Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-24 / 182. szám
Ui KELET 1 n MEGYÉNK ÉLETÉBŐL w i 1994. október 24., hétfő 3 Játékos módszertan Ismét beindult szeptemberben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a drámapedagógia posztgraduális képzés. Korábban a népművelés tanszéken folyt ez, jelenleg pedig a magyar tanszék, illetve e tanszékről Margócsy Klára tanárnő karolta fel ezt a kezdeményezést. A négy féléven át tartó levelező képzés államvizsgával zárul, mely után szakosító oklevelet kapnak a hallgatók. A hétvégi előadásokon, konzultációkon, gyakorlati foglalkozásokon tanulnak többek között játékelméletet, játékpszichológiát, művészetszociológiát, kommunikációs tréninget. Ez utóbbi főként gyakorlati részből áll, amitBelinszki József vezet, s amelyet lelkesen végeznek maguk a diplomás pedagógusok is. Hiszen ők is saját tapasztalataikon, élményeiken keresztül tudják majd átadni diákjaiknak az itt tanultakat. Természetesen mindezt már az óvodában is lehet hasznosítani. Megismerkednek olyan mozgásazonosulásra épülő játékokkal, módszertani fogásokkal, amelyek nemcsak a magyar és történelem, de az osztályfőnöki órától kezdve az éneken át akár a metamatika órán is alkalmazhatók. Fontos, hogy a játék itt eszköz, melynek célja a gyerekek személyiségének fejlesztése. Minden gyerekben rejtőzik valamiféle tehetség, ügyesség, csak engedni kell kibontakozni. Ez aztán továbbfejleszthető a néptáncban, a színjátszókörökben. Lévai Ágnes Fortuna úr, avagy mit tud Lábistsák? Ufót gyártanak Fehórgyarmaton néz ránk Lábiscsák úr —, félnek az újtól. — Ezért nem haladunk sehova. Levetem a kesztyűmet, hogy nézzek ki valahogy, aztán lehet kérdezni és fényképezni. — Ön télen, nyáron, reggeltől estig itt van az utcán. Milyenek a kisvárdai emberek? — Szépek,csúnyák,szegények,gazdagok, mint máshol. Hozzám nem a gazdagok járnak. Érződik a szegénység. Ezelőtt négy évvel addig húzta valaki sorsjegyet, míg az összes nyereményét eljátszotta, ma majdnem mindenki kéri a pénzecskéjét. Lassan barátom lesz az egész város. Megállnak, beszélgetünk, aztán egymással beszélgetnek. Pillanatok alatt a politikára terelődik a szó. El se hiszik, mennyire kikupálódok közöttük. Minden eseményről naprakész információm van. — Panaszkodnak? — A megélhetési problémákat az feszegeti általában, akinek van bőven mit aprítani a tejbe. Az idősebb generáció hiányolja a rendet ebben a fenenagy demokráciában, emellett nem sírják vissza a régit. Nem szeretik ezt az átmeneti állapotot, ahol nagyobb dicsőség lopni, csalni, hazudni, mint becsületesen élni. Múltkor kifejtette itt valaki, hogy szégyen erre a demokráciára, hogy a milliós sikkasztok személyiségi jogai fontosabbak, mint a felelősségre vonás. Az lenne jó — és ez az én személyes véleményem —, ha a kisembernek nem kellene politizálásra pocsékolni az idejét, hanem élvezhetné a nagyemberek politizálásának gyümölcsét! — Ön meg van elégedve az élettel? — Miért ne lennék? Az emberek szeretnek, én is őket. Ha nem vagyok itt, már keresnek. Egy kicsit azért sértődött vagyok: már négy éve szobrozok itt a főtéren, és még nem vagyok rajta a Kis- várda-térképen. F. Sipos József A privatizációval járó vajúdás a MEZŐGÉP egykori fehérgyarmati gyáregységét sem kerülte el. A rendszerváltás előtti időkben kalapácsos terménydarálókat, majd Tajga lakókocsikat gyártott az akkor még többszáz főt foglalkoztató üzem. A lakókocsikra most is lenne kereslet, de a Szovjetunió utódállama, a megrendelő Oroszország fizetési nehézségekkel küszködik. A gyár új termékek gyártására irányuló törekvéseit sokáig nem kísérte szerencse, de október elsejétől bizakodásra okot adó termék sorozatgyártását kezdték meg. Erről tájékoztatott Pacza Mihály ügyvezető igazgató. — Még most is gyártjuk az egykori főprofilunkat jelentő Tajgát, de míg pár évvel ezelőtt egy év alatt ezernél is többet kellett elkészítenünk, most már annak is örülünk, ha havonta tíz darabra van fizetőképes megrendelés. — Milyen gondot okozott ez? — Önmagában az is elég, hogy üzemünk kapacitását nem tudtuk, tudjuk kihasználni. De ennél is nagyobb baj, hogy az embereket nem tudjuk foglalkoztatni. Az első fél évben olyan kevés munkamegrendelésünk volt, hogy embereket kellett elbocsátani. Sokszor úgy segítettünk rajtuk, hogy családjuk ne maradjon kereset nélkül, gyárrendezést, karbantartást végeztünk. Az is igaz, hogy az év első felének ez az időszaka az elmondottak miatt némi vagyonromlással járt. Fémkandalló Fehérgyarmatról Pacza Mihály ügyvezető igazgató — Miért tulajdonít ennek ekkora jelentőséget? — Nem én értékelem így ezt a helyzetet, hanem az a körülmény, hogy gyárunk száz százalékban dolgozói tulajdon. Alig több mint félszáz dolgozó megvette a Mezőgép egykori gyáregységéből alakult Fehérgyarmati Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-t, és ahhoz, hogy működőképesek legyünk, szerkezetváltást kellett végrehajtani. Ez pedig csak úgy egészséges, ha nem jár jelentős tőkeveszteséggel. —A jelekből ítélve ez sikerült is. — Még csak annyit mondhatunk, elindultunk felfelé az emelkedőn. Ha semmi nem jön közbe, akkor ismét lesz tartósan lekötött kapacitásunk, mégpedig a fizetőképes nyugati piacra. — Ez ilyen könnyen ment, ahogy most elmondta? — Mivel év közben már tudtuk, hogy nyugati, pontosabban német piacra termelünk, minősíteni kellett az üzemet, hogy a végtermék előállítása megfeleljen az ottani szabványoknak. Az üzem minősítését magunk valósítottuk meg, ami azt jelentette, hogy hegesztési technológiánkat korszerűsíteni, az anyagok tárolási feltételeit javítani kellett. A dolgozók továbbképzésében segített a munkaügyi központ. A Mezőgazdasági Főiskolán az átképzésben résztvevők német minősítő oklevelet kaptak. Amikor mindez összeállt, akkor kedvező benyomás alakult ki a német megrendelőben rólunk, és indulhatott a termelés. — Úgy hallottam a munkásoktól, hogy eléggé különleges dolgot gyártanak. — Ez csak nekünk, magyaroknak különös, ha egyáltalán annak mondható, mert nem másról van szó, minthogy ufó-típusú fémkandallókat gyártunk. Nyugaton nagy a kereslet ez iránt a termék iránt, mert az energiaárak nagysága miatt ismét visszatérnek Európának azon a részén a hagyományos fűtési megoldásra. Nyugodtan mondhatjuk, hogy reneszánszát éli a kandalló. Azon meg ne csodálkozzon, hogy ilyen formájú, mobil, ufóhoz hasonló fűtőtesteket gyártunk, mert ez a hagyományos kandallónál jobban telepíthető, olcsóbb, és mégis esztétikus a lakásban. Ráadásul energiatakarékos is, mert a hulladékot is hasznosítani lehet benne. — Milyen jövővel kecsegtet ez? — Az idén közel ezer darabot kell szállítanunk a megrendelőnek. Az előzetes egyeztetések szerint a következő évben több ezret kell gyártanunk. Ha stabilizálódik a helyzetünk, a mostani nyolcvanöt ember mellett még tudunk foglalkoztatni szakembereket. Természetesen ehhez az kell, hogy a munkánkkal elégedettek legyenek. •— Mivel lehet ezt elérni? — A piaci versenyre a jellemző, hogy ha van munka, gyorsan kell megcsinálni, mert a megrendelő diktál. Nem ülhetünk tehát a kandallónál, hanem szükség esetén éjjel-nappal dolgozni kell, mert ha elveszítjük a partner bizalmát, azt mégegyszer nehéz visszaszerezni. Aradi Balogh Attila Jármiban, az átadott kerékpárút mellett, esztétikus betonelemekből vízelvezető árkot építenek Penzes László felvetele Hideg, csípős a kisvárdai reggel. Sapkában, kesztyűben, állig begombolkozva ül szerencse-papírjai mögött a főtéren Lábiscsák úr, a lottóárus. Valamit számol. Fel sem néz, mikor megállunk előtte. Kezemben jegyzetfüzet, kollégám nyakában fény- I képezőgép.-A Uram, ha megengedi, ! az újságtól jöttünk... — Azt mindjárt gondol- | tam, hogy nem szerencsét I próbálni jöttek ilyen felsze- f', reléssel. De ha megengedi dik önök is, nem magukból I élek, hanem ebből ■— és felmutat egy köteg szelvényt —; várjanak egy kicsit, mintjárt nyilatkozom. — Közben érkezik egy vásárló. Egy lottót kér. — Tessék egy gépi lottó! Ez a jövő útja, itt a 21. század! Nem veszhet el, nem kallódhat el. Ha nyer, biztos megkapja a pénzét. Az ügyfél hagyományosat kér. — Mondja a számokat, uram! Ha nincsenek saját számai, van előre kitöltött szelvényem. Múltkor a hatoson csináltam egy ötöst, majdnem minden héten csinálok egy hármast. — Üresen kérem a hagyományost! — mondja a vásárló. Fizet, és megy. — Általában ilyenek az emberek — Nyelvvizsga másképpen Azok, akik most jelentkeztek középfokú c vagy a — azaz szóbeli —‘ típusú nyelvvizsgára, egy értesítést kaptak a következő szöveggel: „Tisztelt Vizsgázó! Értesítjük, hogy a hallás utáni értést mérő teszt jellege megváltozott. A kitöltendő feladatlap nem igaz/hamis állításokat, hanem az elhangzott szöveg alapján mégválaszolandó kérdéseket tartalmaz. Minden helyesen, a megkívánt részletességgel megválaszolt kérdésnek pontértéke van. A hallás utáni érték rpaximálsi pontszáma továbbra is: 15 pont. A feladatlap kérdései magyarul Vannak megfogalmazva és a válaszokat is magyar nyelven kell megadni. Á hallás utáni értésre kapott pontszámait a nyelvvizsgabizotnyítványból fogja megtudni, mivel a szóbeli vizsga végéig nem lesz meg az eredmény.” A részletekről dr. Nábrádi Zoltánnét, az Idegennyelvi Központ Debreceni Tagozatának vezetőjét kérdeztük. — Milyen hosszúságú szöveget játszanak le? — Az anyag időtartama két-három perc, erre három-hét kérdést teszünk fel, attól függően, hogy mennyire globális a szöveg. Ha egy dologról szól, akkor kevesebb kérdés van. — Mennyi idő alatt kell válaszolni? — A vizsgázó húsz percig tartózkodik a teremben. Ebben benne van az, hogy a jelen levő tanár köszönti a megjelenteket, akik ezután háromszor meghallgatják a magnófelvételt, a többi időt pedig a feladatlap megválaszolására fordíthatják. — Honnan valók a felvételek? — Minden esetben Pestről küldik le őket. Ezek most bemondók által mikrofonba mondott szövegek, de szó van róla, hogy később párbeszédeket is lejátszunk majd, mert azok életszerűbbek. — Sok a panasz a hangminőségre. —- Nálunk, Debrecenben biztosan nem. Itt a nagyelőadó van kihangosítva, amit egyszerre 50-55 ember hallgathat. Felkészültségünkre jellemző még, hogy nem is a tanár, hanem két technikus irányítja a lejátszást. —A vizsgázó mikor nézheti meg feladatlapját? — Az első elhangzásnál még írással le van fordítva, de csak azért, hogy ne vonja el a figyelmet a szövegről. A második lejátszásnál már tanulmányozni lehet a kérdéseket és az állításokat.-— Mi indokolja a változásokat? — Régen igen/nem válaszok voltak a tesztlápon, ezért az elért eredmények gyakran nem tükrözték a vizsgázók valós felkészültségét. Bárki el tudott érni 4 pontot, akkor is, ha csak „lottózott”. Ezentúl nulla pontos tesztek is előfordulhatnak, meg kell dolgozni a sikerért. Dojcsák Tibor Kelet után Nyugatra
