Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-04 / 165. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ÚJ KELET 1994. október 4.. kedd Családok és gondozott gyerekek 1994 a családok nemzetközi éve. Az elmúlt kilenc hónap során intézmények, magánszemélyek, alapítványok által támogatott rendezvényeket, összejöve­teleket, táborozásokat szerveztek ennek jegyében. Anyagi nehézségekkel küsz­ködő családok tölthettek napokat, hete­ket gondtalan pihenéssel. A Keresztény Ifjúságért, A jövőért Alapítvány Füzér- radványba, az Ifjúsági Táborba hívta családjait július végén. Gondoltunk azokra is, akiknek nem adatott meg, hogy családban éljenek. Tizenkét álla­mi gondozott fiatal nyaralt velünk. Lát­ták és megélték, hogyan zajlik egy család élete. A szülők igazán itt ért­hették meg, hogy gondoskodásuk, sze- retetük nélkülözhetetlen gyermekük harmonikus nevelődéséhez. Minden akadályt közösen küzdöttünk le. Sűrű volt a program, fárasztó a gya­logtúra, korai ébresztő, korai lefekvés „borzolta” kis csapatunk idegeit. Mégis együtt voltunk, minden gyermek meg­értette, hogy a tábor érte van. A csalá­dok befogadták őket, ha csak egy hétre is, de tagjai lehettek egy szerető közösségnek. Azt akartuk, hogy egy pillanatra se érezzék, különböznek tár­saiktól. A vendég gyermekek ajándékot kaptak és adtak. Adtak szeretetet és ra­gaszkodást, adtak egy mosolyt, cserébe minden jó szóért. A búcsúzáskor köny- nyes szemmel köszöntünk el egymástól. Azért mentünk, hogy széppé és em­lékezetessé tegyük ezt a hetet. Sikerült. Július óta minden pénteken és vasárnap újra együtt vagyunk, énekeljük a tábor­ban tanult énekeket, játszunk, be­szélgetünk. Sokan eljönnek, mert érzik, hogy egy nagy család tagjai lettek, ők, akik e forró nyári hetet Füzérradvány- ban velünk „vészelték át”. Lányoknak könnyebb A Basic tánccsoport-egyesület ebben az évben 12 éves. Egyesületként 1992 novemberétől működünk — avat be a részletekbe Mezősiné Bak Júlia, az egyesület vezetője. — Minél hamarabb kezdik a gyermekek a tánc tanulását, annál jobb eredményeket tudnak elérni a későb­biekben. Hatéves kortól bárki jelent­kezhet, mindig változó a csoport­létszámunk is. A fiúk vannak ke­vesebben, ők alaposabban sajátítják el a lépéseket, a lányok viszont könnyebben kezdenek el tanulni. Növendékeink folyamatosan versenyeznek. E osztály­ban kezdik, de az elmúlt évek során már volt,A kategóriás táncosunk és B kategóriás párunk is. Majdnem minden évben az országos versenyeken 1-2 pár a döntőben van. Szeptembertől júniusig tart a versenyévad. Augusztusban ál­talában edzőtáborban készülünk, az idén Baktalórántházán voltunk. A szeptem­ber 17-én megrendezett budapesti orszá­gos versenyen nyolc pár indult el, eb­ből egy pár harmadik és egy az ötödik helyen végzett. Minden meghívásnak eleget teszünk, bálokon, iskolákban és különböző rendezvényeken lépünk fel. Kiállítást rendeztek pénteken és szombaton a művelődési központban azokról a módszerekről, amelyek az egészséges életmódhoz, az egészség megőrzéséhez nyújtanak segítséget. Az érdeklődők különböző gyógy­növénykészítmények hatásával és egészségellenőrző tesztekkel ismerked­hettek meg Gyakorlatias mérnökök a Mezőgazdasági Főiskoláról Több évtizedes múlttal képzi mérnökeit a Gate Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai kar. De vajon mennyire gyakorlatiasak az itt végzett szakemberek és hogyan is néz ki a gyakorlati oktatás? Erről kérdeztük a főiskola .tanszék- vezetőit, elsőként dr. Lengyel Antalt, a Mezőgazdasági Gépek tan­székvezető helyettesét, a gé­pészmérnöki szak vezetőjét. — Szakunkon alapvetően két szinten folyik a gyakorlati képzés, egyrészt az elméleti oktatással párhuzamosan a tanszéki laborokban és mű­helyekben, másrészt az összefüggő gyakorlatokon kint, termelőüzemi körülmé­nyek között. Ezek az össze­függő gyakorlatok 16 hetei tesznek ki a hat félév során, ez megfelel egy teljes félévi oktatási órának. A gyakorlati képzés konkrét célja bizo­nyos alapjártasság elsajátí­tása mezőgazdasági termelési tevékenységekben és a hoz­zá tartozó gépi munkák vég­zésében, illetve a gépek üzemeltetésében. Jelenleg a hallgatók a gya­korlati helyeket önállóan keresik meg, ők hoznak szá­munkra javasTaTöC hol szeret­nék letölteni a gyakorlatot. Ezek lehetnek saját gazda­ságok, idegen gazdaságok, állami és magángazdaságok. Ebben a szektorsemlegesség érvényesül. ­Hallgatóink alapvető jár­tassághoz jutnak az alapvető technológiai műveletekben, a kéthetes technikai minimumgyakorlaton. A gépjárművekkel szerzett gyakorlatiassá­got azzal kívánjuk fokozni, hogy a hallgatónak meg kell szerezni a vonta­tóvezetői vagy a tehergépjárművezetői jogosítványt. A gyakorlati képzés a mérnökkézés 3-500000 Ft költségének 10-15 százaléka. — A repülőmémöki szakon repülőgép­vezető mérnököket képzünk — ismerteti dr. Szabó Gyula tanszékvezető főiskolai docens. A hallgatók repülőgép-vezetői jogosítványt szereznek. Az új nemzetközi előírásoknak megfelelően, az ICAO- kereskedelmi repülőigazolvány megszer­zését célozza a gyakorlati képzés. Ez 140 repült légiórát és 20 óra szimu- látoros gyakorlatot jelent. A szimulátorunk megfelel a nemzetközi színvonalnak a kisgépes oktatásnál. Negy­ven olyan helyzetet lehet vele megcsinálni, amit levegőben nem gondolok itt a vész­helyzetekre. Ehhez párosul a magas szín­vonalú angol nyelvtudás, a speciális angol repülési szaknyelv, amelyből hatóság előtt kell vizsgát tenni. Már a szimulátorképzésnél bevonjuk azokat az oktatókat, akikkel később repülni fognak a hallgatók. Ezek a nyíre­gyházi repülőtér , a Tréner Kft. emberei, akik a mi hallgatóink voltak. A repülőtér az ország második legna­gyobb repülőtere, fel van szerelve az éjszakai műszerrepüléshez szükséges berendezésekkel, 1000 m-es betonpályá­ja van. Egy hallgató évi képzése 1,600000 Ft körül van, ezt a Földművelésügyi Minisz­térium biztosítja, a jövőben azonban szükség van a pilótát igénylő cégek tá­mogatására is. A mezőgazdasági tanszék munkájáról dr. Galó Miklós tanszékvezető beszélt. — Az általános agrármémökképzésben vegyes méretű gazdaságokra tudjuk a hall­gatókat felkészíteni, amiben a gyakorlat­nak óriási szerepe van. A leendő mér­nököknek hetente egy nap naposgyakor­lata van, minden félévben egy nap hetesi- gyakorlata, illetve az első tanévet és a második tanévet követően öthetes nyári ösz- szefüggő gyakorlat van. Úgy ítélem meg, hogy a végzettjeink helyt tudnak állni a gyakorlatban, abban az esetben is, ha magángazdák lesznek, abban az esetben is, ha valamilyen vállalkozásnál helyezkednek el, és ott külön­böző szinten vezetői beosz­tásba kerülnek. Ugyanúgy, mint nyugaton, egy-egy mezőgazdasági vál­lalkozónak a diploma mellett a fizikai munkát is el kell tud­nia végeznie. Ezért első évben a napos gyakorlatok keretében első­sorban fizikai munkát vé­geznek a diákok, ez általános, minden hallgató ugyanazt a munkát végzi, míg a második tanévben szakirányt válasz­tanak. Három szakirány fut most, ezek a növénytermesz­tés, állattenyésztés, és a ker­tészeti termesztés — ennek megfelelően végzik a gya­korlatot. Ugyanúgy, mint a gépé­szeknél, mi nemcsak a tech­nológiával ismertetjük meg a hallgatókat, hanem a gépe­sítés kérdéseivel is. Ezt a célt szolgálja az első tanév végén egy kéthetes összefüggő gyakorlat, amelyet a tokaji szakmunkás- képző intézetben szoktunk lebonyolítani, ez vizsgával zárul. Rövidebb időre minden évben elvisszük hallgatóinkat külföldre, elsősorban Auszt­riába, ahol különböző farmokat látogatnak meg. Az elmúlt évben kertész szakos hall­gatóink egy-egy hetet töltöttek Holland­iában aTulipa Kft. segítségével,ezen kívül hét fő vett részt ugyancsak Hollandiában gyakorlaton. A farmerek pozitívan nyilatkoznak hallgatóink munkájáról, visszaigazolva munkánk eredményét. Fedeles I. Az amatőr természetbúvár Gyermekkorában még csak múló szeszélynek hitték elképzeléseit, később aggódni kezdtek épelméjűsége miatt. Mostanában inkább csodálják Gerald Durrellt, akit legtöbben talán csak „amatőr ter­mészetbúvár” néven ismernek a hazánkban is sugárzott sorozata óta. De mivel egy újszülöttnek minden vicc új, s e témáról nem lehet eleget beszélni, szeretnék néhány szót ejteni tevékenységéről. Ez az úr nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a kihalófélben lévő állatok megmentését, s egykori természetes élőhelyükre való vissza­telepítését. Tudom, napjainkban, mikor emberek ezreinek élete sincs biztonságban, furcsának tűnhet az ilyen tevékenység, mégis azt hiszem, nem siklunk át a probléma fölött. Hogy erről szót ejtek, nagyban hozzájárult az a prospektus, amit néhány héttel ezelőtt küldött kérelmemre Gerald Durrell. A fotók mellett vörös körben a Jersey állatkert címerállata, a dodó, mely saj­nos mára a kiveszett élőlények listájára került. A borítólapról egy szomorú lemur tekint vissza ránk. Fölötte jelmondat: „Ha minden vad élne, melyet létünk során kiir­tottunk, az Ember lelke sem lenne annyira sivár.” S hogy ne legyen még sivárabb, arról mi is egyszerűen gondos­kodhatunk. Hazánkban is szép számmal akadnak veszélyeztetett fa­jok, életük talán csak tőlünk függ. A tarajos gőtéknek már alig van életterük, sorstársaik, az ugyan­csak ritka mocsári teknősök sem büszkélkedhetnek hatalmas lakóhe­lyeikkel. Mindjobban megfogyatkozik a hazatérő és a hazánkat el­hagyó gólyák s a többi költözőmadár száma. Miért? Könnyű lenne most felelősöket keresni, de nem ezt akarom. Önmagunkhoz, mindannyiunkhoz próbáltam szólni, és hadd fejezzem be ezzel a groteszk mondattal: .„Vigyázzunk em­bertársainkra, az állatokra!” Sz. I .

Next

/
Thumbnails
Contents