Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-25 / 183. szám
2 1994. október 25., kedd UJ KELET Göncz Árpád svájci politikust fogadott Mielőbb szeretnénk tisztázni Magyarország csatlakozási feltételeit az Európai Unióhoz — mondotta Göncz Árpád, amikor fogadta a Svájci Szövetségi Gyűlés Államok Tanácsának elnökét. A köztársasági elnök elégedetten nyilatkozott a magyar—svájci kapcsolatokról. Kiemelte, hogy hazánk a jövőben is számít a svájci tőkebefektetőkre. Riccardo Jagmetti ígéretet tett arra, hogy felhívja a svájci pénzintézetek figyelmét, hogy vegyenek részt a magyar bankrendszer fejlesztésében. Horn Gyula református küldöttséget fogadott Horn Gyula kormányfő hivatalosan fogadta a Magyarországi Református Egyház küldöttségét. A találkozó után a miniszterelnök a sajtó képviselőinek elmondta: tekintettel az ország nehéz pénzügyi helyzetére megértést kért az egyháztól. Hegedűs Lóránt püspök elmondta, hogy Horn Gyula megerősítette: az egyházak közszolgálati tevékenysége állami szempontból is közügy, amely támogatást érdemel. A püspök hozzáteszi: az egyház megpróbálja szükségleteit a lehetőségekhez közelíteni. A Koalíciós Egyeztető Tanács ülése A koalíciós pártok szerint ki kell írni a népszavazást az expó megrendezéséről, amennyiben hitelesnek bizonyul az ezt kérő petíció százezer aláírása. A Koalíciós Egyeztető Tanács ülését követő tájékoztatón elhangzott, hogy a kormánynak addig is meg kellene vizsgálnia a szavazás lehetséges gazdasági és nemzetközi következményeit. Valószínű, hogy a kabinet már csütörtökön tárgyalni fog a kérdésről. A KÉT ülésén szó volt arról is, hogy a kormánypártok az Alkotmánybíróság létszámának kérdésében indokoltnak tartják az alaptörvény módosítását. A koalíció 11 tagú testületet javasol a mostani 15 fős helyett. Konferencia az etnikai csoportok védelméről Autonómia nélkül nem lehet megoldani a kisebbségi kérdést—mondotta Tabaj- di Csaba, az etnikai csoportok védelmével foglalkozó nemzetközi tanácskozás nyitó előadásában. A megbeszélés az EBEE—fővárosunkban ülésező—felülvizsgálati konferenciájához kapcsolódik. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes államtitkára kifejtette: ha a kisebbségek számára nem biztosítják az autonómiát, akkor valójában jogaikat tagadják meg. Az autonómia nem a szeparatizmus előkészítője, hanem éppenséggel annak megelőzője. Tabajdi sürgette, hogy a többségi kormányok kezdjenek párbeszédet e kérdésről a kisebbségekkel. Vasutas szakszervezetek állásfoglalása Haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a vasutasok jövő évi foglalkoztatásáról, béremeléséről a MÁV Rt. vezetői és a szakszervezetek képviselői között—hangzik az érdekvédelmi szervezetek állásfoglalása. A dokumentumban — amelyet elküldték a miniszterelnöknek is — sürgetik, hogy legkésőbb az év végéig szülessen meg a kormány és a MÁV közötti pénzügyi szerződés. A tervezett változások: vonalbezárás, forgalomszüneteltetés, létszámleépítés, nem csökkentik, hanem növelik a közkiadásokat — állítják a vasutas szakszervezetek. MNB-tájékoztató Az év első hét hónapjában folytatódott az ország külföldi eladósodása—közölte a Magyar Nemzeti Bank. A bruttó adósságállomány július végén elérte a 26,3 milliárd dollárt. Az amerikai valuta gyengülése növeli az adósság dollárban számított értékét, de magasaban tartja a devizatartalékok összegét is. A konvertibilis folyó fizetési mérlegben tovább nőtt a deficit. A lakossági megtakarítások jelentősen nőttek. Rádióműsort indít a Magyarok Világszövetsége Egy kenyéren címmel szolgáltató rádióműsort indít december elsejétől a Magyarok Világszövetsége —jelentette be az MVSZ szóvivője. Antall István — aki az új műsor szerkesztője is —- elmondta, szakítani akarnak azzal a gyakorlattal, hogy csupán érzelmi alapon közelítsenek a határon túli magyarokhoz. Többek között olyan kérdéseket kívánnak elemezni, amelyek a magyar kisebbségek népességi, migrációs kutatásaival foglalkoznak. Az adás havonta egyszer, a Kossuth és a Petőfi rádió éjszakai műsorában jelentkezik. Egyelőre csak a Kárpát-medencében és környékén lesz hallható, később várhatóan távolabbra is eljut. Osztrák—magyar miniszteri konferencia Ausztria a legteljesebb mértékben támogatja Magyarország csatlakozását nemcsak az Európai Unióhoz, hanem az OECD-hez is — mondotta Franz Vranitzky kancellár az osztrák—magyar miniszteri konferencia megnyitóján. Békési László a magyar gazdaság pillanatnyi helyzetét bemutató előadásában szólt a kormány céljairól, amelyek közül kiemelte a stabilizációt, a privatizáció felgyorsítását, valamint a gazdasági növekedést. A magyarországi tőkebefektetésekben igen nagy szerepük van az osztrákoknak. Ehhez a kormány eddig is és ezután is jogi biztonságot teremt — mondotta a pénzügyminiszter. Tel-Aviv — Hamász-tag volt a merénylő Sikerült azonosítani a múlt heti tel-avivi buszrobbantás tettesét. Ezt a város igazságügyi orvosszakértői központja jelentette be. Az elkövető minden kétséget kizáróan egy 27 éves Hamász-aktivista volt. Az azonosítást sejttani vizsgálatokkal végezték el. A merénylet során szintén életét vesztő Szalah Abdel Rahim Szual holttestének sejtjei megegyeztek a Ciszjordániában felkutatott szülők véréből származó sejtekkel. Megfigyelők a palesztin választásokon Izrael visszautasította azt a palesztin követelést, hogy azonnal szüntessék meg a Gáza-övezet és Ciszjordánia zárlatát, de beleegyezett abba, hogy a palesztin önkormányzati választásokat nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék. A Kairóban folyó tárgyalásokon az izraeli delegáció hosszas szócsaták után meggyőzte a palesztinokat, hogy szánjanak harcba a terrorizmussal. Az egyeztetés hétfőn a palesztin önkormányzati választás módozatairól folyik, különbizottság foglalkozik majd a határátkelőhelyek és a palesztin határőrök szerepével. ÜGYÉSZEK TALÁRBAN (Folytatás az I. oldalról) A vezető ügyészeket pályázati rendszer alapján nevezik ki. Ha nincs megfelelő jelölt, újra kiírják a pályázatot. A törvénytervezet nem tartalmaz konkrét fizetési forintösszegeket, de rendelkezik a jubileumi jutalomról. Huszonöt év után kéthavi, harminc év után háromhavi, míg negyven év után öthavi fizetést vehet fel a hűséges alkalmazott. A végkielégítés is elég szép summa. Öt év alatt öthavi, 8 év alatt kéthavi, 12 év alatt 9 havi, 20 év alatt 11 havi, míg 20 év feletti szolgálati viszony esetén 13 havi fizetésre jogosult. Hivatalos kiküldetésben a munkaadó kontójára első osztályú vasúti kocsiban utazhat, szállodában lakhat. Napidíja az egynapi keresetének 30 százaléka. (Hol van már az a megszokott 31 forint!) Eves szabadsága az előmeneteli törvény függvényében 30,35 vagy 40 munkanap. Ez utóbbi az összes 50 évesnél idősebb ügyészt, illetve a vezető állású ügyészeket is megilleti, de ez már a plafon. Igaz, ez is két hónap, bárhogy is számoljuk. Az ügyészségi munka összeférhetetlen a párttagsággal. Nem lehet sem képviselő, sem polgármester, s már a kampány idején szünetel szolgálati viszonya. Érdemes később — mandátumának lejárta után — újra ügyésznek állnia, mert így utólag fogják ügyészségi szolgálati időnek minősíteni polgármestersége vagy képviselősége idejét! Tudományos, oktatói, versenybírói, illetve szerzői jogvédelemben részesülő tevékenységet ügyészként is végezhet, de munkaköréhez kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem vehet fel. Nem lehet benne gazdasági társaságban, igazgatói tanácsban vagy felügyelő bizottságban sem. A rossz emlékű káderlap mintájára az alkalmazottakról személyi nyilvántartást vezet a munkáltató. Ebbe még a szolgálati, önvédelmi és vadászfegyvere adatait is fel kell tüntetni. Tartalmazza még a törvény- javaslat, hogy az ügyésznek talárban kell képviselni a vádat a bírósági tárgyalásokon. Még egy miniszteri expozéra sor került. Békési László pénzügyminiszter a társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről beszélt. Ez az összeg ma már 190 milliárd forint. Ennek 30 százalékával felszámolás alatt álló, 4 százalékával a csődbe jutott vállalatok rendelkeznek, 23 százalékra az adósok átütemezést kértek, így ez sem behajtható. A MÁV is nagy adós, tőle sem várható mostanában járulékfizetés. A törvényjavaslat értelmében 44 milliárd forintra tehetne szert a költségvetés. Ez főleg a közepes és a kisebb vállalkozókat segítené a talpra állásban. Az Egészségbiztosítási Pénztár az 1994. június 30-ig fennálló, 1000 forintot meg nem haladó tartozást törli, ha a törvény elfogadásra kerül. Az ez év közepéig fennálló, ennél nagyobb összegű tartozás és késedelmi pótlék 36 százalékát engedik el, ha az adós a maradékot ez év december 15-ig fizeti be. Jövő év február 28-ig történő rendezéskor 24 százalékot, április 30-ig 12 százalékot, míg jövő év közepéig történő befizetés esetén mindössze 6 százalékot engednek el. Érdemes tehát mielőbb rendezni az adósságot. A javaslatot a Szociális és Egészségügyi Bizottság és a számvevőségi bizottság is támogatta. Az általános vita a jövő héten folytatódik. A határozathozatalra csak később kerül sor. Az ellenzéki véleményekből kiérződik, hogy csak a koalíció fog igennel szavazni. Az az adós, aki most anyagi haszonszerzés miatt fog fizetni, eddig is fizethetett volna—mondta ATím Gyula (MDF) —, s nincs jogunk, erkölcsi alapunk a rosszul fizetőknek kedvezményt adni a becsületes járulékfizetőkkel szemben. Ekkor ugyanis legközelebb senki sem fog időben teljesíteni. Ezt viszont a kormány sem akarhatja... Zéta Nyugodt, csendes gyűlés volt Szabolcsi szemmel (Folytatás az I. oldalról) — Eltelt száz nap a kormányra kerülés óta. Hogyan értékelték a jelenlévők az eddigieket? — Mindenekelőtt értékelték a koalíció létét. Megállapítottuk, hogy a koalíció életképes — mint ahogy azlKuncze megfogalmazta, - életképes, mert annak kell lennie. Az SZDSZ evezhetne mással is egy csónakban, ha a választók osztottak volna evezőt másnak. Nem volt véletlen az sem, hogy az első napon — még akkor, amikor a miniszterelnök jelen volt —, Pető ismertette a 12 pontját, amiben leszögezte azokat a sarokpontokat, amelyeket meg kell valósítania a kormányzatnak, és amelyek nélkül nem működhet tovább a koalíció.- — Mennyire volt egységes a küldőtt- gyűlés? — Árnyalatnyi különbségekkel egységes volt a társaság. Talán egy kicsit mindenki elégedetlen volt a kormány eddigi működésével. Nem volt parázs hangulat, csendes, „unalmas” gyűlés volt. Egy olyan párt gyűlése, amelynek nincsenek belső problémái, személyi ellentétei, és kifelé tekint, a hogyan továbbot keresi. — És hogyan tovább? — Elsődleges az önkormányzati választás. Itt adódott is némi nézetkülönbség. Egyesek már 20 százalékos eredménnyel elégedettek lennének, mások azonban 30 százalékot szeretnének elérni. Az az általános vélemény, hogy az eddigi sikeres SZDSZ-es polgármestereknek jó esélyeik vannak a győzelemre. Kiemelten fontos Demszky Gábor újraválasztása. A „hogyan tovább” egyik sarokpontja a kormányzópártok és az ellenzék viszonyának megváltoztatása. Mint azt Pető is kijelentette, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fontos döntések konszenzusos alapon jöjjenek létre. Az önkormányzati törvény kapcsán például elmondták, hogy a jövőben az SZDSZ nem adja a nevét olyan döntéshez, amely nem hatpárti konszenzuson alapul. — Milyen a tagok véleménye a párt új vezetőségéről? — Nagyon szerencsés, hogy Kuncze Gábor bekerült a vezetésbe, és nemcsak informatív joggal vesz részt az üléseken. Fontos dolognak tartom, hogy nem töltötték fel a vezetést kormánytagokkal, és új arcok kerültek be. Gondolok itt például — bármennyire furcsa is— Kunczéra vagy Kis Zoltánra. És az sem mindegy, hogy nagy számmal képviselteti magát a vidék a vezetésben. Garamvölgyi Imre Válságban az érdekegyeztetés (Folytatás az I. oldalról) Az akár normálisnak is tekinthető érdekérvényesítési harc jelenleg a pszichológiai háború eszközeivel is folyik, s a hangnem nemegyszer az Antall- Schamschula korszakot idézi. Forró Evelyn kormányszóvivő tíz napja ugyan nem küldte el a fenébe a szakszervezeteket (mint egykor a munkaügyi miniszter), de „a miniszterek általános megdöbbenését” tolmácsolta, és elfogadhatatlan ultimátumnak minősítette a munkavállalói oldal soros elnökének levelét a kormányhoz. Ebben Palkovics Imre a költségvetési tervezés leállítását követelte az Érdekegyeztető Tanács üléséig. Nem lehetetlen, hogy a kormány (szóvivő) abban bízott, hogy az „ultimátum” a Munkástanácsok Országos Szövetsége gyakran külön úton járó elnökének egyéni akciója, de hamar kiderült, a hat szak- szervezet egyeztetett véleményéről van szó. Ezt a szópárbajt követte a már említett múlt hétfői, zárt ajtók mögötti találkozó, amely után hirtelen béke lett — néhány órára. A kormány képviselője ugyanis sikert jelentett: a szociális partnerek megegyeztek az érdekegyeztetés ütemtervében. Eszerint az alapelvekről folytatandó október 26-i tanácsülés után a munkaadók és a munkavállalók november 5- ig megkapják a jövő évi költségvetés normaszövegét, s újabb tíz napon belül a három évre szóló gazdasági megállapodásra vonatkozó kormányelképzeléseket. Az ezt követő „gondolkodási szünet” után pedig az Érdekegyeztető Tanács november 25-től tárgyalhat a jövő évi költségvetés tervezetéről. E megállapodás szépséghibája, hogy közben a költségvetés már megkezdi parlamenti pályafutását is, tehát megint az történik, amiért annak idején az MDF-kormányt vádolták: a kabinet egyeztetés nélkül terjeszti a törvénytervezetet az Ország- gyűlés elé, ezzel bizonytalan helyzetet teremt mind a képviselők, mind a szociális partnerek számára. A szakszervezetek közül a Liga mindenesetre máris elfogadhatatlannak minősítette Békési pénzügyminiszter elképzeléseit, mind konkrétan a jövő évi reálbércsökkenést, mind általában a restrikciót. A — hajdani politikai súlyát elvesztő — Liga tiltakozásánál még fontosabbnak látszik a Szocialista Párthoz sok (személyi) szállal kötődő közalkalmazotti és értelmiségi szak- szervezetek tiltakozása. A Pedagógus Szakszervezet elnöke, Szőllősi Istvánná szocialista képviselő már szinte nyíltan sztrájkkal fenyeget, ha a kormány tényleg megvalósítaná az iskolabezárásokat, óraszámemelést, elbocsátást és mindezzel együtt jövedelemcsökkenést tartalmazó terveket. A legnagyobb figyelem persze a MSZOSZ-nek és elnökének, Nagy Sándornak az állásfoglalását kíséri. Nagy Sándor az elmúlt hetekben, hónapokban — csökkenő keménységgel ugyan, de — ismételten azt mondta, hogy elfogadhatatlannak tartja a reáljövedelem-csökkenését. Ugyanakkor két hete a lapok hírül adták, hogy az MSZP képviselőcsoportjának ülésén felszólalva támogatta a Békésiprogramot, a reálbérek átlag öt százalékosjövő évi csökkenését és mintegy 200 ezer — elsősorban közalkalmazotti — munkahely felszámolását. Igaz — mint később nyilatkozta —, a frakcióülésen nem az MSZDSZ elnökeként, hanem a frakció költségvetési munkacsoportjának vezetőjeként szólalt fel. Egy csütörtöki szakmai tanácskozáson a magyarországi munkaügyi konfliktusok egyik legtekintélyesebb kutatója, Héthy Lajos — aki most történetesen a Munkaügyi Minisztérium államtitkára — meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott az érdekegyeztetés és a társadalmigazdasági paktum esélyeiről. Szerinte, ha a kormány következetesen ragaszkodik álláspontjához, akkor nem biztos, hogy létrejön a megállapodás. Ha viszont engedményeket tesz a szociális partnereknek, akkor végzetesen fellazulhat a stabilizációs program. A kormány mindenesetre a múlt héten bevetette a csodafegyvert: a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatóját. Michel Camdessus elé felvonultatta a vállalkozói munkaadói képviseletek és a szakszervezetek vezetőit is, hogy tőle hallják: a magyar gazdaság szereplőinek nincs sok választásuk. Camdessus azt sem mulasztotta el, hogy figyelmeztessen, az elkerülhetetlen kemény intézkedések végrehajtásához társadalmi béke kell. Egyszersmind méltatta annak a ténynek a szépségét, hogy Magyarországon Érdekegyeztető Tanács működik. Hajdú András
