Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-24 / 182. szám
BELFÖLD KELET 4 1994. október 24., hétfő Segített a Fehér Gyűrű Emlékeznek még a három évvel ezelőtti fegyveres rablásra a Népliget környékén? Nos, ez is csak egy a sok számtalan, élet elleni bűncselekmény között. A sértett persze nem így gondolja. Vele mégis keveset foglalkoznak. Mindenki a támadókról beszél, az ügyvéd is mellettük szól a tárgyaláson. Az senkit sem érdekel, hogy a megtámadottal mi történik. Az említett estén postaautó szállította a bevételt. A Népligetnél a forgalmi okból leálló jármű ajtaját hirtelen feltépték, s belőttek a raktérbe. Hasba lőtték az ott tartózkodó postást. (Az akadályt is a támadók építették az autó útjába, így terelve őt olyan keskeny részre, ahol a rablást könnyen és hatékonyan elkövethették.) S hogy miért csak három év után hozakodom elő a történettel? Mert sértettünk csak nemrég kapta meg munkahelyétől — a Postától — az igényelt 3 millió forintos kártérítést. Sokáig húzódott az ügy — végül perre is sor került —, mert a munkaadó nem akart fizetni. Azzal érveltek, hogy a dolgozó mulasztása okozta a tragédiát azáltal, hogy nyitva hagyta — vagy kinyitotta? — a kocsiajtót. Csak azt felejtették el, hogy az ablakok sem voltak golyó- állóak, így ott is belőhettek volna. Mivel az ablak fejmagasságban van — hisz nem a hasunkon van a szemünk —, a berepülő golyó bizonyára agyonlőtte volna a benn ülőt. A nyitott ajtó mentette meg az életét, mert így jóval lejjebb, a hasába fúródott a golyó. A munkaadó mégis kötötte az ebet a karóhoz. Szerintük a bezárt ajtó előírás a pénz- szállításban, így a sérült vétkes mulasztása okozta a tragédiát. Hősünk nem nyugodott bele az elutasításba, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület segítségét kérte. Ok a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére alakultak néhány évvel ezelőtt. Mint Kővári András elnök elmondta, társadalmi munkában dolgoznak, rengeteg ügyvéd segíti tevékenységüket. Ez a munka nagy odaadást, sok lemondást igényel az ügyvédektől. Pénze rendszerint a bűnözőnek van, míg az áldozat többnyire szegény. (Hacsak nem a pénzbehajtók áldozatataira gondolunk, bár ők ritkán veszik igénybe a hatóságok, illetve más hivatalos fórumok segítségét. Ők rendszerint hasonló törvénytelen módszerekkel védekeznek.) Bűnözőből már nagyon sok ügyvéd meggazdagodott, de áldozatból még egy sem. Az áldozatoknak ugyanolyan felkészítés kell a tárgyalásra, mint bármelyik más polgári peres ügyben a káruk megtérülése érdekében, így az ügyvédeknek is komolyan kell munkálkodni. Ezekkel az áldozatvédelmi ügyekkel egy-egy jól fizető ügytől esnek el a Fehér Gyűrű jogászai, hiszen más ügyet emiatt nem tudnak elvállalni. Október 29-én, szombaton, közgyűlésre készül az egyesület. Hétköznapra már nem lehetett tenni, hiszen a munkahelyről senkit sem engednek el szívesen. Az ügyvédeken kívül ugyanis mások is tagjai lehetnek a szervezetnek, akik segíteni akarnak. Akadt, aki visz- sza akart élni az egyesület támogatásával. Nemrég egy hölgy 70 ezer forintot érő ékszerekkel felcicomázva jött anyagi segítséget kérni, mert kirabolták, s a gyűrűsök anyagi kárpótlásában bízott. Nem kapta meg, de elmondták neki, hol tehet feljelentést. Segítettek volna a pervitelben is, de erre nem tartott igényt. Csak pénzt akart, de azt rögtön. Az egyesület a rászorulókon anyagilag is tud — igaz, csak korlátozott formában — segíteni, de ezt minden alkalommal alapos környezettanulmány előzi meg. (Nem érdemes koszos, szakadt göncöt kölcsönkérni a hatáskeltés kedvéért az irodába betérőnek, mert a lakás szemrevételezésekor úgyis kiderül a turpisság!) Az egyesület a pesti Duna-parton, az V. kerületi Balassi Bálint u. 27-ben várja a rászorulókat. Levélben az 1365, Bp. Pf. 729 címen kérhetik segítségüket, felvilágosításukat. Annyit nélkülük is tudhatunk, hogy a gyűrűt, nyakláncot, arany karkötőt nem a piaci bevásárlásokon, s nem az ismerősök pukkasz- tására kell viselni. Ha mégis megtesszük, ne csodálkozzunk, ha a rablónak szemet szúr, és ránk támad. Ha ezt a tanácsot megfogadjuk, kevesebben válunk áldozattá, s az áldozatvédő egyesület munkája is csökkenni fog. Sajnos így is marad nekik elég. zmeskall Közúti ellenőrzés A közúti ellenőrzés hónapjában a rendőrség kiemelt figyelemmel kíséri és ellenőrzi a közúti forgalomban résztvevőket. Előkerülnek a kesztyűtartók mélyéről rég elő nem húzott befizetési csekkek, igazolványok. S ha az okmányokkal minden rendben, akkor jön a kedvenc, a szonda. Kintlétünkkor lehet, hogy nem volt eléggé csikorgó a reggel, mert minden megvizsgált vezetőnél negatív volt az eredmény... ...vagy lehet, hogy mindenki félti a drágán megszerzett papírjait? Kép és szöveg: Csonka Róbert Szünetet kellett elrende ÜSS Egy Eiap a tőzsdén Azonnali, határidős és opciós üzletkötések... Elsőre talán ismeretlennek hangzanak ezek a kifejezések, mégis fontos és döntő szerepet játszanak napjainkban. Részvényeinkről, kárpótlási jegyeinkről, kötvényeinkről szólnak. A részvénytársaságok értékpapírjainak nagy része „közkézen” forog. Egy adott vállalkozás részvényei lehetnek állami vagy magántulajdonban. A részvények körülbelül egyhar- mada a Budapesti Értéktőzsdén cserél gazdát. Milyen a tőzsdei élet valójában? Schalkhammer Erika, a Budapesti Értéktőzsde főosztályvezetője válaszolt az Atlantic Sajtószolgálat munkatársának kérdéseire. — Hogyan kezdődik a nap a tőzsdén? — Kora délelőtt több mint félszáz bróker vonul be a Deák Ferenc utcai nagyterembe, majd helyet foglalnak a számukra kijelölt termináloknál. A tapasztalt szakembereknek mindössze néhány perc elegendő arra, hogy a számítógépekbe táplálják az aznapi megbízások adatait, átgondolják a megkötendő üzleteket és áttekintsék a szükséges információkat. Az asztalokon elhelyezett számítógépes munkaállomásokon megjelennek az ajánlatok, és ezzel megkezdődik a nagy hangzavar. — Ekkor kezd egy piachoz hasonlítani a tőzsde? — Igen, bizonyos párhuzam vonható, azonban mégis azt kell mondanunk, hogy jelentős különbségek vannak a két „piac” között. A tőzsdeteremben folyó nyílt kikiáltásos kereskedelmi forma hasonlítható talán leginkább az igazi piachoz, amikor is hangos bekiabálással történő ajánlatokból születnek meg az üzletek. Amennyiben két brókercég között vita alakulna ki, úgy a tőzsde munkatársa, aki a kereskedés levezetéséért felelős (más néven levezető), azonnal beavatkozik. Az ő döntését -— a tőzsdei szabályok értelmében — a brókercégek kötelesek elfogadni. Természetesen az üzletet az a brókercég nyeri, amelyik a kompetitivitás elve alapján, többet kínál az adott értékpapírért. — Tehát a levezető az úgynevezett„kalapácsos” ember? — Igen, a tőzsde munkatársai a levelező irányításával ügyelnek a szabályok betartására. Amint két bróker között az üzlet létrejött, azt teljesíteni kell. A levezető csak szabálytalanságok esetén avatkozhat be. A már megkötött üzletek természetesen mindenkire nézve kötelezőek, ezekbe a tőzsde nem szólhat bele. — Valójában követhetőek-e azok a változások, amelyek a tőzsdén másodpercek alatt bekövetkeznek? — A mai technikának köszönhetően már igen. Fejlett számítógépes rendszerünk hosszú ideig képes a nagy mennyiségű adat nyilvántartására. Az év elején voltak még kapacitásbeli problémáink, melyeket sikerült nagyon hamar kiküszöbölnünk. Ennek eredményeként ma már nem okoz gondot a rendszer—az előzetes időszakhoz viszonyított — többszörös megterhelése sem. —A napokban a kárpótlási jegy piacán a kereskedés szüneteltetésére került sor. — Igen, a kárpótlási jegyek esetében a kereskedést néhány percre szüneteltetnünk kellett. Erre azért került sor, mert ajegyek árfolyamának ingadozása oly nagymértékű volt, hogy ilyen esetben a szabályzal szerint lehetőséget kell adnunk a brókereknek, hogy még egyszer átgondolhassák megbízásaikat, felülvizsgálják döntéseiket. A szünet letelte után folytattuk a kárpótlási jegyek kereskedését, melynek árfolyama vissza is tért a nagymértékű áresés előtti szintre. —Mi az, ami manapság igen népszerűt Mivel érdemes foglalkozni? — A befektetők saját maguk döntenek arról, hogy milyen befektetési formái választanak. A Budapesti Értéktőzsde befektetési tanácsokat nem adhat, de í döntések előkészítését is szolgálhatja az í törekvésünk, hogy minél gyorsabb és szélesebb körű információt nyújtsunk t tőzsdei ármozgásokról. Az információ szolgáltatás fejlesztésében elért egyik leg utóbbi eredmény a tőzsdetermi kereske dési adatok rendszeres élő közvetítése í Teletext oldalain. — Mekkora összegek fordulnak meg t tőzsdén hetente? — A heti forgalom négy-öt milliárc forint körül mozog. Naponta 100-800 mii lió forint értékű papír cserél gazdát. Vol már napi ötvenmilliós, de ugyanúgy vol hárommilliárdos forgalmunk is. Steindl Lászlt Bizottsági visszatekintő Képviselői fizetésemelés? A Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresést nyújtott be a Magyar Országgyűlésnek Schalkhammer Antal (MSZP) mentelmi joga felfüggesztése tárgyában. Tatabánya képviselőjét valaki rágalmazással vádolta. A parlamenti játékszabályok értelmében ilyenkor a mentelmi bizottság foglal előbb állást az ügyben, majd javaslatuk alapján szavaz a Ház a szokásos kedd esti határozathozatalon. A bizottság nem vizsgálhatja a bűnösséget. Jogosítványa értelmében arról kell döntenie, hogy a vád tárgya a képviselői munkával függött-e össze, illetve a büntetőeljárás gátolja-e a honatyát képviselői feladatának ellátásában. Az ártatlanság vélelmének érdekében arról sem tájékoztatják a közvéleményt, hogy mivel gyanúsítják a kitárgyalt személyt. Mos sem tették. Ezért is zárt minden ilyen ülés. A múlt hét szerdai munkanap szokás szerint megint a bizottságokban zajlott. A képviselők túl voltak az éjszakába nyúló pótköltségvetési szavazáson, s a tíz órai (vagy ennél is későbbi) munkakezdés miatt pihenhettek is egy keveset. Ez alól csak a szociális és egészségügyi bizottság volt a kivétel. Ok már 7.30-kor útra keltek a Kazincbarcikára kihelyezett ülésre. Két hete a környezetvédők voltak Hódmezővásárhelyen, most ők kaptak kedvet egy kis országjárásra. Több bizottság is foglalkozott a paprikaüggyel meg a pálinkafőzéssel. A mezőgazdasági bizottságban a szigorítások termelőket érintő hatásáról esett szó, míg a költségvetési és pénzügyi bizottságot inkább a jövedéki oldal érdekelte. Ellenzéki vélemények szerint a törvény bevezetése áremelésekhez vezet. Ez érthető is, hisz a zárjegyek elkészítését ellenőrző fináncok munkáját a fogyasztóknak kell megfizetni. Ha adót is vernek ki rá — s miért is lenne nulla adókulcsos? —, az áremelésből adódó adóemelkedés az állami költségvetésbe megy. Tárgyaltak az Országgyűlés költségvetési tervéről is, meg az 1996-os expó lemondásának anyagi kihatásairól. A keddi ülésnapon Szabad György (MDF) eseti bizottság felállítását kezdeményezte a megrendezés és lemondás kiadásainak pontos elemzésére. A kormány kiadványában lévő számokban sok ellentmondást talált, ezt kéne szerinte a bizottságnak rendbe tenni. (A kormány gazdasági számításait az expóról lapunk más helyén közöljük.) A számvevőszéki bizottság a tb-alapok kintlevőségének egyszeri rendezéséről szóló tervezeten vitatkozott. Emlékeztetőül annyit, hogy egy múlt heti kormányülés után beszélt erről a népjóléti miniszter. Az 1994. június 30-ig esedékes be nem fizetett járuléka kamatát vagy egy részét engedik el annak az adósnak, aki azonnal illetve záros határidőn belül fizet. A MÁV többmilliós tb-tartozásának egy részét is átvállalja az állam. Mivel mindkét javaslat érinti a költségvetést, csak az Országgyűlés hagyhatja jóvá az illetékes bizottságok javaslata alapján. A leghosz- szabb munka az alkotmányelőkészítő bizottságban folyt, s ők még csütörtökön is visszajöttek. A választott bíróságokról, az ügyészi szolgálati viszonyokról, a szerzői jogról értekeztek. Eléjük került Torgyán József önálló indítványa is, melyben az FKgP frakcióvezére a miniszterelnök és a kormány felelősségét szeretné ország- gyűlési határozatba foglalni az expólemondás ügyében. Kedden egyébként ösz- szegyűlt az a 110 ezer aláírás, mely a népszavazás kiírását kéri a megrendezéssel kapcsolatban. Erre legkorábban február 11-én — két hónappal az önkormányzati választások után — kerülhet sor, de nem kötelező kiírni azt. Egy mostani nemleges szavazat az expóról, majd egy februári igenlés a néptől szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná a kivitelezőket. Ezért vannak most nehéz helyzetben a képviselők a parlamenti szavazásnál. Az előzetes menetrend szerint erre már a jövő héten sort akarnak keríteni a bizonytalanság mielőbbi feloldásáért. Kérdés persze, hogy a februári népszavazás kiírása nem növeli-e tovább a bizonytalanságot. A köztársasági elnök nehéz helyzetben van a döntésnél, melyre egy darabig még várni kell. A törvényjavaslat visszavonása kormány- oldalról presztízsvesztés lenne. Az Új Magyarország kezdeményezése most sokaknak okoz fejtörést, de az ellenzéknek az a feladata, hogy kritizáljon. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 1992- ben az MDF és MSZP együtt szavazott a megvalósításról, s az előzmények is a 80-as évek közepére, az MSZMP- korszakra nyúlnak vissza. A keddi sajtótájékoztatón Gyimóti Géza (FKgP) a mezőgazdaságban dolgozó munkanélküliek megsegítéséről beszélt. Két-háromezer emberről van szó mindössze, s részükre 5-600 millió forint kéne az állami büdzséből. Úgy néz ki, hogy lesz konszenzus, a bizottságok is egyetértettek. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság cigánypolitikai vitanap megrendezésére készül. Az előkészületekről számolt be az illetékes albizottság. Tárgyaltak még több helyen is a helyi önkormányzatok céltámogatásáról, az ombudsmanról és a jövő évi költségvetésről. Ez utóbbi kérdéskörben az Országgyűlés költségvetési tervei is szerepeltek. A Fidesz szeretné a képviselői fizetéseket is megemelni, mert Kosa Lajos sürgősséggel beterjesztett indítványában a képviselők jogállásáról azt szeretné elérni, hogy ne tölthessenek be igazgatótanácsi tagságot. Márpedig ha a képviselőknek csak a tiszteletdíjukból kell megélni, úgy azt kellene felemelni a többszörösére. Kérdés, hogy az állam teherbíró képessége ezt elbírja-e. Z.
