroha KJT.szerint Ének-bármely szakos tanár 1 Pátroha KJT. szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 371-164. Topless táncosnő 1 Vásárosnamény megegyezés szerint Szakács Eladónő (középisk.v. és tartós munkanélküli) Diszkont elárusító (saját gk. és helység) Gyógypedagógus tanár Gépkezelő (PC kezelő, tart. mn.) Felszolgáló Szállodai portás 1 Vásárosnamény 1 Vásárosnamény 2 Vásárosnamény 1 Tarpa 2 Vásárosnamény 1 Vásárosnamény 1 Vásárosnamény 10500—15 eFt. 16 eFt. 10500—25 eFt. 22—26 eFt. 50—65 eFt. 10500 Ft. 10500—15 eFt. Feszültségeidé töke Novemberre kistérségi agrárprogram Az agrártérség-fejlesztési programok kereteit, céljait, prioritásait 1992-ben kezdték meghatározni. Ehhez figyelembe vették azt, hogy az ezredfordulóra Magyar- ország az Európai Közösséghez (EK) kíván csatlakozni, s ezért sem mindegy, milyen agrárpolitikai prioritásokat határoznak meg.- Két irányban indult meg a vizsgálódás és a tervezés - tudtuk meg Majoros Endrétől, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjétől. - Az egyik a kedvező agroökológiai lehetőségekkel rendelkező termelési tájkörzetek, tájegységek helyzetének felmérését, a másik a kedvezőtlen termőhelyi (talaj, domborzat, mikroklíma stb.) adottságokkal jellemezhető térségek meghatározását célozza. Öntözésfejlesztési program- Az európai piacon tartósan verseny- képes mezőgazdasági termelést természetesen csakis a kedvező ökológiai adottságokkal rendelkező térségekben lehet megvalósítani, elérni. Magyarország jelentős ilyen, komparatív előnnyel bíró területtel rendelkezik a legtöbb nyugat-európai országgal szemben - állítja az osztály- vezető. — Egyes tájegységek, löszhátak, folyómenti síkságok kedvezőbb talajjal, klímával, jobb ökológiai adottságokkal rendelkeznek, tehát a célt ezeken a területeken egyértelműen a mezőgazdasági termelés fejlesztése jelenti. Elsőrendű feladatként a termelési biztonságot és a minőséget kell javítani, fokozni. Ezért dolgozta ki az FM az országos öntözésfejlesztési programot, amelyet a kormány idén június 17-én hagyottjóvá. A program az ezredfordulóig tartalmazza a tennivalókat, az intézkedéseket. Az öntözésfejlesztési program csaknem 200 ezer hektár rekonstrukcióját, fejlesztését tartalmazza abból a célból, hogy a nyilvántartott 360 ezer összes öntözőterületet teljes egészében hasznosíthassuk. Miután a fejlesztéshez szükséges pénz nem áll rendelkezésre, új beruházási konstrukciót dolgoztak ki, amely a külső tőkebevonást is lehetővé teszi. Máris jelentős az érdeklődés a külföldi befektetők (svájci, finn, német, amerikai stb.) részéről az öntözési program iránt. Ezek egy része a befektetett tőke ellenszolgáltatását termékben kéri.- És ahol rosszak az adottságok? A kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségekben - melyek általában társadalmigazdasági szempontból szintén elmaradottnak tekinthetők, s az utóbbi években munkanélküliséggel szintén különösen sújtottak - a termelési szerkezet teljes átalakítására volna szükség. Sokáig nem folytatható az a mai gyakorlat, hogy a lepusztult domboldalakon is gabonaféléket (búzát, kukoricát) termesszünk, hanem új termékszerkezetre kell átállni. A minisztérium szakembereinek az a javaslata, hogy elsősorban környezet- fejlesztési célú, az erdészeti, a vadászati és egyéb hasznosítást elősegítő beruházások, beavatkozások történjenek. Ez azt jelenti, hogy a szántóként, vagy egyéb mezőgazdasági növényekkel nem hasznosítható területeket erdősítsék, illetve talajvédő gyepesítést végezzenek. A legrosszabb helyzetben lévő kedvezőtlen adottságú területekre a minisztérium központi költségvetésből részletes programokat dolgoztat ki az érintett területek önkormányzatainak, a lakosság bevonásával. Jelenleg a kistéri agrárprogramon dolgoznak, s várhatóan novemberre el is készülnek. Ezen túlmenően a két legelmaradottabb térségünknél - a Cserehát-Hemád völgye (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye) és az Ormánság (Baranya megye) - az FM kezdeményezésére sikerült elérni, hogy a FAO, az ENSZ mezőgazdasági világszervezete támogatást nyújt és nemzetközi szakértőket küld a program elkészítésének irányítására.- Pontosan meghatározható az említett kör?- A korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve kedvezőtlen adottságú területnek az számít, ahol a települések külterületén a szántóföld átlagos aranykorona (AK) értéke nem haladja meg a 17 AK-t. (A földnyilvántartási adatok szerint 1200 település 2,4 millió hektárja tartozik ebbe a kategóriába, azaz a mezőgazdaságilag művelhető terület több mint égyharmada.) Nyugat-Európában szintén jövedelemkiegészítésben részesülnek a kedvezőtlen adottságú térségek gazdálkodói, de elsősorban azért, hogy versenyképtelen gazdálkodást ne folytassanak. A szükséges árualapokat ugyanis a jó adottságú területeken előállítják. A lakosságnak viszont így is meg kell tudni élnie, ezért elsődlegesen környezetvédelmi, -fejlesztési feladatokat hajtanak végre. A minisztérium is ezt a célt kívánja elérni a legrosszabb adottságú térségekben.- Hová jár majd a támogatás? Az államnak térségorientált támogatási rendszert is be kell vezetnie. Tapasztalható, hogy a kedvezőtlen adottságú térségekben a mezőgazdasági termelés alacsony szintje, a jövedelem elmaradása miatt nagy a társadalmi-gazdasági feszültség. E térségekben rendkívül nagy a tőkehiány, ezért esélyük sincs arra, hogy a fejlesztéshez nagyobb összegű hitelhez jussanak, vagy beruházási támogatásokat megpályázzanak, mivel ehhez saját erőforrást is fel kell mutatni. 1,8 milliárd 887 településnek- Mi valósult meg eddig a célokból? —Ma ott tartunk, hogy jövedelemkiegészítési céllal a gazdaságilag elmaradott és/vagy munkanélküliséggel különösen sújtott kedvezőtlen adottságú térségekben bevezették a mezőgazdasági célú föld- hasznosítást elősegítő támogatást, amelyhez nem szükséges termelést folytatni, a talajvédelem biztosítás esetén is igénybe vehető. Ma Magyarországon 887 település kap ilyen támogatást, amely az idén 1,8 milliárd forint (hektáronként a szántó, a kert, a gyümölcsös esetében 1800 forint, a rét s a legelő esetében pedig 700 forint). A program másik célja, hogy előkészítsék a támogatási rendszer továbbfejlesztését a szerkezetátalakítás beindítása, felgyorsítása érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az országosan egységesen működő agrártámogatásokat e térségek tudják a legkevésbé igénybe venni, mivel nem képződik elegendő saját erő a fejlesztéshez. Ezért szükséges, hogy a szerkezetátalakítást ösztönző támogatási rendszert mielőbb bevezessék. Erre is kidolgoznak egy javaslatot, amelyet remélhetően az 1996-os költségvetés összeállításánál már figyelembe vesz a kormány és a parlament. Jövőre a kedvezőtlen adottságú, elmaradott térségek jövedelem- kiegészítő támogatása várhatóan megmarad az idei szinten (azaz 1,8 milliárd forinton). A nem jövedelemkiegészítő termelési és beruházási támogatások (például a vetési, az öntözésfejlesztési) országosan igényelhetők, nincs megkülönböztetés a két térség között. Az e célt szolgáló támogatások köre jövőre várhatóan bővül. A minisztérium által készített kistérségi agrárfejlesztési programok megvalósításához befektetőket keresnek, s az EK-tól és más országoktól támogatások igénybevételét kezdeményezik kész projektek, befektetési lehetőségek felajánlásával. Az első számú ellenség Tőkés László, A Király- hágó-melléki református püspök a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban feltett kérdésünkre a magyar kisebbségnek a román fél álláspontjával való szembenállásáról beszélt. — Nem lehet egyező az állásfoglalásunk, mert a román fél csupán profitálni akar az alapszerződésből, s nem a kölcsönösség és a viszonyosság alapján megkötni azt, hanem csupán Európa kedvéért, kirakatpolitikai szempontból. Magyar részről viszont ennek nagyobb a tétje, ugyanis a Romániában élő magyarság jogairól van szó, és semmiképpen nem köthető meg egy olyan Romániának kedvező alapszerződés, amelyik nem kedvez az ott élő magyarságnak. E körül folyik a huzavona. Elegünk van a Kádár—Ceau-. sescu, vagy ne adj isten, Grósz—Ceauses- cu-féle látszatközeledési politikából. Végre azt szeretnénk, mert itt van a történelmi alkalom, hogy az alapszerződés a romániai magyarság jogainak tényleges megoldásán alapuljon, és így jelentsen történelmi megbékélést, s ne csak a protokolláris szerződések számát szaporítsa. Trianon óta kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyanaz történik: a román politika bennünket vagy beolvasztani, vagy kiűzni, megsemmisíteni akar. —Itt a médiahajón még inkább aktuális kérdés, hogy Romániában milyen helyzete van a magyar nyelvű sajtónak, és az esetlegesen kisebbségi érdekek mellett kiálló román sajtónak? — Olyan román sajtó nincsen, amelyik kiállna mellettünk, viszont olyan román ellenzéki sajtó van, amely demokratikusab- ban, reálisabban és elvszerűbben vizsgálja a kisebbségek ügyét. Még ha a román ellenzék sok mindenben egyet is ért a kinti magyar ellenzékkel, egy dologban, a nemzeti kérdésben sajnos inkább közel áll a román szélsőségesekhez és a hivatalos politikához, mint a demokratikus kisebbségpolitikához. A magyar nyelvű sajtónak csak anyagi korlátái vannak. Elvben sajtószabadság van, a magyar lapok azt írnak meg, amit akarnak, viszont olyan bürokratikus, közvetett cenzúra érvényesül, amely a lapok meg- bukásához vezet. Ez nemcsak a magyar nyelvű sajtóra vonatkozó specialitás, ez a román ellenzéki lapokra is jellemző. A román politika favorizálja az úgynevezett hivatalos sajtót és a szélsőséges sajtót, a többieket pedig mostohagyermekként kezeli. Mindenesetre anyaországi támogatással és szerkesztőségi erőfeszítésekkel sikerül fenntartani a magyar sajtót. El kell hogy mondjam, a titkosszolgálat újból betette a lábát az élet különböző területeire, így a sajtóba is. Ezt nagyon nehéz kimutatni, de elemzések folytán arra a következtetésre lehet jutni, hogy a magyar sajtót is belülről bomlasztják. —Az ön személye nemkívánatos a román politikában, és bizonyos magyar körökben sem. — Propagandisztikus eszközökkel úgy állítanak be, mint a román nemzet első számú ellenségét, aki el akarja adni Magyarországnak Erdélyt. Ez egy szakállas, elcsépelt vádaskodás, amely a román ajkú tömegekben, sőt még Magyarországon is sokakat meggyőz. Én egyes magyar körökben szalonképtelen vagyok, mert ellenségkép készítésére használnak fel. Márpedig, ha ezt sikerül Magyarországon elfogadtatni, akkor a magyar fél úgy tekint a személyemre, mint aki útjában áll a román—magyar közeledésnek. Annak pedig nincs értelme, hogy egy látszatbékesség kedvéért elkotródjunk az útból.
